Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-23 / 296. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 23. Gazdaság és fogyasztók Szemet László stratégiai főigazgató szerint a Szlovák Villamosművek az erőműveket egyben tartva igyekszik majd helytállni a keménynek ígérkező konkurenciával szemben Lépésenként a piac fokozatos liberalizálása felé A fennmaradó két mohi blokkot csak úgy lehet befejezni, ha olyan beruházót találunk, amely állami garancia nélkül is hajlandó belevágni az akcióba. (Archív felvétel) A Szlovák Villamosművek még néhány évig nehéz anyagi helyzetben lesz, köz­ben azonban a konkurenciá­val is meg kell küzdenie. A helyzetről Szemet Lászlóval, a vállalat stratégiai főigazga­tójával beszélgettünk. TUBA LAJOS A Szlovák Villamosművek idén májusban krízistervet fogadott el a fizetési problémák leküzdé­sére. Miként sikerült ezt megva­lósítani? Az idei pénzügyi tervünk készíté­sekor februárban a szükséges for­rásokból 19 milliárd korona hiány­zott. Emiatt az elnökség újraérté­kelte az elképzeléseket és májusra a felügyelőtanács elé terjesztettük az említett tervet. Ez minden terü­leten kemény megszorításokat ve­zetett be. Vállalatuk a legbiztosabb bevé­telnövelő forrásnak az áreme­lést tartja. Mire használják fel a többletbevételt? A kormány energetikai koncepció­jának megfelelően a háztartások számára húszszázalékos, a vállal­kozóknak pedig tízszázalékos átla­gos áremelést javasoltunk. A kor­mány úgy döntött, hogy a lakos­ságnak 15, a vállalkozóknak pedig 12 százalékkal emeli az árat. A fel- használással és általában egy ener­getikai vállalat gazdákodásával kapcsolatban azonban sok té­nyezőt kell figyelembe venni. A költségeinket például feltétlenül két csoportba kell osztanunk, olya­nokra, amelyek a termelés nagysá­gától függetlenül is jelentkeznek, illetve azokra, amelyek összefüg­genek a megtermelt áram mennyi­ségével. Elég csak a nyersanyagok árának emelkedését nézni, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy ezt a késztermék, esetünkben a villa­mos energia árának is követnie A kormány úgy döntött, a lakosságnak 15 száza­lékkal emeli az árat. kell. Csehországban emiatt az or­szág szétválása óta megduplázó­dott a villamos energia ára. Ez ná­lunk is aktuális volt, csak éppen évekig politikai megfontolásokból nem került rá sor. így az árak a vi­segrádi négyek közül nálunk a leg­alacsonyabbak. A villamosművek viszont emiatt nagyon rossz anya­gi helyzetbe került, amiből most mi igyekszünk kiutat találni. Várható ezután még újabb eme­lés? A kormány által 2000 januárjában jóváhagyott harmonogram értel­mében ezt 2002 január 1-én újabb, a lakosság és a vállalkozók számá­ra egyaránt 10 százalékos emelés kövemé. Ismeretes, hogy az ener­getika komoly változások, privati­záció, a külföldi tőke belépése előtt áll, a későbbiekben ez je­lentősen átalakítja az ágazatun­kat. Versenyhelyzetben ugyanis el­képzelhetetlen, hogy valaki a gyár­tási költségek alatt adja el a villa­mos energiát. Jövőre megkezdődik a hazai energetikai piac liberalizációja. Miből áll ez és mikor jutunk majd el oda, hogy a kisfogyasztó is választhat az áramszolgáltató cégek között? Az Ön által említett mértékben egyelőre csak Angliában, Német­országban, Svédországban és Finnországban létezik szabad pi­ac. A végcél nálunk is ez, de erre több lépésben kerül sor. Ennek ré­sze, hogy cégünket négy rész­vénytársaságra bontják, leválik a gerinchálózat és két távfűtési vál­lalat. A már most is önálló három áramszolgáltató cég állami válla­latból szintén részvénytársasággá alakul. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy külön kézbe kerül a gyártás, a szállítás, illetve az el­adás. Egy ilyen helyzetben azon­ban egy szabályozó hivatalra van szükség. Az erről szóló törvényen már két éve dolgoznak, de a mai napig nincs elfogadva, a piacot vi­szont csak ennek felállítása után lehet liberalizálni. Amennyiben ez meglesz, első lépésként a leg­nagyobb, évi 500 gigawattóra fel­etti éves fogyasztású megren­delők maguk választhatnák meg, kitől is vásárolnak áramot. Ebbe a kategóriába a három hazai áram- szolgáltató vállalat tartozik. A je­lenlegi elképzelések szerint 2002- től a 100 gigawattóra feletti sáv, 2003-tól a 40 gigawattórás, a kö­vetkező évben pedig a 20 giga­wattóra feletti fogyasztók kapná­nak erre lehetőséget. Magyarországon a privatizáció keretében az erőműveket egyen­ként adták el, míg nálunk a villa­mosműveket egyben kínálják. Mi ennek az oka? Mi a magyarországi megoldást nem tartjuk jónak. A hazai energe­tikai ágazat így együtt jó struktú­rával rendelkezik, a különféle tí­pusú erőművek megfelelően kie­gészítik egymást. Egyébként is, a Szlovák Villamosművek jelenlegi állapotában is kisebb, mint bárme­lyik hasonló német energetikai vállalat, ezért még így is komoly probléma lesz helytállni a konku­renciával szemben. Arról már nem is beszélve, hogy a vállalatunk je­lenlegi hitelezői nagyon kemény feltételeket diktáltak a vállalat va­gyonának csökkenésével kapcso­latban, így az előbb említett szer­kezetátalakítás is komoly tárgyalá­sokat követel meg velük. Milyen új erőművek építését ter­vezi a vállalat? Cégünk még tavaly is 13 milliárd koronát fordított beruházásokra. A takarékoskodás jegyében ez idén már csak 7 milliárd, jövőre pedig 4,5 milliárd lesz, ennél többet a törlesztési kötelezettségünk miatt egyszerűen nem engedhetünk meg. Hosszabb távon azonban biz­tosítani kell a kapacitásokat, hi­szen a prognózis szerint 2006 után 1800 MW teljesítmény hiányozna a hazai rendszerből. Különféle tanul­mányok készülnek, a vízenergiával Nagyobb erőművek­ben pénzhiány miatt nem gondolkozhatunk. kapcsolatban a Vágót és az Ipolyi is vizsgáljuk. Kassán, Vajánban és Nyitranovákin dönteni kell az otta­ni hőerőművek további sorsáról. Nagyobb erőművekben pénzhiány miatt nem gondolkozhatunk. A fennmaradó két mohi blokkot csak úgy lehet befejezni, ha olyan beru­házót találunk, amely állami ga­rancia nélkül is hajlandó belevágni az akcióba, hiszen a Szlovák Vill- mosműveknek nincs lehetősége az erőmű finanszírozására. Ezzel kap­csolatban megszólítottuk a poten­ciális francia, német, angol és ame­rikai cégeket. Jelenleg egy átfogó vizsgálatot folytatunk, amely jövő áprilisra választ ad majd arra, me­lyik erőművi blokkokat kell leállí­tani, hol próbálkozunk felújítással, illetve hol érdemes új technológi­ákba beruházni. A szlovákiai háztartások 76 százaléka jövőre havi 83 koronával fizet majd többet a villanyenergiáért Járulékos nyugdíjbiztosítás az interneten keresztül is Az áremelések és a fogyasztók pénztárcája TA SR-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövő év februárjában életbe lépő áremeléseket követően a háztartások 15, a vállalkozók pe­dig 12 százalékkal többet fizetnek majd a villanyenergiáért. Ez azon­ban csak az ádagos emelés, ami az egyes háztartásokat különfélekép­pen érinti. A kis háztartások (A kategória), amelyek éves fogyasztása nem ha­ladja meg a 980 kWh-t, havonta 20 koronával fizetnek majd többet. A nagyobb háztartások (B kategória), ahol elsősorban a világítás, a hűtő- szekrény és a televízió fogyasztják az áramot, havonta 83 koronával fi­zetnek többet mint idén. Száz koro­nával nőnek a havi kiadások azon­ban abban a háztartásban, ahol elektromos vízmelegítő van. Az utolsó kategóriába, az áramszolgál­tatók szempontjából „teljesen fel­szerelt” háztartások tartoznak, ahol a fűtés is elektromos áramra műkö­dik. Ezek havonta 250 koronával fi­zetnek majd többet. A szlovákiai háztartások 76 százaléka a B kate­góriába tartozik. Az új díjszabás sze­rint február elsejétől, a mintegy 2 millió háztartás egy kilowattóra elektromos energiáért 2,73 koronát fizet majd. Egy ádagos szlovák ház­tartásban idén 2800 kWh áramot fogyasztottak. Ha ezt beszorozzuk az idei 2,40 koronás árral, akkor egy háztarás idén átíagosan 6720 koro­nát fizetett az elektromos áramért. Az áremeléseket követően ez 7644 koronára nő. Jövőre többet fizetünk azonban a fűtésért is. A havi többlet- kiadás háztartásonként, eléri a 310 koronát, miközben egy ádagos, 75 négyzetméteres lakás fűtéséért ha­vonta mintegy 1855 koronát fize­tünk majd. Ehhez elsősorban a gáz nagyfogyasztók számára elfogadott 25 százalékos áremelése járul hozzá. Idén a már említett kategóriába tar­tozó lakások többsége az állam által megszabott maximált, 350 Sk/GJ árat fizette. A háztartások éves fo­gyasztása elérte az 53 GJ-t. Egy la­kás éves kiadásai a fűtés esetében elérte a 18 550 koronát. Januártól azonban a maximált árat a kormány 420 koronára emeli, így a háztartá­sok jövőre átíagosan 22 260 koro­nát fizetnek majd. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony december 21-én Komárom december 21-én Rimaszombat december 21-én Zselíz december 21-én Losonc december 21-én Kassa december 21-én sárgarépa 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 18 Sk/kg 15-20 Sk/kg 11-16 Sk/kg 10-14 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 25-35 Sk/kg 30 Sk/kg 20-30 Sk/kg 2035 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 7-10 Sk/kg 7 Sk/kg 1015 Sk/kg 7-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg gesztenye 60-80 Sk/kg 85 Sk/kg X X X 70 Sk/kg paprika 40-90 Sk/kg X 120 Sk/kg X 84-100 Sk/kg 50 Sk/kg karalábé 14 Sk/kg 5-10 Sk/db 20 Sk/db 8-10 Sk/db 15 Sk/kg 9-10 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db 8-10 Sk/db 2022 Sk/kg 10-12 Sk/db káposzta 6-8 Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg 6-7 Sk/fej 5-6 Sk/kg 5 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X 250 Sk/kg 300 Sk/kg 250 Sk/kg cékla 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg X X 10 Sk/kg 7-10 Sk/kg hagyma 14-16 Sk/kg 10-14 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 12-20 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 30-80 Sk/kg 45-55 Sk/kg 55 Sk/kg 50 Sk/kg 34-70 Sk/kg 55 Sk/kg karfiol 25 Sk/db 25-30 Sk/db 50 Sk/db 25 Sk/fej 23 Sk/db 2032 Sk/db dió 120 Sk/kg 110120 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 90-120 Sk/kg 120 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg 80 Sk/kg 91 Sk/kg kel 12-16 Sk/kg 7-15 Sk/fej 18 Sk/kg X 1020 Sk/kg 14 Sk/kg alma 14-24 Sk/kg 1022 Sk/kg 2025 Sk/kg 15-18 Sk/kg 1020 Sk/kg 15-26 Sk/kg torma 86 Sk/kg 10 Sk/csomó X X X 90 Sk/kg fokhagyma 60 SK/kg 55-60 Sk/kg 55 Sk/kg X 55-58 Sk/kg 54 Sk/kg uborka 30-60 Sk/kg X X X 60 Sk/kg 45 Sk/kg tojás 3,60 Sk/db 3,90 Sk/db 2,90 Sk/db 3,50 Sk/db 3,603,80 Sk/db 3,303,60 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 7085 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/I 65-75 Sk/kg 80 Sk/I A Lipa új szolgáltatással jelent meg a piacon ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Pozsony. Egyes közvéleményku­tatások szerint Szlovákiában az internetnek mintegy 500 ezer fel­használója van. Ennek a kommu­nikációs formának folyamatosan egyre újabb és újabb felhasználási lehetőségei jutnak a köztudatba a közvetlen vásárlásoktól kezdve az információszerzésen keresztül a megrendelői szolgáltatásokig. Legújabban a járulékos nyugdíj- biztosítás megkötésének lehe­tősége is bekerült e modern rend­szer hazai felhasználási lehetősé­gei közé. A DDP Lipa saját hon­lapján az alkalmazottaknak és a munkáltatóknak is lehetőséget kí­nál a biztosítás gyors és kényel­mes megkötésére. A Lipa járulé­kos nyugdíjbiztosító központjá­ban arról érdeklődtünk, hogy ho­gyan valósítható meg ez a forma? „Legfiatalabb járulékos nyugdíj- biztosítóként az összes kommuni­kációs lehetőséget kihasználjuk annak érdekében, hogy ügyfele­ink számára elérhetők legyünk. A www.ddplipa.sk internet-címen mind a munkáltató mind pedig az alkalmazott megtalálja a szüksé­ges információkat. A megadott nyomtatvány kitöltése és elküldé­se után a DDP Lipa központjában előkészítjük a szerződést, ame­lyet a munkáltatónak vagy az al­kalmazottnak postán küldünk el, illetve az érdeklődőnek egy me­gegyezett időpontban munkatár­sunk viszi el. Tekintettel arra, hogy a jogrendünk még nem is­meri el az elektronikus aláírást, erre a személyes kapcsolatra is szükség van. Az aláírást követően a biztosítás már éppúgy zajlik, mint a többi ügyfelünknél meg­szokott. Az internet-felhasználás támogatása érdekében az így szerződést kötő ügyfeleinknek ajándékkal kedveskedünk. Bí­A járulékos nyugdíj- biztosítás megköthető az interneten is. zunk abban, hogy az internet rö­videsen az egész világon megha­tározóvá válik a kereskedelmi kapcsolatokban. Noha ezen a té­ren a mi szféránkban az elsők va­gyunk, tapasztalataink azt mu­tatják, hogy helyes irányba tar­tunk, és úgy vélem, hogy a mo­dern kommunikációs módszerek bevezetése az általunk kínált szolgáltatások minőségi javulásá­nak fontos lehetőségét képezik” - tájékoztatott Ivan Medovic, a DDP Lipa vezérigazgatója, (sz-r) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. december 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,721 Magyar forint (100) 16,511 Angol font 70,062 Német márka 22,354 Cseh korona 1,256 Olasz líra (1000) 22,580 Francia frank 6,665 Osztrák schilling 3,177 Japán jen (100) 42,111 Spanyol peseta (100) 26,277 Kanadai dollár 31,056 Sváici frank 28,649 Lengyel zloty 11,288 USA-dollár 47,240

Next

/
Thumbnails
Contents