Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-30 / 300. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 30. TÉMA: AZ ÉV KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI Idén az amerikai elnökválasztás, az irzaeli-palesztin konfliktus és Milosevics bukása állt a figyelem központjában Történelmi hatalomváltást hajtottak végre Jugoszláviában 2000 külpolitikai krónikája Forrongott a világ (TA SR/EPA-felvétel) A lassan véget érő esztendő bővelkedett a külpolitikai tör­ténésekben. Ezek közül a legfonosabbakat foglaljuk most össze. MTI SAJTÓADATBANK Január 3. - A bonni ügyészség hűt­len kezelés miatt vizsgálatot indított Helmut Kohl volt szövetségi kancel­lár, korábbi CDU-elnök ellen, akit azzal gyanúsított, hogy 1,5-2 millió márkát fogadott el pártja számára magukat meg nem nevező adomá­nyozóktól. Január 27-31. - A svájci Davosban a hagyományos Világgazdasági Fó­rumon Bili Clinton személyében hi­vatalban lévő amerikai elnök elő­ször vett részt az üzleti élet és a poli­tika éves találkozóján. Január 29. - Jegyzőkönyv a Bioló­giai Biztonságról címmel a génke­zelt organizmusok biztonságos for­galmazását szabályozó dokumentu­mot írt alá a kanadai Montrealban 130 ország képviselője. Február 4. - Négy hónappal a vá­lasztások után megalakult Bécsben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (OVP) koalíciós kormánya. Az Európai Unió az FPÖ kormányra kerülése miatt kétoldalú szankciókat léptetett életbe Ausztria ellen, amelyeket csak szeptember 12-én oldottak fel. Február 23. - Az ausztrál vezetés alatt működő nemzetközi békefenn­tartó erő átadta a helyét az ENSZ kelet-timori ideiglenes közigazgatá­sának, az UNTAET-nek. Március 2. - A brit hatóságok rossz egészségi állapotára való tekintet­tel nem adták ki Spanyolországnak Augusto Pinochet volt chilei diktá­tort. Március 9. - Az egyiptomi Sarm es- Sejkben hármas egyiptomi-palesz- tin-izraeli csúcstalálkozót tartottak. Március 12. - II. János Pál pápa az egyház nevében bocsánatot kért Is­tentől és az érintett emberektől a katolikusoknak az elmúlt évszázad­okban elkövetett vétkeiért és mu­lasztásaiért. Március 26. -Az orosz elnökválasz­táson a 11 jelölt közül Vlagyimir Putyin kormányfő, ügyvezető ál­lamfő már az első fordulóban ab­szolút többséget szerzett. Április 2. - Szélütés miatt kórház­ba szállították Obucsi Keidzo japán miniszterelnököt, utóda 5-én Móri Josio, a Liberális Demokrata Párt (LDP) újonnan megválasztott ve­zetője lett. Obucsi Május 14-én meghalt. Április 17. - Izrael megkezdte ki­vonulását a megszállt libanoni te­rületekről. Az izraeli hadsereg má­jus 24-re teljesen elhagyta a 22 éven át megszállva tartott dél-liba­noni biztonsági övezetet, ahová jú­lius 28-án ENSZ békefenntartó erők vonultak be. Május 3. - A hollandiai Zeist légibázison megkezdődött a Locker- bie-per. A két líbiai vádlott 1988. de­cember 21-én Skócia légterében fel­robbantott egy amerikai utasszállító repülőgépet. Május 18. - A Világbank hat év óta először hagyott jóvá hitelt Iránnak. Május 21. - Svájcban népszavazá­son erősítették meg az Európai Uni­óval kötött kétoldalú szerződéseket, amelyek új alapokra helyezik Svájc és az EU-tagállamok kapcsolatait. Június 1. - Hannoverben ünnepé­lyesen megnyitották a 20. század utolsó világkiállítását, az Expo 2000-t. Az október 3-i zárásig 18 millió látogató kereste fel. Június 3-5. - Moszkvában Bili Clin­ton amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök megállapodott, hogy megsemmisítik az atomfegyver elő­állítására alkalmas plutóniumkész­letüket. Június 10. - Elhunyt Háfez Asz- szad, 1971 óta hivatalban lévő Szíri­ái államfő. Utóda a Baasz párt élén, a hadsereg főparancsnoki tisztségé­ben és az államfői székben fia, Bassár el-Aszad lett. Június 13-15. -Történelmi jelentő­ségű Korea-közi csúcstalálkozót tar­tott Phenjanban Kim De Dzsung dél- koreai elnök és Kim Dzsong 11 észak­koreai vezető, és egyezményt írtak alá a megbékélésről. Június 19-20. - Az Európai Unió ál­lam- és kormányfői a portugáliai Santa Maria da Feirában tartották csúcstalálkozójukat. Június 28. - Hazatért Kubába a hat­éves Elian Gonzalez, aki 1999 No­vemberében hajótörés után került az Egyesült Államokba. Július 2. - A mexikói elnökválasz­táson Vicente Fox győzött, ezzel vé­get ért az Intézményes Forradalmi Párt 71 esztendeig tartó hegemóni­ája. Július 14.- 145 milliárd dollár kifi­zetésére kötelezte a miami szövet­ségi bíróság esküdtszéke a legna­gyobb amerikai dohánygyárakat félmillió dohányzás által megbete- gített károsult nevében. Július 21-23. - A japán Okinava szigetén rendezték meg a hét veze­tő ipari hatalom és Oroszország csúcstalálkozóját. Július 25. - Párizs mellett lezuhant az Air France francia légitársaság Concorde utasszállító gépe, 114-en vesztették életüket. Augusztus 12. - A Barents- tengeren robbanás következtében elsüllyedt a Kurszk orosz atom-ten- geralattjáró, 118 ember életét vesz­tette. Szeptember 4. - Blokádokkal tilta­kozást kezdtek az európai fuvaro­zók a magas üzemanyagárak ellen. Szeptember 6-8 - Az ENSZ New York-i millenniumi csúcstalálkozó­ján 147 tagállam képviseltette ma­gát állam- és kormányfői szinten. Október 13-14. - Biarritzban az EU állam- és kormányfői csúcsértekez­letükön jóváhagyták az alapvető jo­gok európai chartáját. November 7. - Elnökválasztást és kongresszusi választást tartottak az Egyesült Államokban. November 8. - Az Európai Bizott­ság bővítési stratégiai dokumentu­mot fogadott el, s közzétette a 13 csatlakozni kívánó országról ké­szült értékelő jelentését. November 13-25. - Hágában kör­nyezetvédelmi világkonferenciát tartottak a globális felmelegedés­ről. A 180 ország részvételével zaj­ló tanácskozás kudarccal ért véget. November 15. - Varsóban tanács­koztak a Közép-európai Szabadke­reskedelmi Megállapodás (CEFTA) miniszterelnökei. November 16-19. - 25 évvel a vi­etnami háború befejezése után Bili Clinton személyében először láto­gatott hivatalban lévő amerikai el­nök Vietnamba. November 26. - Romániában el­nök- és parlamenti választásokat tartottak. Ion Iliescu lett az elnök. November 27 - 28. - Az EBESZ bécsi külügyminiszteri találkozó­ján helyreállt Jugoszlávia 1992- ben felfüggesztett tagsága. December 1. - Az EU bel- és igaz­ságügy-miniszterei megállapod­tak, feloldják a Bulgáriával szem­ben fennálló vízumkényszert, ha­sonló lépést helyeznek kilátásba Románia esetében. December 5. - Az ENSZ újabb 6 hónappal meghosszabbította az Irak számára négy éve létreho­zott „olajat élelmiszerért” prog­ramot. December 7-11. - Az EU állam- és kormányfőinek nizzai találkozóján elfogadták az Unió intézményi re­formjait rögzítő szerződést. December 25. - A Szerbiai De­mokratikus Ellenzék (DOS) meg­nyerte a parlamenti választásokat. Zoran Djindjics január közepére ígért új kormányt. December 26. - Az új vezetés el­bocsátotta a Cseh Televízió 20 szerkesztőjét, akik elfoglalták a te­levízió épületét, más csatornákon sugározva saját hírműsorukat. December 28. - Bizalmat kapott Romániában Adrian Nastase ki­sebbségi kormánya. A tíz legfontosabb világesemény Az AP hírügynökség megkérdezte az előfizetőit, mi volt a világsajtó fő sztorija 2000-ben. Az első tíz világesemény a következő lett: 1. Az amerikai elnökválasztások eldöntetlensége. 2. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök leváltása. 3. A közel-keleti békefolyamatot veszélyeztet erőszakhullám. 4. Az orosz Kurszk atom-tengeralattjáró elsüllyedése. 5. A két Korea csúcstalálkozója. 6. Elkészült a teljes emberi géntérkép. 7. Vlagyimir Putyint választották orosz elnökké. 8. A Concorde párizsi katasztrófája. 9. Elszabadultak az olajárak. 10. Az Európát sújtó kergemarhakór. Milosevics menesztése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jugoszláviának idén sikerült meg- döntenie a Szlobodan Milosevics nevével fémjelzett diktatúrát, az új elnök Vojiszlav Kostunica lett. Az előzmények nem sok jót ígértek: jú­liusban a szövetségi parlament dön­tése nyomán az alkotmány módosí­tásáról lehetővé tette, hogy a diktá­tor újból indulhasson az elnöksé­gért, Montenegró státusát pedig jócskán meggyengítette a föderáci­ón belül. A tagköztársaság bejelen­tette, kormánya bojkottálni fogja a szeptember 24-i általános választá­sokat. Augusztusban a többpárti DOS koalíció közös jelöltet állít Vojiszlav Kostunica belgrádi ügyvéd személyében. A Szerb Megújhodási Mozgalom elutasítja az együttmű­ködést a DOS-szal, saját jelöltet ál­lítva Vojiszlav Mihajlovics személyé­ben. Kostunica megnyeri a választá­sokat, ám a választási bizottság sze­rint alkotmányos többséget nem szerez. Az ellenzék országos meg­mozdulásokkal tiltakozik. Október 5-én az alkotmánybíróság döntése részben érvényteleníti a választások eredményét, az elégededen tömeg megostromolja a parlamentet, meg­szerzi az állami televíziót is. A rend­őrség könnygázzal próbálja szétker­getni a tüntetőket, eredménytele­nül. Másnap a világ vezető politiku­sai elismerik Kostunica győzelmét, aki október 7-én leteszi esküjét, (jl) Vojiszlav Kostunica lett a befutó (CTK/AP-felvétel) Idén sem jött létre az izraeli-palesztin békekötés Gáz volt Gázában is ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember 28-án kezdődött meg az az erőszakhullám Ciszjordáni- ában és Gázában, eloszlatva a kö­zeli izraeli-palesztin megegyezés­be vetett reményeket. A július 11- én megkezdődött Camp David-i hármas csúcstalálkozón Ehud Barak izraeli kormányfő alkut ajánlott Jasszer Arafatnak az ad­dig tabu témának tekintett Jeru­zsálem ügyében. A kormányfő „Iz­rael örök és oszthatatian fővárosá­nak” bizonyos részeit késznek mu­tatkozott átadni a Palesztin Ható­ság számára - ezt az alkut azon­ban Jasszer Arafat palesztin vezető nem fogadta el. A palesztin elnök ragaszkodott a Kelet-Jeruzsálem, különösen annak szent helyei fö­lötti palesztin szuverenitáshoz, így 15 nap után eredmény nélkül utaztak haza mindketten. Szep­tember 28-án a jobboldali Likud keményvonalas vezetője, Ariel Sáron erős rendőri fedezet mellett ellátogatott a kelet-jeruzsálemi Templom-hegyre. A palesztinok tiltakoztak megjelenése ellen, kö­veket kezdtek dobálni, majd össze­csaptak a rendőrökkel. Több tucat­nyian megsebesültek. Az összecsa­pások másnap folytatódtak, de ak­kor az izraeliek már fegyvert is használtak. Az „eredmény”: aznap legalább hat, az azóta eltelt 13 hét­ben pedig 343 halott. Palesztin, il­letve izraeli arab 304, izraeli pedig 39 halt meg, s utóbbiak közül is a legtöbben nem harcban, hanem merényletben, orgyilkosságokban. Az erőszakhullám december 10-én lemondásra kényszerítette Ehud Barakot, akit békepolitikája miatt már a nyáron otthagytak jobbolda­li koalíciós partnerei. A kormány­főválasztást várhatóan február 6- án tartják, (i-t) Gyászoló palesztin nők (CTK/AP) Al Gore szerezte meg a leadott szavazatok többségét, mégis George W. Bush győzött Elnököt választott a bíróság ÚJ SZÓ-KRONOLÓGIA November 7. Az Egyesült Államok­ban elnökválasztást tartanak. A fél százalék alatti szavazatkülönbség miatt Florida állam törvényei sze­rint elrendelik a délkeleti tagállam voksainak újraszámolását. November 12. Palm Beach megye választási illetékesei eldöntik: a megyében leadott 400 ezer szava­zatot kézi úton újraszámlálják. November 13. Florida államügyé­sze nem engedélyezi, hogy a hiva­talos választási eredmények kihir­detésének november 14-i határide­jét módosítsák. November 17. Új-Mexikó államban összesítik a voksokat. Kiderül, Al Gore 481 szavazatnyi előnnyel győztesként került ki az ottani váasztásokból, megszerezve az ál­lam öt elektori voksát. November 18. Floridában bejelen­tetik, hogy George Bush 930 szava­zattal vezet az küzdelemben, miu­tán kiértékelték a külföldről beér­kezett voksokat is. Az állam legfel­sőbb bíróságának tilalma miatt nem nyilváníthatják ki, hogy Bush győzött. Bush öt hétig nem lehetett biztos választási győzelmében (CTK/AP) November 21. A floridai legfelsőbb bíróság dönt: a végső összegzéskor figyelembe kell venni a kézi újra­számlálás eredményeit. Bushék fel­lebbeznek az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán November 26. A leadott voksok egyszázad százalékával, 537 szava­zattal George W. Bush nyert Flori­dában - hirdet verdiktet Katherine Harris, az állam szavazatösszesítő bizottságának elnöke. Az új elnök személye a folytatódó perek miatt még mindig kétséges. December 1. Összeül az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, hogy megtárgyalja a republikánusok ke­resetét. December 12. A szövetségi legfel­sőbb bíróság leállítja 3 kézi szava­zatszámlálást, kizárva a küzdelem folytatását a demokraták számára. Másnap Al Gore televíziós beszédé­ben feladja a küzdelmet. Az Egye­sült Államok 43. elnöke George W. Bush. (j) JUHÁSZ LÁSZLÓ A 2000. év a minisztercserék, a va­gyonnyilatkozatok, az elnökváltás és az olajbotrány éve volt Magyaror­szágon. A fűtőolaj benzinné szőkíté­sét parlamenti bizottság vizsgálta, annak elnöki tisztét a kisgazda Pallag László látta el. A bizottság je­lentését a parlament nem fogadta el. Az „olajtanú” Nógrádi Zsolt a maffiával együttműködő politiku­sok között említette Pintér Sándor belügyminisztert is, aki becsületsér­tési pert indított és nyert a bizonyí­tékokat fel nem mutató Nógrádi el­len, akinek 1,25 millió forintot kell fizetnie a belügyminiszternek. Az olajügyek egyik fejleménye a „maffiapénztáros” Kis Bandi flori­dai elfogása. Tetten érte a magyar rendőrség Székely Zoltán kisgazda képviselőt, amint átvett 20 millió fo­rint csúszópénzt. Torgyán József kisgazda elnök és miniszter október 27-én beismerte, nem vallott be mindent vagyonnyi­latkozatában, október 31-én visz- szatáncolt, mondván, a valóságnak megfelelően töltötte ki az íveket. November 3-án azt mondta, hajlan­dó nyilvánosságra hozni anyagi helyzetét, ha ezt a szabaddemokra­ták és a szocialisták is megteszik. November 6-án a parlamentben ki­jelentette, családi összefogásban épül 150 milliót érő háza. Novem­ber 19-én kezdeményezte, parla­menti vizsgálóbizottság foglalkoz­zon a képviselők vagyonnyilatkoza­taival. Február 2-án elérte a Tiszát egy román vállalat által okozott ci­ánszennyezés, 29,4 milliárdos kárt okozva Magyarországnak. Március 22-én Budapesten elfogták Ambrus Attilát, a Whiskys néven el- híresült és sokak által megkedvelt rablót. Tíz év után lejárt Göncz Árpád köz- társasági elnök mandátuma, har­madik nekifutásra utódjául az Or­szággyűlés június 6-án Mádl Feren­cet, az Antall kormány kulturális miniszterét választotta, aki augusz­tus 4-én foglalta el hivatalát. Katona Kálmán után Nógrádi László lett a közlekedési miniszter, majd két ember halálát okozó autóbalese­te után ő is lemondott, Fónagy Já­nos lett a miniszter. A környezetvé­delmi tárca éléről távozott Pepó Pál, utódja Ligetvári Ferenc lett, aki azonban a kisgazdák nyomásának engedve szintén lemondott, most Tuti-Kovács Béla vezeti a minisztéri­umot. Chikán Attila helyett Matol- csy György lett a gazdasági minisz­ter, Hámori Józseftől pedig Rocken­bauer Zoltán vettte át a kulturális tárcát. Kövér László titokminiszter utódja Demeter Ervin lett. Gógl Ár­pád egészségügyi miniszter posztját ma Mikola István tölti be, Járai Zsig- mond pénzügyminisztert pedig Var­ga Mihály váltotta fel. Augusztusban haza érkezett Torna András, aki 53 évet töltött egy orosz elmegyógyintézetben. Budapesti minisztercserék, vagyonnyilatkozatok, olajbotrány és elnökválasztás Millenniumi magyar népmesék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents