Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-05 / 14. szám
8 2000. április 5. v „Történelmi jelentőségű látogatás” - vélekedett államfőnk magyarországi útjáról Göncz Árpád Schuster-matt a nacionalizmusnak Korpás Árpád „Vonattal érkezett Pozsonyból Budapestre, és menetrendszerű »gyorssal« utazott haza Miskolcról Kassára - mintha csak egy század- fordulón élt kassai polgár ruccant volna ki, hogy elintézze ügyes-bajos dolgait.” Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök március 21. és 23. közötti, első hivatalos, háromnapos magyar- országi látogatását így summázta a Napi Magyarország jegyzetírója. A mikszáthi dzsentrivilágot idéző vonatozásban van valami, a különbség azonban lényeges, hiszen Schuster a szlovák-magyar viszony ügyes-bajos dolgait ment intézni. Államelnökként, vagyis az országot képviselő első polgárként természetesen szimbolikus gesztusai tekinthetők a legjelentősebbeknek, kíséretével együtt azonban ő maga is több javaslattal élt. Ezeken kívül természetesen kézzelfogható eredmények is születtek, s nyitva maradt több kérdés is. Mint két, normális szomszédi és térségi kapcsolatokra törekvő államférfi tárgyalásain mindenhol a világon. Látogatása első munkanapján, március 21-én Szlovákia első polgára magyar kollégájával folytatott négyszemközti eszmecserét, majd tárgyalóküldöttségük is találkozott. Schuster mindenekelőtt nagyra értékelte a Szlovákia NATO-, illetve EU-csatlakozása terén nyújtott magyarországi segítséget. „Mi saját magunk, önnön hibáinkkal zártuk ki magunkat a NATO- csatlakozásból, de most újra megnyitottuk az utat, és remélem, éppen a bennünket támogató Magyarország is segít abban, hogy 2002-ig bejuthassunk a NATO-ba, vagyis korábban, mint ahogy az EU-ba” - fogalmazott. A találkozón egyébként mindaz felmerült, amire később Schuster az egész látogatása szempontjából az egyik legfontosabbnak tekinthető fellépésében, a parlament előtt mondott beszédében is kitért. A párkányi híd ügyével kapcsolatban fontos elvi nyilatkozatot tett: „Az 1998-as parlamenti választások után államaink vezető tisztségviselőinek köszönhetően elmélyült a kölcsönös bizalom és együttműködés, és ez több projektumban jelenik meg. Az összes helyett említem meg a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria Duna-híd újraépítését, ahol nagyra értékeljük a PHARE alap pénzbeli támogatását is. Ebben a projektumban látom az egyesített Európa keretén belüli együttműködésünk nagy szimbolikáját. A hidak mindig összekötnek, nem elválasztanak. És ez kell, hogy legyen a kapcsolataink jelszava.” Nagy jelentőséget tulajdonított a határokon átnyúló, határaink mentén megvalósuló együttműködés projektumainak. „Az első szakaszban a kölcsönösen előnyös határokon átnyúló együttműködést segítik, s így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk utáni határok nélküli együttműködésünk közös felkészülését képezik.” Javasolta, Lengyelország közreműködésével hozzanak létre „egy, a schengeni egyezmény alkalmazását elősegítő oktatási központot, melynek székhelye a kelet-szlovákiai régióban lenne. Elismeréssel szólt a magyarországi nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályról, amely lehetővé teszi azok parlamenti képviseletét, de - s ez a Szlovák Országos Ön- kormányzattal folytatott tárgyalásának és békéscsabai látogatásának is egyik legfőbb gondolata volt - egyben figyelmeztetett is: „Meggyőződésem, hogy az illetékes szervek részéről lesz elég akarat és erő arra, hogy a törvényhozás kiegészítése folytán a gyakorlati életben is érvényesülhessen ez a törvény”. Reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi oktatásügyre és kultúrára is több pénz jut majd a jövőben. Elismeréssel szólt az MKP-ról: „A kormányban miniszterelnök-helyettessel, két miniszterrel és három államtitkárral képviselteti magát. A parlamentben elnökhelyettesük és két bizottsági elnökük van. A magyar koalíció képviselőinek eddigi tevékenységét a kormányelnök és én is pozitívan értékeljük.” Beszéde befejező részében az elnök többek közt ezt mondta magyarul: „Kívánom, hogy a következő évezred a szlovák és a magyar nép számára a békesség, a barátság, a jószomszédi viszony és a kölcsönös megbecsülés évezrede legyen.” A gesztusértékű magyar mondatokat a Tisztelt Ház és a magyar sajtó egyaránt pozitívan értékelte; „Lehet örülni ennek az újlényegű hangnak, nagy érték. Schuster-matt a nacionalizmusnak. Külön jóleső a jelképes csomagolás: a szlovák elnök magyarul is beszélt az Országgyűlésben. A tót atyafiak, a jó palócok hangján” - írta a Népszabadság. A Napi Magyarország megjegyez- te:„Rudolf Schuster látogatását épp azzal a lenyűgöző természetességgel végezte, mint ahogy magyarul szólalt meg a budapesti parlamentben.” A nacionalizmus mégsem kapott teljesen mattot. A magyarul szólás ténye, ha késve is, reakcióra késztette a Szlovák Nemzeti Pártot. Az elnökhöz intézett nyílt levelében Anna Malíková pártvezér egyebek mellett kifejti: „Bár az ön országgyűlésbeli beszédének magyar részét nyelvismerete jeleként és a közmondásos szlovák készségesség megnyilvánulásaként fogadtuk, a szlovák-magyar viszonnyal és a magyarországi szlovák kisebbségünkkel összefüggésben meg kell állapítanom, az nem a megfelelő helyen hangzott el”. Az SNS az MKP-val is összefüggésbe hozza Schuster fellépését: „Az ön magyarul elhangzott beszédére érkézéit első reakciók is igazolják aggodalmainkat, hogy olaj öntetett a magyar koalíciót vezetők szétforgácsoló kisebbségpolitikájának tüzére”. A két állam, illetve a szlovákok és az itteni magyarok viszonyának rendezését szerinte az segítené elő, ha a magyarok bocsánatot kérnének a szlovák nemzet elleni bűneikért, mert a kölcsönös megbékélés csak így képzelhető el. A háromnapos út első napján Milán Ftácnik szlovák és Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter aláírta az iskolai végzettséget igazoló okiratok kölcsönös elismeréséről szóló, valamennyi végzettségi szintre vonatkozó kormányközi egyezményt. Harna István építés- és közmunkaügyi, valamint vidék- fejlesztési miniszter pedig többek közt abban egyezett meg Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszterrel, hogy a készülő szlovákiai régiófejlesztési nemzeti programhoz, illetve a régiófejlesztési törvényhez az ezekkel már rendelkező magyar fél programszerű dokumentumokat bocsát Pozsony rendelkezésére. Torgyán azt is felajánlotta, készek segíteni az itteni régiófejlesztési szakemberek képzését. A látogatás második napján az államfők beszédet mondtak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szlovákmagyar üzleti fórumán. A látogatás fővárosi részét a Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel és az Országos Szlovák Ön- kormányzattal folytatott tárgyalás, illetve az Orbán Viktor által adott díszebéd zárta. A viharsarki szlovákság szellemi központjának számító Békéscsabán az elnök járt az ottani szlovák gimnáziumban, találkozott a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőivel, éjszakára pedig Göncz Árpád társaságában a sarkadremetei vadászházba vonult. Hivatalos magyarországi útját Miskolcon fejezte be, ahol a város és Kassa közti együttműködésről tárgyalt a két önkormányzat képviselőivel. A kelet-szlovákiai város érintésével az ügyes-bajos dolgainkat sokadmagával intéző „kassai polgár” Pozsonyba is vonattal utazott. A párkányi híd ügyével kapcsolatban fontos nyilatkozatot tett. A magyarul szólás ténye reakcióra késztette a Szlovák Nemzeti Pártot. „Gyakorlatilag minden szóba került, ami köztünk kérdésként merül fel. Semmit sem zártunk le, mert ez egy mozgó, fejlődő kapcsolat, ahol az egyik tennivaló megoldásából következik másik kettő, azok lezárásával pedig további négy” - vélekedett a szlovák-magyar viszonyról Göncz Árpád. A szlovák elnök magyarul is beszélt az Országgyűlésben. „A tót atyafi: Anna Malíková szerint például ezzel „olaj öntetett a magyar koalíciót Hivatalos magyarországi útját az elnök Miskolcon fejezte be. A kele bajos dolgainkat sokadmagával intéző „kassai polgár” Pozsonyba is v
