Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-22 / 295. szám, péntek

8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 22. ZÖLDMORZSÁK Környezetvédelmi dotációk Pozsony. Az Állami Környezetvé­delmi Alap megkezdte a dotáci­ókra vonatkozó kérvények begyűjtését. A környezetvédelmi tárca közleménye alapján az eh­hez szükséges új nyomtatványok beszerezhetőek a járási és a kerü­leti hiavatalok környezetvédelmi főosztályain, a környezetvédelmi Alapnál (Pozsony, Bukurestská 4), de éppen úgy az internetről is ( www.sfep.sk ). A jövő év 1. félé­vére szánt kérvényeket december végéig, a második félévre pedig május 31-ig kell eljuttatni - az új modell értelmében közvetlenül a környezetvédelmi alaphoz. (Ú) MKP-s adomány magán rezervációra Pozsony. A VLK erdővédő egye­sület tagjai a jövő évi állami költ­ségvetés tárgyalásakor a parla­mentben rendeztek gyűjtést a Cergov-hegységben található 21 hektáros erdő megvásárlására. Ezen a részen a tervek szerint jövő áprilisban alapítják meg az ország első magánkézben lévő természetvédelmi területet. A po­litikusok közül a legtöbbet az MKP képviselői adták - összesen 11 ezer koronát, rajtuk kívül csak Diana Dubovská vásárolt meg 4 ezer koronáért szimbolikusan négy fát. (Changenet) Szeparált hulladékgyűjtés Guta. Négymillió koronás költ­séggel épített hulladékgyűjtőt helyeztek üzembe a városban. A lakosság által elhelyezett vá­logatott hulladékot itt különfé­le technológiákkal igyekeznek feldolgozni: a papírt sajtolják, a fát és a biológiai hulladékot ap­rítják. Tóth Imre polgármester arra számít, a lakosok egyre több hulladékfrakciót lesznek hajlandó külön zsákokba gyűjteni, így egyre kevesebb anyagot kell a negyedi tárolóra szállítaniuk. Az új gyűjtőhely kialakítására a Környezetvédel­mi Alap 3,5 millió koronával já­rult hozzá. (Pravda) A biodiverzitás is gazdagság Pozsony. Az uniós tagságra tö­rekvő térségbeli országok kö­zül Szlovákia rendelkezik a leggazdagabb természettel - területén eddig 11 270 nö­vényfajt és 28 800 állatfajt ír­tak le - áll a kormánytól független szervezetek (NGO) állásfoglalásában. Ezért figyel­meztetnek a védett területek rendszerének kiépítésére szol­gáló Natura 2000 uniós prog­ram fontosságára, illetve a Life III. Programhoz való csatlako­zásra. (Changenet) A nagyobb országok egyáltalán nem egyezkednek Folytatódó felmelegedés ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. A hágai sikertelen klí­makonferencia miatt tovább foly­tatódik az atmoszféra felmelege­dése - jelentette ki hazatérése után, Miklós László környezetvé­delmi miniszter. A Pravdának adott interjújában rövid távon va­lószínűnek tartotta egy újabb ta­lálkozó megtartását. Figyelmezte­tett viszont arra, hogy George Bush amerikai elnök filozófiájá­nak köszönhetően nem várható az USA hozzáállásának lényeges vál­tozása. Az üvegház-efektus túl­nyomó részét az erőművek és a közlekedés által termelt szén-dio- xid, nitrogén-oxidok és metán al­kotja, ezek legnagyobb forrása vi­szont éppen az USA. Az innét ki­bocsátott évi 5 milliárd tonna szén-dioxid a negyede a világon termelt egész mennyiségnek. A két évvel ezelőtti hazai adatok alapján Szlovákia 43 millió tonna szén-dioxidot bocsátott a légkör­be. A helyzet ilyen szempontból nem rossz, a miniszter szerint főként arra kell vigyázni, hogy a gazdaság élénkülésével ez a mennyiség ne növekedjen lénye­gesen. Ehhez a hazai jogszabályok már megfelelő körülményeket te­remtenek. Épp a jogszabályok vál­tozása kényszerített rá sok céget a szén helyett a földgáz használatá­ra. így pedig a légkör szennyezése is jelentősen csökkent. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, az elmúlt tíz év európai és észak­amerikai programjai jelentősen csökkentették a kén-dioxid kibo­csátását, ez a gáz viszont a légkör­ben olyan vegyületeket alkot, amelyek ellensúlyozzák az üveg­házhatást okozó gázok hatását, így ma a szakemberek attól tarta­nak, hogy a globális felmelegedés felgyorsul, százéves léptékben a korábban becsült 1,5-4 Celzius- fok helyett ma már 1,5-6 fokra számítanak. A hollandiai tanács­kozáson egyébként a vita akörül dúlt, hogy az USA a kibocsátás csökkentése mellett az erdőtelepí­tést is be akarta számítani az üveg­házhatást visszaszorító intézkedé­sek közé. A mostani kudarc miatt az fenyeget, hogy az ún. kiotói egyezményhez nem sikerül elfo­gadni egyetlen végrehajtó rendel­kezést sem. Ráadásul az egyez­mény csak akkor lép életbe, ha azt legalább 55 ország jóváhagyja, köztük a kibocsátás 55 százalékát elkövető nagy országokkal. Márpe­dig ezt eddig épp az üvegházhatást okozó gázok felét kibocsátó USA és Oroszország nem tette meg. (P) Francia kisváros víz alatt. A globális felmelegedés következtében gyako­ribbá váltak az árvizek. Európában csak az utóbbi hetekben Nagy-Britan- niában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban, sőt Svédországban is pusztított az árvíz. (TA SR/AP-felvétel) A környezetvédelmi minisztérium mozgalmas év elé néz, és rendkívül befolyásos lobbicsoportokkal szembesül Kell a nyilvánosság segítsége Miklós László környezetvédelmi miniszter (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Tíz év után első al­kalommal történt meg, hogy növelték a környezetvédelmi minisztérium költségvetését - mondta újságíróknak tar­tott évbúcsúztató találkozó­ján Miklós László környezet- védelmi miniszter. TUBA LAJOS A 22 százalékos emelés impozáns­nak tűnik, de mivel kis minisztéri­umról van szó, valójában alig 200 millió koronát tesz ki. A miniszter ebből a terepen dolgozó munka­társai számát szeretné gyarapíta­ni, mivel ez évek óta komoly gon­dot okoz számukra. Egyetlen gondja, hogy ugyan megszerezték a költségvetési többletforrást, de nem kaptak engedélyt a létszám növelésére, így ezt januárban pró­bálják meg elintézni. Az emelés egyébként még mindig nem fedezi a szükségleteket. A kormány által tavaly jóváhagyott új környezetvé­delmi finanszírozásnak megfe­lelően még 421 millió koronát kel­lett volna kapniuk, és ehhez járul­nak az építésügyi törvény módosí­tása után aktuálissá vált új inspek- ciós szerv felállításának költségei. A konfliktus főleg a hír­hedt PET-flakonok kapcsán tört ki. Nem sikerült viszont lényegesen emelni a környezetvédelmi alap do­tációját, a megszerzett 200 millió korona csak csepp a milliárdos igé­nyek tengerében. Az állami környe­zetvédelmi alapban jövőre egyéb­ként komoly mozgás várható. Mik­lós László szerint jól alakulnak az alap bevételei, 1 milliárd korona szétosztására számítanak. A frissen indított forgóalap már több mint húsz projektumot finanszírozott. A helyzet jövőre alapjaiban megválto­zik. A kormány döntése értelmében az összes állami alap forgórésze a Szlovák Garancia és Kezesbank (SZRB) felügyelete alá kerül. így a minisztérium által a Dexia PKB Banktól a forgóalap számára előké­szített 2 müiárd koronás hitelkere­tet már ezen a csatornán keresztül lehet igénybe venni. A privatizációs bevételekből szintén a forgóalapba szerzett 400 millió korona azonban az állami környezetvédelmi alap­ban marad, tehát jövőre lényegé­ben két ilyen forgóalap fog működ­ni. 2002-től viszont már csak a SZRB csatornája vehető igénybe, bár a környezetvédelmi hitelprog­ramja prioritásait az államigazga­tás dolgozza majd ki. A minisztérium a jövő év elején szá­mít a hulladékgazdálkodási tör­vény módosításának parlamenti megtárgyalására. Az is ismert, hogy az ügyben egy-két világcég hatal­mas lobbitevékenységet fejt ki a képviselők között, így Miklós László sokat vár a sajtó és a nyilvánosság segítségétől. Ä konfliktus főként a hírhedt PET-flakonokat érintő meg­szorítások miatt tört ki, ezek gyár­tói és felhasználói a legerősebb nyomásgyakorlók, egyikük egészen Brüsszelig kinyújtotta csápjait. Saj­nos, a nagy cégek az utóbbi időben ilyen szempontból nagyon aktivi­zálták magukat. Amint Zdenka Tót- hová államtitkártól megtudtuk, a helyzet odáig