Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-22 / 295. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 22. Az ember tragédiája Rómában Róma. Nagy sikert aratott a Római Magyar Akadémián Az ember tragédiájából készült rajz- és animációs film ősbemutatója. A vetí­tésen jelen volt a rendező, Jankovics Marcell, aki az érdeklődők kérdéseire válaszolva elmondtá, hogy huszonnégy munkatársával immár tizenkét éve dolgozik Madách Imre színművének képi meg­jelenítésén. Az itáliai Madách-megemlékezések júliusban kezdőd­tek Cividale del Friuliban, a Mittelfest nevű nemzetközi színházi fesztivál keretében. Akkor a milánói Scuola d’Arte Drammatica nö­vendékei adták elő Az ember tragédiáját, a rendező Massimo Navone volt. Madách színművének legújabb olasz fordítása (Umberto Viotti és Vittoria Curlo munkája) nemrég jelent meg a Római Magyar Akadémia gondozásában. (MTI) Déryné-díj Berek Katinak, László Margitnak Budapest. Berek Kati színművész és László Margit operaénekes kapja idén a Déryné-díjat; az elismeréseket ma nyújtják át a József Attila Színházban. A méltatás szerint Berek Kati a Nemzeti Színház vezető színésznőjeként hősnőket és karakterszerepeket egyaránt megformált. Alapító tagja volt a 25. Színháznak, majd játszott a győri Kisfaludy, a kecskeméti Katona József, valamint az egri Gár­donyi Géza Színházban. László Margit, a Magyar Állami Operaház magánénekese 1953 és 1986 között színpadra lépett a zeneiroda­lom legszebb lírai szoprán szerepeiben. Legemlékezetesebb alakítá­sai Mozart operáihoz fűződnek. A méltatás szerint rendkívüli muzi­kalitás, technikai tudás, kiváló színészi játék jellemezte alakításait. László Margit Déryné méltó utóda, hiszen a díj névadója az operai szopránszerepek első magyar megszólaltatója volt. A Déryné-díjat a magyar színházművészet úttörő alakja születésének 200. évforduló­ja alkalmából először 1993 decemberében adták át. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 11 Szerelmi bájital 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 9,12 STÚDIÓ: A fekete Lady avagy játsszunk Shakespeare-t 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dínó (amerikai) 16 Királylány a malomból 2 (cseh) 18 A keresztapus (amerikai) 20.30 OBZOR: Űrcowboyok (amerikai) 15.30, 18 Bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 20.30 MLADOSÍ: Megszállottság (fancia.) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Táj­kép (szlovák) 18 Öcsém születése (cseh) 17.15 Temetetlen múlt (amerikai) 18.15 Cella (amerikai) 20.30 Fargo (amerikai) 20 Szer­ződés az ördöggel (szlovák) 19.30 KASSA ÚSMEV: A keresztapus (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Faithful (amerikai) 16.15, 19.15 CAPITOL: Dínó (amerikai) 16, 18 Segíts, majd segítek (cseh) 20 DRUZBA: Bölcsek kövére 2 - A Klump család (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Űrcowboyok (amerikai) 15.30,17.45, 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Flintstones - Viva Rock. Vegas (amerikai) 17 Boiler Room (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Amerikai psycho (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Frek­vencia (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA - VMK: Hanuman (francia) 17.30, 20 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: Cool túra (amerikai) 18 Megjelent a Katedra legújabb, decemberi száma Karácsony üzenete LAPAJÁNLÓ Decemberi számában a Katedra a karácsony üzenetére helyezi a hangsúlyt. „Ma elkezdődik ben­nünk a karácsony” - írja cikkében Hodossy Gyula, de, sajnos, mi „ön­magunkra figyelünk”. Bándy György evangélikus lelkész és Karaffa János római katolikus plé­bános arról szólnak, hogy a kará­csony mit jelent a mai család szá­mára, Nagy Attila pedig a magyar Szent Koronát mutatja be Magán- galéria rovatunkban. Olvashatunk a jubiláló Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Vass Lajos Kórusáról Szilvássy József riportjában, de a tízéves Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségéről is, Csicsay Alajos cikkében. „A tévé megöli a gyerek lelkét” - fi­gyelmeztet T. Puskás Ildikó, ám azt is megtudjuk, hogy ne csak a tévét okoljuk, sokszor bennünk, szülők­ben van a hiba. Egy válás miatt amúgy is összezavarodott, feszült gyerek sokkal érzékenyebben rea­gál a túlzottan erős ingerekre. Ilyenkor könnyű a médiára fogni a gyerek megváltozott viselkedését - olvasható a Ne csak a képernyőt okoljuk! című cikkben. Jakab Ist­ván tanár úr most a templomnevek helyesírásával ismertet meg ben- nihiket, E. Fehér Pál Kao Hszing­csien kalandos Nobel-díjáról ír, és olvashatunk a himnusszal zsarolt gyermekről, egy határokon átnyú­ló együttműködésről és a Csendes éj keletkezéséről is. Tan-tárgy rova­tainkban most a hittan, a latin, a történelem, a német nyelv és a test­nevelés oktatói találnak segítséget. A rovat témái: Egy kis alapszintű internetes törté-net, Középkori bib­liáink magyarra fordításáról, Az úszás kedvező hatása; Diákragad­ványnevek Izsán. A Katedra-verse­nyek mellett színes 2001-es nap­tárt kapnak az olvasók. Milyen napló lenne az olyan, amelyből éppen a mégoly sarkított egyéni vélemény, a rögeszmék hiányoznának? Elfogultságai ellenére is jó könyv Molnár Miklós vegyes műfa­jú írásainak legrokonszenve­sebb vonása a sarkított fogal­mazás, a leplezetlen provo- kálás, az irodalmi élet és re­cepció közhelyeinek és az irodalmi legendáknak a ta­gadása. GRENDEL LAJOS Molnár Miklós vegyes műfajú írá­sainak legirritálóbb vonása a sarkí­tott fogalmazás, a leplezetlen pro- vokálás, az irodalmi élet és recep­ció közmegegyezéses közhelyeinek és az irodalmi legendáknak a taga­dása. Irodalmunkban manapság ritka az övéhez fogható kendőzet­len véleménynyilvánítás, az őszin­teségnek az a hőfoka, amely az edzett olvasót is megperzseli. Na­gyon kell ez az agresszív, minden­féle kánonnak és ájult tiszteletnek fittyet hányó, nyers hang az irodal­mi életünket ma is jellemző diszk­rét mellébeszélések és sznob fecse­gés közepette. Molnár Miklósban sokszor eldől a botjú, és joggal. Ilyenkor aztán jól odavág, s mond olyasmit is, hogy az a birkatürelmű olvasót is kihozza a béketűrésből. Még engem is. Nagy-nagy egyetér­téssel araszolgatok szövegeiben sorról sorra, miközben többször is a falhoz vágnám a könyvet, s olyan dühroham kerülget, hogy alig is­merek magamra. Molnár Miklós nagyon szereti elverni a sulykot, de Nagyon szereti elvetni a sulykot, de ez rend­ben van. ez rendben van. Azt bizonyítja csu­pán, hogy szabad ember, s egyálta­lán nem törődik vele, hogy tudós emberek miképpen és milyen szempontok alapján parcellázták föl a magyar irodalmat. Ám amit a globalizáció kapcsán fejteget, az annyira egyoldalúan elfogult, hogy a világon bármelyik szélsőbaloldali vagy szélsőjobboldali sajtótermék örömmel publikálná. Nagy-nagy rokonszenwel ír például David C. Kortennek „a multinacionális tőkés vállalkozók kannibalisztikus világ­rendjét” leleplező könyvéről, a Tő­kés társaságok világuralmáról, melyben a szerző „miközben kímé­letlenül pontos látleletet ad, felvá­zolja a részvételen, szellemi érté­keken, egymás kölcsönös megbe­csülésén és segítésén alapuló jövő látomását is”. Mindez természete­sen nagyon szép. Csakhogy itt, Ke­let-Európábán az embernek erről az jut az eszébe, hogy az ilyen szép, új világról Korten előtt má­soknak is voltak látomásai, aztán láttuk, mi lett belőle. Semmi ba­jom a látomásos (még oly újbalol­dali) emberekkel, ám annál job­ban félek azoktól, akik e látomáso­kat megpróbálják átültetni az élet­be. S az ilyenek, sajnos, többen, sokkal többen vannak. Aztán: a Csák Máté éléskamrája cí­mű írásban olyan idilli képet fest egy zömében magyarok lakta szlo­vákiai falu viszonyairól, hogy majdnem elsírom magam. Szeren­csére, Molnár Miklós tesz róla, hogy meghatódás helyett végül az epe öntsön el. Mert egyszer csak ezt írja: „Mekkorát nevetne (ti. az az ímelyi asszony, akivel beszél­get), ha farzsebemből holmi vad­nyugati polgárjogi kartát kapnék elő, igazi tizenkétlövetűt, és az orra előtt hadonászva arra noszogat­nám, hogy írja alá, a saját érdeké­ben! Volt is, van is egyéb s jobb dol­ga. (Mert nincs olyan hely és idő a glóbuszon, hogy ne volna mód egyéb s jobb dologra.)” Na bumm! Ez meg hogy jön ide, tűnődöm. Eszembe jut, hogy 1988-ban, tehát a Molnár Miklós által emlegetett orwelli években egy, a szlovákiai magyarságot sújtó társadalmi ano­máliákat elítélő, tizenkétlövetű, vadnyugati szellemű polgárjogi nyilatkozatot több mint 230-an ír­tak alá, s nemcsak holmi jobb: és balliberális irodalmár kapcabe­tyárok (ők voltak a legkeveseb­ben), hanem, például, hajógyári munkások, sőt talán ímelyi asszo­nyok is. Könyv a falhoz, én pedig legalább tíz percig vérig sértve, ki­gúnyolva és meggyalázva érzem magamat. Aztán legyintek, semmi új a Nap alatt: mint mindig, most is az anyaországiak értik jobban a problémáinkat, s mint szokásuk, ránk fröcsögik belviszályáik nem éppen tiszta vizét. Áz Orwell évadjának talán legjobb írása a Miért nem Micimackó? cí­mű Karinthy-vesézés. Ebben az írá­sában Molnár Miklós Karinthyt ön­kényes ferdítéssel vádolja meg, a Micimackó meghamisításával. Nem tudom eldönteni, igaza van-e, ezt döntse el a szakma. Ha igaza van is, Karinthyt nem fogom ettől kevésbé szeretni. Ami ezt a már- már pamfletét kiemeli az író többi írása közül, az az, hogy itt nem vagdalkozik, hanem érveket sora­koztat fel, s az eredeti angol szöve­get szüntelenül konfrontálja Karin­thy magyarításával. Summa summarum: az Orwell évadján nem az a könyv, amely mellett el lehet aludni. Elfogultsá­gai és bosszantó egyoldalúságai el­lenére is jó könyv. Benne egy im- pulzív, izgága, de Színvonalas író vagdalkozik jobbra és balra. A könyv első harmadában, a napló­részben egyoldalúságai és sommás megállapításai engem nem bánta­nak. Mert milyen napló lenne az olyan, amelyből éppen a mégoly sarkított egyéni vélemény, a rög­eszmék és elfogultságok hiányoz­nának? Amikor azonban a publi: cisztikai írásaiban találkozom ve­lük (szerencsére nem mindenütt), véleményem szerint, inkább ront­ják írásai hitelét és meggyőzőere­jét, mintsem hogy erősítenék azt. Még több komolyzenével, egyházi, publicisztikai, kulturális összeállításokkal várják karácsonykor a hallgatókat A magyar adás ünnepi műsorkínálata MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 8 órakor indul adásunk, a Hétről hétre című publi­cisztikai magazint Hominda Katalin szerkeszti. A műsorban összefoglal­juk a parlament idei utolsó ülésének legfontosabb mozzanatait, majd az Ivan Miklóssal készült beszélgetés­ből megtudhatják, miből és mennyi­ből élünk jövőre. Csáky Pál a strasbourgi emberi jogi bírósághoz benyújtandó keresetekről rendezett szemináriumról nyilatkozik, A. Nagy László vatikáni útjáról mesél. Dunaradványra kalauzoljuk önöket 11.30-kor a Hazai tükörben. A Téká­ban 13 órakor többek közt a Móra Könyvkiadó igazgatójával hangzik el beszélgetés, a Visszatekintő ro­vatban Illyés Gyuláról esik szó, vé­gül Duba Gyula olvassa fel írását, amely a karácsonyhoz kötődik. 14.05-kor népszerű slágerek szól­nak, ezt követően 15 órakor ismét jelentkezik a Kaland az élet című műsor, amelyben ezúttal Kaprinay Lászlót, a pozsonyi Állami Konzer­vatórium harmadéves zongora tan­szakos növendékét mutatjuk be. Kö­szöntő 16.05-től, majd Napzárta 18.00 órakor. December 24-én, vasárnap - csak­úgy, mint a karácsonyi ünnep többi napján - ugyancsak reggel 8 órakor indul adásunk. A Századok zenéje című komolyzenei műsor 8.25-kor kezdődik. Többek közt Bach Kará­csonyi oratóriumából, valamint Händel Messiásából hallanak rész­leteket. Háromórás élő magazinmű­sorunk az Ünnepváró címet kapta, Puha József ígér kellemes délelőt­töt. 12.10-kor Nótacsokor. A család értékéről, jelentőségéről faggatja a szerkesztő a nagykaposi Katicabo­gárka gyermekotthon és kisegítő is­kola növendékeit a Család nélkül cí­mű összeállításban 12.45-kor. Ez­után a Kaffka Margit elbeszéléséből készült, Ünnep című rádiójátékot tűztük műsorra. Ünnepi műsorral jelentkezik a BBC magyar adása is, amelyet 14.15-től hallhatnak. 15 órától a Köszöntő különkiadását közvetítjük. Természetesen a kará­csony a témája a néprajzi összeállí­tásnak is, amely 16.30-kor kezdő­dik. Jászolban kisded címmel kará­csony esti szokásokat és énekeket mutatunk be az ipolyhídvégi Kmety Ilona segítségével. Ezt követően ökumenikus egyházi műsort sugár­zunk, a karácsony igazi jelentését Elek László gútai esperes-plébános és Bándy György professzor, somotjaj evangélikus lelkipásztor eleveníti fel. Nagykarácsony reggelén barokk muzsika szól 8.20-tól. Többek közt Bach, Heinrich Schütz és Samartini műveiből csendülnek fel részletek. 9 órakor a bakai római katolikus templomba kapcsolunk, ahonnan ünnepi szentmisét közvetítünk. A szentmisét Karaffa János plébános celebrálja, orgonán játszik Zsemlye Piroska, közreműködik a felbári pe­dagóguskórus. A karácsony ott ün­nep igazán, ahol gyerekek vannak, mert ők még ismerik a titkokat, át­élik a csodát. Az otthon melege cí­mű összeállításban - 10.05-kor - fő­leg a legkisebbek szólnak a szeretet ünnepéről. Ezután karácsonyi mise a Benkó Dixieland Banddel 10.55- től. Mátyóci betlehemes játékokat és kántáló énekeket ismerhetünk meg a Szabad a betlehem? című néprajzi műsorban 11.20-kor. Nó­ták és csárdások szólnak a déli hírek után, majd 3 író egy-egy karácsonyi történetét hallhatják színművésze­ink tolmácsolásában. 13.30-kor Ko­molyzenei miniatűrök, amelyben néhány szép, ismert melódia hang­zik el, többek közt Csajkovszkij, Chopin, Rossini és Beethoven élet­művéből. Az 1000. esztendő kará­csonyán koronázták meg az első magyar királyt, I. Istvánt. A 14 óra­kor kezdődő műsorban az államala­pításról, Szent István uralkodásáról és a magyar történelemben játszott szerepéről lesz szó. Ezt követően ré­gi magyar zenét játszik a Mandel kvartett, 15 órakor a roma karácso­nyokról tudhatnak meg többet. Szí­vesen hallgattuk - 16.05-kor; az összeállításban többek közt Július Satinsky mondja el, hogyan tölti a karácsonyait. Ä család számára az édesanya jelenti az összetartó erőt. Az ő szerepük kerül fókuszba a Drá­ga édesanyám! című műsorban, 17 órakor. Adásunk negyedórás össze­foglalóval zárul, 18 órakor. Karácsony második napján 8.10-től a komolyzene szerelmeseinek köz­vetítünk. 9 órakor kezdődik a refor­mátus félóra, igét hirdet id. Görözdi Miklós esperes, a dunaszerdahelyi gyülekezet lelkipásztora. Ezt köve­tően orgonamuzsika szól: Schnizer, Bach, Buxtehude és Franck művei­ből válogatott a zenei szerkesztő. 10.05-től Randevú, benne mese- délelőtt gyerekeknek, délután pedig karácsonyi vallomások és sztárok. 14 óráig Csenger Ferenccel és Puha Józseffel tölthetik az időt. Az István- és János-napi köszöntők a legto­vább az Ung vidékén maradtak fenn. 14.05-től ezekből hallhatnak néhányat Mátyócról és Szirénfalvá- ról, aztán népzene szól 15 óráig. Ezt követi az az összeállítás, amely az idén 35 éves Szlovákiai Magyar Ta­nítók Vass Lajos Kórusának novem­beri hangversenyén készült Dunaszerdahelyen. Az idei kará­csony rádiós záróakkordjaként arról szólunk, hogy az ünnep vége min­dig magában hordozza a következő ünnep ígéretét. Milyen volt az évez­red utolsó karácsonya? Megszólal­nak azok, akik az ünnepet is szolgá­lattal töltötték. Interaktív karácsony - milyen volt az ünnep a neten? Raj­tunk is állt a vásár? Mit és mennyi­ért vásároltunk az idén a karácsonyi piacon? Hogyan készül 2001 kalen­dáriuma? Az ünnep örök üzenetén kívül még mit vinnénk magunkkal egy puszta szigetre? - ez már a ka­rácsonyi ankét kérdése. Az ünnepi műsor utolsó óráiban Polák László vátja a hallgatókat 15.45-től. Ist- ván-napi zenés üzenetek szólnak 17 órától, végül a negyedórás hírössze­foglaló után, 18 órakor búcsúzunk a hallgatóktól, (tek)

Next

/
Thumbnails
Contents