Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-22 / 295. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 22. Dávid Ibolyát jelöli az MDF Budapest. A Magyar Demokrata Fórum Budapesti Választmánya egyhangúlag Dávid Ibolyát jelöli a pártelnöki posztra. A párt január 27-én tartja tisztújító országos gyűlését. (MTI) Megfigyelés alatt Mitterrand fia Párizs. Tegnap rendőri megfigyelés alá helyezték és kihallgatásra beidézték a rendőrségre Jean-Christophe Mitterrand-t, a volt elnök fiát, akit egy francia-afrikai fegyverszállítással kapcsolatos pénzmosási ügyben már másodízben vett elő a párizsi rendőrség. (MTI) Új államelnök Kirgizisztánban Biskek. A kirgiz törvényhozás Kurmanbek Bakijevet választotta meg tegnap az ország új miniszterelnökévé Aszkar Akajev államfő két jelöltje közül. A parlamenti szavazáson az összesen 43 voks közül Bakijev 36-ot kapott, így legyőzte vetélytár- sát, Amangeldi Muralijev eddigi kormányfőt. (MTI) George Robertson reformokat sürget Zágráb. George Robertson szerint a bosnyák, a horvát és a szerb alakulatokat egységes parancsnokság alá kell helyezni, majd ki kell dolgozni állami szinten Bosznia-Hercegovina védelmi politikáját. A NATO főtitkára kijelentette: csökkenteni kell a bosznia-hercegovi- nai haderő létszámát, és sürgette, hogy a bosznia-hercego- vinaiak vegyék végre a kezükbe sorsuk irányítását. (MTI) Zárótaktusok. Bili Clinton amerikai elnök szerdán egy díszvacsorán a Állami Szimfonikus Zenekart vezényelte. (CTK/AP) Meggyőző volt Gerhard Schröder Berlin. A német kancellárnak sikerült meggyőznie a svéd kormányfőt, hogy célszerű hétéves átmeneti időszakot beiktatni az új EU-tagok felvétele és az unió munkaerőpiacának előttük való megnyitása közé. Gerhard Schröder és Göran Persson stockholmi megbeszélésén a kezdetben szkeptikus svéd miniszterelnök az eszmecsere után „érdekes javaslatnak” nevezte az ötletet, amely „talán” fel is gyorsíthatná az EU-bővítést. (MTI) Szabadabbak vagyunk Washington. A New York i Freedom House szerint a Föld lakosságának 40,7 %-a él szabadnak minősíthető feltételek között, ami minden korábbinál jobb arány. 59 ország 1,4 milliárd lakosának a helyzetét minősítették „részben szabadnak”, 47 ország 2,2 milliárd lakosának a helyzetét pedig „nem szabadnak”. (MTI) Gyermekszemmel. A kelet-koszovói Surdhane település közelében albán gyerekek figyelik a NATO békefenntartó erőinek brit katonáit. (TASR/AP-felvétel) Beiktatták Ion Iliescu köztársasági elnököt, a kormány a jövő héten kaphat bizalmat Romániai szerepcsere Bukarest. Ion Iliescu, Románia új elnöke tegnap katonai tiszteletadás mellett vette át az államfői jogkört a hivatalából távozó Emil Constanti- nescutól. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A bukaresti elnöki palotánál rendezett hatalomátadás-átvétel szereplői ugyanazok voltak, mint a négy- évvel ezelőtt, csak éppen a szerepek cserélődtek fel. Az elnöki palotából távozó államfő úgy nyüatkozott: reméli, hogy Románia megőrzi mindazt a jót, amit az eltelt négy évben sikerült elérni. Véleménye szerint utódjának sokkal könnyebb dolga lesz, mint neki volt, mivel az elmúlt négy évben alapvető változások történtek a törvény- hozásban, az intézményekben és azok vezetőinek, munkatársainak szemléletében. Constantinescu szerint Iliescu dolgát az is megkönnyíti, hogy egy erős, egységes, a helyi köz- igazgatásban is komoly szerepet játszó párt támogatja. Ugyanígy számíthat azoknak a nagy gazdaságipénzügyi csoportoknak a segítségére is, amelyek 1990 és 1996 között - Iliescu első két elnöki mandátuma idején - alakultak ki, s azóta is megőrizték súlyukat. Iliescu számíthat a tömegtájékoztatás egy részére is. A volt államfő megjegyezte: Iliescunak nem lesz dolga „olyan politikai barátokkal, akik hevesebben bírálják majd őt, mint politikai ellenfelei”. Az államfőváltással egy időben Valér Dorneanu, a képviselőház elnöke bejelentette, a parlamentben jövő csütörtökön tartják a bizalmi szavazást Adrian Nastase tervezett kisebbségi kormányáról, a kormány programjáról. A kijelölt minisztereket egy nappal korábban hallgatják meg az illetékes törvényhozási bizottságokban. Iliescu magyarbarát kijelentést tett Bukarest. Ion Iliescu új román elnök a NATO- és az európai uniós tagság elnyerését nevezte szerdán hazája legfőbb külpolitikai céljának. Elnöki beiktatásakor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a NATO-ba való felvétel érdekében folytatni kell a hadsereg reformját. A romániai magyar kisebbségre célozva kijelentette, hogy az etnikai sokszínűség „nem gyengíti, hanem gazdagítja az országot”, ezért fejleszteni kell a „párbeszéd kultúráját” az országban élő népcsoportok között. (MTI) Szíria támogatja az intifádát és elítéli a washingtoni izraeli-palesztin béketárgyalásokat Peresz még egyszer megpróbálja MTI-HÍREK Jeruzsálem/Kairó. A Nobel-béke- díjas Simon Peresz volt izraeli kormányfő szerdán megerősítette, hogy indulni szándékozik a februárra tervezett miniszterelnök-választáson. Peresz a felmérések szerint megelőzi népszerűségben Ehud Barak ügyvezető miniszter- elnököt, és Ariel Saront is, a jobboldali Likud jelöltjét. Peresz kijelentette: úgy ítéli meg, hogy jelölésével nagyobb esély nyílik a másik, a jobboldal legyőzésére. Sokan második fordulót jósolnak Peresz és Sáron, a két egyaránt hetvenes éveiben járó, Izrael alapítónemzedékéhez tartozó politikus között. Peresz, bár háromszor rö- videbb ideig betöltötte a kormányfői tisztséget, a kormányfő-választást eddig 1977 és 1996 között öt ízben veszítette el, 1999-ben pedig az államfői posztról megrendezett parlamenti szavazásban is alulmaradt az addig ismeretlen Móse Kacawal szemben. Szíria támogatja az izraeli megszállás elleni palesztin felkelést, az intifádát és elítéli a washingtoni izraeli-palesztin béketárgyalásokat - jelentette ki szerdán Da- maszkuszban Musztafa Tlász Szíriái védelmi miniszter. Tlász tábornok ezt azután közölte, hogy fogadta Najef Havatmeh-t, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevű radikális szervezet vezetőjét. Havatmeh szerint a washingtoni megbeszélések értelmetlenek, mert Ehud Barak izraeli kormányfő továbbra is agresszív, folytatja a palesztinok legyilkolását. Szíjártó szerint Patrubány megbénította az MVSZ elnökségének munkáját Magyarok fantomszövetsége MTI-JELENTÉS Budapest. Az Országgyűléshez és a közvéleményhez fordulnak az MVSZ elnökségének tagjai, valamint több magyar szervezet vezetői a világszövetség törvényen kívüli állapotának és jogrendjének helyre- állítása érdekében - jelentette ki Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke tegnap Budapesten. Szíjártó István az MVSZ elnökségében munkáját felfüggesztő „tizenket- tek” nevében elmondta: a Magyarok Világszövetsége létének csak az ad értelmet, ha a szövetség minden magyaré. Közölte továbbá: az ellenőrizhető tagnyilvántartás a szövetség jogszerű működésének elemei feltétele, s minthogy a rendezésével megbízott elnökhelyettes feladatát nem látta el, a regisztráció hiánya két régió jelentős részében voltaképp fantomszervezetté minősíti a világszövetséget. Utalt arra: magának az idei májusi közgyűlésnek az érvényessége is bírósági döntésre vár, minthogy a küldöttek jelentős részét az alapszabályban előírt választás helyett jogsértéssel jelölték ki a fantomszervezetek képviseletére. Ismertette: az elnökség 12 tagja a képviseleti arányok törvénytelenségére utalva úgy nyüatkozott, hogy csak a törvényesség alapján vállalják az együttműködést a megválasztott elnökkel.- Patrubány Miklós ezt a feltételt „bojkottnak” minősítette, s valótlan állítását hangoztatta mindenütt a világon, mondván: a „boj- kottálók” tevékenységük felfüggesztésével megbénítják a szövetség munkáját - emlékeztetett Szíjártó István. Hozzátette, hogy eközben az elnökség „pillanatra sem szünetelő” munkáját Patrubány Miklós bénította meg: kitütóttá a központból az anyaország alkalmazottait, munkatársait, kikapcsoltatta a telefont, letiltotta a postázást, sőt kitiltotta a székházból felettesét, az elnökséget is, majd amikor ezt nem vették tudomásul, lezárta az anyaországi régió iroda- helyiségeit.- Mindezek alapján teljesen jogos az Országgyűlés döntése, amelynek értelmében a következő kétéves költségvetésből csaknem 237 millió forintot vontak meg az MVSZ-től - hangsúlyozta Szíjártó István. Két hónapi tárgyalás után ismét a Valutaalapban Jugoszlávia újra IMF-tag MTI-HÍR Washington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismét tagjai sorába fogadta Jugoszláviát. Az IMF végrehajtó tanácsa szerdán döntött arról, hogy a nyolc évvel korábban kizárt Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot visszafogadja. A Valutaalap taglétszáma így 183-ra bővült. A jugoszláv tagság feltételei egyelőre nem ismeretesek. A Szlobodan Müo- sevics elnök vezette Jugoszláviát 1992-ben utasították ki az IMF-ből, a VUágbank pedig 1993-ben szüntette meg tagságát a balkáni háborúkban játszott szerepéért és mert nem volt hajlandó visszafizetni a nemzetközi kölcsönöket. Mladjan Dinkics, a jugoszláv központi bank elnöke nagy sikernek nevezte, hogy mindössze két hónapi tárgyalás után az ország újra IMF-taggá vált. Mint mondta, ezzel megnyílnak a vüágtőke előtt a kapuk, és Belgrad jelentős számú magánbefektetőt vár jövőre. Azt is közölte, hogy a világbanki tagság felújításához azonban még egy sor lépés megtételére van szükség. Szlobodan Milosevicset felelősségre vonják bűneiért Bíróság előtt kell felelnie MTI-HÍR Belgrád. A jugoszláv kormány a „lehető leghamarabb” bíróság elé kívánja állítani Szlobodan Milosevics exelnököt. Ezt Goran Svilano- vics külügyminiszter mondta szerdán a Szerbiai Demokratikus Ellen- zék (DOS) tömörülés kampányzáró rendezvényén Belgrádban. Svüanovics hangsúlyozta, hogy Milosevicset azokért a bűnökért, amelyeket Bosznia, Horvátország és Szerbia népeivel szemben elkövetett, hazájában kell felelősségre vonni, nem pedig a holland Nemzetközi Törvényszék előtt. A jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai testület már 1999-ben vádat emelt a volt jugoszláv elnök ellen, az új belgrádi kormány azonban mindmáig elutasította Milosevics kiadását. A külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a Milosevics elleni eljárást nem az ENSZ-törvényszék kielégítésére, hanem a legmagasabb morális elveknek való megfelelés érdekében kell lefolytatni. Tizennyolc lázadó rab megadta magát a rendőrségnek Törököket fogtak MTI-HÍR Ankara. A török hatóságok tegnap megtörték az elítéltek ellenállását Canakkaléban, annak a két börtönnek az egyikében, amelyet harmadik napja ostromol a rendőrség, hogy letörje az éhségsztrájkolók mozgalmát. Egy rab halt tűzhalált, miután társai felgyújtották. Hétfőn a török rendőrség és csendőrség országszerte húsz fegyintézetet rohamozott meg, hogy felszámolja azt az éhségsztrájk-mozgalmat, amelyet a rabok a kilátásba helyezett börtönreform ellen indítottak. A lázadás leverése eddig összesen huszonkét halálos áldozattal járt. A hírek szerint még egy börtönben, az isztambuli Umranyjében tart az ellenállás, elítéltjei. Albright szerint a Balkánnal kiemelten kell foglalkozni Épülőben a Fehér Ház MTI-HÍREK Washington. George Bush megválasztott amerikai elnök tegnap lemondott texasi kormányzói tisztségéről. Bush szerdán - miután Paul O’Neill személyében megnevezte pénzügyminiszter-jelöltjét - közölte, hogy Don Evans olajipari menedzsert jelöli a kereskedelmi miniszteri, Ann Venemant a mező- gazdasági miniszteri, Mel Marti- nezt pedig a lakásügyi és városfejlesztési miniszteri tisztségre. A három új jelölt közül Evans Bush régi barátjának számít, Veneman pedig idősebb George Bush kormányzatát szolgálta annak idején, az agrártárca államtitkáraként. Martinez kubai menekült: 15 évesen, egyedül, angol nyelvtudás nélkül érkezett az Egyesült Államokba. Az amerikai külügyminiszter a távozó kormányzat külpolitikai tevékenységében az egyik leglényegesebb sikernek nevezte a Balkánon zajló átalakulásokat. Madeleine Albright reményét fejezte ki, hogy a januárban hivatalba lépő Bush- kormány a délszláv térségben is folytatni fogja a mostani aktív amerikai külpolitikát. Colin Powell leendő külügyminisztert távollátó politikusnak nevezte. Albright hangsúlyozta: a balkáni helyzet továbbra is élénk figyelmet követel, és a külpolitika a legfontosabb kérdések között kell, hogy kezelje azt. Kostunica-Jospin találkozó Főhajtás a franciáknak Párizs. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök Lionel Jospin francia kormányfővel tartott tegnapi megbeszélése után méltatta a francia vezetők szerepét Jugoszláviának a demokráciához, az európai népek családjához való visszatérésének elősegítésében, s a két ország széles körű gazdasági, politikai és kulturális együttműködését szorgalmazta. Kostunica emlékeztetett arra, hogy Párizs már a szeptemberi jugoszláviai választások előtt, az uniós tagállamok közül elsőként tört lándzsát a jugoszláviai demokratikus változások támogatása mellett. Elismeréssel említette azt is, hogy Franciaország milyen jelentős szerepet vállat azért, hogy Belgrád visszailleszkedhessék az európai népek közösségébe. A jugoszláv államfőt az esti órákban Jacques Chirac francia köztársasági elnök is fogadta. (MTI) Kárpátaljai nyilatkozat Inkább nincs véleményük Ungvár. A huszonöt ukrajnai magyar szervezetet tömörítő Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMFSZ) nyilatkozatban üdvözli, hogy a magyar kormány erőfeszítéseket tesz az anyaország határain kívülre szakadt magyarok jogi helyzetének rögzítésére. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: „mivel a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma és 25 tagszervezetének egyike sem kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezlet munkájában való részvételre, illetve sem a magyar kormány, sem a Máért, sem a Határon Túli Magyarok Hivatala nem kérte ki sem a KMFSZ, sem tagszervezetei véleményét a készülő koncepcióról, a KMFSZ nem kívánja minősíteni a koncepciótervezetet” - olvasható az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó című megyei lap által ismertetett nyilatkozatban. (MTI)