fajult, hogy az erő­művek számára levegőszennyezési kedvezményeket biztosító képvi­selői javaslaton ott szerepel Ladis- lav Ambros, a környezetvédelmi bi­zottság és egyben a Szlovákiai Zöld Párt elnökének az aláírása. Jövőre egyébként legalább két újabb rá­zósnak számító törvényjavaslat ke­rül napirendre. A vízről szóló tör­vényben a földművelésügyi minisz­térium szeremé megszerezni az el­lenőrzési kompetenciát. Miklós László szerint azonban elképzelhe­tetlen, hogy olyan szerv adja ki az engedélyeket, amely a minél na­gyobb termelésben érdekelt. A má­sik fontos jogszabály a környezetvé­delmi közigazgatás kialakításáról szól, ami újra önállósítaná az 1996- ban a járási hivatalokba olvasztott zöld államigazgatást. Le kellene zárni a Tátrai Nemzeti Park ügyét is, hiszen a földművelésügyi mi­nisztériumhoz tartozó erdészeti vállalat továbbra sem hajlandó át­adni a természetvédelemhez kötő­dő tevékenységeket és költségvetési támogatást. Dömény Tamás, a minisztérium hivatalvezetője arról is beszámolt, hogy az idei költségvetésből hiába kértek 1 milliárd koronát a régi szennyeződések felszámolására. Pedig az uniós csatlakozás nem merül ki csak a jogharmonizáció­ban, az előbb említett problémák megoldása például legalább 8 mil­liárd koronába kerül majd. A kér­dés annyira súlyos, hogy jövőre a kormánynak is foglalkoznia kell vele, sőt a felelősséget is át kell vál­lalnia. A minisztérium minden­esetre hamarosan közzéteszi a régi szennyeződések katalógusát, ebbe bárki bejelentheti majd az általa felfedezett hasonló jellegű esetet. Nálunk már folyik a Csadcát elkerülő szakasz építése, a lengyeleknél viszont egyáltalán nincs gyorsforgalmi út Méregdrága autópálya vezet a semmibe ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Besztercebánya. Hónapok óta tart nálunk vita az autópálya-program további sorsáról, amit a Nemzeti Régiófejlesztési Terv részeként nyil­vánosságra hozott hatéves közleke­déspolitikai koncepció tovább éle­zett. Két elképzelés csap össze: az első szerint az előző kormány által a Vág-völgyben megkezdett vonalat kell tovább folytatni, mivel az része az észak-déli nemzetközi korridor­nak. Ez Zsolna után Kiszucán ke­resztül vezetne a lengyel határra, hívei szerint legyőzhetetlen konku­renciát teremtve a vele párhuzamos csehországi vonalnak. Ä másik vál­tozat hívei viszont azt állítják, hogy Kassát a Nyitra-Zólyom vonal ki­építésével kell megközelíteni, mert ez jóval több hazai polgár számára hoz kézzel fogható hasznot, mint az előbbi. Mivel a vita során a Vág-völ- gyi vonal mellett gyakran érveltek a lengyelországi helyzettel, a beszter­cebányai civü szervezetek képvi­selői néhány napja a Zsolna-Cadca -Skalité/Zwardon határátkelő -Zywiec-Bielsko-Biala-Ciezsyn/ Cesky Tesín-Príbor -Makov-Zsolna vonalon a saját szemükkel győ­ződtek meg az ottani helyzetről. Ki­derült, hogy nálunk már folyik a Csacát elkerülő szakasz építése, meredek hegyoldalban, félútpályás megoldással, részben oszlopokon vezetve. Eközben az ország sok pontján ennél sokkal nehezebb közlekedési helyzetben még hiába álmodoznak elkerülő szakasz fel­építéséről. A határ előtt egykilomé­teres szakaszon hatalmas beto­noszlopokon vezetik az utat, mi­közben a forgalom - ellentétben az árvái Trsztenánál tapasztalt hatal­mas tolakodással - itt minimális. A lengyel oldalon egyeden méter gyorsforgalmi út sem található. Sőt, állítólag a kis vidéki útnak van olyan szakasza is, ahol aszfalt he­lyett csak kőburkolat található és a forgalom egy fahídon vezet keresz­tül. így folytatódik ez egészen Bi- elsko-Bialáig, vagyis a hazai olda­lon tervezett autópályához a túlol­dalon sehol sem kezdték meg egy legalább négysávos gyorsforgalmi út építését. Teljesen más a helyzet viszont a Csehország felé vezető úton. A Cesky Tesín-i határát­kelőhöz négysávos út vezet, igaz, egy 15 kilométer hosszú szakaszon csak most folyik a második pálya nyomvonalának kitűzése, Morva­országban egy 40 kilométeres sza­kaszon csak kétsávos az út, de Pribor után már négysávos, Olo- mouc után pedig autópálya vezet Brünnig. Juraj Mesík a beszterce­bányai küldöttség vezetője ebből azt a következtetést vonta le, hogy a közlekedési minisztérium képvi­selői félrevezetik a lakosságot, amikor a lengyel oldalon a kiszu- cai szakasz építéséről beszélnek. Számukra ugyanis sokkal racioná­lisabb befejezni a Tesín felé hiány­zó és egyszerű terepen vezető 15 kilométeres szakaszt. A hazai mi­nisztérium viszont az elkövetkező hat évben 4 milliárd koronát sze­retne fektetni a kiszucai autópálya építésébe, (tuba) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Budapest. Vigasztaló lehet-e a tu­dat, hogy a légköri szén-dioxid ka­tasztrófáikkal fenyegető feldúsulása nem először történik meg a Föld életében? Volt idő, amikor a vulká­nok ontották magukból az üvegház­hatású gázokat, s a globális éghajlat ennek következtében annyira fel­melegedett, hogy a sarkokat nem borította jég, Kamcsatkán pálmafák nőttek, s az antarktiszi partoknál a víz hőmérséklete 20 Celsius-fokra emelkedett. Ez a folyamat mintegy 55 millió éve érte el a maximumot, és vagy 150 ezer évig tartott. Éppen ez idő tájt, a paleocén és az eocén időszak határán zajlott le számos faj tömeges pusztulása. Az élő termé­szet azonban mindig igyekszik hely­reállítani a felbülent egyensúlyt. A témával foglalkozó szakértők ezt úgy képzelik el, hogy a tápanyago­kat az óceánokba mosó bőséges eső és a vízben oldott szén dioxid rob­banásszerű virágzásnak indította a fitoplanktonokat. Ezek azután annyi szén-dioxidot nyeltek el a lég­körből, hogy 60 ezer éven belül a globális hőmérséklet visszaállt nor­mális szintjére. Ezt az elméletet mind a déli, mind az északi sarkvi­déki vizeken végzett fúrások ered­ményei alátámasztják. A különböző mélységből vett üledékminták izo­tópos vizsgálata azt bizonyítja, hogy kb. 55 millió éve igen nagy változá­son ment át a Föld éghajlata. A planktonok hirtelen felszaporodá­sát az ún. biogén bárium mennyisé­gének rendkívüli mértékű megnö­vekedése jelzi. A fordulat, a szerves anyag csökkenése azután a forami- niferák, e héjas egysejtűek marad­ványaiban is jól nyomon követhető. A sötét jövőt jelző modellekkel ép­pen ellentétes folyamat játszódik le: az üvegházhatás miatt nem hal ki, hanem éppen hogy virágzásnak indul az élet az óceánok mélyén. (A Természet Világa nyomán) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szentendre. A Regionális Environ- mentális Központ (REC) nevű nem­zetközi környezetvédelmi szervezet Magyarországon működő kelet-eu­rópai központja ösztöndíjat ajánl fel a térség fiatal környezetvédőinek. A már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező 20-30 év közti, angolul jól beszélő érdeklődők a program négy hete alatt előadásokat hallgat­nak, használhatják a REC teljes ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. A hazai hulladékégetők nagy része túlságosan szennyező, ezért nem felel meg az előírások­nak. A magas dioxinkoncentráció adatbázisát, projektumokat dolgoz­hatnak ki saját szervezetük számá­ra. A jelentkezésükben ki kell fejte­niük, mit várnak az ösztöndíjtói. A legközelebbi pályázati határidő ja­nuár 11., az ehhez kötődő program jan. 22-én kezdődik. Jelentkezés a következő címen: Adriana Craciun, Project Manager, NGO Support and Capacity Building, Regional Envi­ronmental Center, Ady Endre út 9- 11, 2000 Szentendre. E-mail: acra- ciun@rec.org (changenet) egészségügyi és környezeti kocká­zatot jelent, a Föld Barátai szervezet szerint megengedhetetlen, hogy az égetőművek (pl. a pozsonyi, a kas­sai, a nyitrai és a gútai) 2007. jan. 1- je után működjenek. (Ú) A hazai hulladékégetők komoly veszélyt jelentenek Csak hétéves a haladék A Föld aktív védekezése az üvegházhatás ellen Magától meggyógyulhat Továbbképzési lehetőség ifjú környezetvédőknek Nemzetközi ösztöndíjak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents