Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-06 / 281. szám, szerda
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 6. AGRÁR MORZSÁK Rekordtermés a zöld aranyból München. A bajor komlótermelők idén 7,2%-kal többet takarítottak be a sör arrafelé zöld aranynak nevezett alapanyagából. Hallertauban - a világ legnagyobb, 15 ezer hektár nagyságú egybefüggő komlótermelő vidékén - az idén 490 ezer tonna komló termett, ezzel a bajor gazdák a világ komlótermelésének mintegy harmadát állítják elő. Hallertau nemcsak a német söripart látja el nyersanyaggal, hanem mintegy 100 országba exportálnak is a bajor termelők. A dollár magas árfolyamának köszönhetően az idén kedvezőek az exporttal kapcsolatos jövedelmezőségi kilátások is. Egyes gazdák úgy gondolják, a magas árszínvonal megőrzése érdekében nem dobnak a piacra egyszerre nagyobb mennyiséget, inkább lassan értékesítik a külföldre szánt árut. (NG) Izmosodó óriások Düsseldorf. Az európai élelmiszerkereskedelem „nagyjai” az elmúlt tíz évben piaci részesedésüket megduplázták: az idén az öt éllovas összesen 226 milliárd eurós forgalmat bonyolít és ezzel 26%-át uralja az európai piacnak. Az öt nagy a francia Carre- four, a német METRO, a brit Tes- co, a német REWE és a francia Intermarche, amelyek 1990-ben az európai piac 13,8%-át tudhatták magukénak. A növekedés részben a fiókhálózat kiépítésének, részben a keleti terjeszkedésnek és a fúziós lépéseknek köszönhető. 1990-95 között a Tes- co és az Intermarche könyvelhette el a legnagyobb forgalomnövekedést: 78, és 102%-ot. (MTI) Drágább lesz a hús Berlin. A német gazdálkodók szövetségének elnöke a szarvasmarha-ágazatot sújtó szivacsos agysorvadás-járvány miatt magasabb húsárakkal számol: a költségek jelentős emelkedésével a húsárak általában is nőni fognak. Csupán az állati tetemek és a vágási hulladék megsemmisítése okozta pótlólagos költségek 1,7 milliárd márkát tehetnek ki, s ehhez járul még a hús- és csontliszt takarmányként történő feletetésének általános tilalma, amelynek következtében a fehér- jetartalamú növényi takarmányok, köztük a szója ára jelentősen nőni fog. Az ámyomást néhány parasztgazdaság nem is lesz képes kivédem és abba kell hagynia tevékenységét. (MTI) Élelmiszer-ipari házasság New York. A PepsiCo Inc. 13,4 milliárd dollárért megveszi a Quaker Oats Co. élelmiszeripari konszernt. A vételárat részvényekkel fizeti kijelentette a Wall Street Journal vállalati forrásokra hivatkozva. Két hete a vetély- társ Coca-Cola visszavonta 15,75 milliárd dolláros vételi ajánlatát ugyanerre a cégre. A Quaker megvételével a PepsiCo-hoz kerül a Gatorade sportital gyártása. A Gatorade a szénsavmentes üdítőitalkínálatba illeszkedik, s ezzel a PepsiCo domináns szerephez jut a 2,5 milliárd dolláros amerikai sportital-piacon. (MTI) Húsliszttel fűtött cementgyárak Bern. A svájci állat-egészségügyi főhatóság bejelentette, hogy az állati takarmányozásban betiltott csont- és húsliszteket tüzelőanyagként fogják hasznosítani a cementgyártásban. Erre kötött megállapodást a legnagyobb svájci takarmánygyártó, a Centravo részvénytársaság és a svájci cementgyártók szövetsége (Cemsuisse), és ez a megoldás mind technikai, mind környezeti szempontból méltányos, tekintettel a körülményekre. Hozzátették, hogy ezen a módon gazdaságosan meg lehet semmisíteni a lényegében fehérjékből és zsírokból álló állati liszteket. A sertés- és baromfitenyésztésben eddig évi 5000 tonna állati lisztet használtak fel Svájcban és 45 ezer tonnát exportáltak. Az exportra szánt mennyiségeket is meg kell semmisíteni. (MTI) NYERSANYAGPIACOK A kávéár mélyrepülése London. A határidős piacon 30 éve nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt a nyerskávé ára-. A LIFFE-n jegyzett robuszta kávé januári határidőre szóló jegyzése a tonnánkénti 600 dolláros technikai támasz alá esett vissza. A csökkenő ártrendet mindenekelőtt a vietnami és indonéziai exportőrök részéről tapasztalható kínálati nyomás magyarázza, a 600 dolláros támasz megtörése azonban már technikai okokra vezethető vissza. Később az alacsonyabb árszinteken megindultak a kereskedői vásárlások s ez ismét 600 dollár fölé emelte a jegyzést. Az árak mérsékelt erősödését több elemző is csupán átmenetinek tartja. Ennek következtében azt sem zárják ki, hogy a jegyzés az 500 dolláros szint alá süllyed. 1965 májusában a robuszta második határidőre szóló tonnánkénti jegyzése 444 dollárig esett. (REUTERS, NG) Privatizáció előtt áll a csehországi Jan Becher likőrgyár Jó gazdasági mutatók Ctk-hír Prága. A Karoly Vary-i Jan Becher (JBKB) likőrgyár 2000-ben 140 ezer hektoliter likőr és 15 millió liter alkoholmentes ital előállításával számol, ezzel teljesíti a 2000-es privatizációs feltételeket - közölte tegnap David Binar, a cég szóvivője. A világhírű cseh likőrgyár tavaly 125 ezer hektoliter likőrt gyártott, ennek negyedét exportálta; 1999-es forgalma 1,084 milliárd koronára rúgott és 43 millió korona nyereséget könyvelt el. A 2000-ben várható gazdasági adatokat David Binar nem tette közzé. A szóvivő szerint a földművelésügyi tárcának és a pénzügyminisztériumnak a JBKB már továbbította az év végén várható gazdasági és pénzügyi mutatókat, valamint az auditori jelentést, mégpedig annak érdekében, hogy a Nemzeti Vagyonalap (FNM) minél hamarább lezárhassa a cég privatizálásának második fordulóját. Az első forduló keretében 1997-ben a Jan Becher likőrgyár 30 százaléka a Salb cég kezébe került, mégpedig 673 millió koronáért. A további, 59 százalékos részvénycsomag szintén a Sal- bé lesz, a többségi tulajdonrészért várhatóan 1,324 milliárd koronát fizet. David Binar szerint a privatizáció folyamatát 2000. december 31-ig le lehetne zárni, bár Fran- tisek Jakoubek, a JBKB felügyelő tanácsának tagja úgy látja, a tényleges privatizációra csak 2001 elején kerülhet sor. A magánosítást követően az állam kezében legalább 5 éves időtartamra egy arany részvény maradna. Júliustól nálunk is bevezetik a BSE-teszteket. Szlovákia csak nem fertőzött területről importált marhahúst Pánikra bizonyosan nincs ok Szlovákiát egyelőre elkerülte a BSE. Ennek dacára a szarvasmarhákat intenzív ellenőrzésnek vetik alá. (Fotó: Archívum) Pozsony. Szlovákiában nincs ok a pánikra, szarvasmarhaállományunk egészséges, mentes a kergemarhakórtól (BSE) - állítja az Állami Állategészségügyi Felügyelet (SVS). Hasonlóan vélekednek rólunk Brüsszelben is; az Európai Bizottság jelentése szerint Szlovákiában a BSE- előfordulás esélye minimális, csaknem nullával egyenlő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pozitív brüsszeli minősítését Szlovákia főként annak köszönheti, hogy nálunk - a nyugat-európai országokkal ellentétben - nem etetik, és a múltban sem etették a kérődzőket állati eredetű tápokkal. (Hús- és csontlisztet kizárólag a sertések és a baromfi tápjába kevernek, ám nálunk ezt a tápot is más technológiával - magasabb hőfokon - készítik, mint Nyugat-Európá- ban.) A húslisztet magunk állítjuk elő - legfeljebb a szintén BSE-men- tes Ausztriából importáljuk, illetve importálnánk, ha lenne eladó - hangoztatták az állategészségügyi felügyelet illetékesei. Korábbi írásainkban már foglalkoztunk a BSE-vel, a Creutzfeldt-Ja- kob-kór hagyományos és új variánSzlovákia az 1980- 1990-es években nem importált élőmarhát. sával, továbbá a normális és a kóros pilonokkal (lásd Új Szó, nov. 22.). A prionbetegségek az állatoknál eredetileg csak a birkáknál fordultak elő (kecskéknél, juhoknál súrlókór- nak nevezzük). A szarvasmarhák feltehetőleg a birkafehérjéket is tartalmazó táppal fertőződtek meg. A megbetegedés a birkákról azután terjedt át a szarvasmarhákra, hogy az ember - a hasznosság növelése érdekében - hosszú ideig rendszeresen és nagy mértékben adagolta a prionokkal fertőzött csontlisztet a szarvasmarha-táplálékba. A súrló- kór ugyan nálunk sem ismeretlen, időről-időre egy-két birkában felbukkan. Ellenben Angliában, és Franciaországban nehezen találni olyan birkanyájat, amely nem fertőzött. Ma már köztudott, hogy Nagy-Britanniában a kergemarhakór kirobbanásáig és elterjedéséig az elhullott súrlókóros juhok, továbbá „megkergült” marhák tetemét is felhasználták a takarmánydúsítás céljára. Az állategészségügyi felügyelet szakértői a hazai hús- és csontliszttel kapcsolatban arra is rámutattak, hogy nálunk ezt a keveréket 130 C fokon, 3 atmoszférás nyomás alatt állítják elő, miközben a hőkezeléses eljárás minimum 30 percig tart. Nyugat-Európában a nyolcvanas évek derekán végzetes hibát követtek el akkor, amikor a csonlisztkeverékekbe beteg állatok tetemeit is belekeverték, valamint a hőkezelést 80-90 C fokra csökkentették. A technológia során a hideg préselés és a magas zsírtartalom vedőhatása miatt a prionok megőrizték fertőzőképességüket és bekerülve a szarvasmarhák táplálék- láncába megfertőzték az állomány. Emlékeztetőül: a marhakor Angliában 1985-ben ütötte fel a fejét, 1991-92-ben tetőzött évi 40 ezer darab állat elpusztulásával. 1997 végéig 170 ezer beteg szarvasmarhát vágtak le, s ennek néhányszorosát megelőzés céljából. Szlovákia az 1980-90-es években - pénzhiány miatt - nem importált élőmarhát, továbbá marhahúst Nyugat-Euró- pából, 1996-tól pedig a behozatali korlátozásokat vezettünk be azokkal az országokkal szemben, ahol a BSE felbukkant. Szlovákia a múltban marhahúsexportőr volt, csak a hazai állomány lényeges csökkenése után, az utóbbi néhány évben kényszerültünk importra. Idén kis mennyiségben hoztunk be marhahúst Ausztriából (teljesen mentes a BSE-től), Dániából, Olaszországból, Lengyelországból és Németországból. A németországi behozatalt a hazai hatóságok már leállították, mivel már ott is találtak marhakórban szenvedő teheneket. A felügyelet illetékesei szerint a szlovák import nem abból az országrészből származott, ahol a BSE-s teheneket diagnosztizálták. Egyes értesülések szerint a szlovákiai importőrök - éppen a marhakor miatt - most Argentína és Brazüia felé orintálódnak. Az állategészségügyi felügyelet szakértői szerint a boltokban fellelhető - külföldi és hazai - kutya- és macskaeledelek is biztonságosak, a gazdiknak tehát nem kell attól tartaniuk, hogy a kóros prionok bekerülhetnének házikedvenceik táplálék- láncába. A súrlókórral kapcsolatban a felügyelet illetékesei elmondták, hogy nálunk már csak ellenálló birkafajtákat tenyésztenek, illetve szaporítanak. A SVS illetékesei hangoztatják: hozzánk tenyészállatok révén sem jutott, juthatott el a BSE. (A tenyészállatokat Szlovákia főleg Kanadából és az Egyesült Államokból importálja, a spermák pedig - a tudomány eddigi ismeretei szerint - nem fertőződnek, ezek behozatalát az Európai Bizottság azon országokból sem tiltka, ahol a BSE már elterjedt.) A BSE-prionok a központi idegrendszerben fejtik ki tevékenységüket - eddig csak az agyban, gerincvelőben és a szaruhártyában mutatták ki azokat. Az izomzatban, illetve a tejben nincsenek, ezek fogyasztása - a tudomány mai ismeretei szerint - teljes mértékben veszélytelen. Bizonyára növelni fogja fogyasztók biztonságérzetét, ha Nyugat-Európában bevezetik a szarvasmarhák BSE- szűrését. Erre nálunk július 1-je után kerülhet sor - tudtuk meg Ivan Rosival földművelésügyi államtitkártól. A hiányzó laboratóriumi berendezések megvásárlására Szlovákia 50 ezer eurót kapott a PHARE forrásaikból, (gyor) Az Európai Unió legutóbbi döntése értelmében 2001 januárjától szigorúan fellép a kergemarhakór ellen Rendkívül drága óvintézkedések sorozata MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU-tagországok egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy nem kerülhet a táplálkozási láncba egyetlen olyan, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha sem, amelyen nem végezték el a szivacsos agysorvadásos marhakor (BSE) kiszűrésére szolgáló tesztet. A mezőgazdasági miniszterek tanácsa az Európai Bizottság javaslata és az unió soros francia elnökségének előterjesztése alapján hozta meg a döntést a rendkívüli ülésén, amelyet kizárólag a BSE terjedése elleni harc kérdéseinek szenteltek. Arról is határoztak, hogy az unióban 2001. január 1-től 6 hónapos átmeneti időszakra betiltják valamennyi állati eredetű fehéije takarmányozásra való felhasználását. Ez utóbbi intézkedés alapvetően a hús- és a csontlisztet érinti. Hallisztet csak a kérődzőknek nem szabad adni. Az unióban a kérődzők állati eredetű fehérjékkel való takarmányozása már eddig is tilalmas volt, a mostani döntés ennek az intézkedésnek a hatókörét terjeszti ki az „élelmiszerek előállítása céljából tartott, hizlalt vagy tenyésztett” valamennyi állatra. A tagországok arra is kötelezettséget vállaltak, hogy kivonják a forgalomból és a tárolóhelyekről az állati eredetű fehérjék felhasználásával készült takarmányokat, továbbá megtiltják azok harmadik országokba való kivitelét, illetve onnan történő behozatalát. A hús- és a csontliszt felhasználásának átmeneti betiltásáról szóló döntést minősített többségi szavazással hozták meg a miniszterek. Csak két tagállam, Németország és Finnország szavazott ellene, de ellentétes okokból: Németország ennél is szigorúbb fellépést szeretett volna, Finnország viszont - ahol eddig nem fedeztek fel marhakóros megbetegedést - túlzónak tartotta az intézkedést. David Byrne, az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős tagja elismerte, hogy „szuperszigorú” óvintézkedésekről van szó, amelyek rengeteg pénzbe fognak kerülni, de szerinte meg kell fizetni ezt az árat a fogyasztók bizalmának helyreállításáért és a közegészség védelméért. Hivatalosan még nem közöltek adatokat arról, mennyibe kerül majd az intézkedés hatálya alá eső szarvasmarhák kivonása a táplálkozási láncból, de a tagországok megállapodása értelmében a költségek 70 százalékát közösségi forrásokból fedezik. A tagországok egy része által az utóbbi időkben hozott bizonyos egyoldalú intézkedésekkel kapcsolatban a miniszteri tanács úgy határozott, hogy azokat vissza kell vonni, vagy pedig közösségi szintre is ki kell terjeszteni. Erről január második felében várható döntés, az Európai Bizottság és az unió tudományos tanácsadó testületé által előterjesztendő javaslatok alapján. Olyan lépésekről van szó, mint a francia marhahústermékek behozatalára néhány tagországban elrendelt tilalom, illetve - Franciaországban - egyes marhahúskészítmények kivonása a táplálkozási láncból. Nemzetközi gabonapiaci helyzetkép - Európában novemberben erősödött a takarmánybúzával folytatott forgalom Élénkült a kereslet a növényi fehérjék iránt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Európában a korábbi évek azonos időszakához képest a malmi búza exportja mérsékeltnek mondható, a takarmánybúza iránt viszont november során élénkült a kereslet, ami az árak stabilizálódását, majd lassú erősödését eredményezte. A kergemarha kór (BSE) miatt Nyugat-Európában lassan általánossá válik az állati eredetű fehérjetakarmányok használatának tilalma, s ennek nyomán növekszik a kereslet a növényi fehérjék - a szója, napraforgó- és repcedara iránt. Ennek hatása ha mérsékelten is, de megmutatkozik a gabonapiacok élénkülésében is. A búzaárak alakulására az idő előrehaladtával egyre nagyobb befolyással lesznek a déli félteke búzatermésére vonatkozó prognózisok. E tekintetben azonban még meglehetősen nagy a bizonytalanság. Az ausztrál termés az eddigi kilátások szerint 3-5 millió tonnával elmarad a múlt évi menynyiségtől. Argentína búzatermésében kisebb a csökkenés, viszont a szezonra előirányzott export 60-70 százaléka már vevőre talált. Az amerikai lágybúza fob Mexikói-öböl paritá- sú ára a kereslettől függően 107- 109 dollár/tonna között ingadozik, összességében azonban már több hete stagnál. A keménybúza ára ezzel szemben 4-5 dollárral feljebb kúszott, jelenleg tonnánként 133-135 dollár körül van. Az argentin új termésű búza fob ára decemberi-januári szállításra 114 dollár/tonna, távolabbi határidőkre 2-4 dollárral magasabb. Az európai piacon a jó malmi minőségű francia búza ára 112- 113 dollár, a német keménybúzáé 124-125 dollár tonnánként. A nemzetközi kukoricapiacon lelassult a forgalom, s ez az amerikai génkezelt (GMO) kukoricát érintő vizsgálatok késedelmével függ össze. A lehetséges alternatív szállítók nem rendelkeznek olyan kínálattal, amely a távol-keleti importőrök által megkívánt folyamatos és biztonságos ellátást garantálná. Ezért a vevők inkább kivárnak, aminek következtében a következő negyedévre feladott rendeléseik állománya még rendkívül alacsony. A későbbiekben emiatt várható, koncentrált kereslet számottevően fellendítheti az árakat. Az amerikai kukorica ára december-januári szállításra jelenleg 94-96 dollár tonnánként, az argentin ókukoricáé 88 dollár/tonna. Az új árut 92-94 dollár/tonna árakon ajánlják. Néhány korábban jelentős exportőrnek számító kelet-európai ország most kukoricaimportra szorul - Bulgária 2001. január 1- jétől vámmentességgel segíti a bevitelt, Románia viszont még engedélyhez köti a kukorica importját és a GM-mentességet igazoló tanúsítványt is követel. (A Napi Gazdaság alapján)
