Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-17 / 20. szám

Tanácsadó 2000. május 17. 11 A cső hosszúsága semmi esetben sem haladhatja meg az 50 métert • • A kaktusznevelés alapjai Csákvári Viktor _____________ A víz adagolását mindig a fény- és a hőviszonyoktól kell függővé ten­ni. Kora tavasszal és ősszel mérsé­kelten adjuk, s ügyeljünk rá, hogy az öntözések között a talajnak le­gyen ideje kiszáradni. Mindig in­kább reggel juttassuk ki a vizet, mert a pangó víz alacsonyabb hő­mérsékleten kárt okozhat. Forró nyáron ne sajnáljuk tőlük a vizet... Ilyenkor inkább este öntözzünk, mert az éjszaka megmaradó ned­vességből kaktuszaink többet tud­nak hasznosítani. A levegő ekkor erősen lehűl, és a fény mennyisé­ge is csökken, hiszen az égbolt be- felhősödik. Amint a front átvo­nult, folytathatjuk az öntözést. Nem mindegy a vízkijuttatás módja sem. Melegben, amikor bő­ségesen adhatunk vizet, a szabad­ban tartott kaktuszokat reggel vagy délelőtt kannára helyezett rózsán át öntözhetjük. Ügyeljünk rá, hogy rajtuk a bolyhok, szösz­csomók, az areolák gyapja hamar kiszáradjon. A túl kevés víz, amely csak a talaj felszínét nedve­síti meg, alig szivárog le a növé­nyek gyökeréig, ezért hatástalan. Ha tehát öntözünk, akkor annyi vizet adjunk, amennyi a gyökere­kig eljut. így tegyünk, ha idősebb növényeinket valamilyen okból télen is locsolnunk kell. Közben vigyázzunk rá, hogy testük ne le­gyen nedves. Ezeket a kaktuszo­kat is csak akkor vihetjük vissza hűvös tárolóhelyükre, ha edé­nyük talaja már kiszáradt. Öntö­zésre legjobb az esővíz, illetve en­nek híján a minél kevesebb ásvá­nyi anyagot tartalmazó, ún. lágy­víz. A kemény vizet a kaktuszok nem szeretik. A víz pH-ja („sava­nyúsági foka”) pedig közömbös vagy inkább enyhén savanyú le­gyen, mint lúgos. Legmegfelelőbb a 6-7 pH-értékű öntözővíz. A fóliás termesztésben a baráz­dás öntözés olyan nagy te- nyészterületet igénylő növé­nyeknél válik be, mint a papri­ka, paradicsom, amelyek bak­hátra kerülhetnek, az öntöző­víz pedig a bakhátak közötti ba­rázdákba jut. így a bakhátak ta­laja levegős marad, nem isza- polódik el, és gyorsan felmeleg­szik. A permetező öntözés már ala­posabb műszaki felszereltséget igényel. Alkalmazásakor azzal is számolni kell, hogy a cső hosszúsága még 40 mm-es át­mérőjű vízvezető cső használa­takor sem haladhatja meg az 50 métert. Különben a kb. 1,5 méterenként rászerelt szórófe­jek közül az elsőnek és az utol­sónak a vízadagolása között túl nagy különbség lenne. Megfe­lelő víznyomás esetén ilyen el­rendezéssel percenként kb. 1 mm-nyi, vagyis egy m2 öntözött felületet számítva egy liter víz öntözhető ki. Ez pedig azt je­lenti, hogy a szokásos legna­gyobb öntözővízadag is egy órán belül kijuttatható. Ilyen módon a tápoldatos öntözés is megoldható. A fóliás termesz­tésben a legtakarékosabb a var­rott fóliatömlős vagy a hasonló­an egyszerű szivacsbajuszos megoldású vagy más csöpögte- tő öntözés. Ez viszont tiszta vi­zet igényel. A víz nyomásigénye csekély, csak 10 kp körüli. Az egyenletes vízelosztás végett az öntözőcsövek mérete és térkö­ze, a csepegtetési pontok elren­dezése az öntözni kívánt nö­vény sor- és tőtávolsága alapján határozható meg (1). A varrott fóliatömlős öntöző- rendszer kiépítése a hasonlóan előnyös fekete fóliás talajtaka­rással is párosulhat. A szüksé­ges félkemény műanyag csö­vek, a leágazáshoz alkalmas T- idomok, a tűszúrások mentén csöpögtető fóliatömlők készen szerezhetők be. A növénykul­túra és a helyi adottságok fi­gyelembevételével összeállított öntözőalkalmatossággal in­kább ritkábban, de akkor bősé­gesen jó öntözni. Négyzetmé­terenként 10-30 literes vízada­gokkal elegendő hetenként egyszer öntözni.'A viszonylag tetemes víztömeg az öntözött növény talajára több órán át, szinte kortyonként jut anélkül, hogy a talaj szerkezetét károsí­taná (2). A varrott fóliatömlős öntöző- rendszer üzemeltetésének nyo­másigénye olyan kicsi, hogy a kerti csapot csupán annyira kell kinyitni, hogy az öntöző fólia­tömlő végig megteljen vízzel. A tömlőnek nem szabad megfe­szülnie akkor sem, ha a víznyo­más napközben változik, éjjel pedig magasabb, mint nappal. Az éjszakai, felügyelet nélküli üzemeltetés is megoldható, ha a kerti csap és az öntözőrend­szer közé megfelelő nyomás- szabályozó automatika kerül. Ezt a feladatot két, viszonylag olcsó, félcolos egymáshoz csat­lakozó átfolyó szelep is ellát­hatja. Ezeken egymás után kell beállítani a tömlő feszessége alapján az éppen kedvező üze­mi nyomást, így a továbbiakban a vízcsap nyitására korlátozó­dik az öntözés gondja. Ezermester Mi legyen a sárgarépával, ha ősszel a termés 2 cm-rel a föld felett van, és a belseje zöld? Egy megoldás van: töltögessük föl! Olgyay Ede ___________________ Eg yik kedves olvasónkat az a kér­dés foglalkoztatja, hogy mit csi­náljon a sárgarépával, „mivel ősszel a termés 2 cm-rel a föld fe­lett van, és a belseje zöld”. Hoz­záteszi még, hogy nem tudja, a magja a hibás-e, vagy pedig a trá­gyázással van-e baj. Mindjárt az elején megnyugtat­hatom a kedves olvasót, hogy a hiba nem a vetőmagban vagy a trágyázás mellőzésében keresen­dő. A termesztés agrotechnikájá­ra azonban nem árt odafigyelni. Az okok tisztázásához szükség van némi növényélettani isme­retre is. A zöld növények autotróf szerve­zetek, fotoszintézist végeznek, azaz maguk állítják elő szerves táplálékukat. Szükség van hozzá vízre, ásványi sókra, szén-dioxid- ra, napfényre, hőre s egy bonyolult zöld festékanyagra, klorofillra is. Ha az említettek közül valamelyik hiányzik, nincs fotoszintézis. Az el­mondottakból következik, hogy a folyamat a növény föld feletti ré­szeiben - főleg a levelekben, ki­sebb mértékben a szárban - ját­szódik le, hiszen csak ezek jutnak fényhez. Előfordulnak azonban rendkívüli, nem kívánt esetek - különösen néhány kultúrnövény­nél -, amikor a módosult növényi szervek is fotoszintetizálnak. Iyenkor megzöldülnek, és fo­gyasztásra alkalmadanná válnak. Ez történik a sárgarépával is, ha a karógyökere, amely tápanyagtá­rolásra módosult, kiáll a földből. A fény hatására klorofill képződik benne (megzöldül), így maga is képes lesz fotoszintetizálni, ami a minőségét, ízét rontja. A „kizöldü­lés” ellen tehát nagyon egyszerű­en védekezhetünk: fel kell tölte- nünk a sorokat, hogy elzárjuk a gyökeret a fénytől. Érdemes meg­említeni, hogy fény hatására a burgonya gumója (ez módosult föld alatti szár) is megzöldül, majd benne egy erősen mérgező alkaloid (szolanin) képződik. Az ilyen gumókat ne fogyasszuk el, mert erős mérgezést okoznak. Megemlíthetjük még az újhagy­mát is, amelyet ha korábban mé­lyebbre ültetünk, akkor hosszabb fehér szárat növeszt. Ez jobb ízű, mint a zöld, ezért szívesebben fo­gyasztjuk. Megkérdeztük a szakértőt Kérhetek-e haszonbért? Ibolya jeligére. Leveléből kéré­sére nem idézek, de legalább pár szóban vázolom a helyze­tet. Ha jól értettem: Ön és a férje tulajdonosai egy lakás­nak, de Ön nem lakik együtt a férjével, mert nézeteltéréseik folytán a férje kicseréltette a zárat, és így Ön nem tud bemenni. Kérdése, vajon pe­relheti-e, illetve kérhet-e az Önt illető rész után a ha­szonbért. Önök nem váltak el, továbbra is házastársak, és a lakás min­denek szerint a házastársi kö­zös vagyon részét képezi. Nem tudom pontosan, mit ért azon a fogalmon, hogy „az en­gem illető részből haszonbér”, mert a haszonbér bérleti szer­ződés jogcímén jár a bérbe­adónak, itt pedig ilyen hely­zetről nincs szó. Ami az Önt megillető részt illeti, ha elvál­nának, a közös vagyont el kel­lene valahogyan osztani, s mi­vel közös tulajdonosai a lakás­nak, valószínűleg itt jöhetne szóba az, hogy vagy Ön fizet­né ki a féijét, vagy a férje Önt. így tehát e kérdés második fe­Szabó Elena jogász lére nem tudok érdemben vá- * laszolni. Az első problémára igennel válaszolok: természe­tesen perelhet, sőt ha már más nem segít, perelnie is kell, hogy a bíróság adjon ki egy olyan végzést, amellyel megállapítja, hogy Önnek biz­tosítva kell, hogy legyenek mindazok a feltételek, melyek mellett érvényesítheti jogait. Levelében említette, hogy ügyvédi segítsége is van; ja­vaslom, hogy a per ügyében vegye igénybe a szakember szaktudását, és ne cselekedjen „saját szakállára”. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy jogi kérdésekre levélben nem, csak a lap hasábjain vála4 szolunk. Grafológia Jelige: Megváltás Aggódásra való hajlamát felül­múlja színészi, írói képessége és segítő szándéka. Nem elve­szett ember! Szellemi képessé­gei, fogalmi megérzései kiváló­ak. Gátlásai túlérzékenységé­ből fakadnak. Harmóniaérzéke remek. Mélyről induló, hosszú kezdővonalai azt mutatják, hogy múltbeli sérelmeit még mindig nem dolgozta fel, és ez viszi el energiájának nagy ré­szét. A fizikai egyedülléte még nem jelenti azt, hogy magá­nyos! Lelki labirintusában a fo­nal végén megtalálhatja gyors felfogóképességével. Mégsem hiszem azt, hogy döntéseiben mindig a józan eszére kellene hallgatnia, mert igazán állást foglalni valamiben csak érzel­mi alapon képes. Ön szeret utazni, de kell Önnek egy biz­tos pont, egy hely, ahonnan el­indul, és ahova visszatérhet. Szereti az értelmes vitát. Egy határozott életfilozófiát keres. Valóban jó úton jár a filozófiai és vallási jellegű olvasmányai­val. A megváltást önmagában A'{{uiUttso Bartalos Mária grafológus kell először elérnie. Ez azt je­lenti, hogy fontos megválnia a múltbeli sérelmektől. Szemé­lyiségfejlesztő életciklusából még öt éve van hátra. Mivel egyenes jellemre való törekvé­sét mutatja sorvezetése, úgy gondolom, hogy képes lesz el­érni céljait és megvalósítani terveit. Az „a” betűjének „o”- szerű alakítása azt mutatja, hogy képes megújulni, és ak­kor kamatoztathatja majd ké­pességeit. Ne engedje szétesni személyiségét, mert annak tényleg nincs értelme. Kérem, legyen türelmesebb önmagá­hoz, és amibe belekezd, azt fe­jezze is be! Addig ne kezdjen új dologba, amíg nem rendezi fél­bemaradt ügyeit. Gyermeklélektan Jelige: Aggódó nagymama. „A lányom 11 évi házasság után úgy döntött, hogy elválik. A férje ugyanis megismerkedett egy el­vált nővel, aki eddig már több házasságban idézett elő válást. Ennek a nőnek van egy ötéves kisfia, ám nem tudja, hogy ki a gyerek apja. E kis kiruccanás után hazament, s úgy tűnt, meg­bánta tettét. Később kiderült, hogy titokban naponta találkoz­tak. A lányomnak elfogyott a tü­relme, és azt mondta: elég. Az egyik összeszólalkozás alkalmá­val tettleg is bántalmazta őt a vöm. Rendőrségi feljelentést is tett az ügyről, s a két gyermeké­vel hozzánk költözött. A11 éves kisfiú lelkileg összeomlott. A lá­nyom először úgy mondta, hogy nála marad mindkét gyermeke, de később úgy döntött, hogy a négy és fél éves kislányt odaad­ja az apjának. Mi szívesen elvál­laltuk volna a kislány nevelé­sét. Ön szerint milyen anya az, aki odaadja a saját gyerekét egy olyan nőnek, aki nem anyá­nak való? A családból senkit nem kérdezett meg a lányunk, hogy mit szólunk a döntéshez. Az idősebbik lányom - a kis­lány keresztanyja - is szívesen magához vette volna. A férje­met - aki szívbeteg - és en­gem is nagyon megviselt ez a helyzet, mert tudjuk, hogy az unokánk nincs jó helyen. Mi­lyen jövő vár rá, mit fog ott megtanulni, mi lesz belőle? A lányunk nem engedi, hogy be­Dr. Hadas Katalin leszóljunk a dolgába, ő tudja, hogy mit csinál. Hozzánk már nem hozzák a kislányt látoga­tóba sem, pedig nagyon szeret­jük. Ha szükséges, hajlandó lennék még gyámhatósághoz is fordulni a kislány érdekében. Kérem, minél előbb segítse­nek, amíg nem késő.” Nehéz segíteni valakinek, aki nem akarja, hogy segítsenek raj­ta. Leveléből az tűnik ki, hogy a lánya egyedül döntött kislánya sorsa felől, senkit nem kérdezett meg a családból. így azt sem tudhatjuk, minek az alapján döntött így. Lehet, hogy a férje ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik gyermek nála legyen, s mi­vel a fiúnál különféle problémák jelentkeztek, úgy gondolta, hogy a kislány könnyebben alkalmaz­kodik majd az új helyzethez. Az is lehet, hogy egészen más körülményeket vett figyelembe a döntés meghozatalakor. Talán azt, hogy az új családban is egy hasonló korú gyerek van, lesz ki­vel játszania. Nem tudom miben segíthetne Önnek a gyámható­ság. A gyermek neveléséért a szülők felelősek, s csak ha nem tesznek eleget szülői kötelezett­ségüknek, akkor kap szerepet a gyámhatóság. Azt, hogy az el­vált nő alkalmas-e a gyerekneve­lésre, vagy sem,- nem dönthetjük el. Bíróságon keresztül kérhetik, hogy szakember állapítsa meg, alkalmas-e erre a feladatra. Ha nem, akkor könnyen visszasze­rezheti a lánya az unokáját. A legjárhatóbb útnak mégiscsak azt tartom, hogy próbáljon meg szót érteni a saját lányával. Már biztosan ő is lehiggadt, feldol­gozta magában a történteket, más szemmel nézi az eseménye­ket. Jöjjön össze az egész család, mondja el mindenki a vélemé­nyét, ki milyen megoldást tarta­na jónak. Nyugodtan hallgassák végig egymást. Mondja el min­denki, ki mit lenne hajlandó megtenni, elvállalni. Utána ve­gyék figyelembe, hogy megvaló­sítható-e ez a megoldás, s ha nem, miért. Elgördíthetők-e azok az akadályok, melyek gá­tolják a megvalósítását? Lehet, hogy a lánya rájön: van más, jobb megoldás is, s változtat a döntésén. Biztosan örülni fog annak, hogy nem maradt egye­dül, hogy Önök mellette állnak. Beszéljék meg azt is, hogy időn­ként szeretnének találkozni a kislánnyal. Ne vádolják egymást, hogy ki miért hibás, hanem te­kintsenek előre, és keressék a mindannyiuk számára elfogad­ható megoldást. //I •• 1 // •• . •• / Onmukodo öntözés

Next

/
Thumbnails
Contents