Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-06 / 281. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 6. ■■■H| KOMMENTÁR WKKHKm Pandora szelencéje BUCHLOVICS PÉTER Még fel sem ocsúdtunk a múlt heti koalíciós purparléból, a politikai palettán tovább folytatódik a banzáj; a liberális-konzervatív DS kilépett az SDK parlamenti klubjából. Langosék támogatják ugyan a kormányprogramot, de többször is felszólították az SDKÚ-t, hogy világosan határozza meg a saját profilját, mind a koalíción, mind pedig a törvényhozáson belül. Az LDU és a zöldek is ahhoz kötik az SDK-ban maradást, hogy mit lép a jövő hét elejéig Dzurinda. A miniszterelnöknek viszont nincs más választása: az SDK összes eredeti anyapártjával újra kell tárgyalnia a koalíciós szerződést és az együttműködés formáit a 2002-es választásokig. Míg az SDKÚ jobbközép gyűjtőpártként határozza meg magát (de egyelőre nem alakít frakciót), balközép erőként az SOP gyűjtőpárt szerepel. A kormányposztokon egyelőre nem várhatók változások, leginkább az SDL ragaszkodik a miniszteri székekhez. Amikor ezeket a sorokat írom, Koncos miniszter dörgedelmes beszédben védi meg Jaromír Kosint, az Állami Piacszabályozási Alap igazgatóját, aki az SOP színeiben került a posztjára, de most éppen az SOP gyanúsítja ót korrupcióval és klientelizmussal takarmány- behozatal-ügyben. Koncos szerint valójában Rusko és Hamzík őt akarja elmozdítani a tárca éléről, noha a baloldalon kívül szinte valamennyi párt a menesztését óhajtaná. A dolog pikantériája, hogy Koncos pártalapon bírálja az SOP-t, noha a saját kompániája sem különb, hosszan lehetne sorolni mindazokat a botrányokat, amelyekbe az SDL belekeveredett, a Devín Banktól kezdve a Katrim- Stella-ügyön át Kanis miniszter villájáig. A HZDS pedig Pittner belügyminisztert szeretné kipenderíteni a kormányból, amiért a mozgalom betiltására merészelt gondolni. Az idei Mikulás batyuja tehát inkább Pandora szelencéjére hasonlít, csakhogy ezt politikusaink készítették, a viszálykodásból és az egymásra mutogatásból pedig szinte sportot űznek. az elnök, mennyire szívén viseli az ország anyagi helyzetét, és így akaija spórolni az adófizető polgár pénzét? Mert, ugye, a vonatjegy sokkal olcsóbb, mint a benzin. Ha kiszámítjuk, hogy a Po- zsony-Kassa távolság 400 valahány kilométer, az elnöki BMW 100 kilométerenként hu- szonvalahány liter benzint zabái, a benzin literje pedig har- mincvalahány korona, akkor az oda-vissza út kb. 7000 koronába jön. A vonatjegy meg ennek egytizedébe kerül. Ha az ember nagyon akarná, akár el is hihetné, hogy a hetente megspórolt 6000 néhányszáz korona is jelent valamit az elnöki költségvetésben. Csakhogy a valóságban úgy áll a dolog, hogy a vonatozás drágább, mintha autóval utazna, mert minden egyes alkalommal, amikor a kassai gyorson ül, a vonatot két elnöki gépkocsi kíséri. Hogyha netán kisik- lana a vonat, megszűnne az áramszolgáltatás, vagy szívinfarktust kapna a masiniszta, az elnök úr átülhessen a luxusautóba, és folytathassa útját. Vagyis minden egyes vonatozás alkalmával két luxusautó benzinfogyasztását is fizeti az adófizető polgár. Vagyis megint bebizonyosodott, hogy az olcsóbb a drágább. De, hogy mire jó az egész vonatoséi, arra máig nem tudtam rájönni. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaäk - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit- értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Elnöki vonatosdi GAÁLLÁSZLÓ Van itt egy szabad hely? ! Mondja a hétfőn reggel pozsonyi munkahelyére utazó melós a kassai gyorson, és válaszra sem várva, lehuppan a köztársasági elnök mellé, aki két testőrével ücsörög az egyébként üres kupéban. Ugye, a kedves olvasó sem gondolja, hogy ilyesmi a valós életben is előfordul. Az igen, hogy a köz- társasági elnök vonattal utazik, de az aligha, hogy bárki csak úgy leüljön mellé egy kis tereferére vagy akár csak szunyókálni. Tehát valószínűleg, nem az készteti az elnököt vonatozásra, hogy valamiféle Mátyás királyként elvegyüljön a pórnép között. De akkor miért utazik önként vonattal? Sosem ültem luxus BMW-ben, nem tudom, hogy kényelme- sebb-e, mint a kassai gyors kupéja, de 100 az egyhez lefogadnám, hogy igen. Vagy talán nosztalgiából vonatozik az elnök úr? Hisz évtizedek óta mindig olyan beosztásban volt, hogy szegényt állandóan luxuskocsival cipelték, ha akarta, ha nem. Vagy tán olcsó populista reklámfogás a vonatosdi? Azt akarja megmutatni Megjött a Mikulás! (Zeman Ákos kollázsa) TALLÓZÓ INDEPENDENT Mára kiderült, az internet mégsem olyan csoda, mint ahogyan azt az elején meghirdették. A lap szerint egyre több fiatal kezd lemondani róla. Az elektronikus üzletelés sem hozta egyelőre meg azt az óriási sikert, amit tavasszal meghirdettek. A legnagyobb gond ott keresendő, hogy az internetes cégek bevezetésénél művileg emelték az egekbe az árakat, s most, hogy több tönkrement, hirtelen mindenki megijedt. Pedig az interenetes üzletelésnek, s a virtuális cégeknek éppen az az értelme, hogy hihetetlen gyorsan hiheteden nagy értékeket érhetnek el, de ezután nagyon gyorsan el is veszíthetik. A különböző gazdasági értékelőknek is nehezükre esik ezzel a jelenséggel megküzdeni, és pontos javaslatokkal előállni a cégek vásárlásánál, hiszen ilyen gyors váltásokra még ők sem voltak felkészülve. Kétnapos konferenciát rendezett Pozsonyban a kulturális minisztérium a nemzeti kisebbségekről Kultúránk jelene és kilátásai Az 1991-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiának 5 274 335 lakosa van, közülük 754 907-en valamilyen kisebbséghez tartoznak, ami a lakosság 14,4%-a. SZENTGÁLI ANIKÓ A magyarok száma 567 296. A második legnagyobb csoportot a romák alkotják: a hivatalos adatok szerint 75 802-en vannak, kormányon kívüli szervezetek felmérései szerint számuk meghaladja a 300 ezret. Ezenkívül hazánkban még csehek (1% - 52 884 lakos), morvák (6037), ruszinok (17 197), ukránok (13 281), kárpáti németek (5629), horvátok (3-4000), bolgárok (1085), oroszok (1624) és lengyelek (2969) élnek. Vannak zsidók is Szlovákiában, ám ők nem vállalták a zsidó nemzetiséget, csak vallási tevékenységük alapján tudunk róluk. A nemzeti kisebbségek kultúrájának jelene és kilátásai elnevezéssel a kulturális minisztérium kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett Pozsonyban, amelyen a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó szakemberek felhívták a figyelmet: Szlovákiában több dokumentum szabályozza és biztosítja a kisebbségek jogait. Ezek közé tartozik az alkotmány több cikkelye, az alap- és középiskolákról szóló törvény, a petíciós törvény, a személyi adatok védelméről szóló jogszabály, a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény stb. A nemzeti kisebbségek helyzetét komplex módon szabályozza az Európa Tanács keretegyezménye, melyet 1995. június 21-én hagyott jóvá a szlovák parlament, a köztársasági elnök 1995. július 14-én ratifikálta, és 1998. február 1-jétől lépett hatályba. E dokumentum alapján Szlovákia - akárcsak a többi 23 állam, amely szintén ratifikálta - évente jelentést készít az Európa Tanács főtitkárának a keretegyezmény tiszteletben tartásának mértékéről. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár a november végi konferencián elismerte, a kisebbségek számára kulcskérdés az anyanyelv védelme és ápolása, ezért a mindenkori kormányoknak megfelelő körülményeket kell teremteniük a kulturális és nyelvi értékek megőrzésére. Szlovákiában a kisebbségi kultúrák fejlesztése és ápolása elsősorban polgári társulások közvetítésével történik. Az állami költségvetésből bizonyos összeget különítenek el rendszeres kiadványokra, kisebbségi színházakra, múzeumokra, félig hivatásos folklóregyüttesekre, valamint a Szlovák Televízó és Rádió bizonyos műsoridőt biztosít a kisebbségek számára. A rádió magyar adása hetente 45 órát sugároz. Az ukránok és a ruszinok 13,5 órát, a romák, a németek, a csehek, a lengyelek heti 30-30 percet kapnak. Szlovákia elkötelezte magát a kisebbségek helyzeténekjavítása mellett. Az állami televízió a magyaroknak, a romáknak, a cseheknek, a németeknek és a lengyeleknek biztosít adásidőt. A kisebbségi kultúrákat a kulturális minisztérium háromféleképpen finanszírozza. A szaktárca költségvetéséből a különböző intézmények működésére elkülönítenek- egy bizonyos összeget. Anyagi támogatást nyújtanak ala- ' pítványoknak, társulásoknak, érdekköröknek stb. konkrét programokra. Ezenkívül a járási hivatalok költségvetéséből is elkülönítenek bizonyos összeget az adott járás felügyelete alá tartozó intézmények működtetésére. A kormány programjával összhangban, a pénzügyi támogatás objektív és átlátható szétosztása érdekében - a kisebbségi kultúrák részlege közvetítésével - a szaktárca kidolgozott egy feltételrendszert. A kisebbségi szervezetek tervezeteit szakmai bizottság véleményezi. A bizottság tagjai kizárólag az egyes kisebbségek képviselői lehetnek. A bizottság 19 tagú: 5 magyar, 3 roma, 2 cseh tagja van, a többi kisebbség egy-egy személlyel képviselteti magát. Minden kisebbségnek egy szavazata van - tekintet nélkül a képviselők számára. A tervezeteket először albizottságok bírálják el minőség, jelentőség, fontosság szempontjából. Az albizottságok javaslatot tesznek a támogatás összegére és magukra a programokra. A szakmai bizottság hozza meg a végső döntést, amit még a kulturális miniszternek is jóvá kell hagynia. A magyar kisebbség kultúráját fejlesztő és ápoló programokra összesen 9 613 000 korona támogatást hagytak jóvá, ez 315 tervezetet jelent. A rendszeresen megjelenő sajtótermékekre 6 543 000 koronát különítettek el, egyéb kiadványokra pedig 6 840 000-et. Összesen 23 014 000 korona jutott a magyar kultúrára, ami a kisebbségi kultúrákra fordított összeg 50 %-a. 42 roma projektumra 2 728 980, öt rendszeres roma sajtótermékre 2 843 000 koronát adtak. A kulturális tárca összesen 20 004 530 koronát fordított kisebbségi kulturális tevékenységre, 16 297 650-et periodikus sajtótermékekre, 9 591 000- et egyéb kiadványokra, 4 500 000-et az Ifjú Szivekre, 784 491 000-et pedig a nyolc kerületi hivatalnak utalt át a kisebbségi kultúrák támogatására. Csáky Pál kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes az elmúlt két és fél évet értékelve többször elmondta, történtek bizonyos pozitív változások. Működik a nemzeti kisebbségek kormánytanácsa, a kulturális tárcán belül létrejött a kisebbségi kultúrák részlege, az oktatási minisztériumban a kisebbségi iskolákkal foglalkozó részleg, történt előrelépés a romaprobléma megoldása terén is. Azt a kormányalelnök is elismerte, hogy ez nem elég, Szlovákia még mindig nem érte el az európai színvonalat. Magyarországon például van hatályos kisebbségi törvény, Szlovákiával ellentétben ott működnek a kisebbségi önkormányzatok. Romániában és Lengyelországban a kisebbségek képviseltetve vannak a parlamentben, Romániában elfogadták a diszkriminációellenes jogszabályt. Csak nálunk és Fehéroroszországban nincs még ombudsman. Szlovákiában hiányzik a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, és a nyelvi chartát sem fogadtuk el. Az ombudsman szorosan összefügg az alkotmánymódosítással, hiszen a vonatkozó kormányhatározat szerint az alkotmány módosításától számított négy hónapon belül kell az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot előterjeszteni. A módosítás viszont húzódik, ezáltal az ombudsman intézménye is veszélybe kerülhet. A Magyar Koalíció Pártja szorgalmazza az alkotmány preambulumának megváltoztatását is. A. Nagy László, az emberjogi és kisebbségügyi parlamenti bizottság elnöke ezzel kapcsolatban arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinet a közigazgatási reform kapcsán a polgári elvet emlegeti, az alkotmány preambulumának megváltoztatását azonban elutasítja. Szintén paradoxon, hogy'el- ismerték a romák nemzet voltát, akik viszont nem tudnak élni jogaikkal, a mai napig nincsenek roma nyelvű feliratok, táblák, iskolák. Szlovákia elkötelezte magát a kisebbségek helyzetének javítása mellett, viszont a nyelvi charta ratifikálása húzódik. Mikulás Dzurinda kormányfő úgy fogalmazott, megvan a politikai akarat a charta ratifikálásához. Felmerül a kérdés: akkor miért nem hagyták már jóvá? Egyetérthetünk azzal a véleménnyel, hogy rengeteget kell még tennünk annak érdekében, hogy itt toleráns, demokratikus, jól működő polgári állam legyen. OLVASÓI LEVÉL Szavazógép lettem Újra egy szép illúzióval lettünk szegényebbek. 1989-ben még talán azt hittük, hogy győz az igazság, nem lesz szükség a kötelező hazugságokra, csörgettük is a kulcsokat. A nép fiaiból kikerült három bátor „hős” pedig osztotta a forradalmi parancsokat a rögtönzött színpadról. Pedig hát gondolhattuk volna, az egyiküknek a színpad a kenyere, a játék a mestersége. Be is bizonyította, egy nagy színpad és színjáték az egész világ! Áztán nosza, eldobta a sapkát, gálába vágta magát és behuppant a miniszteri bársonyszékbe. Aki azt gondolja, ez a színpadi második felvonás, téved, ez a mai valóság. A mi Hüvelyk Matyinkat (szlovák fordításban Milan Knazko) azért mi nagyon szerettük, mert a Sitóban támogatottsága a „mi” jóvoltunkból volt a legnagyobb, pedig sokszor könny szökött a szemünkbe (hát ilyen is lehet kulturális miniszter?). És mosolyogtunk, mert ha ma valaki nem akar mulyának látszani (mert nem érti a helyzetet), hát mosolyog, ki bambábban, ki okosabban. Ám a gonosz Teltext, Borovicka úrral átírta a happy endes forgatókönyvet. A mi Milánunk és vele egész királysága csalásra adta a fejét, első alkalommal „nehéz lovassága” 613szor, másodszorra 662-szer hívta a Sito vonalait. Egy ilyen telefon- hívás értéke ma rongyos 7 szlovák korona 50 fillér, mi is ez ilyen virágzó gazdaságú országban. Ha valaki most azt gondolja, én a mi Matyinkat akarom bántani, téved! Ez a szuper (nem Cuper) politikus felmérte, mekkora nyugalmat hozhat rohanó világunkba, mert felpolcozott lábbal nézhettem hősünk küzdelmét a Sitóban. A minisztérium emberei pedig szabadidőt nem kímélve, hívtak helyettünk, köszönet ezért miniszter úr! A mi Milánunk egy ke- ményköpésű (így p-vel) fickó, nem enged a zsarolásnak, teheti, tehetsége és főleg támogatottsága van, másrészt a képzeletbeli polc legmagasabb fokára került. De hát alacsonyabb régiókban is vannak mindenhol levő, ,jó támogatottságú” vezetőink. A minap egyik járási konferencián pár másodperces unalmunkban összeadtuk járási elnökünk hány helyen „felelősen beosztott elnök”, hát elképedtünk. A Besenyőék erre mondanák „lepény a talpán”! S mikor az egyik küldött picike célzást tett, meg is kapta a magáét - mindent ingyen, bérmentve, jutalom nélkül. Már megint az irigység beszél belőlem, mert legközelebb már nyugodtan pihenhetek odahaza, hisz Ó, Ők majd szavaznak helyettem is. Vagy netán 1989-ben épp ezt nem akartuk?! Bencze István Tardoskedd JEGYZET
