Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-27 / 297. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 27. KOMMENTÁR Több mentőöv kellene PÁKOZDI GERTRÚD A komáromi hajógyár számára mentőöv, hogy a kormány 28,7 miihó márkás hitelre szóló állami garanciát hagyott jóvá. A térség foglalkoz­tatottságában nagy szerepet játszó vállalatnál tehát néhány száz em­ber számára egy időre szavatolt lesz a kenyérkereset. Kérdés azonban, hogy országos viszonylatban lesz-e lehetőség a munkanélküliség reá­lis gazdasági eszközökkel történő, tehát tudatos szabályozására. Ahogy ugyanis fogyott a közmunkákra szánt pénz, úgy emelkedett is­mét a munkanélküliség. Novemberben 17,7% lett az októberi 16,1%- ból. Beszédes bizonyítéka ez annak, hogy a munkanélküliség csök­kentésében a közmunka pótcselekvés. Akkor is, ha a közmunkások egy része érzi: kevésbé nyomasztó minimálbémyi pénzt felvenni haté­konynak nem nevezhető faluszépítés ellenében, mint a segélyt. A gazdasági fejlődése szempontjából aggasztó munkanélküliség csök­kenését a kormány - és persze az egész ország - a külföldi tőke erőtel­jesebb megjelenésétől várja. Érthetően, hiszen a hazai bankrendszer képtelen úgy segítem a vállalkozókat, hogy azok érezhető munkahely­teremtő fejlesztésbe fogjanak. De e tekintetben nem várható gyors eredmény a fejlesztési szándékkal érkező külföldi beruházótól sem. Megjelenésük ugyanis kezdetben óhatatlanul elbocsátásokkal páro­sul. Munkahelyteremtő, termelésbővítő tevékenységük többnyire azu­tán kezdődik meg, hogy leépítik a gazdaságtalan termelést. Gazdasá­gi elemzők szerint ez a két folyamat párhuzamosan megy végbe, ezért legalább két évig mintegy semlegesíti egymást. Hosszú távú folyamat­ról van szó, amely minden ellentmondásossága ellenére elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a pénz híján fejlődésképtelennek bizonyuló hazai vállalatainkat talpra állítsa. Külföldi befektetések kellenek bankjaink egészségessé tételéhez is. Nem várható ugyanis, hogy tőkeszegény ha­zai vállalkozóinkhoz, a jövőben az eddiginél nagyvonalúbban viszo­nyulnak bankjaink. Az óvatoskodó banki magatartás leépítése is vár­hatóan hosszú folyamat lesz, jóllehet törvényhozóinknak gondolniuk kellene az olyan ösztönzőrendszer megteremtésére, amely nem tesz különbséget hazai és külföldi vállalkozó között. Az államháztartás egyensúlyát elsősorban a munkanélküliség billenti fel. Becslések sze­rint januárban az állástalanok aránya meghaladja majd a 20%-ot. Közhasznú munkákkal ismét legfeljebb átmenetileg faragható majd le ez a 2001-es évi költségvetésben szereplő 16,3%-ra. Félő, hogy a mun­kahelyteremtésben 2001 sem lesz az áttörés esztendeje. történt. Akkoriban már hónapok óta folyt a vita, vajon új évezred, új évszázad vagy egyszerűen csak új év kezdődik-e 2000 első napján. A bűvös 2000-es szám­nak, a csillagjósok, a numeroló- gia tudorai annak ellenére hatal­mas jelentőséget tulajdonítottak, hogy a matematikusok és törté­nészek váltig bizonygatták, a- hogy nem nullával kezdünk szá­molni, az új évezred is csak 2001. január 1-jén kezdődik. A szilvesz­ter előtti felhajtás ennek ellenére világszerte hatalmas volt, az egy éven át folyó millenniumi ren­dezvényekről nem is beszélve. Is­ten ments, hogy visszasírjam az egy évvel ezelőtti össznépi őrüle­tet, de most, amikor valóban megkezdődik az új évezred, én valahogy egyáltalán nem vagyok hangulatban. Ahogy megfigyel­tem, más sem, úgy tűnik belefá­sultunk 2000-be, nem maradt kedvünk és energiánk az új évez­red eljövetelének ünneplésére. Nyoma sincs hisztériának, mons­tre rendezvényeknek, szilveszter­kor a tévében sem lesz körkap- csolásos világközvetítés. Talán csak egy felirat tűnik majd fel a képernyőkön: érdeklődés hiá­nyában az ezredforduló elmarad. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulniek, tel.:'59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372-, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-v>hroz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-maü: redakcia@ujszo.com Közömbös új évet! JUHÁSZ LÁSZLÓ Mindig azt hittem, hogy engem semmilyen társadalmi, kulturális vagy divatáramlat hatalmába nem keríthet, megingathatatlan és józan maradok mindennemű hisztériával szemben. Ennek elle­nére, tavaly ilyenkor én is átad­tam magam a világizgalomnak, amit a 2000. évre való készülő­dés okozott. Mentségemre szol­gáljon, hogy tavaly New Yorkban vártam az új évet, Amerika pedig - köztudomású - bolond ország. Én is áldozatul estem tehát a számmisztikának, és félelemmel vegyes izgalommal vártam az év fordulóját. Szakemberek jósol­gatták a tévében: kimarad az áram, megbolondulnak a számí­tógépek, nem lesz víz, beszoru­lunk a liftbe. Mindebből ugyan egy szót sem hittem, minden­esetre az irodai számítógépek fontosabb dokumentumait le­mezre tettem és két gallon vizet is bespájzoltam. Január l-jén persze semmi sem Éjféli mise Betlehemben, Arafattal (CTK/AP-felvétel) TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET A Kül- és Belügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal Ország- imázs Központja és az Országos Rendőrfőkapitányság is tiltakozott az Amnesty International (AI) hol­land szervezete által megjelent új­sághirdetés miatt. Polt Péter leg­főbb ügyész azt mondta: semmi­lyen adat sem támasztja alá a hir­detésben megjelent állításokat. Mint ismeretes, a holland lapban egyebek mellett az olvasható, hogy magyarországi rendőrőrsö­kön kisgyermekek, elsősorban ci­gányok fogait verik ki. A Miniszter- elnöki Hivatal Országimázs Köz­pontja a holland NRC Handelsblad főszerkesztőjének, valamint az AI holland és brit központjának írt le­velében utasította vissza a hirde­tésben megjelent állításokat, tájé­koztatott Tóth István Zoltán, s azt is elmondta, hogy a- De Teleg- raafban a két ünnep között több magyar rendőri vezetővel e téma­körben készített interjút közölnek. A vagyonalapi kötvénnyel már csak a kifizetéskor találkozunk, az adó levonása után 13 740 koronát kap a tulajdonos Magánkézben a takarékpénztár Az elmúlt hét első számú gazdasági híre a Szlovák Ta­karékpénztár az osztrák Erste Banknak való eladása volt. TUBA LAJOS A vételárként szereplő 18,4 milliárd koronával és a takarékpénztárba ígért 2,5 milliárd koronás befekte­téssel a független szakértők is elé­gedettek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakossági betétek nagy ré­szét kezelő és az elmúlt tíz évben szintén sok csapás által sújtott pénzintézet megmentése így kb. 15 milliárd koronánkba kerül - hiszen az állam 36 müliárd koronányi rossz hitel átvételével hozta eladha­tó állapotba a pénzintézetet. Továb­bá a privatizációs szerződés még tartalmaz egy kitételt, mely szerint az állam vállalja a később esetleg felbukkanó rejtett terhek kiegyenlí­tését. A takarékpénztár egyébként erre az évre legalább 3,3 milliárd koronás nyereséget vár, a tavalyi 5,6 milliárd koronás veszteség csökkentésére használják fel. A banki hírek közé tartozik, hogy a pénzügyminisztérium illetékese szerint az első külföldi édeklődő ja­nuár közepén lép be a VÚB-be. Az IRB-re és a Banka Slovakiára vi­szont a korábbi elszánt kijelenté­sekkel ellentétben nem sikerült ko­moly vásárlót találni. Az euró dol­lárral szembeni erősödése ellenére a korona árfolyama az egész múlt héten romlott, egészen 44 koroná­ig. Az elemzők szerint ebben az idő­szakban két ellentétes folyamat ját­szódott le. A karácsonyi bevásárló­hullám miatti import, a nemzetközi cégek könyvelési célú átutalásai, il­letve a külföldi hiteleknek az év vé­gén esedékes törlesztései komoly devizavásárlásokat eredményezve felfelé hajtották az árfolyamot. A gazdaság állapota viszont inkább az árfolyam erősödését jelzi előre, emiatt pedig a nagy spekulációs alapok igyekeztek bevásárolni az olcsó koronából. Többek szerint a jegybanknak is nagyobb aktivitást kellett volna tanúsítania. A jegy­bank ugyanis ül a privatizációból beérkező külföldi devizán, és to­vábbra is kitart amellett, hogy csak a nagy árfolyamingadozások ese­tén interveniál a pénzpiacon. Múlt pénteken teljes díszben ért vé­get a kereskedés a vagyonalapi köt­vénnyel, az árfolyam az utolsó pil­lanatig 11300 korona felett tartotta magát. Ezután már csak a visszafi­zetés esedékes, a 14 400 koronából az adó levonása után 13 740 koro­nát kapunk. Elméletileg még lehet­séges lenne egy részvény-kötvény csere lebonyolítása, de a Slovnaft- részvényekkel kapcsolatos akció csúfos vége láttán ezt nyilvánvaló­an nem erőlteti senki. Miután a ta­karékpénztár eladásának köszön­hetően végre pénzhez jutnak, az il­letékesek is beszédesebbek lettek, a vagyonalap, illetve a kifizetéseket lebonylító RM-Systém egyre többet árul el ezzel kapcsolatos elképzelé­seiről. Sok halasztás után végül sikerült előrelépni a Szlovák Gázművek pri­vatizációjában is, az illetékes bi­zottság privatizációs tanácsadó­ként egy jónevű svájci céget válasz­tott ki. A szerződést a fellebbezési Sikerült előrelépni a Szlovák Gázművek pri­vatizációjában is. időszak vége után, várhatóan feb­ruár végén írják alá, ezt követi majd a privatizáció módszerének eldön­tése és az ajánlat kiírása. A jövő év egyik nagy üzlete lesz a Globtel mobiltelefon társaság 36 százalékos részvénycsomagjának eladása. Ez az állami tulajdonú energetikai cégek kezében van, és az elmúlt évek felelőtlen gazdálko­dásának (és politikai döntéseinek) következményeit szeretnék a bevé­telből enyhíteni. A Globtel rendkí­vül sikeres cég, idén 6,8 müliárd ko­ronás bevétel mellett 2,6 milliárd koronás bruttó nyereségre számít. A részvények eladásából például a Szlovák Villamosművek 2,5 milli­árd koronához szeretne jutni, az áramszolgáltató vállalatok egyelő­re nem közöltek üyen elvárásokat. Az akciót tulajdonképpen már idén szerették volna lebonyolítani, de a tanácsadó cégek a technológiai részvények árfolyamzuhanása mi­att inkább a kivárást javasolták. Ér­dekes lesz az eladás módjának el­döntése is. A kérdés, hogy a részvé­nyeket egy csomagban eladva vagy a tőzsdén értékesítve érhető-e el nagyobb bevétel. A karácsonyi bevásárlások kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a gaz­dasági minisztérium végérvénye­sen feladta az áruházláncok meg- rendszabályozására tervezett tör­vényjavaslatának beterjesztését, így a múlté a sokak számára felet­tébb érthetetlen igyekezet. Kicsit javult a helyzet a múlt héten a komáromi hajógyárban. Egyrészt útra indult egy hajó, másrészt pe­dig a kormány jóváhagyta a régen várt garanciát. Ennél szomorúbb, hogy újabb elbocsátásokat jelentet­tek be. Mivel sok hír kering arról, miként próbálják kipackázni a cég­ből a fő bajkeverőket, érdemes len­ne erről a nyilvánosságot is tájékoz­tatni - egy hosszabb távú perspektí­va bizonyára jobban megnyugtatná az ottaniakat, mint a mostani hajó­tól hajóig élés. AZ EU ALAPFOKON Euratom - az Európa Atomenergia Közösség ONDREJCSÁK RÓBERT Az Európa Atomenergia Közösség (Euratom) 1958 januárjában jött létre, az Európai Gazdasági Kö­zösséggel együtt. A megalakításá­ról szóló szerződést Rómában ír­ták alá (innen a Római Szerződé­sek elnevezés) a Hatok, tehát az európai integrációban részt vevő országok - Olaszország, Francia- ország, a Német Szövetségi Köz­társaság és a Benelux államok. Megalakulásakor az Euratom-nak rendkívüli jelentőséget tulajdoní­tottak, hiszen az abban az időben születő atomipar ígéretesnek mu­tatkozott, és sokan azt remélték, hogy a jövőben az atomenergia a legjelentősebb energiaforrásé vá­lik. Az EURATOM és az EGK alá­írása alig három évvel az Európai Védelmi Közösség és az Európai Politika Közösség tervének buká­sa után, amely súlyos politikai válságba sodorta a Hatokat, rend­kívül jelentős lépés volt az integ­ráció további fejlődése szempont­jából. Ahogy Paul-Henri Spaak mondta 1964-ben „a római szer­ződést aláírói nem kifejezetten gazdasági jellegűnek tekintették, hanem a politikai unióhoz vezető út egyik állomásának tartották”. Az Euratom legfőbb támogatója Franciaország volt. Ez érthető, hi­szen a franciáknál kezdődött meg az első európai nukleáris prog­ram, s abban az időben csak Pá­rizs rendelkezett atomiparral Eu­rópában. Ennek megfelelően a franciák azt remélték, hogy meg­alapozhatják európai dominanci­ájukat az új, dinamikusan fejlődő iparágban, és nagy hasznot húz­hatnak a közös finanszírozásból. A francia fölény kiegyensúlyozása érdekében azonban Olaszország és Nyugat-Németország is elkezd­te kiépíteni saját atomiparát. Ez­után az EURATOM nem volt ké­pes kézben tartani a fejlődést vagy legalább komolyabb befo­lyást gyakorolni rá. Az egyes or­szágok túl nagy jelentőséget tu­lajdonítottak az atomiparnak, és minden eszközzel meg akarták akadályozni, hogy az egy nemze­tek feletti szerv ellenőrzése alá kerüljön. A nemzeti kormányok ilyen irányú ambícióit az Euratom nem volt képes visszafogni, így a saját atomprogramjukat előnyben részesítő országok egyre keveseb­bet foglalkoztak a szervezet fi­nanszírozásával. Az Euratom-nak az önálló francia és nyugatnémet gyorsneutronos reaktorprogram beindítása adta meg a kegyelem­döfést. A szervezet önálló jogállá­sa 1967 után megszűnt. Bebizo­nyosodott, hogy kizárólag csak egy ágazati megközelítéssel szemben az európai országok - ebben az esetben a Hatok - integ­rációja sokkal hatékonyabb és na­gyobb eredményeket képes fel­mutatni, ha a komplexebb együtt­működést - pl. az EGK-t - részesí­tik előnyben. OLVASÓI LEVÉL A vízlépcső túlélése A vízlépcsővitában beállt újabb patthelyzet nem sok jóval kecseg­tet a létesítmény vonzáskörében élők számára. A hágai döntés nem teremtette meg azt a helyzetet, amelyben a két ország vitáját el­fogadhatóan rendezni lehetett volna. Bős felett, a régi és az új meder közti területek ágrendsze­rében felépített vízduzzasztó rendszerek nem váltották be azo­kat a reményeket, amelyeket az élővilág pozitív fejlődésében jog­gal elvárhatnánk. Az árterületek túlságosan is művi jellegűek. Hi­ányzik a megfelelő vízmennyiség és az a természetes vadállomány, mely évezredeken keresztül az élővilág fennmaradását biztosí­totta. Nem beszélve az öntisztu­lásról, ami megfelelő vízmennyi­ség esetén végbemehetne, és köz­vetve biztosítaná a talajvízkészle­tek megfelelő állapotát. Ezekből kiindulva naiv elképzelésnek tű­nik, hogy megfelelő vízmennyisé­gek nélkül, a régi mederben kiala­kított bukógátakkal egyszeriben megoldódnának a Csallóköz és a Szigetköz gondjai. A problémakör megoldása ezért csak az EU kere­tein belül lehet végleges és meg­nyugtató. Addig pedig szurkol­junk, hogy kitartson az a fa, me­lyet bizony már régóta fűrésze­lünk magunk alatt. Végh Balázs Nyékvárkony JEGYZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents