Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-02 / 278. szám, szombat
Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 2. A Hágában két hétig tartott klímakonferencia a fejlett országok civódása miatt teljes kudarccal végződött Kisstílűén a nagy gondokról A felhőkben élő lények megváltoztathatják az éghajlatot Baktérium a fellegekben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felhőkben élő és szaporodó baktériumok csapadékot okozhatnak és megváltoztathatják az éghajlatot - állítják az Alpok fölötti felhőket tanulmányozó osztrák kutatók. Ismert ugyan, hogy a baktériumok messzire feljuthatnak a légkörbe és szétterjedhetnek az egész földgolyó körül, az azonban a kutatókat is meglepte, hogy aktívan osztódó, szaporodó mikroorganizmusokat találtak a fellegekben. A viszonylag tiszta és hideg légkörről eddig nem feltételezték, hogy megfelelő élőhelynek bizonyulhat a bakteriális szaporodáshoz. Ez azonban úgy tűnik ezeket a mikroszkopikus méretű lényeket nem nagyon zavarja. A meglepő felfedezést egy Salzburg közeli meteorológiai állomáson gyűjtött felhőminták laboratóriumi vizsgálata hozta. A mintavétel során a felhőben levő párát teflontányérokra fagyasztották, majd a laboratóriumban felolvasztották és a felhőben mért alacsony hőmérsékleten vizsgálták. Minden milliliter- nyi felolvasztott minta körülbelül másfél ezer baktériumot tartalmazott. A kutatók még nem azonosították ezeket faj szerint, de a felolvasztott jég laboratóriumi vizsgálata alapján életképességükhöz nem fér kétség. Miután a baktériumok szaporodási intervalluma sokkal rövidebb, mint egy felhő teljes élet- tartalma, nagy valószínűséggel szaporodni képesek a magasban. Az edinburghi ökológiai és hidrológiai központ egyik kutatóját azért izgatja különösen ez a felfedezés, mert egy 1998-ban született öüetét támasztana alá. Kutatótársával együtt azt állította ugyanis, hogy a mikroorganizmusok a felhő- és csapadékképződés módosítása révén megváltoztatják az éghajlatot. Úgy vélik, a baktériumok a felhőben jégkristályokat hoznak létre, melyek azután esőcseppekké fejlődnek. Néhány faj jégkristályokat növeszt maga köré olyan vegyületek kiválasztásával, melyek a túlhűtött víz megfagyását idézik elő. Ezek a nö- vénypatogén baktériumok, jég- magképző képességükkel, a növények felszínén a levelek fagyáskáro- sodását idézhetik elő, a felhőkben pedig az esőcseppek kialakulását. Ha ezek a baktériumok tényleg aktívak fent a magasban, akkor nagy valószínűséggel hozzájárulhatnak a csapadékképződéshez - állítják a kutatók. (N - g) A feromonok hatása a viselkedésre általában közvetlen Szexualitás és szaglás A globális felmelegedés egyre gyakoribb, és egyre hevesebb árvizeket okoz; ráadásul nem csupán a monszun övezetébe tartozó országokban, hanem például a vízben szegény Ausztráliában, sőt még Svédországban is. (Fotó: Archívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legújabb genetikai kutatások is bizonyítják azokat a korábbi sejtéseket, hogy viselkedésünket feromonok is befolyásolják. Régóta folyik a vita, hogy a feromonoknak van-e szerepük az emberi viselkedésben. Alacsonyabb rendű állatoknál (például rovaroknál) ezek a szagtalan molekulák komoly befolyással vannak a magatartásra. A feromonok szabályozzák számos faj szexuális viselkedését, családi kapcsolatait vagy a területvédelmet. Emberek esetében azonban vitatott a szerepük. Azoknak a nőknek, akik sok időt töltenek együtt, szinkronizálódik a menstruációs ciklusuk, vagyis egy idő után egyszerre kezdődik a havi vérzésük. Az utóbbi évtizedek kutatásai kiderítették, hogy ezért valószínűleg feromonok felelősek. Más esetekben azonban nem sikerült hasonló hatást megállapítani. A parfümipar szerint azonban a partner iránt érzett szexuális vonzalmunkat részben feromonok szabják meg, épp ezért készítenek ilyen állítólagos fe- romonokat tartalmazó illatszereket - legalábbis a gyártók szerint. A kutatóknak azonban nem sikerült ez utóbbit egyértelműen igazolniuk. Az állatoknál nemcsak a feromonok meglétét, hanem azok hatásmechanizmusát is sikerült feltárni: ismerünk számos receptort, amely az orrban helyezkedik el, és tudjuk az ingerület útját, amely az agy azon központjai felé viszi a jelet, amely az egyszerű ösztönös viselkedésért felelős. Embernél azonban csak annyi ismert, hogy az embriónál megjelenik ugyan egy ehhez hasonló szerv, de az később visszafejlődik. A történet azonban új fordulatot vett. A New York-i Rockefeller Egyetem genetikusai felfedeztek 8 olyan DNS-szekvenciát az emberben, amelyek egérben vagy patkányban a feromont érzékelő receptorok felépítéséért felelősek. Korábban azt gondolták, hogy ezek a gének csak elődeink nyomai, amelyek ma már nem működnek. Amint arról a Nature Genetics hasábjain beszámolnak, a kutatók valóban arra jutottak, hogy a nyolc gén közül hét hibás, nem működik. A nyolcadik gén, a V1RL1 nevezetű azonban emberben is működik. Ez a gén rágcsálókban olyan fehérjét állít elő, amely a feromonok érzékeléséhez szükséges majd. Nem tekinthetjük ezeket az eredményeket egyértelmű bizonyítékoknak ugyan, de máris elkezdhetjük a felfedezés etikai vonatkozásait boncolgatni. A feromonok hatása a viselkedésre általában elég közvetlen és kényszerítő erejű, esetükben kisebb esély van a mérlegelésre. (N -g) Összeomlott az elmúlt napokban az ENSZ égisze alatt, több mint 180 ország részvételével rendezett hágai klímakonfe- rencia, miután az Európai Unió és az Egyesült Államok nem tudta áthidalni a globális felmelegedés megfékezésének módozataival kapcsolatos nézeteltéréseit. A klímával kapcsolatos kérdések megvitatását 2001 tavaszán Berlinben folytatják tovább. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ- Nincs még csak közös elvi állás- foglalás sem - közölte a brit küldöttség vezetője, John Prescott miniszterelnök-helyettes az EU-ál- lamok képviselőinek ülése után, bár a 180 ország delegációjának részvételével zajlott értekezlet holland elnöke, Jan Pronk - végső erőfeszítésként - az utolsó napon az irodájába hívta a küldötteket, hogy tegyenek még egy utolsó kísérletet a konferencia megmentésére. Később azonban kénytelen volt bejelenteni, hogy a tanácskozás kudarcba fulladt, és nem sikerült megállapodásra jutni a földi légkör felmelegedésének megakadályozását célzó intézkedésekben. Az 1997-es kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását behatároló kvótákat szabott meg 38 ipari ország számára. A hágai konferencia,résztvevőinek a jegyzőkönyv megvalósításának módozataiban kellett volna megállapodniuk. Pronk olyan elvi állás- foglalás elfogadtatására törekedett, amely legalább a gázkibocsátás mérséklésének alapelveit rögzíti, de reményei az ellentétek miatt szertefoszlottak. A Greenpeace felháborodottan reagált. A független nemzetközi környezetvédő szervezet szerint a kormányok hát- raarcot csináltak, föladva a világméretű együttműködésre tett fogadalmukat. Magda Alvóét belga környezetvédelmi miniszter jelezte: a megállapodás fő gátja az a (főleg) amerikai követelés volt, hogy az erdőtelepítéseket messzemenően ismerjék el klímavédelmi programként. A konferenciára beengedett környezetvédő szervezetek is az Egyesült Államokat kárhoztatták a tárgyalások összeomlásáért. „Az EU elutasította a kibúvókat, amelyeket az USA keresett” - mutattak rá közös közleményükben. Mindamellett Michael Foret belga tárgyalóküldött megerősítette: az európaiak megosztottak abban a kérdésben, hogy az újonTúlságosan mélyek a nézeteltérések a három fő országcsoport között. nan telepített erdők és a termőtalaj által lekötött széndioxid-meny- nyiség beszámítható-e az üvegházhatást - végsősoron a Föld felmelegedését előidéző gázok kibocsátása ellenében. Hágában a világ 180 országának képviselői vitáztak arról, hogyan ültessék át a gyakorlatba a három éve elfogadott kiotói jegyzőkönyv rendelkezéseit. Kiotóban a 38 legfejlettebb ipari ország arra vállalt kötelezettséget, hogy a 2008-2012 közötti időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását. A vállalás teljesítésének módját illetően azonban kezdettől fogva súlyos nézeteltérések voltak a három legfontosabb országcsoport - az Egyesült Államok és a mellé felsorakozott néhány ipari ország, az Európai Unió, valamint a fejlődők - között. Noha a tárgyalások két hete alatt több reménykeltő kompromisz- szum körvonalai is kibontakoztak, az utolsó napokra kiderült, hogy túlságosan mélyek a nézeteltérések a három fő országcsoport között. A konferencia holland elnöksége 24 órával még meg is hoszszabbította az eredetileg a múlt pénteken lezárni tervezett tanácskozást, de az egész éjszaka folytatott egyeztetések ellenére sem sikerült kimozdulni a holtpontról a legfontosabb vitatott kérdések egyikében sem. A kiotói jegyzőkönyv végrehajtása érdekében mindenekelőtt arról kellett volna megállapodásra jutni, hogy milyen hányadot képviseljenek a kibocsátás-csökkentésben az egyes országok nemzeti erőfeszítései, illetve a más országoktól vásárolható úgynevezett „kibocsátási keretek”; milyen mértékben számítsák be a csökkentésekbe a növényzet, alapvetően az erdőségek gázelnyelő tulajdonságait; milyen pénzügyi támogatást nyújtsanak a fejlett országok a fejlődőknek környezettiszta technológiák meghonosításához, illetve az éghajlati változások káros hatásai elleni védekezéshez. Nemhogy közeledtek volna az álláspontok, az utolsó napokra már az európaiak addig egységes csoportján belül is a széthúzás jelei mutatkoztak. Európai források szerint Jürgen Trittin német környezetvédelmi miniszter az alkudozások zárószakaszában váratlanul új elképzeléseket terjesztett elő a növényzet és a termőtalaj gázelnyelő hatásainak számbavételéről, amivel végképp zátonyra futtatta a megállapodást. Németország ugyanis nem volt hajlandó beleegyezni az unió által az Egyesült Államoknak ezzel kapcsolatban felkínált bizonyos engedményekbe, amelyek fejében pedig az amerikaiak készek lettek volna elfogadni az európaiak által szorgalmazott szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat. A nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek katasztrofálisnak minősítették a hágai kudarcot. A Greenpeace nyilatkozata szerint a konferenciára olyan eseményként fognak emlékezni, amelyen a kormányok megszegték a Föld meg- védelmezését szolgáló nemzetközi együttműködésre tett ígéreteiket. A Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet holland csoportja „botrányosnak” minősítette a konferencia kudarcát. Visszafogottabb értékelések szerint még a kudarc is jobb, mint egy elsietett, tartalmatlan megállapodás. így vélekedett például Magda Aelvoet belga környezetvédelmi miniszter, aki ennek ellenére is csalódottságának adott hangot a sikertelenség miatt. A folyamat mindenesetre nem zárult le a hágai kudarccal. A tárgyalások a tervek szerint jövő májusban Bonnban, majd novemberben Marrakesben folytatódnak. Csalódottságának adott hangot Margót Wallström, az Európai Bizottság környezetvédelmi kérdésekért felelős tagja amiatt, hogy az éghajlati változásokkal foglalkozó hágai világkonferncián nem sikerült megállapodásra jutni a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról. A konferencia kudarcának bejelentése után Brüsszelben közzétett nyilatkozata szerint a biztos ennek ellenére változatlan elszántsággal kívánja folytatni az együttműködést valamennyi érintett féllel annak érdekében, hogy jövőre, a konferencia második részében mégis létrejöjjön a megállapodás. Wallström meg van győződve arról, hogy az addig hátralévő idő elegendőnek bizonyul a kiotói jegyzőkönyv ratifikálásához szükséges világméretű konszenzus létrehozására. Az 1997 decemberében elfogadott jegyzőkönyvet eddig csak 84 ország írta alá, és mindössze 30 ratifikálta - utóbbiak valamennyien harmadik világbeliek -, amelyeknek a megállapodás nem írt elő számszerűsített kvótákat a melegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A jegyzőkönyv érvénybe lépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább 55 olyan állam ratifikálja, amelyek az ipari országok 1990. évi széndioxid-kibocsátásának legkevesebb 55 százalékát adták. Wallström utalt a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-megál- lapodáshoz csatolt cartagenai jegyzőkönyv példájára, amelyről szintén csak másodszori próbálkozásra sikerült megállapodásra jutni. Szerinte ez is azt mutatja, hogy az átmeneti sikertelenség dacára végül mégis lehet jó eredményeket elérni. - Kezdettől fogva tudni A kormányok megszegték a Föld megvédelme- zését szolgáló ígéretüket. lehetett, hogy a tárgyalások nem lesznek könnyűek, és Hágában a résztvevők végül egyszerűen kifutottak az időből. A szóban forgó problémákról kötendő bármilyen megállapodásnak szavatolnia kellett volna a kiotói jegyzőkönyvben kifejtett környezetvédelmi célok következetességét és hitelét szögezte le a biztos, aki szerint a hágai konferencia utolsó óráiban felmerült egyes elképzelések sajnálatos módon nem biztosították volna ezt. - Mindamellett a konferencián fontos előrelépést sikerült elérni egy sor technikai kérdésben, s a viták eredményeként most már valamennyi fél sokkal jobban megérti a többiek álláspontját - állapította meg nyilatkozatában Wallström. Remélhetőleg 2001-ben a világ államai megoldást találnak a kérdésre, mivel a globális felmelegedés hatása egyre nyilvánvalóbb. Ellentétek az USA és az EU között Hága. Az ENSZ égisze alatt Hágában tartott klímakonferencián nem simultak el a nézeteltérések az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai között az ügyben, hogy miként lehet csökkenteni a Föld felmelegedéséért felelős üvegházhatást okozó gázok légkörbe kerülését. Az Egyesült Államok, Ausztráliával és Kanadával együtt a világpiacnak szán nagy szerepet a planéta megtisztítására az 1997-es Kiotói Egyezmény alapján, amely megszabja a felmelegedést okozó gázok kibocsátása csökkentésének világméretű mértékét. Az Európai Unió ugyanakkor, a szegény országok többségétől támogatva, azt vallja, hogy minden fejlett ország elsősorban a saját gázkibocsátását csökkentse alapvető mértékben. (MTI) A szükséges méreg kinyerése veszélyes és bonyolult Viperaméreg új módon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kutatóknak sikerült viperamé- reg-mirigyből sejttenyészetet létrehozniuk és meghatározniuk, azokat az anyagokat, amelyek hatnak a kígyóméreg kialakulására. Az eredmények lehetővé teszik kígyóméreg előállítását kígyó nélkül. V. S. Golubkov és E. E. Lez- nyev az oroszországi Elméleti és Kísérleti Biofizikai Intézetben olyan módszert fejlesztett ki, amellyel viperaméreg-mirigysej- tek növeszthetők laboratóriumi körülmények között. A sejtkúltú- rából pedig sikerült méreganyagot kinyerni. A sejtekből származó napi egy milliliter folyadék körülbelül 0,05 mg kígyómérget tartalmaz. A sejtkultúra 4 hónapnál tovább nem marad fenn, de remélhetőleg sikerül ennél tartósabb tenyészetet is létrehozni. Olyan kísérletek is folynak, amelyek során biotechnológiai módszerrel állítanak elő kígyómérget. Miért kezdtek ilyen munkába a kutatók? Sok kígyó fogságban alig szaporodik, így a gyógyszergyártáshoz és az ellenszérum előállításához szükséges kígyóméreg kinyeréséhez rendre a vadonban kell őket befogni, ami veszélyes és bonyolult feladat. A méreg összetétele ráadásul számos tényezőtől függ, így a kígyó nemétől, korától vagy akár az évszaktól is. A viperák általában fogságban hat hónapnál tovább nem is maradnak életben, és a méregfejés a kígyófarmokon sem teljesen veszélytelen. Ezért határoztak úgy a tudósok, hogy biztonságos biotechnológiai eljárást fejlesztenek ki, amellyel kígyók nélkül elegendő méregmennyiség nyerhető. Teljesen még azt sem ismerik, hogy élő szervezetben hogyan működik a méregmirigy. Feltételezések szerint az idegrendszer szabályozza. Az idegsejtek olyan kémiai anyagokat, ingerületátvivő anyagokat állítanak elő, amelyek a célsejtek felszínén levő receptorokhoz kapcsolódnak. A receptorok működésbe lépnek a fentiekhez hasonló anyagok hatására is. (N -g) Egyre inkább nő a széndioxid-kibocsátás Washington. A növekvő energiaszükséglet miatt az Egyesült Államok széndioxid-kibocsátása az előrejelzések szerint 2010-ben 34%-kal lesz nagyobb, mint 1990-ben, 2020-ban pedig 51%-kal haladja meg az 1990-est. Ezzel az USA nem tudja betartani a légköri felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről aláírt kiotói jegyzőkönyvet. Az 1997-es megállapodás szerint az aláíró 38 ipari állam az 1990-es szinthez képest 2012-ig 5,2%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az Egyesült Államok 7%-os csökkentést vállalt, az Európai Unió 8%-ot. Á Hágában a múlt héten eredménytelenül befejeződött klímakonferencia kudarcáért az Egyesült Államokat okolják. Az amerikaiak klímavédelmi programként el akarták fogadtatni az erdőtelepítést, de mások úgy vélték, hogy ez, ár üdvözlendő, nem helyettesítheti a káros gázok kibocsátásának csökkentését. (MTI)
