Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-05 / 14. szám

8 2000. április 5. v „Történelmi jelentőségű látogatás” - vélekedett államfőnk magyarországi útjáról Göncz Árpád Schuster-matt a nacionalizmusnak Korpás Árpád „Vonattal érkezett Pozsonyból Bu­dapestre, és menetrendszerű »gyorssal« utazott haza Miskolcról Kassára - mintha csak egy század- fordulón élt kassai polgár ruccant volna ki, hogy elintézze ügyes-ba­jos dolgait.” Rudolf Schuster szlovák köztársa­sági elnök március 21. és 23. kö­zötti, első hivatalos, háromnapos magyar- országi látogatását így summázta a Napi Ma­gyarország jegyzetíró­ja. A mikszáthi dzsent­rivilágot idéző vonato­zásban van valami, a különbség azonban lé­nyeges, hiszen Schus­ter a szlovák-magyar viszony ügyes-bajos dolgait ment intézni. Államelnökként, vagy­is az országot képviselő első pol­gárként természetesen szimboli­kus gesztusai tekinthetők a legje­lentősebbeknek, kíséretével együtt azonban ő maga is több javaslattal élt. Ezeken kívül ter­mészetesen kézzelfogható ered­mények is születtek, s nyitva ma­radt több kérdés is. Mint két, nor­mális szomszédi és térségi kapcso­latokra törekvő államférfi tárgya­lásain mindenhol a világon. Látogatása első munkanapján, március 21-én Szlovákia első pol­gára magyar kollégájával folyta­tott négyszemközti eszmecserét, majd tárgyalóküldöttségük is ta­lálkozott. Schuster mindenekelőtt nagyra értékelte a Szlovákia NA­TO-, illetve EU-csatlakozása terén nyújtott magyarországi segítséget. „Mi saját magunk, önnön hibáink­kal zártuk ki magunkat a NATO- csatlakozásból, de most újra meg­nyitottuk az utat, és remélem, ép­pen a bennünket támogató Ma­gyarország is segít abban, hogy 2002-ig bejuthassunk a NATO-ba, vagyis korábban, mint ahogy az EU-ba” - fogalmazott. A találko­zón egyébként mindaz felmerült, amire később Schuster az egész lá­togatása szempontjából az egyik legfontosabbnak tekinthető fellé­pésében, a parlament előtt mondott beszédében is kitért. A párkányi híd ügyével kapcsolatban fontos elvi nyilatkozatot tett: „Az 1998-as parlamenti választások után államaink vezető tisztségvi­selőinek köszönhetően elmélyült a kölcsönös bizalom és együttműkö­dés, és ez több projektumban jele­nik meg. Az összes helyett említem meg a Párkány és Esztergom kö­zötti Mária Valéria Duna-híd újra­építését, ahol nagyra értékeljük a PHARE alap pénzbeli támoga­tását is. Ebben a pro­jektumban látom az egyesített Európa kere­tén belüli együttműkö­désünk nagy szimboli­káját. A hidak mindig összekötnek, nem elvá­lasztanak. És ez kell, hogy legyen a kapcso­lataink jelszava.” Nagy jelentőséget tulajdoní­tott a határokon átnyúló, határa­ink mentén megvalósuló együtt­működés projektumainak. „Az el­ső szakaszban a kölcsönösen elő­nyös határokon átnyúló együttmű­ködést segítik, s így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk utá­ni határok nélküli együttműködé­sünk közös felkészülését képezik.” Javasolta, Lengyelország közre­működésével hozzanak létre „egy, a schengeni egyezmény alkalma­zását elősegítő oktatási központot, melynek székhelye a kelet-szlová­kiai régióban lenne. Elismeréssel szólt a magyarországi nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályról, amely lehetővé te­szi azok parlamenti képviseletét, de - s ez a Szlovák Országos Ön- kormányzattal folytatott tárgyalá­sának és békéscsabai látogatásá­nak is egyik legfőbb gondolata volt - egyben figyelmeztetett is: „Meg­győződésem, hogy az illetékes szervek részéről lesz elég akarat és erő arra, hogy a törvényhozás ki­egészítése folytán a gyakorlati életben is érvényesülhessen ez a törvény”. Reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi oktatásügyre és kultúrára is több pénz jut majd a jövőben. Elismeréssel szólt az MKP-ról: „A kormányban minisz­terelnök-helyettessel, két minisz­terrel és három államtitkárral kép­viselteti magát. A parlamentben elnökhelyettesük és két bizottsági elnökük van. A magyar koalíció képviselőinek eddigi tevékenysé­gét a kormányelnök és én is pozití­van értékeljük.” Beszéde befejező részében az elnök többek közt ezt mondta magyarul: „Kívánom, hogy a következő évezred a szlo­vák és a magyar nép számára a bé­kesség, a barátság, a jószomszédi viszony és a kölcsönös megbecsü­lés évezrede legyen.” A gesztusér­tékű magyar mondatokat a Tisz­telt Ház és a magyar sajtó egyaránt pozitívan értékelte; „Lehet örülni ennek az újlényegű hangnak, nagy érték. Schuster-matt a nacionaliz­musnak. Külön jóleső a jelképes csomagolás: a szlovák elnök ma­gyarul is beszélt az Országgyűlés­ben. A tót atyafiak, a jó palócok hangján” - írta a Népszabadság. A Napi Magyarország megjegyez- te:„Rudolf Schuster látogatását épp azzal a lenyűgöző természe­tességgel végezte, mint ahogy ma­gyarul szólalt meg a budapesti parlamentben.” A nacionalizmus mégsem kapott teljesen mattot. A magyarul szólás ténye, ha késve is, reakcióra késztette a Szlovák Nemzeti Pár­tot. Az elnökhöz inté­zett nyílt levelében An­na Malíková pártvezér egyebek mellett kifejti: „Bár az ön országgyű­lésbeli beszédének magyar részét nyelvis­merete jeleként és a közmondásos szlovák készségesség megnyil­vánulásaként fogad­tuk, a szlovák-magyar viszonnyal és a ma­gyarországi szlovák ki­sebbségünkkel összefüggésben meg kell állapítanom, az nem a megfelelő helyen hangzott el”. Az SNS az MKP-val is összefüggésbe hozza Schuster fellépését: „Az ön magyarul elhangzott beszédére érkézéit első reakciók is igazolják aggodalmainkat, hogy olaj önte­tett a magyar koalíciót vezetők szétforgácsoló kisebbségpolitiká­jának tüzére”. A két állam, illetve a szlovákok és az itteni magyarok viszonyának rendezését szerinte az segítené elő, ha a magyarok bo­csánatot kérnének a szlovák nem­zet elleni bűneikért, mert a kölcsö­nös megbékélés csak így képzelhe­tő el. A háromnapos út első napján Milán Ftácnik szlovák és Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter aláírta az iskolai végzettséget iga­zoló okiratok kölcsönös elismeré­séről szóló, valamennyi végzettsé­gi szintre vonatkozó kormányközi egyezményt. Harna István építés- és közmunkaügyi, valamint vidék- fejlesztési miniszter pedig többek közt abban egyezett meg Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszterrel, hogy a ké­szülő szlovákiai régiófejlesztési nemzeti programhoz, illetve a ré­giófejlesztési törvényhez az ezek­kel már rendelkező magyar fél programszerű dokumentumokat bocsát Pozsony rendelkezésére. Torgyán azt is felajánlotta, készek segíteni az itteni régiófejlesztési szakemberek képzését. A látogatás második napján az államfők be­szédet mondtak a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara szlovák­magyar üzleti fórumán. A látoga­tás fővárosi részét a Demszky Gá­bor budapesti főpol­gármesterrel és az Or­szágos Szlovák Ön- kormányzattal folyta­tott tárgyalás, illetve az Orbán Viktor által adott díszebéd zárta. A viharsarki szlovák­ság szellemi központ­jának számító Békés­csabán az elnök járt az ottani szlovák gim­náziumban, találko­zott a helyi kisebbségi önkormányzat képvi­selőivel, éjszakára pe­dig Göncz Árpád társaságában a sarkadremetei vadászházba vo­nult. Hivatalos magyarországi útját Miskolcon fejezte be, ahol a város és Kassa közti együttműködésről tárgyalt a két önkormányzat képviselőivel. A kelet-szlovákiai város érintésé­vel az ügyes-bajos dolgainkat sokadmagával intéző „kassai polgár” Pozsonyba is vonattal utazott. A párkányi híd ügyével kapcsolat­ban fontos nyilatkoza­tot tett. A magyarul szólás ténye reakcióra késztette a Szlovák Nemzeti Pártot. „Gyakorlatilag minden szóba került, ami köztünk kérdésként merül fel. Semmit sem zártunk le, mert ez egy mozgó, fejlődő kapcsolat, ahol az egyik tennivaló megoldásából következik másik kettő, azok lezárásával pedig további négy” - vélekedett a szlovák-magyar viszonyról Göncz Árpád. A szlovák elnök magyarul is beszélt az Országgyűlésben. „A tót atyafi: Anna Malíková szerint például ezzel „olaj öntetett a magyar koalíciót Hivatalos magyarországi útját az elnök Miskolcon fejezte be. A kele bajos dolgainkat sokadmagával intéző „kassai polgár” Pozsonyba is v

Next

/
Thumbnails
Contents