Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-21 / 294. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 21. KOMMENTÁR Slovnaft-dosszié TUBA LAJOS Az elmúlt évtized nemzetiségi viszályainak ismeretében kellemes él­mény, mennyire békésen viseli a hazai társadalom szlovák fele a MÓL belépését a Slovnaftba. Pedig valószínűleg keveset nyom a lat­ban, hogy a Budapestről érkező menedzserek első mondatukként so­ha nem felejtik el megemlíteni: a cég tulajdonképpen nemzetközi. A nyugalom fő oka talán az, hogy a nacionalista indulatokat hagyomá­nyosan szító gépezet igazában nem képes megkerülni a tényt, hogy a presztizscéget azok adják „magyar kézbe”, akiknek ezt annak idején tisztázatlan körülmények között Meciarék adták. A tegnaptól teljes jogú főrészvényes MÓL előnyei egyébként józan megítélés alapján egyértelműek. Az eddigi főrészvényes Slovintegrát egyenrangú part­nerként kezeli, és 2003 után is meghagyja neki az ellenőrző csoma­got. A hazai gazdaság szempontjából pedig nem kell attól tartani, hogy a partner néhány száz millió dollárt csak azért áldoz fel, hogy szépen leépítse a konkurenciáját. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a MOL-családban a Slovnaftnak a szlovák, a cseh és a lengyel piac jut, ami bőven elég lesz a kapacitásai kihasználására. A másik oldalon vi­szont igénybe veheti a nagy háttér nyújtotta előnyöket, amit egyéb­ként a nyomasztó hitelállományának átszervezéséhez idén már rész­ben ki is használt. A Slovnaft a kassai vasmű után a második olyan hazai meghatározó jelentőségű cég, amely megfelelő nemzetközi kapcsolattal esélyt szerzett a piacon való megmaradásra. Sőt, talán a hazai tőkepiac is gazdagodik egy jó részvénnyel, hiszen ha minden igaz, a MÓL számára hosszú távon elsősorban a hagyományos mó­don elért haszon (osztalék, árfolyamnövekedés) lesz az üzlet. A Slo- vintegra a múltat egy tízszázalékos részvénycsomag visszaadásával igyekezett lezárni. Ez azonban óvatos becslések szerint is csak töre­déke annak, amivel Meciarék a privatizáció során megrövidítették az ország népét. Legalább két éve azonban kénytelenek vágjunk elvi­selni az érzést, hogy ezen már nem lehet változtatni. Látva azonban a hasonló sorsú cégek agóniáját, elmondhatjuk: örüljünk legalább az ebben az időben privatizált cégek jövőjének. Annak, hogy bért és adót fizetnek, és növekvő termelésükkel részesei lehetnek a gazda­ság megélénkülésének, vagyis a jobb életnek. JEGYZET Karácsonyi giccsparádé JUHÁSZ KATALIN Megfogadtam, hogy testi épsé­gem érdekében december má­sodik felében szupermarketek, plazák és nagyáruházak közelé­be se megyek, nem beszélve a kínai piacokról és a városok főterein felállított bódéhadak­ról. Tegnap mégis a bepánikolt embermassza közepén találtam magam, amint konyákig az áru­ban válogatok színben, méret­ben és árban megfelelőt. Mert ím, eljött az ismeredenül is annyit átkozott fogyasztói társa­dalom, itt a választás szabadsá­gának illúziója, azt hisszük, sza­bad emberek vágjunk, mivel kéket, pirosat, sárgát egyaránt kosarunkba tehetünk, sőt ki­sebb és nagyobb közül is vá­laszthatunk, hogy az eperillatút ne is említsem. Az ország kezd átformálódni, a szeretet is ela- nyagiasodik, mértéke az aján­dék nagyságában ölt testet. A vietkong árusok semmire sem használható használati tárgyai­ról és a kelet-európai kultúrkör­nyezeti sajátosságként is felfog­ható giccsparádéról most nem szólnék, csupán két kedvence­met, a karácsonyfadísz-verzió­ban is kapható mini mézeska­lács mobiltelefont és a" Szűz Má­ria alakú gyertyát említeném. Méghogy nincsenek fantáziadús ajándékok... Egyébként fantázi­átlanságunk bizonyítéka, hogy az egyik kassai áruház eladója szerint éves forgalmuk negyven százaléka karácsony környéké­re koncentrálódik, Kassa összes férfiemberét kistafírozhatnák a decemberben eladott ingekkel és nyakkendőkkel, de zokni és arcszesz is ipari mennyiségben fogy. Bármit el lehet adni, ha rá­kerül az akciós címke, közben pedig nyomják a fülünkbe a konzumzenét, és kellemes ün­nepeket kívánnak a multicégek. Érdekes lenne kipróbálni, hány­szor hallgatható meg emberha­lál nélkül a Csendes éj és a Száncsengő, én már most rán­gógörcsöt kapok, valahányszor meghallom őket. (Létezik már macskás változat is: helyes cicu- sok nyávogják az ismert dalla­mokat, a tavalyi kutyás CD sike­rén felbuzdulva.) Egyszóval el­párolgott a maradék karácsonyi hangulatom is, sőt agresszivitá­somat most mindjárt pár perces ufógyilkolással oldom fel, egy remek számítógépes játék segít­ségével. Ráadásul a körülöttem ülők mind azt hiszik majd, hogy dolgozom. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, R O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Ez nektek a boldog karácsony?! (CTK-felvétel) TALLÓZÓ DIE PRESSE Éleződik a rivalizálás a közép-euró­pai EU-tagjelöltek között, írja Paul Lendvai, az ORF kelet-európai kom­mentátora. Emlékeztet, a kelet-eu­rópaiak számára, akik a kommuniz­mus idején aggódtak nemzeti iden­titásuk megőrzéséért, Európa nem nosztalgikus fogalom, hanem álom, érthető, hogy a legtöbb tagjelölt saj­tója üdvözölte a sok kivetnivalót tar­talmazó nizzai kompromisszumot. De mivel ezeket az államokat csak a szovjet elnyomás kötötte össze, most rivalizálás van kialakulóban. A változásban élen járó Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-tagsága látens feszültségeket és fokozott kölcsönös érzékenységet okoz a térségben - írta Lendvai, ki­emelve, hogy a tagjelöltek fokozódó differenciálása nyomán várható fe­szültségek a határon túli magyar ki­sebbségeket sújtják. Azok a politi­kusok, akiket a Nyugat garanciának tekint, belpolitikai viharok áldoza­tául esnek. Közép- és Kelet-Európá- ban, különösen Szlovákiában és Lengyelországban teret nyernek a populista csoportosulások. Kemény évet zárt Szlovákia az európai uniós integráció szempontjából, ám a neheze még hátra van Felelősség kell a dinamikához Rendkívül jelentős volt Szlo­vákia számára a 2000-es év az európai integráció szem­pontjából. Februárban, a portugál elnökség idején, az Európai Unió (EU) tavalyi helsinki csúcstalálkozóján született döntés alapján Po­zsony megkezdte a csatlako­zási tárgyalásokat. HÁTTÉR Szlovákiának mindössze tíz hónap alatt sikerült a 29-ből 16 fejezetet megnyitnia, s ezekből előzetesen 10-et le is zárt. Ezek a statisztika, a kis- és középvállalkozások, a tu­domány és kutatás, az oktatás és művelődés, a közös védelmi és külpolitika, a külkapcsolatok, a halgazdaság, az iparpolitika, az egészség- és fogyasztóvédelem, a kultúra és az audiovizuális politi­ka fejezete. „A csatlakozási tár­gyalások első évével elégedettek lehetünk, a 16 megnyitott és 10 le­zárt fejezet megfelel elvárásaink­nak” - mondta november végén Brüsszelben Eduard Kukán kül- ügyminiszter. „Szlovákia a tipikus példája annak, hogy nem műkö­dik a csordaszellem, s lehetőség van a tárgyalásokban előrehala­dottabb országok utolérésére” - értékelte a helyzetet az Európai Bizottság (EB) bővítési biztosa, Günter Verheugen. Szlovákia a lezárt 10 fejezettel második az úgynevezett helsinki csoportban, csak Málta előzi meg a maga 12 fejezetével. Lettország 9, Bulgária 8, Litvánia 7, Romá­nia 6 területet tudhat maga mö­gött. La Valetta és Pozsony kar­nyújtásnyira van az 1998 óta tár­gyaló első, úgjmevezett luxem­burgi csoport „leggyengébbje­itől”, Csehországnak és Lengyel- országnak eddig 13 fejezetet si­került lezárnia; a legjobb helyzet­ben, 17-tel, Ciprus van. Jövőre azonban a legnehezebb fe­jezetek - mezőgazdaság, környe­zetvédelem és regionális politika - várnak Szlovákiára. Ezeken a terü­leteken a leghiányosabb az ország jogrendszere, amit az EB novem­beri értékelésében erősen bírált. Emellett figyelmeztetett az alkot- mánymódosítás elkerülhetetlensé­gére, a bíróságok függetlenségé­nek megerősítésére és a közigaz­gatási reform végrehajtására. Ján Figel szlovák főtárgyaló szerint legkésőbb márciusig meg kell ten­ni a szükséges lépéseket a brüssze­li figyelmeztetéssel összhangban, különben ennek a kormánykoalíci­ónak már a választási időszak vé­géig nem sikerül elfogadtatni a nélkülözhetetlen törvénjrnódosí- tásokat, ami jelentősen csökkent- heti Szlovákia integrációs esélyeit. Novemberi országjelentésében az EB először írta Szlovákiáról, hogy piacgazdasága működő, még ak­kor is, ha csak az állt a jelentésben, hogy annak lehet tekinteni. A má­sodik koppenhágai feltétel, mely szerint az ország gazdaságának késznek kell lennie a konkurencia- harcra az EU piacán is, 3-4 éven belül teljesülhet. Az Unió azonban kifejezte elégedetlenségét a költ­ségvetési mutatók miatt, konkré­tan a jövő évre tervezett hiány va­lószínűleg magasabb lesz a GDP előre jelzett 3,9 százalékánál; éle­sen bírálta a tervezett államház­tartási hiányt, amely „ellentétes a fiskális politika céljaival”, ami me­gingathatja a törékeny makroöko­Szlovákia a lezárt 10 fe­jezettel második a helsinki csoportban. nómiai eredményeket, főleg a 2002-es választások előtt. Dicsé­retre is futotta Brüsszeltől; pozití­van értékelte az ország egyre javu­ló gazdasági teljesítményét. Becs­lései szerint a GDP növekedése jövőre elérheti a 3,1 százalékot, 2002-re pedig akár 4,1 százelékot is, jövőre az infláció az átlagos 6 százalékra csökkenhet, 2002-ben 4,5 százalékos lehet. A decemberi nizzai csúcson az uni­ós tizenötök négynapos maratoni tárgyalás után - ha nem is száz százalékra - megegyeztek a belső reformban, ami az új államok csat­lakozásának előfeltétele. A reform végrehajtása után az EU-nak kész­nek kellene lennie 12 ország csat­lakozására. Bármilyen rossz is a nizzai szerződés (több nyugat-eu­rópai lap szerint a legrosszabb az Európai Unió történetében), le­hetővé teszi, hogy 2003. január el­sejétől nyitva legyen az ÉU kapuja a legfelkészültebb országok előtt. A kérdés csupán az, hatékonyan tud-e működni az Unió 25 vagy 27 tagállammal is. A franciaországi csúcstalálkozó után kiderült: Szlovákiának a többi tagállamhoz hasonlóan egy tagja lesz az EU kormányában, vagyis az Európai Bizottságban, legalábbis addig, amíg 27 tagúvá nem válik az „eu­rópai család”. Azután csökkentik a biztosok számát, s rotációs alapon delegálják az országok a „minisz­tereket”. A szerződés előzetes szö­vegéből kiderül az is, hogy az EU Miniszteri Tanácsában 7 szavaza­ta lesz Pozsonynak, 13 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, s kilenc széke lesz a Gazdasági és Szociális Tanácsban és a Régiók Tanácsában. Nizzában az EU vezetői először je­lölték meg a lehetséges csatlakozá­si időpontokat. A csúcstalálkozó záródokumentumában kifejezték reményüket, hogy a mostnai tagje­löltek némelyike már részt vehet a 2004 nyarán esedékes európai parlamenti választásokon. Szlová­kiának azonban rossz hír, hogy az európai vezetők egyre kevésbé tá­mogatják a „nagy csoportos” bőví­tést, az úgynevezett big banget. „Még soha nem hallottam a big bang ilyen egyértelmű elutasítá­sát” - mondta Nizzában Anna Lindh svéd külügyminiszter, aki­nek országa január elsejétől átve­szi az EU elnökségét. Ezt támasztja alá a szerződés is, amely szerint amint 18 tagállama lesz az Unió­nak, minden csúcstalálkozóját Brüsszelben rendezik. De az is el­képzelhető, hogy a fizikailag és pszichikailag is fáradt európai ve­zérek reggel fél ötkor nem tudták, mit hagytak jóvá - ezt igazolhatják a jóváhagyott szöveg körüli bonyo­dalmak, amelyeket még ezen a hé­ten tisztázniuk kell a tizenötök brüsszeli nagyköveteinek. 2001 sok mindenben döntő év lesz Szlovákia szempontjából. Az első félévben - a svéd elnökség idején - talán sikerül a maradék 13 fejeze­Európa még sosem uta­sította el ilyen egyér­telműen a big banget. tét megnyitni. Stockholm megígér­te a jelölteknek, hogy igyekszik a lehető legtöbb fejezetet lezárni. Ősszel aztán, az EB menetrend- szerű értékelése megmutathatja, hogy Pozsony valóban utolérheti-e szomszédait, Csehországot, Len­gyelországot és Magyarországot, s az elsők között zárja le a csatlako­zási tárgyalásokat. Szlovákia idei teljesítménye Ku­kán külügyminiszter szerint köte­lezettséget jelent a jövőre nézve is. „Dicsérték dinamikánkat, de kemény munka vár még ránk. Ép­pen azért, mert idén ilyen jó a tel­jesítményünk, jövőre többet vár­nak el tőlünk” - mondta. Hozzá­tette: a parlamentnek, a kor­mánynak és más intézményeknek is óriási erőfeszítést kell tenniük, hogy megtartsuk jó hírnevünket, hiszen a jövő év sokkal nehezebb lesz. „Brüsszel üzenete egyér­telmű a kormánynak: minden tárcának maximális felelősséggel kell kezelnie az uniós feladato­kat, hiszen egyik reszort sem búj­hat a kollektív kormány mögé, mert az Európai Bizottság nyelve­zete nagyon konkrét” - mondta Kukán, (a TA SR alapján) OLVASÓI LEVÉL Tiszta vizet a pohárba! Vízaknát ástam doborgazi kisker­temben, és másfél méter mélyen megmozdult alattam a talaj. Fel­tört a talajvíz. Úgy gondolná az ember, ahol ennjn víz van, ahol va­lóságos víztengeren úszik a vidék, ott az élet eme pótolhatatlan ele­me eleve olcsó, merthogy könnyen, szinte ingyen hozzáfér­hető. Csakhogy tévedtem, mint már annyiszor. Tévhitemből a Nyu­gat-szlovákiai Víz- és Közművek (ZSVAK) statisztikai kimutatása zökkentett ki, amely puszta vélet- lenségből került a kezembe. Ebben feketén és fehéren az áll, hogy a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban a legmagasabb egy köb­méter ivóvíz előállítási költsége: 33,23 és 35,40. Ugyanakkor Nyit- rán 20,73, a Tapolcsányi járásban pedig 21 korona 37 fillérért „te­remtik” elő a vizet. (Adatok a ZSVAK kimutatásából 2000. június 30-áig bezárólag.) Szándékosan tettem idézőjelbe, hogy teremtik, merthogy ez az ol­csóbb tapolcsányi víz innen, a Csallóközből származik. Innen pumpálják 100-150 kilométerre, és mivel a mindenható, az Úr a vi­lág megteremtése óta már nem sok kézzelfogható csodát tett, egy kisiskolás is tudja, a csővezeték megépítése, és a víz 100-150 kilo­méterre való szállítása is pénzbe kerül, érthetetlen, hogyan kerül­het Tapolcsányban kevesebbe, mint nálunk. Hacsak nem úgy, hogy velünk, csallóköziekkel fizet­tetik meg a szállítást, a tapolcsá- nyiak költségeit is. így már össze­áll a kép, és ismét megbizonyo­sodhattam egy régebbi felismeré­semben, hogy minket itt úgy zsák­mányolnak ki, ahogy csak akar­nak. Az átkos kommunista időkben éppúgy, mint ma. Ezek után már azon sem csodálkozom, hogy a Meciar-párti Ivan Topoli a parlamentben követeli, a csallókö­zi ivóvízkészletet és vízellátó rendszerét helyezzék Selmecbá­nyái kezelésbe. Tessék mondani, nem lehetne mindjárt a Brit Nem­zetközösség vagy mondjuk Moszk­va fennhatósága alá helyezni, és a bevételt valamelyik ,jó hazafi” és derék párttag svájci Kajmán-szige­teki számlájára küldeni? Palágyi Lajos Dunaszerdahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents