Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-06 / 281. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 6. Rálőttek a belga Airbusra Bujumbura. Burundi fővárosában automata fegyverekből tüzet nyitottak a Sabena belga légitársaság leszállásra készülődő repülőgépére. A lövedékek eltalálták az A-330 típusú gépet, és ennek következtében egy utas, valamint a személyzet egyik tagja megsérült. A repülőgép a lövöldözés ellenére is sikeresen landolt. (MTI) Egy amerikai Jordániában Washington. Jordániában őrizetbe vettek egy amerikai állampolgárt, akinek - a fel- tételezések szerint - köze van a ÜSS Cole nevű amerikai rombolóhajó ellen elkövetett öngyilkos merénylethez. Az NBC televízió szerint a férfit a szíriai kormány a múlt hónapban őrizetbe vette. A férfit azzal is vádolták, hogy a millenniumi ünnepségek idejére amerikai és izraeli célpontok ellen tervezett merényleteket. (MTI) Lemondott a japán kormány Tokió. A japán kormány miniszterei benyújtották lemondásukat Móri Josiro miniszter- elnöknek, megnyitva az utat a tervezett kormány-átalakítás előtt. Az áprilisban hivatalba lépett miniszterelnök immár második alkalommal alakítja át kormányát. Kiszivárgott hírek szerint ezek után sem várható nagyobb átrendeződés a japán politikában. (MTI) Móri Josiro. Szabad kezet kapott. (Fotó: CTK/AP) Illegális svájci újságíró Jayapura. Öt év börtönt is kaphat az a svájci újságíró, akit az indonéz rendőrség tartóztatott le, mert „illegálisan gyakorolta hivatását”. A rendőrség azzal vádolja Oswald Item, a Neue Zürcher Zeitung munkatársát, hogy csak turista vízummal rendelkezett. Indonéziában a külföldi újságíróknak úgy nevezett sajtóvízumot kell kérniük. (MTI) Felfüggesztett házi őrizet Santiago. A fellebbviteli bíróság felfüggesztette Augusto Pinochet tábornok házi őrizetét. A döntés mindaddig érvényes, amíg nem döntenek a volt diktátor elleni vádemelésről. (MTI) Sugárszivárgás Oroszországban Moszkva. Sugárszivárgást észleltek a novovoronyezsi atomerőmű egyik régóta használaton kívül lévő részén. Hírek szerint az erőmű egyik vízvezetéke körül a normálist meghaladó sugárszintet mértek. A környéket lezárták, és a szakértők víz- és talajmintákat vesznek. A novovoro nyezsi atomerőmű öt reaktorából már csak három működik. (MTI) Az EU-csúcs házigazdái. Lionel Jospin kormányfő és Jacques Chirac francia elnök már készül a holnapi állam- és kormányfői értekezletre. (Fotó: CTK/AP) Brüsszelben tanácskoznak a NATO védelmi miniszterei Óvatos derűlátás MTI-HÍR Brüsszel. A nukleáris tervező csoport és a védelmi tervező bizottság üléseivel Brüsszelben megnyílt a NATO kétnapos védelmi miniszteri értekezlete. A tanácskozáson nem vesz részt Franciaország, amelynek fegyveres erői nincsenek alárendelve a szövetség integrált katonai erőinek. Mértékadó NATO-forrás szerint az értekezlet részvevői óvatos derűlátással értékelték a tavaly Washingtonban vállalt haditechnikai beruházások és a haderőreformok teljesítésének haladását, és hasonlóan értékelték a boszniai és a koszovói helyzet alakulását is. A védelmi tervező bizottság ülésén megállapították, hogy a védelmi képességek kétéves fejlesztési programjának eddig a fele látszik teljesülni. A tagok közül 11 európai ország és a két észak-amerikai jövőre már reálértékben is emeli katonai kiadásait, s a többi tagnál is folyik a haderők reformja. A miniszterek elfogadták az ötéves szövetségi haderőfejlesztési tervet. Irányelveket hagytak jóvá a 2008-ig tartó időszak szövetségi és nemzeti haderőfejlesztési tervezésére, amelyek hangsúlyozzák, hogy a hadseregeket olyan irányban kell alakítani, hogy rövid idő alatt bevethetők legyenek, és hosszú ideig fenn tudják tartani magukat egymással együttműködve idegen terepen. A nukleáris tervező csoport ülésén aláhúzták, hogy a nukleáris erőkre továbbbra is szükség van háború megelőzésére, és az Európában telepített amerikai atomfegyverek fontos politikai és katonai kapcsolatot jelentenek a szövetség európai és észak-amerikai tagjai között. A SFOR békefenntartó erők jelenlétére Boszniában változatlanul szükség van. Ha a december 23-i választások következtében tovább javul a politikai helyzet Jugoszláviában, indokolt lehet a KFOR ösz- szetételének módosítása. Holnap kezdődik a nizzai EU-csúcs. Második Maastricht, vagy második Amszterdam? Súlyos következménnyel járna az uniós kudarc Al Gore két jogi csatában is súlyos vereséget szenvedett Bush lesz a győztes? MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU holnap Nizzában megnyíló csúcsértekezletét bajosan lehetne előre lejátszott eseménynek tekinteni, ám legvalószínűbb kimenetele mégis kockázat nélkül borítékolható. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erre az egyik leghitelesebb forrás közlése nyújt módot: Michel Bar- nier, az Európai Bizottságnak a kormányközi konferenciáért is felelős tagja szerint nagy horderejű reformokat nem, legfeljebb „hasznos és korrekt” megállapodást lehet várni a csúcstól. Csalódottsága abból fakad, hogy bár a most eldöntésre váró intézményi reformok fontosabbik része négy éve, a meglehetősen felemásra sikeredett amszterdami szerződéssel zárult legutóbbi kormányközi konferencia óta napirenden van, a tagországok szerinte még mindig ugyanazokat a válaszokat adják ugyanazokra a problémákra, mint akkor. Pedig a helyzet sokat változott közben, mert minden eddiginél nagyobb szabású bővítési hullámok kerültek elérhető közelségbe. Nizza eredményessége és jelentősége azon lesz lemérhető, mekkorát tud mozdítani a reformok mindenki által kikerülhetetlennek tartott kényszere az évek óta változatlanul maradt helyzeten. Eddig nem sokat tudott. Abban a kérdésben, amelyet a bizottság az MTI-JELENTÉS New York. Az ENSZ-közgyűlés kü- lön-külön határozatban ítélte el Irakot, Iránt, Szudánt és a Kongói Demokratikus Köztársaságot az emberi jogok súlyos megsértése miatt, és határozott lépéseket követelt az érintett országoktól a jogsértő helyzet felszámolására. Irak esetében 60 ország tartózkodása mellett 102 ország szavazta meg, 3 pedig ellenezte az emberi jogok tiprását elítélő határozatot. A közgyűlés követelte Bagdadtól, hogy helyezze hatályon kívül a szólásszabadságot korlátozó törvényeket, és ne félemlítse meg, illetve ne nyomja el az ellenzékieket. Jóval megosztottabbnak bizonyult az ENSZ-közgyűlés Iránt illetően: 46 tartózkodás mellett 67 ország mondott igent és 54 szavazott nemmel arra a határozatra, amelyben a testület nyugtalanságát fejezte ki a egész reformcsomag lelkének tart, vagyis a minősített többséggel történő döntéshozatal hatókörének kiszélesítésében a nizzai csúcs előtti héten holtpontra jutott a vita. Maradt öt kulcsterület, amelyek mindegyikén legalább egy nagy tagország ragaszkodik a vétójogához, többnyire azt is értésre adva, hogy Nizzában sem fog engedni. A szavazatok újrasúlyozásának önmagában is épp elég bonyolult problémáját német-francia érdek- ellentét színezi. A legnépesebb tagállamként Németország igyekszik elérni, hogy a szavazati súlyokban (minél) jobban tükröződjenek a népességi arányok, akár azon az áron is, hogy ez megbontja a kezdetektől fogva fennálló német- francia paritást - amit viszont a franciák alapvető elvi-politikai szempontnak tekintenek és elszántan védelmeznek. Az Európai Bizottság létszámát a nagyobb tagálnemzetközileg elismert normákat sértő kivégzések gyakorlata, a kínzások, valamint az elítéltekkel való bánásmód és a „kegyetlen, embertelen, lealacsonyító” büntetések kiszabása miatt. Bírálta Iránt amiatt is, hogy hátrányosan megkülönbözteti a férfiakat és nőket, valamint a vallási kisebbségeket, illetve Az ENSZ-közgyűlés követelte a jogsértő helyzet felszámolását. az igazságszolgáltatás szervezeti felépítésében nem követi a nemzetközi normákat. A közgyűlés felszólította az iraki és az iráni kormányt is, hogy nemzetközi kötelezettségeinek eleget téve törölje el az olyan rendeleteket, amelyek lehetővé teszik a kínzásokat, az embertelen büntetéseket és bánásmódot, külölamok korlátozni akarják, a kisebbek viszont hallani sem akarnak olyan megoldásról, amely kiszorítaná őket a testületből. Az áttörés kényszere azonban nagyon erős, és az a tény, hogy a csúcs előtti napokig a legfontosabb kérdésekben nem történt látható elmozdulás, nem feltétlenül rossz előjel. Uniós illetékesek és a tagországok vezetői egy idő óta szinte már ráolvasásként ismételgetik, hogy a csúcsnak sikeresnek kell lennie. Mivel Nizzában a bővítés előtt utoljára nyílik alkalom a hozzá szükséges reformok terhétől való megszabadulásra, a kudarc valóban súlyos következményekkel járna. A nizzai csúcs fontosságát egyesek az Európai Uniót létrehozó maastrichtihoz mérik, legfőbb veszélyét pedig abban látják, hogy az amszterdamihoz hasonló félreformokat eredményez, rosz- szabb esetben még olyanokat sem. nős tekintettel a megcsonkításokra, vagy tegyen más intézkedéseket e jogsértő állapot megszüntetésére. Szudánnal kapcsolatban a közgyűlés nyugtalanságot hangoztatta amiatt, hogy az országban tömeges és önkényes kivégzések vannak, gyermekeket alkalmaznak katonának, asszonyokat és gyermekeket rabolnak el, majd visznek kényszer- munkára, büntetetlenül hajtanak végre légi támadásokat polgári célpontok ellen, nem biztosítják a humanitárius szervezetek munkatársainak a megfelelő munkakörülményeket. A szudánihoz hasonló bírálatokat tartalmaz a Kongói Demokratikus Köztársaságot elítélő határozat is, amelyben az ENSZ-közgyűlés kifogásolta egyebek között a civilek lemészárolását, az önkényes és tömeges kivégzéseket, letartóztatásokat, kínzásokat, a szexuális erőszak alkalmazását nők és gyermekek ellen. Washington. Ifjabb George Bush republikánus elnökjelölt számára kézzel fogható közelségbe került, hogy az ő győzelmével záruljon le a november 7-én megtartott amerikai elnökválasztás eredménye körül gyűrűző vita. A1 Gore demokrata elnökjelölt két jogi csatában is súlyos vereséget szenvedett. Washingtonban az amerikai legfelsőbb bíróság hatályában felfüggesztette, és további megfontolásra visz- szautalta a floridai legfelsőbb bírósághoz azt a korábbi döntést, amely lehetővé tette a szavazatok határidő utáni kézi újraszámlálását. Talla- hassee-ben pedig Sanders Sauls illetékes bíró megalapozatlannak ítélte - és így elutasította - azokat a kifogásokat, amelyeket Gore jogászai emeltek a Bush győzelmét mutató, hitelesített floridai választási eredmény ellen. így elvetette azt is, hogy számolják meg kézzel a Gore-ék által még mindig vitatottnak tekintett floridai szavazólapokat. Sanders először - a washingtoni legfelsőbb Bécs. Ausztria több pontján tüntettek tegnap a Schüssel-kormány megszorító költségvetési terve ellen. Mintegy húszezer oktató lépett sztrájkba az oktatási minisztérium által tervezett költségvetéslefaragások ellen. 1991 óta ez az első alkalom, hogy a pedagógusok munkabeszüntetéshez folyamodnak. Bécsben a tanárokkal szolidáris diákok terveztek tüntetést. A bíróság visszautaló döntésének hírére - elhalasztotta saját állásfoglalásának kihirdetését, majd néhány órányi mérlegelés után mégis előállt azzal. Miután Sanders bíró döntése ellen a demokrata kampánystáb fellebbezést nyújtott be, és azt kérte, hogy a fellebbezést ne a rendes fel- lebbviteli bíróság, hanem rögtön a floridai legfelsőbb bíróság bírálja el, most mindkét jogvita aktája a floridai legfelsőbb bíróság előtt fekszik. Megfigyelők általános vélekedése, hogy ha itt is elutasítják Gore ügyét - amely ügy mellett minden egyes részvereség nyomán egyre nehezebb tovább érvelni -, a demokrata elnökjelölt előtt végleg bezárulnak a kapuk. Egyelőre nem döntötték el, hogy mikor várható a legfelsőbb floridai fórum állásfoglalása a demokrata kifogások ügyében. A politikai elemzők figyelme immár főként arra irányul, hogy az előállt helyzetben elbizonytalanodnak-e az eddig Gore mögött szilárdan kiálló demokrata politikusok, megkezdődik- e Gore hátterének felőrlődése. kormány jelenlegi 3,34 milliárd eurós költségvetési hiánya miatt tervez megszorító intézkedéseket, mivel a hiányt 2002-ig el akarja tüntetni. A költségcsökkentések elsősorban a szociális kiadásokat érintik. Tervezik a nyugdíjkorhatár felemelését, a közalkalmazottaknak járó társadalombiztosítás megnyirbálását, továbbá leépítéseket irányoznak elő a tanárok között, és bevezetnék a fizető egyete- , meket. Jacques Chirac elküldte meghívólevelét Párizs. A nizzai állam- és kormányfői értekezlet szükség esetén vasárnap délig is elhúzódhat, ha így jobb lehetőség kínálkozik a tárgyalások bevégzéséhez - jelezte a résztvevőknek küldött meghívólevelében a francia elnök. Jacques Chirac üzenetében reményének adott hangot, hogy minden meghívott a konferencia sikerén fog munkálkodni. Chirac, aki az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország képviseletében házigazdája lesz a dél-franciaországi Nizzában csütörtökön kezdődő európai kormányközi értekezletnek, arra emlékezten, hogy mindenekelőtt az Európai Unió bővítését megalapozó uniós intézményi reform kérdésében kell dönteniük. (MTI) ENSZ-közgyűlés - A kegyetlen, embertelen, lealacsonyító büntetések eltörlését követelik Vessenek véget a kínzásoknak! Sztrájkolnak az osztrák pedagógusok és a diákok Elutasított lefaragások MTI-HÍR Albán támadás Szerbiában Fegyveres konfliktus Belgrád. Albán szakadár fegyveresek tüzet nyitottak a jugoszláv biztonsági erőkre a Koszovó menti biztonsági övezet közelében. A Beta belgrádi hírügynökség úgy értesült, hogy albán fegyveresek Tasiak és Muhovac falu körzetében állomásozó jugoszláv katonai alakulatokra lőttek. A támadások nem követeltek áldozatokat és a jugoszláv biztonsági erők nem választoltak a támadásokra. A dél-szerbiai feszültség november végén éleződött ki, miután a magát Presevo, Medvedja és Bujanovac Felszabadí- tási Hadseregének (UCPMB) nevező albán fegyveres szervezet megölt négy szerb rendőrt a biztonsági övezetben. Az UCPMB a dél-szerbiai városokat szeretné Koszovóhoz csatolni. (MTI) Humanitárius felajánlás Támogatást szerveznek Belgrád. Az ENSZ égisze alatt működő humanitárius szervezetek azt tervezik, hogy jövőre 181 millió dolláros támogatást nyújtanak Jugoszláviának. Ez az összeg nem tartalmazza a Koszovónak szánt adományokat. Ezt Steven Allen, az ENSZ humanitárius segélyeinek koordinátora jelentette be. Jugoszlávia mintegy tízmillió lakosának közel 40%-a fejenként napi ly dollárnál is kevesebb pénzből kénytelen megélni, miközben 50% felé közelít az állástalanok aránya. Steven Allen megerősítette: a világszervezet erőfeszítései arra irányulnak, hogy Jugoszlávia a lehető leggyorsabban képes legyen saját erőforrásait mozgósítani és fejleszteni, és ne legyen ráutalva humanitárius segélyekre. (MTI)