Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-26 / 17. szám
3 2000. április 26. Riport Több érdekcsoport próbál hozzájutni a vajkai közbirtokosság tulajdonában lévő területekhez Talpalatnyi föld (tulaj dón) P. Vonyik Erzsébet Húsz éve tónak itt nyoma sem volt. Bokrokkal tarkított, jobb felől faiskolával szegélyezett legelő terült el a vajkai töltés mentén. A falubeliek Kutyadűlőnek nevezték, ide terelték ki napközben a tehéncsordát. Egészen őszig itt tartották a szabad ég alatt a libákat, kacsákat, mégis csak nagy ritkán esett meg, hogy egy- egy elveszett belőlük. Ez villan át az agyamon, miközben a tófelületet kémlelem. Kiterjedt víztükör csillog a tavaszi napsütésben, amely a bősi erőmű, illetve a felvízcsatorna kényszerű „mellékterméke”. Kezdetben szerény kavicsgödör volt, majd ahogy mind több követ emésztett föl a síkság fölé tornyosuló műmeder 12 méter magas oldalfalának megépítése, a vízfelület nőttön-nőtt. Talán mondani sem kell, hogy alig kőhajítás- nyira a mesterséges Duna-meder- től, jobb felől pedig mindössze pár száz méterre a határfolyónak az elterelés óta csaknem teljesen kiapadt eredeti medrétől. A mesterséges tóra azóta sokan szemet vetettek. Maga a Duna-el- terelő Július Binder is kacérkodott a gondolattal, hogy mi lenne, ha cégestül megvetné a lábát az általa turistaparadicsomnak megálmodott, a mesterséges és az igazi Duna-meder közé zárt három kis falu - Doborgaz, Vajka és Bodak térségében. A Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat már 1994-ben elkészíttetett egy tanulmányt a tónak és környékének üdülési célokra való hasznosítására. Ám a helyi közbirtokosság - amely a szóban forgó terület tulajdonosa - nem tudott semmiről. Binderék úgy képzelték, ők pénzt hoznak a vállalkozás konyhájára, a vajkai közbirtokosság pedig beszáll a telkekkel. A végeredmény az lett volna, hogy a vagyonrészek arányai miatt a helyieknek nem lett volna beleszólásuk a tónak és környékének sorsába. A terv végül is dugába dőlt: egyrészt a közbirtokosság nem adta rá az áldását, másfelől a Binder-cég pénzügyi gondok miatt kifarolt a dédelgetett üzletből. Azóta több érdekcsoport próbált hozzájutni a tavat övező területekhez. A tagoknak 1997-ben megküldött tájékoztatójában bizonyos pozsonyi érdekcsoportról írt a vajkai közbirtokosság vezetősége is, hangsúlyozva, hogy „az mindenáron hozzá akar jutni a tó körüli területekhez, és e cél eléréséért mindent megtesz”. Időközben a tó partján újkori honfoglalók jelentek meg: önhatalmúlag telkeket karóztak ki maguknak, majd lakókocsikat raktak le „birtokukra”. Hivatalos irataik nem voltak, nem is lehettek-lehetnek, hiszen a közbirtokos- sági vagyon közvetlenül nem adható-vehe- tő, csak ajándékozással vagy átruházással. Gomba módra elszaporodtak az illegális telkek, olyannyira, hogy a közbirtokossági tagok sürgették a jogtalan föld- foglalások leállítását. Nagy László vajkai polgármester, aki egyúttal a közbirtokosság titkára is, határozott fellépést ígért. A tagok követelték, hogy elsősorban nekik juttassanak a kimérésre kerülő tó menti telkekből, hiszen azok a közbirtokosság területén vannak. „A vezetőség nevében garantálom, hogy elsősorban a tagok kapnak telket” -próbálta két éve lecsendesíteni a háborgó kedélyeket a polgármester. A mai helyzet viszont nem így fest. - Biztos, hogy a tó környékén a pozsonyiak villái lesznek többségben - vélekedik ma a polgármester. S hogy miért? Mert a közbirtokosság vezetőségének megbízásából a dunaszerdahelyi Arch Stúdió készített egy projektumot, amely a tó északi és nyugati partján hétvégi telkek létesítésével számol, ezeket a közbirtokosság hosszú távra, valószínűleg 50 évre bérbe adná. De bármilyen építkezés feltétele a közművesítés, s e célra minden telektulajdonosnak 333 333 koronával kellene be- szállnia. És éppen e tekintélyes összegnek a befizetése riasztja el a falubelieket. Mert a helybeliek, illetve az elszármazott örökösök aligha tudnak ilyen összeget letenni az asztalra. Ez lesz az oka annak, hogy - mint a polgármester beismerte - a telkek mintegy Biztos, hogy a tó környékén a pozsonyiak villái lesznek túlsúlyban. nyolcvan százalékának idegen gazdája lesz. Mert beugrásra készen várnak a dúsgazdag fővárosiak, kérvényüket már rég benyújtották, s a közbirtokosság igenlő döntésére várnak. Reális a veszély, hogy az idegenek villái ellepik a partot. Ám a közbirtokosság alelnöke, Hideghéty Pál mégsem tart attól, hogy a közbirtokossági tagok majdan csak tisztes távolból szemlélhetik mostani tulajdonukat, és meg se fürödhetnek a tavukban. Ez a veszély nemcsak amiatt áll fenn, hogy a telket kérelmezők között rengeteg a nem helybeli. A napokban másvalami is riadalmat keltett a két szomszéd falubap, Doborgazon és Vajkán. A 420 tagú közbirtokosság tagjai - még a másutt élő örökösök is - holicsi bélyegzővel ellátott leveleket kaptak. Ezekben egy bazini címet megadó férfi felajánlja, hogy a tagokra eső egypontnyi tulajdont, tehát egy négyzetmétert 4 koronáért megvenné. Ennyit hivatalosan a vízfelület ér, a föld és az erdő értéke ennek az ötszöröse! A piaci értékéről nem is szólva! Ottjár- tunkkor nem titkolta, hogy ajánlatát komolyan gondolja, s nemcsak a tópart érdekelné, hanem a közbirtokosság tulajdonában lévő erdők is. De mindez akkor lenne igazán érdekes, ha többségi tulajdonos lehetne. - A pénz előteremtése nem gond - felelte érdeklődésemre. Ám a világért sem árulta el, milyen a végzettsége, ületve miből él. De vajon honnan szerezte meg több mint négyszáz tag pontos címét, még azokét is, akik'idő- közben elköltöztek? - A községi hivataltól kaptam - vágta ki kertelés nélkül. A magabiztos, pazar japán terepjárókkal közlekedő, korábban Somorján lakó férfi állította: gyakran fordul meg a két faluban, átruccan vadásztársaihoz. Most is készül, egyebek között felméri ajánlatának visszhangját. Ám a vajkai községházán nem ismerik az illetőt, a polgármester állítja, soha nem látta, telefonon sem beszéltek. De szerinte a kataszteri hivatalban bárki kikérheti a tulajdonlapot, mind a 420 tag pontos címével. Más véleményen van Hideghéty Vajon honnan szerezte meg töbt mint négyszáz tag pontos címét? Pál, aki szakmabeli lévén tudja, hogy a tulajdonlapon nem szerepel a közbirtokossági tagok tisztsége. Márpedig őt mint alelnököt szólította meg a bazini férfi, hogy hozzájárulását kérje közbirtokossági erdők bérléséhez. - Kizártnak tartom, hogy valaki a vezetőségből összejátsszon vele - mondja Nagy László. A közbirtokosság vezetősége arra készül, hogy körlevélben szólítja fel a tagokat, ne foglalkozzanak a bazini ajánlattal. A polgár- mester azt sem tartja kizártnak, hogy az ajánlattevő pénzt akar mosni, s valaki számára vásárolna fel vagyonrészeket. Nem hiszem, hogy tiszta alak - vélte az alelnök is, aki szerint megint valami érdekek munkálnak a háttérben, s a cél a lukratív helyen, Pozsonytól alig 25 kilométerre fekvő tó megkapa- rintása lehet. A jelenleg csak vadkempingezésre alkalmas tó és környéke még a helybelieké, s érthető, hogy féltik az idegenektől. Viszont a magas beugró eleve elüti őket attól a lehetőségtől, hogy a jövőben is családról családra szállhasson a vagyon. S közben ugrásra készen állnak a fővárosiak, akik majd a második körben megkapják a telkeket. Ha így alakul, akkor mégis megeshet, hogy az őstulajdonosok pár év múlva legfeljebb lángossütők és pattogatottkukorica-árusok lesznek saját tavuk partján. Az idegen bérlők és majdani hétvégiház-tu- lajdonosok tömeges - meglehet, valahonnan támogatót! Aheözönlé- sét talán'"valamiféle regionális összefogással meg lehetett volna (vagy lehetne?) akadályozni. Vagy ilyesmi nincs is? Vajon a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének vagy a csallóközi falvak és városok társulásának, vagy akár az MKP-nek közömbösek az egyebütt is tapasztalható hasonló fejlemények? Nem kellene körömszakadtáig védenünk tulajdonunkat, gazdasági bázisainkat a kiárusítástól? Ez legalább annyira fontos kellene, hogy legyen, mint a preambulum módosítása. S egyáltalán, hol van az a bizonyos önazonosságot megőrző nemzetstratégia a gyakorlatban? Vagy túl idealista vagyok? A dunaszerdahelyi Arch Stúdió területfejlesztési terve egyelőre 285, hétvégi ház építésére alkalmas telek kialakításával számol. Számítása szerint a közművesítés várható összköltsége 95 millió korona. A közbirtokosság nyilván számolt azzal, hogy az egy telekre eső 333 333 koronás közmű- vesítési költség visszafogja a helybeliek érdeklődését, és előnyösnek tartotta a telkek idegeneknek való kiadását. Az egyik közgyűlési meghívóhoz csatolt tájékoztató ugyanis így fogalmaz: „Ha az összes közbirtokossági tag komoly érdeklődése felméretik, nézetünk szerint csökkenni fog az igény, és ezáltal jóval több hely lesz kiadható nem közbirtokossági tagnak, s ezek az igénylők viselnék a megemelt terheket (400 ezer koronás hozzájárulás a közművesítéshez). Vajkai halászok a tó szomszédságában lévő Duna-ágban - amely a h Vadkempingezők „névjegye” a parton.
