Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-30 / 300. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 30. Politika 5 r Beszélgetés Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel az idei év hazai politikai történéseiről és a teendőkről Okulnunk kell a hibáinkból Egy év végi összegző beszélgetésben nem lehet kitérni az összes kényes kérdésre, botrányra, amely - a kabinetben, a kormánykoalícióban, vagy az MKP-ban - idén felvetődött. Csáky Pál elismeri, voltak hibás lépések is. Ám mint azt a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: jövőnk attól függ, okultunk-e belőlük, s meg tudjuk-e ragadni a kínálkozó lehetőségeket. GÁGYOR ALÍZ Az MKP miniszteri klubjának elnökeként miként értékeli a magyar kormánytagok teljesítményét? Az MKP a kormánykoalíció legstabilabb pártja, a miniszteri klub korrekt csapat, tagjainak tevékenysége pozitív. Ez nem azt jelenti, hogy esetenként nem követtünk el hibákat. Jelentősen hozzájárultunk ahhoz, hogy a kormány tevékenysége kiszámítható és stabil. Támogattuk a reformfolyamatokat,s minden területen, amelyet felügyelünk, előrelépés következett be. Ugyanakkor vannak olyan „magyar” irányítású tárcák, ahol a miniszter átengedi a kezdeményezést helyettesének, s ahol az államtitkár meghúzza magát, olyannyira, hogy szakmai berkekben is vajmi keveset tudnak róla. A miniszteri klub legutolsó, kibővített ülésén kritikusabb hahgot ütöttem meg. Félidőhöz érkeztünk, nem szabad magunkat abban a tévhitben ringatnunk, hogy minden a legnagyobb rendben van. Azt mondtam, mindenkinek meg kell próbálnia a maximumot kihozni a lehetőségekből, amelyeket az adott poszt kínál. Azoktól, akik regionális vagy kormányzati szinten az MKP színeiben kerültek pozíciójukba, többet várunk el - felelősek az adott szakterület, a járás, a kerület problémáinak megoldásáért, és ez nem lehet nemzetiségi kérdés, de ezen felül elvárom tőlük azt is, hogy odafigyeljenek a magyar közösség specifikus érdekeire. Erre a jövőben jobban odafigyelünk, és ezt jobban számon is fogjuk kérni. Elvárom, hogy ha gondok vannak, akkor segítséget kérjenek, akár tőlem is, ha a helyzet ezt megkívánja. Önnel kapcsolatban is volt néhány „észrevétel” az év során. Nem kis felháborodást okozott az MKP-ban például az, hogy a miniszterelnök-helyettes külföldi útja miatt titkárságán megrekedt Dzurinda kormányfő levele, amelyben arra kérte helyettesét, nevezze meg, milyen prioritásokat javasol 2000-re. Az eredetileg tízpontos listát csak utólag, egy koalíciós tanácskozáson sikerült 12-re bővíteni. December végén megkérdezem, mit értünk el a lista kibővítésével? 2001-ben nem ' lesznek prioritások, a kormány programja lesz a köve- , . tendő példa. VN Az más kérdés. Tény viszont, hogy a magyar prioritások kis híján nem kerültek fel a listára. Nem az a lényeg, hogy a papíron több, vagy kevesebb van, hanem az, hogy van-e politikai akarat a problémák megoldására. Azzal egyetértek, hogy megjelöltük a prioritásokat, és nem úgy mentünk előre, ahogyan szerettük volna. Ha a kormány és a kormánykoalíció a lényeges területeken világosabb víziókkal rendelkezett volna, akkor biztos, hogy az MKP számára érzékeny és specifikus kérdésekben is előrebbre tudtunk volna lépni. Mi lesz a nem teljesített prioritásokkal, elfelejtődnek, vagy a következő évre tolódnak át? Csáky Pál: mi azt szeretnénk, hogy legyen reform (Dömötör Ede felvétele) 2001-ben nem lesznek prioritások, a kormány programja lesz a követendő példa. A nem teljesített prioritásokat augusztusban lényegében újrafogalmaztuk, amikor az alkotmány megszavazásához kötöttük őket. Ilyen értelemben váltak igazán súlyos politikai kérdéssé és feltétellé. Nem örülök annak, hogy ilyen „árukapcsolást” kellett alkalmaznunk, habár én voltam egyike azoknak, akik ezt javasolták. Az MKP vezetői - főleg az utóbbi hetekben - meglehetősen kritikus jelzőkkel illették Mikulás Dzurindát, osztva azt a véleményt, hogy a kormányfő nem elégé határozott, csak a saját, illetve új pártjának érdekeit tartja szem előtt. A kormányfőnek határozottabbnak kellene lennie. Több esetben konkrét javaslatot is tettem bizonyos lépésekre, némelyik megvalósult, némelyik nem. A miniszterelnöknek ugyanakkor joga van saját véleményéhez is. Könnyebb lenne a dolga, ha a kilenc pártból álló koalíció helyett egy erős, egységes párt állna mögötte, világos programmal, támogatottsággal. így lehet határozott politikát folytami, de úgy már kevésbé, ha jobbról balról fúrják őt. Az energiák nagy része fölöslegesen pazarlódik el belső, az SDK pártjai és a koalíciós partnerek közötti vitákra. A népszavazás után a belső csatározások helyett nagyon határozottan és keményen hozzá kellett volna látni a problémák megoldásához, ahogy azt megígértük, s amelyeket most magunk előtt tolunk, pedig tudjuk, hogy ezeket előbb- utóbb meg kell oldani. Minél előbb, annál jobb. Mindenesetre aggodalomra ad okot a miniszterelnök legutóbbi, a közigazgatási reformfolyamat elmaradását kilátásba helyező kijelentése. Ez engem is meglepett. Hiba volt ebben a stádiumban azt mondani, hogy a reformból esetleg nem lesz semmi. Most minden energiánkat arra kellene fordítani, hogy megpróbáljuk megoldani a közigazgatási reformot, amelyet az oktatásügy, a szociális és egészségügy, az adórendszer reformjával párhuzamosan kellene megvalósítani. A népszavazás után a szakértőknek variánsokat kellett volna kidolgozniuk, úgy hogy a jövő év elején - legkésőbb márciusig - a kormány döntsön. Ha a parlamenti választások 2002 második felében lesznek, akkor ez a kormánykoalíció 2002-ben már semmilyen lényeges kérdést nem tud megoldani. Tehát a megyei önkormányzati rendszernek legkésőbb 2002 január elsejétől működnie kellene. Legalább két hónap kell ahhoz, hogy a rendszer létrejöjjön, vagyis legkésőbb 2001 októberében a választásokat is meg kellene tartani. A parlamentnek májusban el kell fogadnia a reformmal kapcsolatos törvényeket, így a megyei önkormányzat jogköréről szólót, a választási törvényeket, az illetékességi törvényt stb. Ha csak áprilisban kezdünk el gondolkodni a reformokon, képtelenek leszünk’azokat megvalósítani. Most azonban senkinek sincs joga állítani, hogy a reformokból nem lesz semmi. A kormányfő belefáradt a szélmalomharcba, nem bízik csapata képességeiben, netán az előrehozott választásokra készül? Nem zárom ki, hogy meg akarta ijeszteni a koalíciós partnereket. Talán nem véleden, hogy a kijelentés a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetőivel folytatott találkozón hangzott el. Lehet, hogy a korNem szabad magunkat abban a hitben ringatnunk, hogy minden a legna- gyobb rendben van. >> mányfő ezzel akart kiváltani egy erősebb társadalmi nyomást. A régiók nagyon erősen lobbiznak, hogy melyik város legyen a megyeközpont, de nem tapasztalom a nyomást, a számonkérést, hogy eddig miért nem csináltunk semmit, és miért görgetjük magunk előtt a feladatokat. A polgári társadalom feladata, hogy nyomást fejtsen ki a politikusokkal szemben. Ha az elvárás hatékonyan meg tud jelenni egy miniszter korrupciógyanús eseténél, és a miniszter kénytelen lemondani, akkor igenis elvárom, hogy a társadalom a reform kapcsán is hangoztassa véleményét és a politikusokkal szembeni elvárásait. Igaz-e, hogy az MKP hivatalosan a koalíciós tanácsban sohasem terjesztette be 13 megyés tervezetét? A számokról nem beszéltünk, mi a kérdést képesek vagyunk rugalmasan kezeim. Ha a koalíciós kollégák úgy érzik, hogy más számokhoz, más megyék kialakításához kötődnénk, mi arról is hajlandóak vagyunk tárgyalni. Számunkra fontos az Ung-vidék, Bodrogköz, Gömör és Nógrád is, de Dél-Nyugat-Szlováki- át illetően alapvető köveletés, hogy a hat járást nem szabad felszabdalni. 1999 novemberében hangzott el először, hogy ha ezt mégis megteszik, az MKP-ban szavazni fogunk arról, hogy kormányban maradjunk-e. Hamzik miniszterelnök-helyettes egy kicsit mást állít. Múlt év júniusában mutattuk meg Hamzík miniszterelnök-helyettesnek a térképet, és hívtuk fel figyelmét arra, hogy szakmai szinten mások az elképzelések, s hogy ebből politikai probléma lesz. Az MKP- ban nem mindent sikerül úgy menedzselni, ahogyan azt kellene. Az úgynevezett Komárom megye témája valóban rosszul előkészítve került terítékre, az ezzel kapcsolatos országos tanácsi döntés másról szólt, mint ami később a sajtóban megjelent. Meg tudom erősíteni, hogy szakmai szinten ez a téma havi rendszerességgel előkerült, s hogy Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes és Viktor Niznansky kormány- biztos tudott a problémákról. Szerintem partnereink tesztelték, milyen komoly az MKP elszántsága. Mi minden alkalommal elmondtuk, érdekünk a reform megvalósulása. Nem értek egyet azzal a felvetésével, hogy ha bizonyos kérdésekben nem tudunk közös nevezőre jutni, akkor nem kerül sor az alkotmány módosítására. Ennek elmaradása a mi csődünk is, mert a módosításban olyan pozitív elemek is vannak, amelyek megvalósulása a mi érdekünk is. Ha nem tudunk megegyezni egy Duna menti megyében, akkor ez számunkra is vereség, mert a reformfolyamatot majd megcsinálja egy 2002 után megalakuló kormánykoalíció. Nem akarom, hogy az MKP kerüljön a bűnbak helyzetébe, hogy azt állítsák rólunk: az MKP elképzelése és nyakassága miatt nem lesz reform. Nagyon kell vigyáznunk, hogy ne hagyjuk magunkat ilyen helyzetbe belekényszeríteni. A koalícióban mi vagyunk a leginkább reformérdekeltek. Ugyanakkor több olyan párt is van, amely nem érdekelt a reform véghezvitelében - most mögénk bújnak és taktikusan hallgatnak, és az MKP úgymond követeléseit tolják előtérbe. A sajtóban felvetődött az Érsekújvár megye lehetősége. Az OT határozata jó kiindulási alap, hibát követnék eí, ha sajtóhírekre reagálnék. Az MKP mindenről hajlandó tárgyalni, és akarja a reformot. Egyik korábbi nyilatkozatában azt ígérte, hogy a kormány ez év végéig papírra veti a kisebbségi törvény tervezetét. Történt előrelépés e téren? A kormányprogramba belekerült, hogy a kabinet elemzi a kisebbségi jogokat, és ennek kapcsán eldönti, szükség van-e ilyen törvényre. Az elemzés már készül, és a jövő év első felében a törvényjavaslat is elkészülhet. Első körben a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt szeretnénk beterjeszteni, amely nagyvonalakban már megfogalmazódott. Azért késünk vele, mert várnunk kell a közigazgatási reformra - amíg nem tisztázódott, hogy melyik kisebbségi intézmény melyik szervhez tartozik, a regionális, vagy a helyi önkormányzathoz- e, illetve a minisztériumhoz, addig nem tudom megfogalmazni a törvényt sent. Ha tehát nem valósul meg a reform, nem lesz kisebbségi törvény sem? Ilyen esetben a törvényt az eredeti helyzetre formáljuk. Sem a kormány, sem a koalíciós pártok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen semmilyen reform. Biztos vagyok benne, hogy legalább egy féloldalas megoldás születik. Valószínűleg átértékeljük a helyi önkormányzatokról szóló európai chartát, a helyi önkormányzatokra nagyobb jogköröket ruháznánk, némi pénzügyi háttérrel is. Nem tartom kizártnak, hogy a lépés részeként az oktatásügyi és néhány egészségügyi intézmény átkerülne a helyi önkormányzatok hatáskörébe, a minisztériumokból bizonyos jogkörök a régiókéba kerülnének. A kérdés csak az, hogy a létrehozandó regionális ön- kormányzatokhoz, vagy a jelenlegi kerületi hivatalokhoz. A legfontosabb kérdés viszont az, lesznek-e regionális önkormányzatok, regionális parlamentek, úgy, hogy oda közvetlenül válasszák a képviselőket. Mi azt szeretnénk, hogy legyenek. RÖVIDEN Új arcok kellenek a politikába Pozsony. Pavol Rusko valószínűleg nem lép be az SOP-be. A Markíza Televízió volt igazgatója úgy érzi, nincs értelme egy olyan lépésnek, mely több negatívumot, mint pozitívumot hozhat maga után. így politikai karrierjét egy teljesen új pártban látja a legvalószínűbbnek. Rusko szerint a szlovák politikának szüksége van az új arcokra, de ezek a régi pártokban nem igazán tűnhetnek fel, mivel azokban minden megújulási kísérlet belső harcokhoz vezet. (TA SR) Emelkedik az egészségbiztosítási adó Pozsony. Az egészségbiztosítási adó január 1-től az eddigi 13,7%- ról 14%-ra nő. Az új megosztás alapján az alkalmazott ezentúl 4%- ot, a munkaadó továbbra is 10%-ot fizet be az alapba. A legalacsonyabb alapbér, melyből a biztosítást ki lehet számolni 3000 korona, a legmagasabb összeg 32 ezer korona lesz. (TA SR) Potenciális privatizációs tanácsadók Pozsony. A Barátság és az Adria kőolajvezetékek szlovákiai szakaszát működtető Transpetrol magánosítását levezénylő privatizációs tanácsadó posztjára három cég is jelentkezett - közölte Peter Bencurik. A gazdasági minisztérium szóvivője nem ismertette a potenciális tanácsadók nevét. Az állam a Transpetrol 49 százalékos részvénycsomagját adja magánkézbe. (CTK) Mikulás Dzurinda értékelte az elmúlt év eredményeit Elégedett is, meg nem is TA SR-HiR Pozsony. Szlovákia nemzetközi helyzete és a gazdaság stabilizációját, valamint a bűnözéssel vívott sikeres harcot tartja Mikulás Dzurinda az elmúlt 12 hónap legnagyobb kormánysikerének. Ezzel szemben a kabinet a miniszterelnök szerint több témában is alulteljesített. Ezek közé tartozik az egészség- ügyi és az iskolaügyi reform, a politikai indíttatású bűncselekmények felgöngyölítése. Nem oldódott meg a kisebbségi pedagógusok képzésének kérdése és a nevesítetlen földek ügye sem. Sikerként értékelhető az ország OECD-tagsága, a Csehország és Szlovákia közti végső vagyonel- osztás, a magyar-szlovák államközi kapcsolatok javulása és az osztrákszlovák atomenergetikai vita megoldása. Idén látogatott először Szlovákiába a német kancellár, az ukrán, a spanyol és, a holland miniszterelnök. A kormányfő szerint Európa példaként mutat Szlovákiára, mint arra az országra, mely később kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, de sikerült utolérnie az élmezőnyt. Dzurinda sajnálatosnak tartja a kormánypártok egymás közti és vele folyatatott kommunikációs problémáit. Mikulás Dzurindának felemás érzései vannak (TA SR-felvétel) Három hajó épülhet meg a komáromi hajógyárban Megkapták a garanciát SITA-HÍR Pozsony. A komáromi hajógyár tegnap megkapta a kormánygaranciát a 39,37 millió német márkás kölcsönre. Ebből felépíthetik azt a három hajót, melyre már megvannak a külföldi vevők. A kölcsönt az Eximbanka folyósította, s a pénzügyminisztérium vállalta a kezességet a hajógyárért. A kölcsön folyósításáról a kormány a december 20-i ülésén döntött. A szerződés alapján a hajógyár saját részvényeivel felel a kölcsönért. Az újonnan létrehozott SLK Bratislava vállalat tulajdonosa a Nemzeti Vagyonalap, s a régi hajógyárból 300 munkást vesznek át. 600 munkás a régi komáromi hajógyárban dolgozik tovább a 3 megrendelt hajó építésén, s egyelőre úgy tűnik, hogy a 400 elbocsátott dolgozó munka nélkül marad. A NOVA tévé igazgatója Jirí Hodac tanácsadója? Folytatásos teleregény ÍTK- és SITA-HÍR Prága. A cseh tévétanács tegnap felszólította a cseh televízió igazgatóját, hogy a törvényes kereteket betartva azonnal indítsa újra mindkét adók sugárzását. Emellett felszólította arra is, hogy a törvény tiszteletbentartása mellett csináljon rendet a televízióban. Részben Jirí Hodac mellé állt a tanács, amikor kijelentette, hogy csak az igazgató által jóváhagyott műsorokat tekintheti legálisnak. E kijelentés miatt azóta több politikus is felhördült, mivel szerintük nem a tanács joga eldönteni, mi a legális. Hodac tegnap tárgyalni kezdett a rendőrséggel, hogy segítsen eltávolítani a televízió épületéből az ellene fellázadt munkatársakat. A tévét az elmúlt két nap során a nem sugárzott reklámok miatt már több mint 12 millió koronás kár érte. Egyes információk szerint Hodac közvetlen kapcsolatban áll Vladimír Zeleznyvel, a NOVA tévé- társaság igazgatójával. Többek szerint a sugárzás kikapcsolásának ötlete is Zeleznytől származik.
