Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-23 / 296. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 23. Politika 5 Beszélgetés Báthory Jánossal, a budapesti Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal újonnan kinevezett elnökével Tökéletesíteni a jót is lehet A budapesti Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Hivatal (NEKH) élén december 20. óta Doncsev Toso utódjaként Báthory János áll. Báthory előtte a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnökhelyet­tese volt, az MDF tagja. Az ENSZ által Kisebbségek Nap­jává nyilvánított december 18-án írta alá a miniszterel­nök Báthory János kinevezé­si okiratát. FÁBIÁN ÉVA Elnök úr, milyen tervei vannak a NEKH új vezetőjeként? A terveimben sokkal nagyobb je­lentősége van a folyamatosság biz­tosításának, mint a változtatások­nak, ugyanis a kisebbségi hivatal eddig is jól működött, kiváló mun­katársakkal rendelkezik. Ezen alapvetően nem módosítunk. A ko­rábbi vezetés célkitűzéseit próbá­lom meg hatékonyabban és job­ban, gyorsabbban végrehajtani. így például a kisebbségi törvény meg­felelő módosítását, a kulturális au­tonómia növelését, amelyre egyéb­ként a kisebbségi törvény módosí­tása nélkül is volna mód. Milyen formában? Meg kell nézni minden egyes intéz­ményt, hogy mennyiben lehetne a kisebbségi önkormányzatok tulaj­donába adni azokat, természete­sen adott állami költségvetés mel­lett. Megnőne ezáltal az eddigi költ­ségvetési támogatás, hiszen tu­domásom szerint az eddigi tá­mogatással mindezt nem lehet­ne megoldani? Az eddigi költségvetési támogatás is magasabb ezeknél az intézmé­nyeknél, mint a nem kisebbségi in­tézményeknél. Ha teljes jogon a kisebbségek tu­lajdonába kerülnének ezek az in­tézmények, megnőne a támoga­tásuk? nem fog hozzájárulni ugyanúgy, mint eddig, hiszen a település pol­gárairól van szó. Beszélt a kisebbségi törvény mó­dosításáról. A NEKH-ben már el­készült egy módosítási tervezet. Ezt nyújtja be ön, vagy még dol­goznak a végső változaton? Ez a tervezet a parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának a kezében van. Ott folynak a munkálatok, amiben ter­mészetesen mi is részt veszünk. Tu­domásom szerint a kisebbségi tör­vény módosításában - nagyjából konszenzus van. A pártok között is, és az országos kisebbségi önkor­mányzatok vezetői is támogatják. A kormány azért nem terjesztette be, mert a választójogi törvény mó­dosításával - amivel egy csomag­ban adták be - nem értettek egyet a kisebbségi önkormányzati vezetők. Melyik részével? Pontos értesüléseim nincsenek, a kisebbségeknek általában a re­gisztráció kérdésében van eltérő véleményük. Tehát, hogy a válasz­tás egy regisztrált lista alapján le­gyen-e vagy az eddigi módon, ami­kor teljes mértékben érvényesült a szabad identitásválasztás. Ez na­gyon szép elv, azonban az a kisebb­ségek által is bírált hátulütője, hogy nem kisebbségiek is szavaz­hatnak. Megtörtént az is Magya­rországon, hogy nem románok a kisebbségi önkormányzati válasz­tásokon indulva blokkolták a ro­mán önkormányzat megalakulá­sát, ezt ki kell iktatni. Ön már dolgozott a NEKH-ben, jól ismeri a magyarországi ki­sebbségpolitikát. Változott az el­múlt tíz évben az ország kisebb­ségpolitikája? Elnökhelyettese voltam ennek a hi­vatalnak 1990 és 1995 között. A ki­sebbségpolitikai rendszer a rend­szerváltozás után - éppen a kisebb­ségi törvény által - gyökeres válto­záson ment keresztül, és ilyen jelle­gű, ilyen nagyságrendű változásra már nem lehet számítani. Egy vi­\\ A Kisebbségi Kerek- ' asztallal három évig tárgyaltunk, az ő támo­gatásukkal terjesztettük be a törvényt. Nagyon örülnék neki, ha azt a di­csőséget, ami a megszü­letéséért a parlamentet illeti, nekem adomá­nyoznák, mert én jó törvénynek tartom. « Archív felvételek Nem tudom. Természetesen bizto­sítani kell az anyagi feltételeket ah­hoz, hogy önállóan megéljenek, de ezeknek az intézményeknek a fi­nanszírozása most is megoldott. Lehet, hogy ha átadják őket, növel­ni kell a támogatásukat. Például az iskolák költségvetésében jelentős tétel a települési önkormányzat hozzájárulása. Amit a normatív tá­mogatásokból kapnak, nem ele­gendő. Ezt általában pótolni szok­ták az önkormányzatok, és nincs okunk azt gondolni, hogy egy ki­sebbségi önkormányzat tulajdoná­ba átmenő intézetmény működésé­hez a települési önkormányzat szonylag jól működő rendszert kell tökéletesíteni. A kisebbségi önkormányzatok elnökeinek állásfoglalásában, amelyet eljuttattak Hende Csa­bának, illetve az Igazságügyi Mi­nisztériumnak az áll, hogy a NEKH a jelenleginél nagyobb tényleges önállóságot kaphatna, államigazgatási súlya megnőhet­ne, és saját jogán újra visszakap­csolódhatna a közigazgatási egyeztetés rendszerébe. Igen, erre ígéretet kaptam. Egyéb­ként a kisebbségi hivatal súlya most sem kicsi, van tekintélye, és az államigazgatáson belül orszá­gos hatáskörű hivatalnak minősül­ve nem súlytalan. De természete­sen minden intézmény arra törek­szik, hogy nagyobb hatásköre, több pénze legyen, és jobban bele tud­jon szólni a dolgokba. A mi hivata­lunk is erre törekszik. Tervez-e valamilyen strukturális változtatásokat a NEKH-ben? Nem, ez jó rendszer, bevált, struk­turális változtatásokat nem terve­zek. Túdomásunkra jutott, hogy Var­jú Gabriella, a romaügyekkel Igen, ez a véleményem. De mint mondtam, nincs olyan jó helyzet, amin ne lehetne javítani, és a ki­sebbségi törvény módosítását én is támogatni fogom, ha ez szükséges. És a kisebbségek parlamenti képviselete, amely a kisebbségi törvényben szerepel ugyan, de még mindig nem valósult meg? Sajnos, egy egykamarás parla­mentben ez a kérdés szinte meg­oldhatatlan. De ezen a téren is megpróbálom - pontosabban, még egyszer megpróbálom, mert ez már a sokadik kísérlet lesz - a par­lamentnél kezdeményezni ezt. Tudomásom sze- rint a kisebbségi törvény módosításában nagyjából konszenzus van. A kormány azért nem terjesztette be, mert a választójogi tör­vény módosításával nem értettek egyet a ki­sebbségi önkor­mányzati vezetők. « foglalkozó elnökhelyettes beje­lentette, megválik posztjától. Ki lesz az utódja? A NEKH-ben csupán egy munka­társ van, aki nem kíván együtt dol­gozni velem. Ennek igen sok oka lehet, én ezeket nem ismerem pon­tosan. Sajnálom, hogy Varjú Gabri­ella elmegy, mert jó szakembernek tartom, a helyét be fogom tölteni. Jelöltem van, de még nem döntöt­tem. Nem lehetséges, hogy Varjú Gab­riella távozásának egyik oka az az aláírásgyűjtési akció, amelyet ön ellen kezdtek? Bizonyára kapcsolatba hozható ez­zel. Mi a véleménye erről a kezdemé­nyezésről? Az a szöveg, amelynek kapcsán ez megjelent, csúsztatásokkal, hami­sításokkal és szamárságokkal van tele. Például az, hogy a kisebbségi törvény, amelyet ez a dokumen­tum rossznak minősít, az én dönté­sem következtében lett olyan, ami­lyen lett. Ehhez azt tudnám hozzá­fűzni, hogy a Kisebbségi Hivatal végezte a törvényelőkészítést, nem én, hanem a hivatal egésze, és az elnök volt a főfelelős. A Kisebbségi Kerékasztallal három évig tárgyal­tunk, és szinte mindennel egyetér­tettünk, tehát az ő támogatásukkal terjesztettük be a törvényt. Ettől kezdve a parlament bizottságaiban a kisebbségi vezetők részvételével hónapokon keresztül vitatták, mó­dosították, majd a parlament - ha jól emlékszem - 97,5 százalékos szavazattöbbséggel elfogadta. Te­hát az 1993-as kisebbségi törvényt a magyar parlament hozta. Egyéb­ként nagyon örülnék neki, ha azt a dicsőséget, ami a kisebbségi tör­vény megszületéséért a parlamen­tet illeti, valaki nekem adományoz­ná, mert én jó törvénynek tartom. Tehát ön szerint a kisebbségi tör­vény megfelelően képviseli és megfelelő jogokat biztosít a ma­gyarországi kisebbségeknek minden szinten? Egyébként parlamenti különbi­zottság foglalkozik vele, de eddig nem jutottak egyetértésre. Ez egy kétharmados törvény. Itt valóban a parlamentnek van kulcsszerepe. Tervez-e egyeztetéseket a ki­sebbségek országos önkor­mányzatainak elnökeivel? A NEKH-ben kialakult egy rend­szer: havonta találkozott az elnök a kisebbségi önkormányzatok ve­zetőivel. Ezt a hagyományt foly­tatni akarom. Azt nem ígérem, hogy gyakrabban találkozom ve­lük, mert a munka sodra nem teszi lehetővé, de egészen biztos, hogy a havi egyszeri találkozók mellett alkalmanként, szükség szerint, még a kisebbségi önkormányzat­ok vezetőivel külön is fogok talál­kozni. A NEKH elnöke általában elnöke a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségekért Közalapít­ványnak is. Hende Csaba politi­kai államtitkár kijelentette, a MNEKK költségvetési támogatá­sa megnő. Változik a közalapít­vány rendszere? Erre csak akkor tudok válaszolni, ha hivatalban leszek, és áttekin­tem ezt a rendszert. Ha úgy gon­dolom, hogy hatékonyabbá lehet tenni a működést, kezdeményezni fogom a változást. Több lapértesülés szerint ön szlovák származású. Magyarország családjainak 80 szá­zalékában van szlovák, vagy né­met, vagy horvát vagy egyéb ki­sebbség a felmenők között. Az anyai felmenőim között voltak szlovákok, de ez nem nagy csoda. Ugyanakkor ezt nem szeretném felhasználni arra, hogy ezen az alapon ébresszek rokonszenvet magam iránt a kisebbségi embe­rekben. Én magyar identitású em­ber vagyok. Magyarországi szlovákok van­nak a felmenői között vagy szlo­vákiaiak? Magyarországiak. Ficoék sok mindent megreformálnának az országban Elég lenne 120 képviselő TA SR-HÍR Pozsony. A kereskedelmi ellenőr­ző hivatal (SOI) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a szlovák piacra került több életveszélyes kará­csonyfaégő. Az égők többségét kí­nai boltokban, illetve piacon áru­sítják. Ha a vásárlónak 72-, illetve 100 LIGHTS MINIATUR SET, 35-, 50-, illetve 100 LAMPS CHRIST­MAS LIGHTS márkájú karácsony­faégőket, vagy BIGSKY18W felira­tú égőket akarnak eladni, ne vásá­rolja azokat meg, mivel a termé­kek nem estek át az ellenőrző hiva­tal próbáin, többnyire zárlatosak lettek, s néhány esetben tüzet is okozhatnak. A termékeket több­nyire vietnami árusok kínálják. SITA-HÍR Pozsony. A SMER hamarosan az ország politikai rendszerének meg­reformálására tesz javaslatot. Fico­ék szerint ez egyértelműen a rend, a stabilitás és az igazságosság meg­erősítéséhez vezet majd. A reform keretein belül megerősítnék az ál­lamfői jogköröket, a parlament lét­számát 120 főre csökkentenék, az alkotmánymódosítást a parlament feloszlatása követné minden eset­ben, a közigazgatásban 3 + 1 kerü­let lenne, melyek saját regionális parlamentekkel rendelkeznének. Fico azt is szeretné elérni, hogy az alkotmány bármilyen módosítására csak új választás kiírása után kerül­hessen sor. RÖVIDEN Leállították a temelíni atomerőművet Prága. Egy nappal az üzembehelyezés után tegnap leállították a temelíni atomerőművet. A turbina meghibásodását szigetelési prob­léma okozta. Milan Nebesáí szóvivő szerint a jelentéktelen rendelle­nesség nem az erőmű nukleáris részlegében történt, ezért nem volt kihatással az atombiztonságra. Szakértők szerint az erőművet sike­rült időben leállítani, így veszélyhelyzet nem forgott fenn. (ú) Havastalan Heti hetes Budapest. Lapértesülés szerint jövőre már nem lesz tagja a Heti hetes csapatának Havas Henrik. A sztárriporter szerint kellemes ki­rándulás volt a politikai kaberéműsor, de nem az ő műfaja a ciki­zés, inkább egy talk-show vezetését vállalja az RTL-nél. (ú) Guszinszkij szabadlábon Madrid. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték Vlagyimir Guszinszkij orosz médiamágnást Madridban. A döntést Baltasár Garzon spanyol vizsgálóbíró hozta, egymilliárd pezeta (6 millió euró) letétbe helyezését követelve meg. Guszinszkij várja, hogy a spanyol igazságszolgáltatás és kormány eldöntse, kiadja-e Oro­szországnak, ahol üzleti csalással vádolják. A médiamágnás azt ál­lítja, hogy politikai hajsza folyik ellen, amiért a tulajdonában lévő médiumok bírálják a Kremlt. (MTI) A politológus szerint a kormány kibírja 2002-ig Nincs reális alternatíva SITA-HÍR Pozsony. Sofia Szomolányi szerint nagyon pozitív jelzés, hogy a kor­mánykoalíció a gyakori viták és problémák ellenére túlélte az idei évet, s olyan dolgokon is túltette magát, mint Jozef Migas Dzurinda- ellenes szavazása, vagy az MKP fe­nyegetése, hogy küép a koalícióból. Szlovákia vezető politológusa úgy látja, a koalíciós partnerek kezdik elsajátítani a kompromisszumokon alapuló poltizálás, mely a stabil de­mokrácia egyik alappillére. A leg­fontosabb külpolitikai sikerek közé az OECD tagságot és azt a tényt so­rolta, hogy Szlovákia Közép-Európa „fekete bárányának” pozíciójából a V4 normális, és a NATO potenciális tagjává lépett elő. Szlovákia specifi­kus problémája, hogy az országban a jelenlegi kormánynak továbbra sincs demokratikus alternatívája. Ennek ellenére a politológus szerint a jelenlegi ellenzék mára megbékélt azzal, hogy 2002 előtt biztos nem kerül hatalomra. Részben rendezte csak tartozását a Szlovák Rádió Mégsem biztos a jövő SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Rádió tegnap kifizette a Szlovák Távközlési Válla­latnak (ST) az 1993-ban, illetve 1994-ben és az idén június 30-tól felhalmozott 165 millió koronás tar­tozását. A rádiónak az 1995 és idén június 30-között felhalmozott közel 300 milliós adósságát egyelőre nem kell kifizetnie, mivel a szlovák kor­mány megegyezett a Deutsche Tele- kommal, mely az ST többségi tulaj­donosa, hogy ezt az összeget az SPP jövő évi magánosításából fede­zik majd. Ennek ellenére a két vál­lalat vezetői még nem írták alá a 2001-re szóló, folyamatos sugár- I zást biztosító szerződést. Erre csak akkor kerül majd sor, ha a kormány hajlandó lesz elfogadni a rádió- és tévédíjak emelését. Szlovák-orosz miniszterelnöki találkozó a Tátrában Orosz-szlovák csúcs ÖSSZEFOGLALÓ Magas-Tátra. Mikulás Dzurinda a síközpontban találkozott Mihail Kaszjanowal. Az orosz miniszterel­nök családjával üdülésre érkezett Szlovákiába, de ennek ellenére több szlovák politikussal is találkozik. A két miniszterelnök tegnapi eszme­cseréjén, melynek helyét és idő­pontját nem hozták nyilvánosságra, főleg a kétoldalú kapcsolatokról volt szó, de tárgyaltak a közeljövő­ben felépítendő Jamal földgázveze­tékről is. Kaszjanov több útvonal­lehetőséget is felvetett, s úgy tűnik, a legideálisabb az lenne, ha a veze­ték már Nagykapos környékén meg­érkezne Szlovákia területére. Szó volt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is, az orosz kor­mányfő elismerte, hogy a szlovák passzív külkereskedelmi mérleget javítani kellene. Az egyik lehető­ség a szlovák vállalkozók oroszor­szági befektetésének segítése. A tárgyalásokon ezen kívül a deblokációról, Szlovákia esetleges NATO- és EU-tagságáról és a bal­káni helyzetről is tárgyaltak. Ezzel szemben nem beszéltek a két or­szág közti hamarosan bevezetésre kerülő vízumkényszerről. Dzu­rinda szerint Kaszjanovnak meg kell értenie, hogy Szlovákia a ví­zumkényszert nem jókedvében ve­zette be, hanem reális okai voltak e lépés megtételére, (s, é) Kormányfői kézfogó. Mikulás Dzurinda (háttal) szlovák és Mihail Kasz­janov orosz miniszterelnök találkozása. (TA SR-felvétel) Veszélyes égőket árusítanak a vietnami kereskedők Éghet a karácsonyfa is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents