Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-03-08 / 10. szám

iport 2000. március 8. Tény, hogy a jugoszláviai válság ugyancsak megnehezítette a hajógyár helyzetét, de azt már valószínűleg soha senki nem fogja megtudni, milyen évet zárt volna, ha nincs ez a bizonyos vis maior. imban, de a közép-európai országok gazdasági válságának kö- tt nézni, és így tértek át a tengeri teherhajók építésére. Sze- ik, mert azokat a nagyságuk miatt nem tudnák a Duna-hidak 2000 februárjában a gazdasági mérleg a következő: négy kész hajót végre le tudott szállítani a Fekete-tengerre, és átadott a meg­rendelőknek, négy hajó félkész állapotban áll a medencében, kettőn pedig a szerelőcsarnokokban dolgoznak. Befejezésükhöz több százmil­lió koronára volna szükség, de a négy kész hajó ára elmegy a legége­tőbb adósságok kiegyenlítésére. esen kihaltak az üzemcsarnokok. A gyár részvényeinek 80 százaléka jogi, 20 pedig magánszemé­lyek birtokában van. Főrészvényese az Első Szlovák Befektetési és Privatizációs Társaság (Prvá slovenská investicná a privatizacná spolocnost’-PSIPS), amely az azóta már becsődölt Armatúrka Myjava és a Chirana cégek tulajdonosaként vált is­mertté. Dömötör Ede felvételei Normális termelés esetén a hajógyár üzemeltetése havonta 200 millió koronába kerül, és bár júliustól csökkentett üzemmód van érvényben, a gáz- és villanyszámlákra, valamint a kötelező járulékokra így se telik. A kormánytól eddig legalább annyi segítséget kapott a gyár, hogy a késedelmes törlesztésekért nem kell bírságot fizetnie. A megrendelők a szerződés megkötése után és az építési munkálatok folyamán a hajó árá­nak kb. 50 százalékát fizetik ki, több részletben. A többi kiadást hitelekből fedezi a gyár, ezeket pedig csak a hajó átadása után tudja törleszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents