Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-29 / 299. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 29. KOMMENTÁR Televíziós pártkatona TÓTH MIHÁLY Hajói belegondolunk, törvényszerű, hogy a szlovákiai magyarok által nyelvi korlátok nélkül élvezhető közszolgálati tévéállomások közül éppen a Cseh Televízió az, amely körül előremutató válság robbant ki. Itt az előremutatón van a hangsúly. Válság az elmúlt 10 esztendő alatt már a pozsonyi közszolgálatiaknál is volt számos, meg a budapestiek­nél is. Itt is, ott is a hatalomgyakorlók részéről voltak tapasztalható mesterkedések, a közszolgáltatás pártszolgáltatássá történő átalakítá­sára. Itt populistán nemzeti, ott keresztény-nemzeti színű zászló ke­rült a tévészékház homlokzatára, és az alkotó csapatok állományának megrostálása is ennek megfelelően történt. Csehországban szerencsé­sebben alakult a helyzet; az alkotókat csak elvétve állították pártmér­legre. Ennek köszönhetően a CT nézhető. A mostani válság azért le­het előremutató, mert az 1989-es fordulat óta a cseh politikai repre­zentáció nem követte el azt a bűnt, amit térségünk más hatalmon lévő garnitúrái. A közszolgálati tévé műhelyeiben úgyszólván érintetlenül maradtak azok a csapatok, amelyeknek tagjai értik mesterségüket. Ez magabiztosságot, lovat, sőt paripát ad alájuk. Mernek önérzetesek lenni, amikor a hatalommegtartásra szövetkezett pártvezetők elhatá­rozták, mindenre kapható komisszárt neveznek ki a televízió élére. A pártkatona azzal kezdte működését, hogy a tehetséges, magabiztos alkotóknak felmondott. A sajtóhoz viszonyulásban Csehországban is két csoportba sorolhatók a politikusok. Havel elnöknek a tévé pártok szerint felparcellázására tett kísérlet 1948 februárját juttatja eszébe. Klaus és Zeman viszont úgy viselkedik, mint általában a pártelnökök viselkednek rendszerváltó országokban: miért ne állítanánk pártszol­gálatba a televíziót, ha megtehetjük? A botrány azt bizonyítja, hogy a politikusok néha még a viszonylag gazdag demokratikus hagyomá­nyokkal rendelkező országban is kísértésbe esnek, ha arról van szó, hogy esetleg szolgálatukba állíthatják a tömegtájékoztatást. Egy be­futtatott demokráciában még a népszerűsége csúcsán levő államférfi is ezerszer meggondolja, meijen-e foghegyről nyilatkozni a sajtóról. A prágai események azt mutatják, a cseh újságírók a demokrácia építé­sében készek hozzájárulni annak folytatásához, ami 1938-ban abba­maradt. Félő, hogy nálunk az folytatódik, ami 1939-ben elkezdődött. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fűknek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A halász gyűrűje BUCHLOVICS PÉTER Egy fáradt, megtört, ám mégis sziklaszilárd embert láthattunk karácsonykor a városnak és a vi­lágnak üzenni. II. János Pál ismét példát mutatott még a nem hívők számára is. Azon ritka pápák kö­zé tartozik, kiknek a vallás nem doktrinér ideológia, hanem meg­élt hit, az egyház pedig nem erőszakos hatalmi intézmény, netán a tűzzel-vassal térítés esz­köze, hanem egy megújulni ké­pes, a klasszikus keresztény érté­keket korszerűen és hitelesen közvetítő közösség. A pápa kará­csonyi üzenetében is az ezredfor­duló legégetőbb kérdéseire ta­pintott rá, ugyanakkor felemelte szavát a jogfosztottság, az egzisz­tenciális kiszolgáltatottság, a pusztító eszmék és az erőszak minden formája ellen. Közép-és Kelet-Európa országaiban a rendszerváltások után kisebb-na- gyobb mértékben, de mélyült a szociális szakadék, üyesztően megnőtt a társadalom peremére szorultak száma; és valamilyen téves és felületes értelmezés kö­vetkeztében az alapértékek rela- tivizálása is megindult. Szinte A strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróságon összesen 350 szlovák állampolgár tett panaszt TALLÓZÓ VILÁGGAZDASÁG A bevásárlási lázban a magyaror­szági mobiltelefon elterjedtség át­lépte a 30 százalékot, vagyis mára minden harmadik állampolgár előfizető lett - áll a magyar napilap­ban. A mobilszolgáltatók mellett azonban a hazai kereskedelem egé­sze is várakozások fölötti forgalmat ért el. Különösen a bevásárlóköz­pontok és a hipermarketek forgal­ma nőtt, de számos üzletlánc a csú­csévének tartja az ideit. A kará­csony előtti hétre torlódott az ün­nep előtti bevásárlási roham, a csúcsnap 22-e volt - tájékoztatták a Világgazdaságot a kereskedők. Leg­inkább a ruhanemű, a téli sport- és fitness-felszerelések, a televízió, a lábmasszírozó készülék, a mobil te­lefonkártya és a PC monitor fo­gyott. Kapósak voltak a háztartási gépek, még a drágábbak is. Az órák közül is kelendőek voltak az értéke­sebb, márkás termékek. Szilveszter éjjelén, mielőtt lefeküdnénk, nem árt a hordó fenekére nézni, hátha már van ott valaki. (CTK) Egy bíróság a bíróságok fölött „Az emberi jogok minden­nél: kultúránál, hagyomá­nyoknál, nemzetiségnél stb. fontosabbak, és ha a helyi hagyományok sértik ezeket a jogokat, akkor meg kell változtatni a tradíciókat” - mondta a dalai láma szlová­kiai látogatásakor. SZENTGÁLI ANIKÓ A tradíciók nehezen változtatható- ak, az emberek pedig gyakran úgy érzik, megsértették alapvető jogai­kat, és nemzetközi bírósághoz for­dulnak. Az önálló Szlovák Köztár­saság megalakulása óta a starssbo- urgi Európai Emberjogi Bíróságon összesen 350 szlovák állampolgár tett panaszt, ebből 148-at idén pos­táztak. A legtöbben a hazai bírósági eljárás mértéktelen hosszát kifogá­solják. Éva Stráznická, a strassbour- gi emberjogi bíróság bírónője el­mondta, számtalan levél érkezik Strasbourgba, ám nem mindegyiket lehet panasznak minősíteni. Sok esetben azért utasítják el a polgárok indítványát és a leveleket azért nem minősítik panasznak, mert nem fe­lelnek meg bizonyos formai és tar­talmi követelményeknek. Az ember­jogi bíróság nem az egyes nemzeti bíróságok döntéseit hivatott felül­vizsgálni, hanem hogy a bírósági el­járás során tiszteletben tartották-e az általános emberi jogokat és sza­badságokat, melyeket az Emberi Jo­gok Európai Egyezményében fogal­maztak meg. A kormányon kívüli szervezetek többször felhívták már a figyelmet arra, hogy az emberek nincsenek tisztában legalapvetőbb jogaikkal. Sarlota Pufflerová, a Pol­gár és Demokrácia Alapítvány mun­katársa így fogalmazott: „Az eme- berek nem ismerik a demokrácia alapelveit, nincsenek tisztában jo­gaikkal. Nem tudatosílják, hogy vannak jogaik, melyeket nem az ál­lamtól kaptak, hanem emberi lé­tükből fakadnak, melyek arra szol­gálnak, hogy meg tudják védeni szabadságukat, hogy bele tudjanak szólni a körülöttük történő esemé­nyekbe.” A második vüágháború szörnyűségei után 1950. november 4-én megfogalmazták az „Egyez­mény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről” című nemzetközi dokumentumot és 11 kiegészítő jegyzőkönyvét, melyek valóban az emberek legalapvetőbb jogait öszszegzik: az élethez való jog, senkit sem lehet halálbüntetés­re ítélni, sem kínozni vagy kényszer- munkára fogni, mindenkinek joga van törvényes bírósági eljárásra, a magánélete tiszteletben tartására, családalapításra, a gondolat-, lelki­ismeret- és vallásszabadsághoz stb. Az egyezmény létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amelynél panaszt nyújthat be bárki, aki úgy véli, az Egyezményben biztosított jogai sérelmet szenvednek és a nem­zeti fórumokon már műiden jogor­voslati kérelmet kimerített. Stráz­nická bírónő hangsúlyozta, csak ak­kor forduljunk a strasbourgi bíró­sághoz, ha legalább egy pici remé­nyünk van a sikerre, ha valóban az egyezményben megfogalmazott jo­gainkat sértették meg. Nem szolgál­hatnak panasz alapjául az olyan jo­gokat ért sérelmek, amelyek nem az egyezségokmányban, hanem az ENSZ Emberi jogok egyetemes nyi­latkozatában találhatók (például a tulajdonhoz való jog), illetve az ENSZ Gazdasági, szociális és kultu­rális jogok nemzetközi egyezségok­mányában foglalt jogok. A panasz A panasz előtt minden rendelkezésre álló jogor­voslatot ki kell meríteni. előterjesztése előtt valamennyi ren­delkezésre álló és hatékony rendes jogorvoslatot ki kell merítem. A pa­naszt a legmagasabb bírói fórum elé kell vinni, amely azt orvosolhatja. Nem feltétel, hogy az érintett perújí­tással is próbálkozzék. Nem tartozik a bírói fórumok közé az Alkotmány- bíróság, amelynek feladata az egyes jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata. A panaszos rendelkezé­sére álló jogorvoslatok esetében be kell tartani a határidőket és az eljá­rási szabályokat. Ez alóli egyetlen kivétel, ha az államigazgatási szer­vek, bíróságok a szabályosan be­nyújtottjogorvoslatra nem válaszol­nak. Panasz benyújtására befejezett ügyekben kerülhet sor, kivéve, ha az az ésszerűtlenül elhúzódó eljárás miatt kerül előteijesztésre. A felso­rolt feltételek hiánya esetén a pa­nasszal nem foglalkoznak, de akkor is elutasítják, ha névtelen (a pana­szosnak meg kell neveznie magát, ám kérheti, hogy nevét tartsák titok­ban); ha visszaélés történik a pa- nasz-előteijesztési joggal (a pana­szos durva, sértő nyelvezetet hasz­nált); ha az érintett a panaszt már egyszer előterjesztette, és az nem tartalmaz fontos új információt, ü- letve ha azzal más nemzetközi eljá­rás keretében foglalkoznak. A levél­ben a panaszosnak röviden vázolnia kell panaszát, meg kell jelölnie, hogy az egyezségokmányban rögzí­tett mely jogaiban érzi sértve ma­gát; fel kell sorolnia az igénybe vett jogorvoslatokat és az ügyével kap­csolatos hivatalos döntéseket azok meghozatalának időpontjával e- gyütt. Továbbá meg kell jelölnie, mely bíróság vagy államigazgatási szerv hozta a döntést, és röviden összegezze a döntést. Ezen dönté­sek másolatát a levélhez is mellékel­ni kell. Ezeket a dokumentumokat nem fogják visszaküldeni, így a pa­naszos érdeke, hogy másolatot csa­toljon, és ne eredeti okiratot. A bíró­sághoz egyéni panaszt nyújthat be bármely olyan személy, csoport vagy nem kormányzati szervezet, amely azt állítja, hogy valamelyik tagállam megsértette az egyez­ményben számára biztosított jogo­kat. A panaszosnak a rendelkezésre álló utolsó jogorvoslati lehetőség ki­merítésétől számítva hat hónap áll rendelkezésére, hogy megfogal­mazza panaszát és elküldje a bíró­sághoz. A hat hónapos határidő ál­talában az utolsó érdemi jogorvos­lati lehetőség igénybevétele ered­ményeképpen született döntés kéz­hezvételével indul. A határidő csak az indokolás megismerésével kez­dődik. Az Emberi Jogok Európai Bí­róságának joghatósága kötelező és kiteljed minden olyan ügyre, amely az egyezmény értelmezésével és al­kalmazásával kapcsolatos, akár ál­lamok közötti vitában, akár egyéni panasz alapján merül fel; továbbá szakértői véleményt is kiadhat. A bí­róság munkáját háromtagú bírói ta­nácsokban, hét bíróból álló Kama­rákban és a tizenhét tagú Nagyka­marában végzi. A három tagú bírói tanácsok az elfogadhatóság kérdé­sével foglalkoznak; az elfogadható­ság megtagadásáról, illetve a listá­ról való törlésről döntenek. Általá­ban a héttagú Kamarák döntenek az ügyekben. A 17 tagú Nagykamara csak kivételes esetekben jár el. A bí­rói tanácsokat és a Kamarákat meg­határozott időre hozzák létre. A bí­róság elnöke, alelnökei és a Kama­rák elnökei mindig tagjai a Nagyka­marának. Az ügyben érintett állam által választott bíró is tagja a Nagy­kamarának, a vizsgált jogrendszer megfelelő megértésének biztosítása érdekében. Az Emberi Jogok Euró­pai Bírósága Franciaországban működik. Azonban indokolt eset­ben közvetlen vizsgálatot végez az érintett országban, amikor a kére­lem elbírálásához szükséges vizsgá­lat kizárólag a helyszínen folytatha­tó le. Éva Stráznická szerint a stras­bourgi bíróságot elhalmozzák pana­szokkal, melyeket sok esetben - for­mai, tartalmi hibák miatt - elutasí­tanak. A panaszos mindig bizonyos állam ellen tesz panaszt. Hasonló­képpen az emberi jogi biztos, az ombudsman is az állammal szem­ben képviseli a polgárok érdekeit, Kaltenbach Jenő magyarországi ki­sebbségügyi ombudsman szerint ő a tüske az állam körme alatt, aki nem az állam ellensége, hanem partne­re. Érdeke és célja, hogy az állam jól működjön, ezért ellenőrzi. Talán, ha nálunk is működne az ombudsmani intézmény, kevesebben panaszkod­nának nemzetközi fórumokon. A kormányprogramban szerepel, ám veszélybe is kerülhet, hiszen az al­kotmánymódosításhoz szorosan kö­tődik. Született ugyan egy kor­mányhatározat, mely arra kötelezi Csáky Pál emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettest és Lubo- mír Fogast, a törvényelőkészítő-ta­nács elnökét, hogy az alkotmány- módosítás parlamenti jóváhagyásá­tól számított négy hónapon belül terjesszék elő az ombudsmanról szóló törvényjavaslatot. Mivel az al­kotmánymódosítás húzódik, sőt előfordulhat, hogy ebben a válasz­tási időszakban nem kerül rá sor, felvetődött az ombudsman intéz­ményének alkotmánytörvényben való lefektetése is. „Nem ideális megoldás, de jobb a semminél” - szögezte le Miklósi Péter, Csáky Pál szóvivője. Optimizmusra ad okot Kaltenbach megjegyzése: „Talán jó jel, hogy most itt vagyok ezen a szlo­vákiai konferencián, mert idáig ahol voltam - és ahol addig nem volt om­budsman -, hamarosan ott is létre­jött az emberi jogi biztos intézmé­nye.” Tény, hogy azóta még csak két hónap telt el. Talán majd jövőre. OLVASÓI LEVÉL Ötvenöt év távlatából A Szlovák Demokratikus Ijfúsági Szövetség tagjai könyvégetést ren­deztek. Nem is akármit! Adolf Hit­ler Mein Kampf című könyvét. A hír olvastán nem hittem a szemeim­nek. Iskolás koromban azt sulykol­ták belém, hogy a győztes nagyha­talmak denácifikálják a legyőzött Németországot. Úgy látszik, ez nem volt tökéletesen végrehajtva. Igaz, néhány prominens nácit és vezérkari főtisztet a hóhér kezébe utalt a nemzetközi törvényszék. Úgy tűnt ez a világ szemében, hogy a nácizmust véglegesen elsöpörtük a föld színéről. Nem így lett! A győztesek elfeledkeztek arról, hogy e förtelmes ideológiát gyökeresen ki kell irtani. Hogy fordulhat elő, hogy 55 évvel a szörnyűségek után ezt a förmedvényt még néhány or­szág hivatalos nyelvére is lefordítva közkézre adják. A kiadók még azt a fáradtságot sem vették, hogy tettü­ket legalább előszó formájában megmagyarázták volna! Nincs mit csodálnozni azon, amikor egyes politikusaink szemében a holoka­uszt ténye lehetetlen állítás, ez csak zsidó propaganda! Akkor a haláltá­borok is csak passzióból vannak fenntartva! Pedig ezek a táborok történelmi mementónak kell hogy fennmaradjanak. Csupán egy vi­gasz van, hogy a hitleri fércművet ott tiltják a legjobban, ahol ezt an­nak idején megírták. A német nép felismerte a Mein Kampf-ban leírt eszmék realizálása, magának a né­met nemzetnek okozott kárt. A há­ború befejeztével Európa minden nemzete megsiratta saját haldttjait. De a harctereken elesett katonák is e bűnös ideológia áldozatai. A ki­adókat és eszmei irányítóikat fel kell kutami. Kézrekerítésük egy­szerű, az illetékesek is jól tudják, hol kell keresni őket. Bőhm A. Somorja JEGYZET korparancsként hatnak a főpap szavai, hogy erősödjék a szolida­ritás, egymás tiszteletben tartása különböző népek és kultúrák közt. A pápa a „halál kultúrája” ellen is szót emelt. Értelmezhet­jük ezt az eutanázia elítélésének is, de tágabb összefüggésekben egy hívő kristálytiszta válaszához jutunk: ember lévén nincs jo­gunk rendelkezni mások élete felett. Az élet, mint létezés, olyan szubsztancia, amely nem kérdőjelezhető meg még egy rab­ló esetében sem. Az élet nem a fogyasztás, a halmozás, a párzás, a hajsza. Az élet méltóság. Nem­rég egy börtönlelkésszel beszél­tem. Azt mondta: nincs nagyobb büntetés annál, mint amikor egy embert megfosztanak a szabad­ságától. Mert ezzel a méltóságá­ra mérnek szúlyos csapást. Ehhez képest a halálbüntetés smafu. II. János Pál szerintem épp ezért minden politikust, államfőt is fi­gyelmeztetett a hatalom pusztító önfelkentségére, amely végül is különféle konfliktusokhoz, etni­kai, vallási atrocitásokhoz, fana­tizmushoz és öldökléshez vezet. A világ számos helyén sajnos vé­res volt a karácsony. Karol Wojty- la szavai azonban előbb-utóbb megfogannak, mert aki kimondja őket, egész eddigi életével és tet­teivel bizonyította, hogy a halász gyűrűjét méltón viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents