Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-22 / 295. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 22. KOMMENTÁR Szibériai tájszólás TÓTH MIHÁLY A védelmi miniszter körül zajló botrányról egy kis jóindulattal még elmondható, hogy csak ennek alapján nem lenne tisztessé­ges elítélően minősíteni az egész baloldali pártot. Viszont ha ab­ból indulunk ki, ami az SDL legfelső vezetésében Pavol Kanis le- mondatása óta történt, meg kell állapítani, hogy valami nagy baj van a párt irányítói körül. Nemcsak az jellemző a döntéseikre, hogy nem követik az ország érdekeit, hanem az is, hogy már a létfenntartási ösztön se működik bennük. A Titanic szalonjában szól a zene, a fedélközi utasok már térdig járnak a vízben, a tisz­ti kar pedig az egységet bizonygatja. Kanis helyett az elnökség teljesen egységesen JozefTuchynát jelölte a védelmi miniszteri funkcióra. Azt a Jozef Tuchynát, aki levetette ugyan az unifor­mist, de mindenki tudja róla, hogy egész aktív életét katonaként élte le. Az SDE vezetése szellemileg alultápláltabbnak mutatja magát, mint amilyen. Mintha fogalma se lenne arról, hogy a polgári de­mokráciák többségében miért polgári személy a védelmi minisz­ter. Mintha az országos pártvezetés egyik tagja se hallott volna az európai politika klasszikusának arról a változatlanul érvényes aranyköpéséről, hogy „A hadügy sokkalta fontosabb, semhogy irányítását tábornokra szabadna bízni.” Tévedés ne essék, itt nem Tuchyna leszerelt generális tisztessé­gének, szellemi képességének, demokrácia iránti elkötelezettsé­gének megkérdőjelezéséről van szó. Itt nem Szlovákia lakossá­gát kell meggyőzni a miniszterjelölt kvalitásairól, hanem annak a nemzetközi védelmi szervezetnek a vezérkarát, amelybe tar­tozni kívánunk. Már ne is sértődjék meg senki a baloldali pártve­zetésből, de Tuchynáról akkor is ugyanaz jutna mindenki eszébe a NATO-központban, ha egy személyben ő testesítené meg Na­póleon, Kutuzov és De Gaule összes pozitív hadvezéri és politikai tulajdonságát... A koalíciós pártok gyakorlatát ismerve tisztában vagyunk azzal, hogy az SDL számára (is) elképzelhetetlen, hogy lemondjon egy miniszterjelölési jogról. Pedig az lett volna a baloldal előrelátá­sának, emelkedettségének igazi bizonyítéka, ha 1998 őszén min­dent megtesz azért, hogy ennél a tárcánál ne reá háruljon a mi­niszterállítási jog. Nagy lépés lett volna ez a teljes szalonképessé válás felé vezető úton. De ha már elképzelhetetlen az ilyen meg­oldás, akkor is felmerül a kérdés: nincs a pártban civil személyi­ség, akire rá lehetne bízni a védelmi miniszterséget? tart ki a következő fizetésig. De manapság így van ez a más szakmában tevékenykedőknél is - és a pénztelenség nem csak gömöri jelenség. Ám mint Kanis példája is mutat­ja, nem kell ahhoz keményen dolgozni, hogy az ember meg­gazdagodjék. Állítólag szeren­csejátékokon sok pénzt lehet szerezni. Persze, azon lehet veszteni is. Azt mondja, játszott és nyert. Lehet, hogy így van, én is játszottam már, nyertem is hatvanhárom koronát, és kap­tam róla számlát is. Egyébként szeretném egyszer látni, ahogy egy miniszter az áporodott sza­gú fogadóirodában böngészi a párosításokat, és mérlegeli, me­lyikre érdemes fogadni. De ne vonjuk kétségbe, amit mond, ő is ember, szívhat hetente egy- szer-kétszer ő is egy levegőt a pórnéppel. Játszott, nyert és mostanra összegyűlt egy egész villára való. Játszott, de ez a .já­ték” a bársonyszékébe került. Akkor végül is vesztett. Vagy mégsem? e Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz-politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska28,095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A szerencsés játékos FARKAS OTTÓ Gömör „Magyarország kicsi­ben” - vallották elődeink, és va­lóban, a hegyekben, völgyekben bővelkedő táj sok kiváló művészt ihletett alkotásra. A vi­dék szépségéről, a táj népe pe­dig szorgalmáról híres, de az erdő fáinak kitermeléséhez, a meredek lejtők megművelésé­hez bizony kell is a szorgalom. Reggel hét óra, a jégvirágos ab- lakú traktor indul ki az erdőbe. Ismerem a fakitermelésnél nél­külözhetetlenjármű vezetőjét, alig múlt harmincöt éves. Ke­ménykötésű fiatalember, sok­szor hétvégeken is dolgozik. Ha megkérdezik tőle, ő megmond­ja, miért nem cserélte ki tizen- valahány éves Skodáját egy új­ra. Azért, mert keresetéből se­mennyit nem tud megtakaríta­ni. Nem szórja a pénzt, nem iszik mértéktelenül, mégis alig Láthatatlan tinta és más mesék- Mondtam neked, hogy 22-én már olcsó lesz a karácsonyfa (Lubomír Kotrha karikatúrája) Még mindig tart a „buldó- zeres forradalom” (október 5.) lendülete Szerbiában, válaszolnak a szakértők, ha a december 23-án, szomba­ton sorra kerülő parlamenti választásokról faggatja őket az ember. JARÁBIK BALÁZS Magyarán: az átmeneti kormány egyelőre tartja az emberekben a gazdasági lelket és a szavazókedvet. Csak a picit kritikusabbak jegyzik meg, hogy a szerb gazdaságot pedig az eddig rendkívül enyhe tél tartja a víz felett. A parlamenti választások főleg azt hivatottak szolgálni, hogy a szeptember 24-i választásokon el­kezdődött, majd az október 5-én ki­harcolt kvázi győzelemét most egy demokrata beállítottságú parla­ment segítse a reformok nehéz út­ján. A szeptember 24-i választáso­kon a Milosevics-rezsim által elkö­vetett csalásokat még egyszerűen nem lehetett hitelesíteni. Ezért ha­tározta el az október 5-i változás után a szerb belpolitikai életet fém­jelző négy nagy politikai párt, hogy december 23-án egy újabb parla­menti választásokon döntik el, ki a jobb. Egy demokratikus országban kissé furcsa a négypárti kompro­misszummal kijelölt választás, de a döntést végül is az alkotmánybíró­ság hagyta jóvá. Igazi erejét azon­ban az adja meg, hogy a döntésben a Milosevics vezette szocialisták (SPS) a választások nagy esélyesei, a 18 pártot tömörítő DOS nagykoa­líció, Vük Draskovics megújhodási mozgalma (SPO) és a Seselj fémje­lezte radikálisok (SRS) is aláírták. Szerb politikusok a fürcsálló kérdé­sekre a cseh koalíciós szerződést, na meg Amerikát emlegetik, de na­gyon. A legfontosabb dolog, hogy a négy párt egy (egymást) ellenőrző rendszerben is megegyezett. Mivel a tiszta választásokat itt még Ander­sen meséivel emlegetik egy kategó­riában, alighanem ez a legnagyobb áttörés, amelyet a szerb politikusok Milosevics félreálh'tása óta elértek. Korántsem osztja ezt a véleményt a többi négy párt, akik a futottak még kategóriában indulnak a választáso­kon. Az ő embereiket a négy nagy ugyanis nem engedte be a választási komissziókba, sem az úgynevezett munkacsoportokba. Ez utóbbiak főleg a szavazólapok szállítását fog­A DOS-nak Milosevics elkergetése óta folyama­tosan 62%-ot mérnek. ják ellenőrizni, ami a legkönnyeb módszer volt a választási csalások elkövetésére az előző ciklusban. A többszöri szavazás megelőzésére az összes szavazó jobb mutatóujját lát­hatatlan tintával kenik be, amit az összes szavazóhelyiségben egy spe­ciális (UV) lámpával ellenőriznek. Ami az esélyeket illeti, a kép világos. A DOS-nak Milosevics elkergetése óta folyamatosan 62%-ot mérnek. Milosevics 12-n áll, Draskovics pe­dig alig éri el az 5%-os parlamenti küszöböt. Az előzetes felmérések szerint még a Seselj-féle radikálisok jutnak be a szerb törvényhozásba, kb. 8-10%-ot hozva. így a problé­mát nem a választások jelentik, ha­nem az azt követő kormányzási időszak. A DOS jelenleg 18 politikai tömörülésnek ad otthont. Csak idő kérdése az elemzők szerint, mikor tör ki a vihar. Mivel valószínű, hogy a parlamentben döntő többségük lesz, a kormánykoalíció viharai sok­kal nagyobb politikai hullámokat vethetnek, mint például Szlovákiá­ban. Nem feledjük, az SDK kompro­misszumai hátterében főleg a meg­egyezési kényszer s a koalíciós part­nerek érdeke áll. Szerbiában ez a kényszer nagyon fog hiányozni. A demokratikus ellenzék előrevetített hiánya sok fejtörést okoz már most. Ezt a szerepet a szerb elemzők sze­rint a harmadik szektor veheti át. A két legnagyobb nem kormányzati mozgalom, a G17 gazdasági elemző csoport már most az ország szürke eminenciásának számít, hiszen az átmeneti kormányba három minisz­tert adtak, és ők jelölték a Szerb Nemzeti Bank elnökét is. Nagy kér­dés, vajon részt vállalnak-e a követ­kező kormányban, amelynek élén minden bizonnyal Zoran Djindjics áll majd. A Demokrata Párt elnöke igazi reformátor hírében áll, gyors és radikális gazdaságistruktúra-vál- tást ígér. A gond az, hogy Kostunica nem. A köztársasági elnök a lassú, biztos átmenet híve. A G17 Djindi- cset támogatja, ám az átmeneti kor­mányzás lassúsága és tétova rend­csinálása ugyancsak elvette a ked­vüket a folytatástól. A másik rend­kívüli politikai hatással bíró, de ci­Ismét színes és gaz­dag tartalmú kampány folyik Szerbiában. vil (mozgató) erő, az Otpor. A szerb fiataloknak köszönhetően ismét színes és gazdag tartalmú kampány folyik Szerbiában. Az Otpor két szá­lon folytatja az 1998-ban megkez­dett tevékenységét. Egyik szlogen­je, a Samo Vas Gledamo (Csak fi­gyelünk benneteket), a korrupt vagy háborús bűnös múltú jelölte­ket próbálja kiszűrni a parlamenti listákról. Másik célja pedig, hogy választási részvéteire buzdítsa a szerb polgárokat. A tipikusan feke­te-fehér plakáton egy emberi agy látható, mellette a kérdés: „haszná­lod december 23-án?” Nem kellene nekünk is egy Otpor? A szerző az EBESZ megfigyelője Szerbiában A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) már a választások előtt kijelölte a megalakítandó kormány vezérét Djindjics, Szerbia jövendő erős embere MTI-HÁTTÉR Zorán Djindjics, Szerbia jövendő erős embere vérbeli politikus, len­dületes stílusa valóságos ellentéte a vele különben szövetséges Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kiegyen­súlyozottságának. Ezekkel a szavak­kal jellemzi az AFP hírügynökség Djindjicset, akit már a szombati vá­lasztások előtt kijelölt pártja a meg­alakítandó kormány élére Szerbiá­ban, amely Montenegróval együtt alkotja a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaságot. Djindjics egyike a szerb ellenzék vete­ránjainak és a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) vezetőinek. A DOS három hónappal ezelőtt győzelemre segítette a JSZK-ban Kostunicát és el­távolította a hatalomból Szlobodan Milosevicset. Mindazonáltal Djindjics Szerbiában korántsem a legnépsze­rűbb politikus. Egy legutóbbi közvé­lemény-kutatás szerint a népszerűsé­gi listán a maga 40 százalékával a 11. helyen áll csupán. Messze tehát Kos- tunicától, aki ugyanabban a felmérés­ben 91 százalékos népszerűségi inde­xet mondhatott magáénak. Ez a viszonylagos érdektelenség az elemzők szerint összefügghet azzal a magatartással, amelyet a politikus a NATO 1999. évi jugoszláviai bom­bázása idején tanúsított. Djindjics akkor elhagyta Belgrádot, ahol, mint fogalmazott, „személyes vesz­élyeztetettségben” élt és Monteneg­róban maradt a bombázás befejezé­séig. Népszerűségének csökkenésé­hez hozzájárulhatott a Milosevics által ellenőrzött szerb televízióban annakidején ellene folytatott har­sány kampány is. Djindjics politikai pályafutásában is találnak kivetnivalót egyes mai bírálói. Szemére vetik például, hogy hajdanán olyan nacionalista nézeteket hirdetett, amelyek közel álltak Milosevics és a boszniai ra­dikális szerb vezető, Radovan Ka- radzsics álláspontjához. Azt is fel­hozták ellene, hogy egy időben kapcsolatokat tartott fenn a koráb­bi rendszerrel. Djindjics 1952-ben, a ma a boszniai szerb köztársaságban fekvő Bosans- ki Samac városában született. A het­venes évek elején a belgrádi egyete­men folytatott filozófiai tanulmá­nyokat. Egy radikálisan kommunis­taellenes diákmozgalom vezetője lett és ezért több hónapra bebörtö­nözték. Amikor szabadlábra került, Németországba emigrált és ott 1979-ben filozófiai doktorátust szerzett. Jugoszláviába visszatérve Kostunicával és másokkal együtt létrehozta a Demokratikus Pártot, amelynek elnöke lett 1994-ben. A helyhatósági választások és az Djindjics valóságos ellen­téte a vele különben szö­vetséges Kostunicának. 1996-97-es nagy tüntetések nyo­mán Belgrad polgármesterévé vá­lasztották, de a következő évben összefog vele szemben Milosevics és ellenzéki riválisa, Vük Draskovics, a Szerb Megújulási Mozgalom ve­zetője, és eltávolítja e posztról. Az 1997. évi szerbiai törvényhozási választásokat bojkottálja Djindjics, aki ettől fogva felhagy a parlamenti harccal, és radikálisabb eszközökkel száll szembe Milosevics politikájá­val: az utcára viszi a küzdelmet, gyűléseket, tüntetéseket szervez. 1999 végén azonban eredményte­len a három hónapig tartó tüntetés­sorozat, kudarcot vall az a terve, hogy e megmozdulások révén tér­jen vissza a politikai színpad előte­rébe. Ekkor annak a szándékának ad hangot, hogy felhagy a politiká­val. Milosevics elnök azonban azzal, hogy szeptember 24-re kiírta a szö­vetségi elnök- és parlamenti válasz­tást, még egy utolsó lehetőséget te­remtett számára. Tőle szokatlan szerénységgel Djindjics ekkor Kos­tunica elnökjelöltségét támogatja és a Milosevics elleni kampány egyik kulcsszereplőjévé válik. Mozgósítva nyugati kapcsolatait, valamint a Mi­losevics-rezsim embereivel meglévő összeköttetéseit, fontos szerepet ját­szik abban, hogy a hatalomváltás vi­szonylag békésen megy végbe. Djindjics, aki jó szónok és pragma­tikus vezető, szilárdan el akarja kö­telezni Szerbiát egy mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai reformprogram mellett - írja a szombati választások várható győzteséről az AFP. JEGYZET TALLÓZÓ PRAVDA Katasztrófa, ha egy vállalkozó belép az aktív politikába, mert senki nem szavatolhatja, hogy az országban örökre a mostani politikai légkör marad. Ezt Valdimír Zelezny, a cseh Nova televízió igazgatója a válaszol­ta arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy Pavol Rusko, a Markíza igazgatója politikai pályára készül. Zelezny szerint a legkisebb politikai változás is halálos veszélyt jelente­ne a Markízának, mert egy televízi­ót minden politikai ellenfél vesz­élyes fegyvernek tart, és mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse. Ze­lezny már másfél éve igyekszik vál­lalkozásba kezdeni a szlovák média­piacon, ami eddig azért nem sike­rült, mert a szlovák televíziók szinte ádáthatatian vagyonjogi és egyéb problémákkal küszködnek. A Lima tévéről azt állítja, vezetői a televízi­ózáshoz igen, a menedzseléshez nem értenek, a kormányfő volt szó­vivője, Martin Lengyel által terve­zett TA3 hírtelevízióról úgy véleke­dett, egy ilyen tervet az EU vagy az USA engedhet meg magának. Holnap parlamenti választásokat tartanak Szerbiában a változások jegyében, az elnök a lassú átmenet híve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents