Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-23 / 296. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 23. Családi Kör Ma még igazabb és időszerűbb a mondás: akinek egészséges a vastagbele, annak egészséges a szervezete is Nagytakarítás a hasban FELDOLGOZÁS ár Hippokratész, a híres gyógyító is úgy vélte, hogy a halál és az öregedés a vastagbélben kezdődik. Szervezetünk akár egy szennyvíztisztító rendszerhez is hasonlítható, amelyen keresztül - ha megfelelően működik - salakanyagok és mérgek távoznak el. Ha azonban nem figyelünk az egészségünkre, s szervezetünket elhanyagoljuk, a mérgek felhalmozódnak benne, s szerveink toxikus, elszennyeződött „teleppé” válnak. Ha egészségesek vagyunk, normálisan „működünk”, jól érezzük magunkat. Ellenkező esetben a bélrendszerünkben lezajló bomlás, fermentáció és rothadás során salakanyagok és mérgek keletkeznek, amik bejutnak a véráramunkba, s így mérgezik az agysejtjeinket és az idegrendszerünket is. Ettől pedig depresszióssá és ingerlékennyé válunk. A salakanyagok egyébként károsítják a szívünket és a tüdőnket, ennek következtében pedig gyengék, kedvedének leszünk, és bűzössé válik a leheletünk, károsítják az emésztőrendszerünket, amitől felfúvódunk és stresszeltek leszünk, továbbá rontják a keringésünket és a vérünk összetételét is, így a bőrünk sárgás, beteges színű lesz, illetve nehezítik a sejtek és szövetek anyagcseréjét. Röviden: minden szervünk „megmérgező- dik”, öregebbnek látszunk, és annak is érezzük magunkat. Fájnak és merevvé válnak az ízületeink. A tekintetünk kifejezéstelen lesz, és a tompaság győz felettünk: nem csoda, ha az életörömnek már nyoma sincs bennünk! Mi az önmérgeződés? Az anyagcsere során keletkező salakanyagok jó része toxikus. Az egyetlen ok, amikor ezek mégsem betegítenek meg minket azonnal, az, hogy amilyen gyorsan termelődnek, nagyobb hányaduk ugyanolyan gyorsan el is távozik a szervezetünkből. Csak akkor maradnak vissza toxinok a vérünkben, ha túl sok keletkezik belőlük, vagy ha eltávolításuk valamiért akadályba ütközik. Ha az idegrendszerünk jó állapotban van, és kiegyensúlyozottak vagyunk, akkor szerveink jól működnek, ugyanakkor a kimerültség, a stressz és a feszültség rontja a kiválasztásunkat! A toxinok visszatartása a betegségek legfontosabb oka. így már érthető, hogy a stressz hogyan okozhat daganatot! Hogyan segíthetünk rajta? A kolon-hidroterápia hatékonyan eltávolítja a pangó bélsarat vastagbeleink faláról, és ezzel elejét veszi a bakteriális toxinok vérben és nyirokban történő felhalmozódásának. Ezenkívül csökken májunk terhelése is. A kolon-hidroterápia segít eltávolítani vastagbelünkből a felesleges nyákot, a parazitákat, az egysejtű kórokozókat, továbbá a kezelések után javul a tápanyagok felszívódása és a bélperisztaltika is. Ezzel a kíméletes tisztító módszerrel hatékonyan megelőzhetjük a vastagbél működési zavarait, felgyorsíthatjuk a nyálkahártya gyógyulási folyamatát, illetve támogatjuk szervezetünk általános megtisztulását is. A bélbaktériumok által termelt vitaminok (K-vitamin, egyes B-vita- minok) a vastagbélből felszívódnak, és a májunkba jutnak. A vitaminok mellett azonban a bélnyálkahártyán jelentős mennyiségű víz is felszívódik, miközben sajnos a baktériumok anyagcseretermékei szintén bejutnak a keringésünkbe. ezek jórészét a májunk le- bonlja, átalakítja, majd a tüdőnk és a veséink kiválasztják. A ki nem választott salakanyagok és toxinok többek közt fejfájást, allergiát, ingerlékenységet, felszívódási zavarokat és immunrendszerünk le- gyengülését okozhatják. Mindez önmagában néhány kolon- hidroterápiával, esetleg más tisztító kúrával kombináltan nagymértékben csökkenthető, a szövődmények kivédhetők, az életminőség és a közérzet javítható. Mit kell még tudni róla? Egy kolon-hidroterápiás ülés kb. egy órát vesz igénybe. Bár néhány terapeuta szerint 30 perc is elég, valójában inkább egy órára van szükség ahhoz, hogy a víz ingerlő hatására a lerakodott rétegek fellazuljanak és kisebb-nagyobb darabokban elkezdjenek kiürülni. Egyéntől függő, mennyi alkalomra van szükség, míg a vastagbél kitisztul. Általában 8-10 kezelésből álló sorozattal szokás kezdeni, és fontos, hogy az első két-három alkalom között csak kevés idő teljék el. A megkeményedett, vulkanizált, kaucsukszerű béltartalomnak többszöri alapos áztatásra van szüksége, míg annyira felpuhul, hogy a víz már képes lesodorni róla kisebb darabokat. Ha egyik ke- • zelés gyors egymásutánban követi a másikat, a vastagbélnek nincs lehetősége arra, hogy korábbi állapotába visszatérjen, így hatásosabb a terápia. Gyakran felvetődik a kérdés, fájdalmas-e a kolon-hidroterápiás eljárás. Erre azt lehetne válaszolni, hogy a kezelés nem okoz nagyobb kényelmetlenséget, mint egy normál székletűrítés, sőt sokszor valójában kellemesebb annál. Bár a víz bevezetése során időnként érdekes, csobogásszerű hangokat ad a bél, és a bezáródott gázok miatt enyhe alhasi görcsök is felléphetnek, ám ezek múló kellemetlenségnek tekinthetők. Tévesen elterjedt az a vélemény, hogy a kolon-hidroterápia megzavarja a bélflórát. Valójában azáltal, hogy megtisztítja a bélfalat az évek során felhalmozódott lerakódásoktól, elősegíti a létfontosságú baktériumok beágyazódását, ugyanakkor kitakaríjta a kóros csírákat, és így egy egészségesebb bélflóra kialakulásának feltételét teremti meg. A bélflóra regenerálása, rendezése céljából a kúrát követően bélbaktériumokat tartalmazó készítményeket célszerű egy ideig szedni. A krónikus panaszokkal küszködök számára évente egy alkalommal legalább 10-15 kezelésből álló kúrát tanácsos rendszeresen végeztetni, fenntartásként pedig 3—4 havonta 2-3 kezelést szokás ajánlani. Aki azonban csak megelőzésszerű- en, vagy tisztítókúrák részeként szeretné a kolon-hidroterápiát elvégeztetni, annak 3-5 alkalom is Hallgassuk meg beszélgetőpartnerünket, hagyjuk, hogy mondja el gondolatait, és ne vágjunk a szavába Szeretném, ha egész évben szeretnének FELDOLGOZÁS szeretet iránti vágy az idős embereknél fokozottabban jelentkezik. Talán mert gyakran úgy érzik, hogy már nincs szükség rájuk. Vajon miért van az, hogy a fiatalok egy részét idegesítik az öregek, és bántóan viselkednek velük? Mit tehetünk mi magunk ez ellen, ha eljárt az idő felettünk? íme, néhány tipp: 1. Találkozáskor ne a saját bajunkat soroljuk, hanem érdeklődjünk a másik hogylé- te felől. Hallgassuk meg beszélgetőpartnerünket, hagyjuk, hogy beszéljen, és ne vágjunk a szavába azzal, hogy „az semmi...”. 2. Ne mondjunk rosszat másokról, viszont minden alkalommal legyen egy-két szavunk, amely jólesik annak, akivel találkoztunk. Az örökös kritizálás és elégedetlenkedés, a zsémbeskedés tényleg idegesítő. 3. Ne legyünk útjában azoknak, akik sietnek, például ne a csúcsforgalmi időben utazzunk vagy intézzük ügyes-bajos dolgainkat, ha máskor is lehet. Kerüljük a tömeget, a zsúfolt helyeket. 4. Legyünk mindig ápoltak és tiszták, öltözködjünk a korunknak megfelelően, így elkerülhetjük az emberek sajnálkozó vagy lenéző pülantását. Ha mégis ilyennel találkozunk, ne törődjünk vele! 5. A ráncokat elkendőzendő, a túlságosan kifestett arc a legtöbb ember számára visszataszító és komikus, a fésületlen, kusza haj vagy a rossz tartás is szánakozást vált ki. Igyekezzünk hangsúlyozni, hogy nők vagy férfiak vagyunk, de ne essünk egyik végletbe sem! 6. Legyünk sokat fiatalok között, de ne legyünk a terhűkre! Szívesebben vannak velünk, ha a tekintetünk nyugodt és derűs, ha köny- nyen elmosolyodunk, mert az megszépíti az arcot. 7. Mások bajait ne átvegyük, hanem szükség szerint legyünk a segítségükre! 8. Ne hordozzunk magunkban bosszúságot, haragot, sérelmeket, keserűséget! Merjük ezeket elengedni, s tegyük túl magunkat rajtuk. A rossz gondolatok, akárcsak a szépek, kiülnek a vonásokra, s elcsúfítják vagy éppen megszépítik azokat. 9. Szórakoztatottságunk, romló memóriánk apró baklövéseit, tévedéseink történetét tartsuk meg magunknak, ha pedig kell, nevessünk egy jót rajtuk. Ha mi kétségbeesünk fölöttük, mások is szörnyűnek fogják tartani. 10. Társaságban inkább a csendes, ritkán közbeszóló szerepét vállaljuk, mintsem a szóvivőét, akit nem lehet leállítani. Ne beszéljünk folyamatosan csak azért, mert most végre nem mernek félbeszakítani, vagy mert félünk, hogy elveszítjük a vezérfonalat! + 1 tanács: Oldjuk a görcsösséget, a szorongató aggályosságot, az előítéletek nyomasztó hatásait, a rajtunk kívül álló és ható események befolyását, és ne szégyenkezzünk kopásaink, korosodásunk velejárói miatt - ehelyett kössünk békét önmagunkkal, s mindennap azzal a tudattal keljünk és feküdjünk, hogy vagyunk valakik. J. É. ORVOSI TANÁCSOK A pajzsmirigy és betegségei „Egy reménykedő fiatal lány" jeligére: Az olvasói levelek gyakori visszaté- ■ rő témája a pajzsmirigy és betegségei. Í A pajzsmirigy megnagyobbodását nevezzük strumá- nak. A struma magyarul • golyva, de ezt a nevet ritkán használjuk. A megnagyobbodást okozhatja jódhiány (ez a Csallóközben, de a hegyvidékeken is gyakori, tengerparton nem fordul elő), gyulladás, ritkán daganat. A csökkent vagy fokozott működés tüneteteire most nem térek ki, gyanú esetén a hormonszintet vérvétel utáni laboratóriumi vizsgálattal tudjuk pontosan tisztázni. Fokozott működés esetén általában Carbimazolt, vagy hasonló szereket adunk, ritkábban műtéttel, vagy rádioaktív jód alkalmazásával próbálunk segíteni. Csökkent pajzsmirigyműködés előfordulhat bármelyik életkorban: az újszülötteknél szűrő- vizsgálatot végeznek, mert az idejében megkezdett kezelés a normális fejlődés alapfeltétele. De a hipotireózis előfordul bármelyik életkorban. Ebben a betegségben szükséges a hiányzó hormonok pótlása, nem létezik semmilyen más megoldás! Ha a jól képzett endokrinológus a beteget megfelelően felvilágosítja és a fegyelmezett beteg rendszeresen szedi a gyógyszereit (L-thyroxin, Euthyrox), rendszeresen jár az ellenőrző vizsgálatokra, akkor tulajdonképpen az egészséges emberrel egyenértékű életet élhet, dolgozhat, egészséges gyermekeket szülhet, sportolhat. Bár a fentebb említett gyógyszerek is hormonok, de nem okoznak fokozott szőrösödést. Végezetül: a Golden Yacca-nak és egyéb yucca készítményeknek nem sok közük van a hipotireózis kezeléséhez, bizonyos vitaminkészítmények, jódot és egyéb nyomelemeket tartalmazó készítmények viszont hasznosak lehetnek. Vitaminok és nyomelemek „Keveset” jeligére. „... gondolom ez pajzsmirigybetegség, mert én ■ mindig fáradt vagyok és olyan fázós és ideges, gyakran van torokgyulladásom, ilyenkor elöl a nyakam megdagad és most már így is marad, nehezen nyelek, töredezik a körmöm... Egyszer valahol azt olvastam, hogy a pajzsmirigybetegségre van nagyon jó gyógynövény, valamilyen virágpor....", „... a sarokfájdalom kétévenként jelentkezik. A sugárterápia után olyan gyönge vagyok, hogy alig élek. Es a talpégés is idetartozik. Már több nyugtatót szedtem, de nem segített.” Az Új Szó olvasói miatt kénytelen vagyok néhány gondolatot kiragadni leveléből, mert a jellegzetes panaszok ismerete nélkül a válasz nehezen érthető. Kissé nehéz helyzetben vagyok, mert több panaszt említ, melyeknek egy részét okozhatják ugyan a pajzsmirigy bizonyos betegségei, de rajtuk kívül rengeteg más kóros állapot is. Ezek felsorolásába már csak terjedelmi okokból sem bocsátkozhatom. Szerintem ezek tisztázására elkerülhetetlen egy alapos belgyógyászati és endokrinológiai vizsgálat. Ezek alapján a pajzsmirigy „bűnrészessége” igazolható vagy kizárható. A vizsgálat során fény kerülhet egyéb fontos, eddig kiderítetlen részletekre is. A sarokfájdalom leggyakoribb oka az ún. „sarkantyú”, vagyis egy csontkinövés, amelyik ingerli a környező szöveteket, idegeket. A lefekvés utáni égető érzés lehet ettől a csontkinövéstől is, de az ilyen panaszok leginkább polineuropátiára utalnak. A polineuropátia egyik gyakori oka lehet pl. rejtett cukorbetegség. Bármi is legyen az oka, vitaminokat és nyomelemeket tartalmazó gyógyszert ilyen esetekben mindig javaslunk.Ha az alapos kivizsgálás sem igazol semmilyen konkrét testi bajt, akkor felmerül a depresz- szió gyanúja. A gyógynövénnyel kapcsolatosan tartózkodó leszek: egyáltalán nem biztos, hogy a pajzsmirigy rendellenes működése okozza panaszait, ráadásul ennek a mirigynek több, egymástól alapvetően eltérő kezelést igénylő betegsége van. A gyógynövények specifikus hatóanyaga általában gyökérben, szárban, levélben, virágban van. A virágporban inkább a nem specifikus hatóanyagok találhatók, ezért a virágport ritkán használjuk pontosan definiált betegségek alapkezeléseként. Sokszor segít viszont kiegészítő szerként. Dr. Balázs Ferenc A szerző a komáromi Medicina rendelőintézet kardiológusa és belgyógyásza Csodaszer helyett műtétet „Szomorú látvány" jeligére: „Csúnya zsírdaganatos, zsírgörcsös ■ (lipomatosis) betegségem van, amely a nyakon, karokon növekedik. Milyen gyógyszerrel lehetne ezeket a jóindulatú daganatokat kezelni?" I A zsírszövetnek többféle daganata van, közülük a lipómák tényleg jóindula- • túak, hacsak elhelyezkedésük miatt nem akadályozzák valamilyen fontos szerv normális működését. Amíg apróbbak, nem okoznak különösebb gondot, növekedésük során válnak esztétikailag zavaróvá, vagy nagyságuk miatt javasoljuk eltávolításukat. Ha a daganatok nagyobb számban keletkeznek, vagy újraképződnek, ez a lipomatózis. Mint a legtöbb daganat esetében, a zsírszövet daganatairól is az eltávolítást követően végzett szövettani vizsgálat alapján lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy jóindulatú-e. Nem nagy öröm az ismételt sebészeti beavatkozás, de ha idejében végzik, maga a műtét is egyszerű, a sebgyógyulás is zavartalan s a hegképződés is jó kozmetikai eredménnyel jár. A nem sebészeti eljárások eredménye nehezen jósolható meg. Ezeknek a daganatoknak a kialakulásában sok, az orvostudomány mai szintjén még befolyásolhatatlan örökletes tényező, a környezetnek és táplálkozásnak csak másodlagos hatása van. Az egyszer kifejlődött lipóma általában nem fejlődik ki újra. A legkülönfélébb zsírégető kúrák általában a normális zsírszövetre hatnak, az autonóm növekedésű daganatokra alig. Az enzimterápia hatása is kétséges, ráadásul hatásos adagban csaknem megfizethetetlen. Lehet, hogy az Ön esetében nem lehet az összes daganatot egyszerre eltávolítani. Ha orvosijavallat alapján történik, akkor valószínű, hogy a plasztikai sebész beavatkozását is teljes mértékben téríti az egészség- biztosító. Én inkább a sebészi korrekcióban bíznék és nem a csodaszerekben.
