Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-21 / 294. szám, csütörtök
8 Agrárvilág - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 21. www.bomba.sk ^6é0 f-jt ____________ (Illu sztrációs felvétel) Minimálisra csökkent az agrárium nyereségessége Kockázatos vállalkozók MATUS TIBOR Dunaszerdahely. A Vámbéry Társaság idei utolsó gazdaestjének vendége Varga Zoltán, a földművelésügyi minisztérium támogatási alapjának igazgatója volt. Az igazgató felvázolta az alap múltját, jelenét és jövőjét, a transzformációs folyamatot, amely során az előző kormány ügyfeleinek olcsó hiteleket felelőtlenül osztogató szervből - a kockázatos hitelek kezelésével és felszámolásával - a jövőben valódi hitelnyújtó forgóalappá válik. A folyamat fontos része a döntések transzparens volta, ennek egyik bizonyítéka az, hogy az idei ügyfelek 95 százaléka úgynevezett első ügyfél. A beszélgetés során felmerült, mi is indokolja valójában az alap fenntartását. A vita során a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az agrárvállalkozások - a kereskedelmi bankok szemében - hitelképtelennek, kozkázatos- nak minősülnek. Ennek a folyamatnak csak az egyik része az agrárolló kinyílása, másik oka az, hogy a mindenkori kormány az élelmiszerbiztonságra hivatkozva a mezőgazdászokkal próbálja megőriztetni a szociális békét, és ezt a terhet, bevétel- kiesést a támogatásokon keresztül csak 10-20 százalékban honorálja. Ennek következményeként az ágazat nyereségessége a minimálisra csökkent, és a vállalkozások rövid távon csak saját vagyonuk felélésével tudnak fennmaradni. Citrusokból előreláthatólag csökken az exportárualap Mandarinból nagy kiesés ÖSSZEFOGLALÓ London. A földközi-tengeri országok a 2000/01-es szezonban arra számítanak, hogy a citrusok kivitele csökkenni fog és ennek eredményeként emelkedhetnek az árak, amelyek tavaly nem voltak megfelelőek. Az Egyesült Államokban az előrejelzések alapján a narancstermelés tartani fogja a szintet, gra- pefruitból kevesebbet fognak szüretelni, a citromtermés viszont növekszik az előző szezonhoz viszonyítva. A Földközi-tenger medencéje menti országok citrustermése az 1999/00. évi szezonban - Ciprustól eltekintve, ahol több mint 20%-kal visszaesett - 7 és 38% közötti mértékben, összesen 17,48 millió tonnára emelkedett. Ebből a megelőző évinél 2%-kal többet, 5,5 millió tonnát exportáltak. Az egészen belül Izrael és Ciprus kivitele 48, illetve 28%-kal csökkent, Spanyolországé és Olaszországé viszont 13%- kal, illetve 12%-kal emelkedett. Az összes narancsexport 1%-kal, 2,64 millió tonnára nőtt. Az úgynevezett easy peelerekből (könnyen hámoz- hatókból), mandarinból és klemen- tinből 1,88 millió tonnát szállítottak külpiacokra, 3%-kal többet a vártnál. Ezen belül Izrael és Törökország eladásai csökkentek, Spanyolországéi pedig nőttek. A citromból összességében nem változott a kivitel - míg Spanyolország 11%-kal, 455 ezer tonnára csökkentette exportját, a kiesést Olaszország, Ciprus és Törökország többletszállításai ellensúlyozták. Grapefruitból 254 ezer tonna került a nemzetközi piacra, 10%-kal több az előre jelzettnél. Az Európai Unió szakértőinek becslése szerint 2000/01-ben citrusgyümölcsökből 320 ezer tonnával, 5,2 millió tonnára zsugorodik az exportálható árualap. Nagymértékben, több mint 14%-kal, 1,61 millió tonnára csökken a mandarinexport. A narancskivitel várhatóan 2,6 millió tonna körül lesz, ami jó 2%-kal kisebb, mint az elmúlt szezonban, grapefruitból pedig 3,5 %-kal kevesebb, 245 ezer tonna jut exportra. Növekedést egyedül a citrom esetében várnak, a prognózis összesen 756 ezer tonnás exportra számít. Narancsból Spanyolország kivitele az előrejelzések szerint 4%-kal, 1,37 millió tonnára csökken, Marokkó és Egyiptom exportja nem változik, marad az eddigi 320 ezer, illetve 210 ezer tonna körüli szinten, Görögország viszont előreláthatóan 5%-kal, 281 ezer tonnára növeli szállításait. A mandarinból a magtalan fajták kínálata kiváltképp jelentős arányban, mintegy 20%-kal, 984 ezer tonna körüli szintre esik vissza. A kínálat csökkenésétől a termelők azt remélik, hogy javulni fognak az árak. Az amerikai narancstermés egészében véve nem fog változni a tavalyi 11,9 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcsök azonban kicsik maradnak, következésképp meglehetősen csekély lesz a létartalmuk. Grapefruitból valószínűleg 4%-kal kevesebbet, 2,40 millió tonnát szüretelhetnek. A citromtermés a tavalyi 783 ezer tonnáról 8 %-kal, 848 ezer tonnára növekedhet. (AGRA-EUROPE, NG) Szlovákia nem importál kutya- és macskatápot azokból az országokból, ahol a BSE már felütötte a fejét Újabb kergemarhakór-eset Bajorországban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A kutya- és macskatenyésztők biztosak lehetnek abban, hogy házi kedvenceik nem kapnak BSE-fertőzött szarvasmarhából készített eledelt - jelentették ki az Állategészségügyi Felügyelet illetékesei. Ugyanakkor cáfolták, hogy rendeletben tiltották volna meg a nyugat-európai eredetű kutya- és macskatápok behozatalát Szlovákiába. Mint arról a felügyelet illetékese lapunknak elmondta: már korábban betiltották az élőállat, a nyershús és húskészítmények, a hús- és csontliszttartalmú termékek - így a kutya- és macskatápok - behozatalát azokból az országokból, ahol a kergemarhakór már megjelent. Nem tilos az import a teljesen BSEHázi kedvenceik nem kapnak BSE-fertőzött állatokból készített eledelt. mentes országokból, ilyen például Ausztria. Mivel a kutya- és macskakonzerveket a gyártás során hőkezelik, a felügyelet szakértője szerint nincs ok elrendelni a korábban, tehát a tiltást megelőzően behozott, esetleg még az üzletek polcain található konzer- veknek a forgalomból való kivonására. Ezt megelőzően sem importáltunk marhahúst Nyugat-Euró- pából, mivel az ország rossz gazdasági helyzete ezt nem tette lehetővé. A szlovákiai szarvasmarha-állomány egészséges, teljes mértékben mentes a kergemarha- kórtól. Tegnap újabb marhakór- esetről tettek bejelentést a német hatóságok. A beteg állatot Bajorországban fedezték fel. Az eddig ismertté vált három németországi marhakórfertőzéses esetből kettőt a déli tartományból jelentettek. Bajorország adja a teljes német marhahústermelés 30 százalékát. Az első olyan fertőzött szarvas- marhát, amely Németországban született, a múlt hónapban találták Észak-Németországban, a másodikat Bajorországban azonosították az elmúlt hétvégén. A most felfedezett újabb beteg állatot pénteken vágták le, s a megismételt BSE-vizsgálat tegnap bizonyult egyértelműen pozitívnak. A hatóságok még várják egy valószínű negyedik BSE-eset vizsgálati eredményét is, ugyancsak Bajorországban. (gyor) Egyedi vállalkozás - Csallóközaranyoson eredeti vecsési recept alapján készítik a különféle csalamádékat Egészségesebb, jobb és olcsóbb A zacskóba csomagolt savanyúságok szavatossági ideje három hónap. (A szerző felvétele) Csallóközaranyos. A vecsési káposztának és savanyúságoknak nagyonjól csengő nevük van Magyarországon. A Pickles Kft. idén nyáron Csallóközaranyoson is megkezdte ezeknek a csalamá- déknak a hazai előállítását, mégpedig eredeti vecsési recept alapján. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kft. egy 50-50 százalékos részesedésű szlovák-magyar vegyesvállalat, amelynek magyar részről a Földvári Kér. Bt., szlovákiai részről pedig Végh Attila a tagja. „Szlovákiában nagyon szegényes a savanyúságok választéka - állítja Végh Attila, a kft. ügyvezetője. - Gyakorlatilag kétféle található belőlük a boltokban: savanyú káposzta és kovászos uborka. Ázt gondolom, hogy a hazai fogyasztó is igényelné a jó minőségű, ízletes csalamádékat, csak meg kell őt ismertetni velük. Hangsúlyozni szeretném, hogy az általunk kínált termékek nem a hagyományos, magas hőmérsékleten történő sterilizálással készülnek, ezzel a módszerrel ugyanis a zöldségfélék sokat veszítenek vitamin- és nyomelemtartalmukból. Mi ecettel, sóval tartósítjuk a zöldségeket, hidegen csomagoljuk és vákuumos eljárással zárjuk le a zacskókat. így akár három hónapig is megőrzik minőségüket, miközben vitamin- tartalmuk sem csökken.” A Pickles Kft. jelenleg hétféle terméket kínál: savanyú káposztát, kovászos uborkát, káposztával töltött paprikát, káposztasalátát, ecetes almapaprikát, csalamádét és darabos vegyes zöldséget. Nálunk még nincs nagy hagyománya ezeknek a savanyúságoknak, ezért elég nehéz velük betörni a piacra. Akik azonban megkóstolják, általában meg is kedvelik és keresik a boltok pultjain. A cég mindenekelőtt a nagy áruházláncokat kívánja megcélozni: termékei megtalálhatók például a Del Vita és a Billa boltjaiban, tárgyalásokat folytat a Tescó- val, de nagyraktáraknak is szállít. Sok szó esett már róla, hogy a hazai élelmiszerek milyen nehezen tudnak bekerülni egy-egy áruházlánc kínálatába, ezért is szeretné elérni az Agrárkamara, hogy törvény szabályozza a hazai termékek kötelező százalékarányát a szupermarketekben. Végh Attila személyes tapasztalatai is azt bizonyítják, szükség lenne ilyen jogszabályra. Elmondta, több alkalommal olvasta a nagy szupermarketek illetékeseinek nyilatkozatát arról, mennyire fontos számukra a hazai áru. Ám amikor arról döntenek, felvegyenek-e egy bizonyos terméket kínálatukba, inkább az olcsóbb külföldi mellett döntenek, még akkor is, ha annak minősége esetleg nem éri el a hazaiét. Jól példázza ezt az a tény, hogy a szlovákiai boltokban található savanyú káposzta mintegy 80 százaléka Lengyelországból származik. Az ottani támogatási politikának köszönhetően ugyanis annyira olcsó, hogy azzal a hazai gyártók nem tudják felvenni a versenyt. A kft. mindenekelőtt a környékbeli termelőktől vásárolja fel a szükséges alapanyagot - káposztát, uborkát, paprikát, karfiolt, paradicsomot -, de távolabbi szállítói is vannak. A termelők részéről nagy érdeklődés mutatkozik az együttműködés iránt, hiszen köztudott, hogy a feldolgozóüzemek sorozatos megszűnése miatt a megtermett zöldségfélék értékesítése jelenti számukra a legnagyobb problémát. A Pickles Kft. az idén 17 tonna uborkát vásárolt fel, káposztából kb. 60 tonnát szeretne feldolgozni, ám növekvő igény esetén fokozni tudná a mennyiséget. „Az utóbbi években nálunk is egyre több szó esik az ésszerű táplálkozás fontosságáról, ám általában üres szólamok, nyilatkozatok szintjén marad az egész” - mondta Végh Attila. „Véleményem szerint az államnak az eddigieknél sokkal jobban kellene támogatnia azokat a termékeket, amelyek valóban az egészséges étkezést szolgálják. Ha másként nem, legalább úgy, hogy hozzájárulnak népszerűsítésük költségeihez. Annál inkább, mivel ezeknek a termékeknek nincs nagy hagyományuk tájainkon. Ily módon az állam közvetve a termelőket is támogatná, hiszen minél több zöldség kerül feldolgozásra, annál többet tudnának eladni. Nem utolsósorban jól járna a fogyasztó is, hiszen a zacskóba csomagolt savanyúság amellett, hogy egészségesebb és ízletesebb, olcsóbb is a sterilizált üvegesnél. Jó lenne, ha mindezt az illetékesek is felismernék.” (v-s) Ne feledje, ha savanyúság, akkor csak minőségi, tőlünk! PICKLES s. r. o. Tel.: 0819/778 14 88 Fax:/üzenetrögzítő: 1819/773 14 03 K Mobil: 0905/332 939. | Az uniós csatlakozásig nem várható lényeges fordulat a magyar agrártermelők jövedelmi helyzetében Tavaly 15 milliárd forintos veszteség ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A magyar mezőgazdaság 1999-ben mintegy 15 milliárd forint veszteséget szenvedett el üzemi szinten. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint az ágazat termelői árai az uniós csatlakozásig várhatóan erőteljesen növekednek, de nem olyan mértékben, hogy számottevően javítanák a gazdálkodók veszteségességét. Az elmúlt évtizedben állandósult a bizonytalanság a magyar mezőgazdaságban, s ezen a piaci és az állami szereplőknek együtt kellene változtatniuk. A bruttó hazai termékből (GDP) 5, a foglalkoztatásból 7, az exportból 3 (az élelmiszeriparral együtt 9) százalékkal részesedő agrárágazat jövedelemtermelő képessége tavaly összességében is megszűnt, a mezőgazdaság vesztesége 1999-ben 15 milliárd forint volt üzemi szinten, szemben a korábbi 20 milliárd forinttal. A kutató kiemelte, hogy tavaly Magyar- országon a beruházások 90 százalékát kizárólagos vagy többségi külföldi tulajdonú cégek eszközölték, s a külföldi tőke aránya 50-60 százalék volt. A mezőgazdasági beruházásokban a külföldi tőke aránya 5 százalék volt, az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokban mindössze 3 százalék. A mezőgazdasági fejlesztéseket a forráshiányon túl az is hátráltatja, hogy a befektetett tőke megtérülési lehetősége alacsony. Az ágazat gondjai ezen túl a piac, illetve a piaci intézmény- rendszer szabályozási hiányosságaiból, továbbá a birtokpolitikából adódnak. Ráadásul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar potenciálja jóval nagyobb a szükségesnél. A belföldi értékesítés növekedésének a kereslet korlátái szabnak határt, az export bővülésének a csekély költségvetési támogatások, amelyek a következő két év büdzséjében nem növekednek annyira, hogy a helyzeten változtassanak. Hegedűs Miklós, GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója szerint Magyar- ország EU-csatlakozása kapcsán sok ülúzió él a mezőgazdasági termékek áremelkedésével, illetve azzal kapcsolatban, hogy a mezőgazdasági termelői árak növekedése megoldja az alacsony jövedelmezőség problémáját. Csakhogy az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdasági árak jelentősen közeledtek az EU- átlaghoz, így a csadakozással már nem várható akkora emelkedés, amely számottevően változtatna a termelők veszteségességén - vélekedett Hegedűs. Szerinte amennyire dekoncentrált a mezőgazdaság, annyira koncentrált az élelmiszeripar és -kereskedelem Magyarországon, ezért a fogyasztói áraknak az EU-hoz való kiegyenlítődése akár évtizedekig is eltarthat. Az élelmiszer-ipari cégek a termelői árak emelkedését is megakadályozzák, ha a fogyasztói árak emelkedése nem lesz - számukra is - megfelelő mértékű. Idén a kereskedők voltak azok, akik az élelmiszeripar átadási árainál is nagyobb mértékben emelték a fogyasztói árakat. (A Napi Gazdaság alapján)
