Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-05-10 / 19. szám

Tanácsadó 2000. május 10. 11 A sorközök közepén kapával egy, esetleg két kis árkot kell húzni „Önműködő” öntözés Az újonnan vagy ősszel elültetett facsemeték, cserjék és a szőlő ön­tözésére már most sor kerülhet. Öntözéskor a kiszáradást gátló, tövet takaró földkupacot kapával vagy gereblyével időlegesen - csak az öntözés idejére - bontsuk ki. Legkésőbb május végétől kezdve nem szükséges már visz- szahúzni a földet a tövekhez. Ha bőségesen kaptak vizet (facseme­ténként legalább 1-2 vödörnyit), a talaj felszínére árnyékolóként szalmás trágyát vagy kaszálékot érdemes teríteni, az előzetesen kialakított földtányér teljes felüle­tén. Ez nem akadályozza a még szükséges beöntözéseket sem (1). Ha a téli csapadékból a talaj 1-1,5 méterig átázott, az még eső nélkü­li tavaszon is elégséges a szőlő kedvező fejlődésének megindulá­sához. Ilyenkor is előnyös viszont még egy kiadós, a virágzást meg­előző öntözés. Egy-egy alkalom­mal 30-40 liter víz jusson egy m2- re. Ügyelni kell, hogy az öntözővíz ne folyjon el hasztalanul. Ezért a letaposott talajú tőkék, a ház mel­letti lugasok körül a tőrészektől körülbelül egy méterre, egy ásó- nyomnyi mélységben több helyen ássunk kis gödröket, árkot az ön­tözővíz befogadására. A barázdás öntözés talán a leg­ősibb öntözési mód. A sorközök közepén kapával egy, esetleg két kis árkot kell húzni. Az elkészült árokba lassan csörgedeztetve en­gedhetjük a vizet, amíg az árok meg nem telik. Ezt követően a lejtőn felfelé haladva alkalmas méretű kapával ún. tiltok hozha­tók létre. Ezután már a másik sor­közben lévő egy vagy két árokba irányítható a víz, és az előbbi sze­rint végezhető el szakaszoltan az öntözés. Az árkok vízellátását a felső végük összeköttetésére ke­resztirányban kialakított vízel­osztó árok is segítheti. Az ilyen öntözés befejeztével legjobb az árkokat teljesen behúzni földdel, hogy az átázott talajfelszín to­vábbi erőteljes párolgását meg­akadályozzuk (2). Ház körüli szőlőlugast úgy is öntözhetünk, hogy az esővíz-levezető csatornát a tőkékig megnyújtjuk, s így oda irányítjuk a csapadékvizet. Vi­gyázzunk azonban, hogy ne ön­tözzük túl a tőkét. Ezermester 7rissen, kora reggel kell szedni, ekkor a legtöbb benne az illóolaj Kandírozott mentalevél és mentaecet Paprikapalánták telepítése A paprika a hidegre érzékeny, ezért csak akkor ültethetjük hitet­len fóliasátor alá, amikor már a szabadban is csak enyhe talaj menti fagyok várhatók. A talaj­előkészítést az élő növény, vala­mint a gyomok összegyűjtésével kezdjük. így számos betegségtől, kártevőtől óvhatjuk meg a papri­kát. Az ásással egy időben négy­zetméterenként 10-12 kg szerves trágyát, valamint kevés műtrá­gyát (1-2 dkg 25 százalékos péti­sót, 4-5 dkg 20 százalékos szu­perfoszfátot és 2^1 dkg 50 száza­lékos kénsavas kálit) dolgozzunk a talajba. Ha száraz a talaj, akkor az ültetés alatt alaposan árasszuk el úgy, hogy 20-30 cm mélységig átnedvesedjen. Kiültetésre a zö­mök, vastag szárú, erős, fehér gyökérzetű palánta alkalmas, amely már bimbós. Az olyan nö­vény, amelyen már apró kötések is vannak, lassan indul fejlődésnek, ezért a bogyókat a palántázás előtt szedjük le. Hagyományos, ún. bokortermesztéssel egy négy­zetméterre 8-10 növényt, lehető­leg ikersoros elrendezésben ültes­sünk ki. A szélesebb sor távolsága 50, a keskenyebbé 25-30 cm le­gyen. A növényeket a soron belül 20-25 cm-re rakjuk, lehetőleg kö­tésbe. A paprika csak a tápkocka széléig kerüljön a talajba. K. Sz. A tiszta, jellegzetes ízű mentákból kitűnő mártások, szirupok, ece­tek, olajok készülhetnek. Fűszer­ként önmagukban vagy más fü­vekkel együtt használják. Érdemes frissen, kora reggel szedni, ekkor a legtöbb bennük az illóolaj. Télre tartósíthatok: sötét, szellős meleg, száraz helyen - padláson, fedett tornácon - szárítsuk. Naponta el­lenőrizzük, mert 1-7 nap alatt kel­lően kiszárad. Utána légmentesen tároljuk, hogy ne veszítsen a szük­ségesnél több íz- és illatanyagot. Jól bírja a fagyasztást: díszítésre jobb a kandírozott mentalevél (a mélyhűtött nagyon összeesik). Mentaecetet úgy készítsünk, hogy üvegedénybe szellősen leveleket (kissé aprítva) helyezünk, és fehér borecettel leöntjük. Naponta ke­verjük, így két hét múlva kellően ízes ecetet szűrhetünk le a növény­ről. Hogy mutatósabb legyen, állít­sunk az üvegbe egy szál szép men­taágat. Az étkezési mentás olajhoz az apróra vágott levelekkel félig megtöltünk egy üvegedényt, s fi­nom - lehetőleg olíva- - olajjal fel­töltjük. Meleg helyen tartjuk, és naponta felkavarjuk, felrázzuk, majd 3-5 nap érlelés után üvegbe szűrjük az illatos olajat. Kiváló sa­látafűszer, de locsolgathatunk vele sütés közben pl. bárányhúst is. A menta illik a halételekhez, csirké­hez, marhahúshoz, sonkához és ragukhoz. Pácokhoz, puha sajtok­hoz - esedeg fondühöz és tojás­ételekhez - egészen kiváló. A zöldségek közül a káposztákhoz, zöldbabhoz, lencséhez, borsóhoz, burgonyához, spenóthoz és para­dicsomhoz ajánlható. Az összes menta csodás borfűszer. KbM Kaktuszaink növekedését a páratartalom növelésével érjük el A növekedés és fejlődés időszaka Csákvári Viktor A kaktuszok növekedésében két erőteljes időszakot különbözte­tünk meg: az egyik május-június­ra, a másik augusztus végére- szeptemberre esik, s gyakran még októberben is tart. A fajok nagy része a forró nyári hónapokban július-augusztus folyamán meg­akad a növekedésben. A kaktu­szok akkor fejlődnek a legjobban, ha a talaj hőmérséklete 20 Celsi- us-fok. A növekedési-fejlődési idő­szakokra az jellemző, hogy nappal a hőmérséklet üveg alatt 30 és 40 Celsius-fok között ingadozik, de az éjszakai minimumok már jóval 20 fok alatt mozognak. A nagy na­pi hőingadozásokat, amelyek elő­segítik a növények fejlődését, az­zal fokozhatjuk, hogy nappal az üvegházikót zárva tartjuk, vagy csak akkor szellőztetjük, ha fenn­áll annak a veszélye, hogy a hő­mérséklet 40 Celsius-fok fölé sza­lad. Éjszaka természetesen bősé­gesen szellőztetnünk kell. Később, amikor a hőmérséklet már üveg alatt sem emelkedik 20-25 fok fö­lé, az éjszakai szellőztetést is mér­sékelhetjük, illetve akár be is szün­tethetjük, hogy így a tenyészidőt meghosszabbítsuk. Hasonlóan járjunk el tavasszal (április­májusban), amikor növényeink fejlődését a téli pihenő után meg­indítjuk. Kaktuszaink tavaszi nö­vekedését ne locsolással (!), ha­nem csak meleggel és a levegő pá­ratartalmának növelésével indít­suk meg. Megkérdeztük a szakértőt Eladhatom az örökrészemet? A bátyámmal í/2-1/2 rész­ben örököltük a szülői házat. Nekem saját házam van, a bá­tyám pedig négyszáz kilomé­terre lakik innen a családjá­val. Úgy gondoltam, hogy el­adom a házat, vagyis a része­met. Találtam is rá vevőt, meg is egyeztünk, mire a bátyám felháborodottan telefonált, és azt mondta, hogy az ő bele­egyezése nélkül úgysem ad­hatok el senkinek semmit, és hogy először neki kellett vol­na felkínálnom a részem. Én úgy gondolom, hogy ami az enyém, azzal azt csinálok, amit akarok. Ml az igazság? A bátyjának igaza van. Önök közösen tulajdonosai a ház­nak, tehát társtulajdonosok. A Polgári Törvénykönyv, vagyis az irányadó jogszabály szabá­lyozza, hogyan is kell eljárni akkor, ha egy dolognak több tulajdonosa van. Ha az ingat­lan társtulajdonosai közül va­laki úgy dönt, el akaija adni a tulajdonrészét (hangsúlyo­zom, hogy a jelen esetben nem Szabó Elena jogász adhatja el az egész hfzat, csak a benne lévő tulajdonrészt), akkor először ezt a tulajdon- részt fel kell kínálni a többi társtulajdonosnak, és harma­dik személynek csak akkor ad­hatja el, ha már ők nemet mondtak. Kivételt képez az az eset, amikor a tulajdonrészt közeli személyre óhajtja a tu­lajdonos átruházni (tehát gyermekére, unokájára stb.). Önnek tehát valóban fel kellett volna kínálnia tulajdonrészét a testvérének, ha az ő beleegye­zése nélkül mégis eladná a sa­ját tulajdonrészét, a bátyja megtámadhatja majd a szer­ződést. így tehát nem javas­lom, hogy kockáztasson. Grafológia Jelige: Szevasz, Doki! Ön a környezetét „kiidegeli”, azaz: a kiszemelt áldozatát hajlamos kitartóan inkognitó­ban zaklatni. Nem mondanám erényes tulajdonságnak, de megértem, mert egy tartósan helyhez kötött ember unatko­zik, és mankót keres a külvi­lággal való kapcsolattartás­hoz. Főleg akkor, ha haragszik az egész világra. A szellemi magányérzetét mutatják az „i” betűi fölé helyezett karikák, a lelki magányát pedig a mon­datvégi pontot helyettesítő ka­rikák. Szűkített, néhol „111”- nek olvasható M betűi pedig azt jelzik számomra, hogy képtelen beilleszkedni bárho­va. Társadalmon kívülinek és fölöttinek érzi magát. Kisebb­ségi érzéssel küzd, de karrier­vágya óriási! Úgy gondolja, hogy mindenki fölé tudna he­lyezkedni azzal a módszerrel, amit követ. Vízszintes ováljai azt mutatják, hogy lelkiségét másokra akarja kényszeríteni úgy, hogy lelki életükből teret szerez magának. A baj az, hogy nem a jóindulat vezérli, hanem az agresszió. Mégpedig /, ZzexroA'L ^oLu' í Bartalos Mária grafológus a „lelki agresszió”. Sajnálom, hogy különleges képességeit úgy fogja fel, mint remek rom­bolási technikát mások pszi­chéjének területén. Ön gyűlöli a másik nemet, és kifejezetten irritálja a diplomás emberek létezése. Amit Ön tesz, az „lélekhalászat”. Felismerhető az Ön szándékaiból egyértel­műen: belopni magát a másik lelki és szellemi életébe, hi­ányérzetet keltem barátságá­val, szeretetreméltóságával túlzó formákat, túlzó álar­cokat öltve fölé kerekedni, és elnyomni.'Vigyázat! Nagyon könnyen visszájára fordulhat a dolog. Rá fog jönni, hogy a pszichológia gyakorlása olyan formában, ahogy Ön teszi, enyhén szólva: nem helyénva­ló. Gyermeklélektan Jelige: Új család, új szokások? „Másodszor mentem férjhez, a párom is egyedül nevelte a fiát; így most már egy komplett csa­lád lettünk. Hozzá költöztünk a kisfiámmal. A közös élet nem is volna olyan nehéz, csak engem nagyon zavar, hogy állandóan hol a tévé, hol a számítógép szól, a magnó meg mindig. így nehezen tudunk egymásra fi­gyelni. A nagyfiúnk nem is na­gyon figyel ránk, a kicsi meg mintha kezdené eltanulni tőle...” Az életünkben, és ugyanúgy a gyermek életében, nagyon fon­tos a szándékos és tartós figye­lemre való képesség. Annál job­ban tud a gyermek figyelni, mennél kevesebb a zavaró mel­lékhatás, zaj stb., ami elvonja a figyelmét. Ez nem csak a tanu­lás körülményeire vonatkozik. Ha túl sok az inger, amely a gyermekre hat, nehezén diffe­renciál közöttük, s ez aztán fél- figyelemhez vezet. A pici gyer­mek még egész figyelmével for­dul a dolgok, történések, jelensé­gek, személyek felé, mert életé­nek éber perceiben a tanulás a természetes. Anyja, apja vonása­it, hangját sem tudná megtanul­ni félfigyelemmel. Félfigyelésre a felnőttek szoktatják, részben az összevissza ontott ingerekkel, részben a saját példájukkal. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a félfigyelem pestisként pusztít, ra­gályát kisgyermekek is elkapják, és már nehezen „gyógyulnak ki” belőle. A kórokozók táptalaja a Kállay Jolán háttérzaj - a tévé, rádió, magnó, újabban a számítógép, amelyek számos családban áÜandó hát­térzajt produkálnak, megállítha­tatlan és kivédhetetlen tömeg­ben. A gyermek, aki ettől a hát­térzajtól nem menekülhet, véde­kezésül „megsüketíti” magát, csak azt hallja, amit elkerül­hetetlenül hallania kell. Hamar megtanulja, hogy a felnőttek be­szédét hallatlannak vegye, nem rosszaságból, csupán józan ön­védelemből. És vigyázat! A félfigyelő nemcsak arra nem fi­gyel, amit mások közölnek, de gyakran még arra sem, amit sa­ját maga beszél. Próbálják kö­zösen a párjával és a gyerekek­kel megbeszélni a helyzetet, biztosan sikerül közös nevezőre jutni. Jelige: Kételkedő. „Szerintem önök túlidealizálva tálalják a könyvek és az olvasásra való nevelés fontosságát. Kinek van már a mai világban ideje és kedve a könyv szeretetére nevelni? Se a családnak, se az iskolának... A Gutenberg- galaxinak lassan bealko­nyul...” Tisztelt Uram, erről a témáról oldalakat lehetne írni. Hely­szűke miatt csak annyit: Ab­ban, ugye, egyetértünk, hogy az olvasás az a kitüntetett, esz­köz jellegű készség, amely nél­kül sem az iskolai előmenetel, sem pedig a belső lelkierő (együttérzés, konfliktusmeg­oldó készség, stabil értékrend stb.) kimunkálása nem lehet si­keres. És hogy ki vezesse a gyermeket az olvasás szereteté­re? „A szülő tünete a gyerek” - mondják félig tréfásan, félig komolyan a pszichológusok. A gyermeki személyiség alapjai a nagyon korai életszakaszban, jelentős részben már az óvodá­ba lépés előtt kialakulnak. Mindez nem a nevelési, oktatá­si intézmények jelentőségét ki­sebbíti, hanem a szülői felelős­ségtudatot hangsúlyozza. A szülő vonzó vagy taszító pél­dája, az otthoni olvasáskultú­ra, a meghitt felnőtt-gyermek kapcsolat ereje, - ahogy a tu­dósok mondják - az identifiká­ciós kulcsszemélyiségek szere­pe aligha becsülhető túl. A szü­lők, nagyszülők mellett a sze­retett óvónők, tanítók is gyak­ran válnak utánzásra, minta­követésre ösztönző személyisé­gekké. Tisztelt szkeptikus Uram, bízzunk benne, hogy még az unokáink unokái is ol­vasni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents