Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-12 / 15-16. szám
2000. április 12. Kópé Az eddigi legnagyobb tojás 5,78 méter magas volt, a Tobler Suschard készítette: 1987. április 10-én öntötte tejcsokoládéból: A csokiburok vastagsága 2-8 centiméter volt. Arról nem szól a Guinness Rekordok Könyve, hogy kik és menynyi idő alatt ették meg. Gondolkodom, tehát... Húzzátok ki az ábrából a megadott szavakat! A kimaradt betűk összeolvasva két közlekedési eszköz nevét adják. Megfejtéseteket Kópé jeligére várjuk a szerkesztőségbe. ablak, marék, akar, megkap, csen, nyakas, csillag, pakoló, csók, paróka, egerek, ipa, eső, sakk, kalapál, sor, kanna, szerencse, lékelő, szinkópa, malom, zebra s Z E R E N C S E K z E B R A S S s G E I R É A Ó B I K E A N Y A K A S L Ó R N K A L A P Á L A E N Ó P Á É A 0 A R K A P A R Ó K A G É A K A I U A G E R S K T Ó B P U E A L A O S M O L A M E S Ö Z R Benedek Elek A tökváros Volt egyszer egy öregasszony. Amint egyszer ruhát mos, arra megy egy sereg gyermek. Odakiált az egyiknek:- Vesd fel a csebret a vállam- ra, te gyermek! De a fiú egyet gondolt, s a csebret keresztülvetette a vénasszony vállán.- No, te macskabéka - mondta az öregasszony -, megátkozlak! Addig nem kapsz feleséget, míg a tökvárosba nem érsz, s három vasbocs- kort el nem szaggatsz. - Te- lik-múlik az idő, felcseperedik a gyermek, s meg akar házasodni. De hiába lábatlan- kodik, a leányok mind azzal fizették ki: holnapután, vas- kedden! Mit tegyen szegény feje? Vasbocskort köt, s elindul világgá, ha valahol feltalálná a tökvárost. Megy, men- degél hegyen-völgyön által, s estére kelve betéved egy házba. Ott egy vénasszony lakott, akinek a tűzhely alól az asztalig ért az orra. Elmondja neki, mi járatban van.- Édes fiam, én a Szél anyja vagyok, de én sem tudom, hol a tökváros. Hanem sütött neki egy acélpogácsát, s azzal útnak eresztette. Másnap estére egy másik vénasszony házához vetődött. Ennek két foga lógott ki az ablakon. Ez is sütött neki egy acélpogácsát, s útnak eresztette. Harmadik este elért a harmadik vénasszonyhoz. Éppen laskát serített. Elbeszélte a dolgát a legény, hogy .már két vasbocskort elszaggatott, s mégsem talált a tökvárosba.- Szerencséd, hogy ide tévedtél. Kösd fel hamar a harmadik pár bocskort, s reggelre elérsz a tökváros szélire. Ott találsz három tököt. A három tök három egymás után való reggel megnyílik, mind a háromból egy gyönyörű leány száll ki. Mind a három vizet kér tőled, s ha abban a minu- tában nem adsz, eltűnnek a szemed elől. Ha a harmadikat is elereszted, karóba húzzák a fejedet. A legény meg sem szusszant, amíg a tökváros határára nem talált. Megtalálta a három tököt. Alig veti rá a szemét, csak megnyílik az egyik, s kipattan belőle egy olyan szép leány, hogy a napra lehetett nézni, de arra nem. Hej, a legény bezzeg eltátotta a száját. A vénasszony pedig nem hazudott volt, mert a szép leány úgy eltűnt, mintha csak a föld nyelte volna el. A pohár víz kárba ment, nem volt már, aki megigya. így járt másnap is.- No, megállj! - mondta a legény -, megfogom a harmadikat, ha addig élek is! Meg is fogta. Amint kipattant a tökből, vizet adott neki, megitatta, megfogta, szépen megölelte, s el sem eresztette. Megszólal most a leány:- Tudd meg, hogy én elátkozott királyleány vagyok, s ha el akarsz vinni magaddal, ne induljunk sötét este előtt, mert ezer szem őriz engem. - Estére kerekednek, elindulnak. Másnap virradatra elérnek egy kúthoz. Azt mondja a legény:- Hallod-e, maradj veszteg itt, én addig elmegyek szekérért, s aztán azon hazaviszlek téged. Elmegy a legény, a leány ott marad. De amint a kút szélén üldögélne, a háta mögé lopódzik egy vén cigányasszony, a kútba taszítja a leányt, s fölöltözik az ő szép gúnyájába. Amikor a legényt visszafelé látta jönni, már messziről kiáltotta neki:- Gyere, annyi ideje várlak, hogy megfeketedtem. A szegény legény úgy elbámult a szeretője változásán, hogy szinte sóbálvánnyá változott. Letérdepel a kút kávájához, inni akar, hogy egy kicsit magához térüljön, de csak odakiált nagy ijedten a cigányasszony:- Jaj, ne igyál, te szerencsétlen, mert nem jó ez a víz! Hanem amint a víz fölé hajlott a legény, a kútban egy gyönyörű szép tulipántot pillantott meg, leszakasztotta, a zsebébe tette, s amikor hazaértek, eldugta az almáriumba. No, vasárnapra kerekednek, beharangoznak a templomba. Búsult a szegény legény, hogy majd felhányta a nagy szívbéli búbánat. Hogy vigye ő ezt a rusnya fekete asszonyt a templomba? Kikacagja egész falu népe. De a cigányasszony nem hagyott neki békét, még a laskatésztát is otthagyta az asztalon, s elmentek a templomba. Azalatt pedig, amíg ők a templomban voltak, a tulipánból kibújt a szép királykisasszony, odament az asztalhoz, megcsinálta a laskát, s aztán visz- szament az almáriumba.- No, látod - mondta a cigányasszony -, nem akartál a templomba vinni, ott is voltam, s a laska is elkészült. Eltelik a nap. Beesteledik, lefeküsznek, s hát éjfélkor csak a nyakába borul valaki a szegény legénynek. Felnyitja a szemét, megnézi, hár az a szépséges szép leány, akit a tökvárosból hozott! Sírva panaszolta el, Rogy milyen is- tentelenséget tett vele az a rusnya asszony.- Bújj ki, boszorkány, az ágyból! - kiáltott a szegény legény, s azzal úgy leteremtette a ház földjére, hogy abban a minutában kifutott belőle a boszorkánylelke. Másnap olyan vendégséget csaptak, hogy hét országra szólott. Tál, tányér, bolhaláb elég volt, étel, ital kevés volt, istenes ember volt, aki egy csepp levet kapott. De azért mindenkijóllakott. A magyar történelem nagy alakjai Bocskai István (1557-1606) Bihari főnemesi családban született. Ifjúkorában a bécsi udvarban volt apród, majd 1592-től váradi kapitányként Báthory Zsigmond mellett szolgált. 1595-ben az ő vezetésével az erdélyi és havasalföldi csapatok fényes győzelmet arattak a törökök felett. 1598 után elfordult urától és Rudolf császár politikájától is. 1602-ben tiltakozott Basta tábornok rémuralma ellen, s ezért két évig Prágában tartották fogva. A csalódott Bocskai szabadulása után bihari birtokaira vonult vissza, és érintkezésbe lépett a török földre menekült erdélyi bujdosókkal. 1604 őszén a császári csapatok főkapitánya, Belgiojoso fegyverrel támadt bihari váraira. Ekkor maga mellé állította a hajdúkat, és Álmosd- nál legyőzte a Habsburg-csapatokat. Ezzel megindult a függetlenségi küzdelem. 1604 novemberében I. Ahmed szultán Erdély fejedelmének és Magyarország királyának címezte Bocskait, és 1605-ben koronát is adományozott neki. Ezt ő csak ajándékként fogadta el, és a királyi címet sem használta. 1605-ben a Szerencsen tartott országgyűlésen Magyar- ország fejedelmének választották. Később be kellett látnia, hogy minden hadjárattal, melyet a törökök segítségével folytat, a hódoltság területét növeli. Ezért 1606- ban Bécsben békét kötött a Habsburgokkal. A béke helyreállította Erdély és a Részek önállóságát. Bocskai pedig megkapta Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyét. Még ez év őszén a Habsburg- és a török birodalom is békét kötött a fejedelem közvetítésével, és ezután néhány hónappal Bocskai Kassán meghalt. Verssarok Kányádi Sándor Költögető Hajnalonta engemet gerle-galamb költöget: jó reggelt, jó reggelt, már mindenki rég fölkelt. Rá a rigó: föl bizony, gyöngyös harmatot iszom, hű de jó, hű de jó, harmaton él a rigó! Cserépen a verebek kenik-fenik csőrüket: csiri-csűr, csiri-csűr, csak így telik meg a csűr. De a szarka rájuk reccsen, hogy egy kicsit csendesebben: csöndesen, csöndesen, nem süket itt senki sem! Túl a vizen valahol kakukkmadár kakukkol, kakukk szól, kakukk szól túl a vizen valahol.
