Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-15 / 289. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 15. Az ország kivitelének 4,5 százalékát támogatják Jó évet zár az Eximbank A kistérségi munkának a nehéz körülmények ellenére is van értelme, hiszen máris konkrét eredmények születtek Legfontosabb otthon cselekedni Petrik Ervin szerint a kistérségi munka során sem szabad megfeledkezni az elméleti alapozásról (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A külkereskedelmet tá­mogató Eximbank az idén rendkí­vül sikeres évet zár - közölte Eudo- mír Slahor, a pénzintézet elnöke. A gazdasági minisztérium becslése szerint az idén 520-540 milliárd ko­ronára rúg majd az ország exportja, ebből mintegy 23 milliárd koroná- nyi kivitelt támogatott kedvezmé­nyes hitel, továbbá biztosítás útján az Eximbank. Ez a kivitel 4,5%-át teszi ki. E mutató egyelőre nem túl magas, Csehországban például az export 7-8 százalékát, a nyugati ál­lamokban 10-12 százalékát, Japán­ban pedig 14-15 százalékát teszi ki az ottani, az Eximbankhoz hasonló pénzintézetek támogatása. Nálunk egyelőre többre nem futja, hiszen a 6,8 milliárd korona mérlegfő- összegű szlovákiai Eximbankot csak 1997 nyarán hívták életre, s az első, 2,3 milliárd koronás pénzinjekciót követően két évig nem kapott állami dotációt. Az idén viszont 500 millió koronával gazdagodott, ami ko­moly lökést adott tevékenységének. Ami az Eximbank által nyújtott ban­ki hiteleket, váltókat illeti, azokból elsősorban a könnyűiparban, vegy­iparban és a gépiparban tevékeny­kedő vállalatok profitáltak, (shz) Galánta. Mit lehet tenni kis­térségi fejlesztés címszó alatt Dél-Szlovákiában - erre kereste a választ az Informá­ciós Központ a december de­rekán rendezett galántai konferenciáján. TUBA LAJOS A regionális fejlesztés kereteinek alakulásáról Harna István építés­ügyi és régiófejlesztési miniszter tartott előadást a résztvevőknek. Elmondta: a már az ágazatközi véleményezésnél tartó Nemzeti Régiófejlesztési Terv véget vet an­nak a gyakorlatnak, amikor min­den ágazat magának készít fej­lesztési terveket. Ebben az ágaza­ti tervek regionális osztásban, a régiók ún. cselekvési tervei pedig ágazati osztásban készülnek. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a régi­ókban az országos koncepciókat is figyelembe véve, de a helyi előnyökre alapuló fejlesztési irá­nyokat jelöljenek ki. Az Információs Központ a Helyi Fejlesztések Közép-Európai Infor­mációs Hálózatának (CELODIN) keretében vele együttműködő partnerek segítségével igyekezett megvilágítani, mit is takar, s hogy milyen előnyökkel járhat a kistér­ségi fejlesztés. Guitprechtné Mol­nár Erzsébet, a CELODIN Zalai Új megélhetési lehetősé­geket szeretnének te­remteni a kistérségben. Forrásközpontjának vezetője feli­dézte, amint a nehéz helyzetben lévő, infrastruktúrát nélkülöző és nagy munkanélküliséggel küzdő zalai kisközségekben a kilencve­nes évek elején megkezdték a munkát. Éveken keresztül küsz­ködtek, de ma már egy sor, orszá­gos viszonylatban is példaként szolgáló projektumuk van. Példa­ként a néhány napja átadott közös­ségi aszalót hozta fel, amely min­den környékbeli számára lehetősé­get biztosít, hogy a gyümölcsét üy módon tartósítva próbálja meg pénzzé tenni. G. Fekete Éva, a Kistérségi Fej­lesztő Szervezetek Országos Szö­vetségének elnöke a stratégiai ter­vezés fontosságáról beszélt. Ez ugyanis a lehetséges továbbha­ladási irányok kijelölésére szolgál, és ennek köszönhetően az egyes tevékenységek egymást erősítve jobb és gyorsabb eredményhez ve­zetnek. Benedek László, a buda­pesti Térfél Alapítvány elnöke a CELODIN honlapjának használa­tát mutatta be, amely segítségével az érdeklődők a magyarországi, a szlovákiai és a romániai térségfej­lesztési tapasztalatokat tanulmá­nyozhatják. Sőt, a CELODIN ha­marosan bővül, Csehország és Lengyelország felé. Az új partne­rek egyike, Peter Svoboda a cseh­országi Centrum pro kumunitní prácu nevű országos nonprofit há­lózat munkájáról beszélt. Néhány hazai kistérség pedig a ná­luk folyó konkrét tevékenységet vázolta fel. A Bódva-völgyi önkor­mányzati társulás nevében Bartók László tornai polgármester és Pet­rik Ervin térségfejlesztő mene­dzser a munkájuk elméleti hátteré­vel foglalkozott. Ők ugyanis tuda­tosan törekednek arra, hogy kis­térségi méretekben is működőké­pes intézményrendszert alakítsa­nak ki, illetve, hogy a végtermék előállításakor egyaránt hasznosít­sák a természeti, emberi és tradici­onális forrásokat. Farkas Magdol­na a Medvesalja Kistérség munká­ját ismertetve felvázolta a határ menti régió mostoha megélhetési viszonyait. Náluk először öt köz­ség ismerte fel, hogy bár felszá­molták a korábbi rendszerből örö­költ központosítást, önkéntes ala­pon hasznosan működhetnek együtt. Ma már 11 község a tagjuk és a legtöbbet attól várják, hogy egyszer sikerül megnyittatniuk a Tajti-Cered határátkelőt. Addig is igyekeznek pályázati úton pénzt szerezni. Eddigi legnagyobb sike­rük a PHARE-Credo programból a Somoskő várához vezető tanös­vényre szerzett pénz volt. Az Érsekújvár melletti Cergát-Vág Kistérséget Tardoskedd, Szímő, Andód, Tótmegyer és Kamocsa al­kotja. Ők eredetileg a vízelvezető csatornarendszer felújítására hoztak létre társulást, de több ci­vil szervezet kezdeményezésére egyéb dolgokkal is foglalkozni kezdtek. Bartalos Krisztina tér­ségfejlesztési menedzser arról számolt be, hogy legújabban tíz olyan kitörési pontnak nevezett projektum megfogalmazását tűz­ték ki célul, amelyek megvalósítá­sa új megélhetési lehetőségeket teremtene a kistérségben. Vége­zetül bemutatkozott a Somorja és Bős között tevékenykedő Kormo- rán Duna Menti Fejlesztési Társu­lás is, amely az ottani idegenfor­galmi lehetőségek kihasználását szeretné elősegíteni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A vegyiművek exportra termelnek Pozsony. A nyitranováki ve­gyiművek a tervek szerint az idei évet 100 millió koronás bruttó nyereséggel zárják, miközben bevételeik elérik a 4,4 milliárd koronát - nyüatkozta Alexander Pálffy, a cég vezérigazgatója. Ta­valy a vállalat adózás előtti nye­resége 10 millió korona volt, be­vételeik 3,61 milliárd koronát tettek ki. A bevételek 76,2%-a a kivitelből származik, fő patnere- ik a CEFTA-államok, Németor­szág és Olaszország. (SITA) Új figyelmeztetést a cigarettákra Strasbourg. Az Európai Parla­ment képviselői támogatják azt a javaslatot, hogy elrettentési cél­zattal a fogyasztókra jobban ható figyelmeztetések jelenjenek meg, amelyek között például az elfeke­tedett tüdő, vagy a dohányzástól megsárgult, romló fog képe is szerepelhet. A mostani javaslato­kat - amelyek hatályba lépési ideje 2003 vége - a szigorú kana­dai törvények alapján dolgozták ki. Összhangban a kormányok ál­tal támogatott javaslattal, ciga­rettánként a maximális kátrány­tartalmat 12 mg-ról 10 mg-ra csökkentik, a nikotintartalmat pedig 1 mg-ra. (MTI) Ruhrgas a cseh gázszolgáltatásban Prága. A nyugati gázipari válla­latok azon erőfeszítésének része­ként, hogy a cseh gázpiacon po­zíciókat szerezzenek, a német Ruhrgas szerdán 10%-os részese­dést szerzett a Severomoravská Plynárenská gázszolgáltatóban. A német vállalat Ostrava város tulajdonrészét vásárolta meg az SMP-ben 787 mülió koronáért. A cseh Nemzed Tulajdonalap ré­szesedése az SPM-ben 40,05%, a cseh állami Transgas-é 18,08%, így az SMP továbbra is állami többségű cég maradt. (MTI) Előnyös karácsony az EASY-vel Bonusz, amely (ki)fizet(ődik) EASY kártyával telefonálni még elő­nyösebb lehet, ha EASY BONUS-t aktiváltat. Ennek köszönhetően az ügyfél minden más hálózatról érke­ző hívás után egy koronát kap. Az EASY BONUS szolgáltatás az EASY kártya használóinak azonos költség mellett több hívást tesz lehetővé. Ezért nem meglepő, hogy az EASY BONUS szolgáltatás előnyeit már az indításának első hetétől több tíz­ezer ügyfél használja ki. Az EASY ügyfelek főleg azért használ­nak mobiltelefont, hogy elérhetők le­gyenek ismerőseik, barátaik, család­juk számára. A saját hívásaikat szigo­rúan ellenőrzik és korlátozzák. Ám az EASY BONUS szolgáltatás aktiválásá­val a más hálózatból érkező hívások fogadásával növelik saját kártyájuk kreditjét. Ez azt jelenti, hogy minél in­tenzívebb beszélgetéseket bonyolít le, annál magasabb a bonusz, amelyet ezekért a beszélgetésekért az EASY ügyfél az EASY BONUS szolgáltatással kap. A beérkező beszélgetések hossza a mobil hálózat szolgáltatását előfize­tő ügyfeleknél háromszor akkora, mint a kimenő beszélgetéseké (lásd a grafikont). Az EASY kártyás mobilkapcsolásokra nemcsak az előnyös beszélgetés jel­lemző az EuroTel hálózaton belül és a többi hálózatba, hanem az is, hogy az EASY kártya 12 hónapig érvényes és 200 koronáért (ez havi 16.70 Sk-t tesz ki) elérhető. Ráadásul az EASY ügyfe­lek nincsenek szerződésekkel és számlákkal terhelve. Ha ezekhez az előnyökhöz hozzáadjuk az EASY BONUS aktiválását, az ügyfél kártya­előfizetés által Szlovákiában a mobü kapcsolatteremtés legelőnyösebb for­máját nyeri. A megszerzett bonuszt vagy hét na­ponta vagy 100 Sk elérése után adják hozzá a kredithez attól függően, me­lyik esemény következik be előbb. Az aktíváit EASY BONUS-os EASY kártya tulajdonosait a hozzáadott bonuszról rövid SMS-üzenettel tájékoztatják. Az EASY BONUS szolgáltatás nagyon egyszerűen és kényelmesen aktiválha­tó - 250 koronás kuponnal. A kupon 200 Sk kreditet tartalmaz a hívásokra és 50 Sk az EASY BONUS* szolgálta­tás aktiválási illetéke. Még mindig keresi a megfelelő ka­rácsonyi ajándékot? Az EASY BONUS szolgáltatást akti­váló kupon mint ajándék a Jézus­kától biztosan megörvendeztet minden EASY-kártyatulajdonost. Vagy használja ki az EASY kará­csony csomagunkat, és ajándékoz­za meg szeretteit 500 Sk kredites EASY kártyával, Mobil Internet 2 szolgáltatással és EASY BONUS- szal - mindezt előnyös áron, 690 koronáért. * Az EASY BONUS szolgáltatás akti- vációja 2001. februárjáig érvényes. EASY: telefonköltség (koronában) aktivált EASY BONUS-szal, ha a beérkező beszélgetések időtartama a kimenő beszélgetésekkel szemben 113 ... egyenlő IBI ... kétszeres UH ... háromszoros A grafikon összehasonlítja az EASY ügyfél telefonbeszélgetéseit az EASY LIFE és EASY NONSTOP programmal és az EASY BONUS szolgáltatással három szituációban: 1. ha a beérkező beszélgetések hosz- sza egyenlő a kimenő beszélgeté­sek hosszával, 2. ha a beérkező beszélgetések hosz- sza kétszer akkora, mint a kimenő beszélgetések hossza, 3. ha a beérkező beszélgetések hosz- sza háromszor akkora, mint a ki­menő beszélgetéseké. Abból a helyzetből indulunk ki, hogy az EASY ügyfél kimenő és bejövő beszélgetései 60%-át a saját hálózatában, 25% a földi hálózaton keresztül és 15%-át a másik hálóza­ton keresztül bonyolítja le. Ebben az esetben az EASY LIFE programban 348 Sk, az EASY NONSTOP progra­mon keresztül pedig 338 Sk a mo­biltelefon-költsége. Ha a beérkező beszélgetések hossza kétszer akko­ra, mint a kimenő beszélgetések hossza, ami jellemzőbb, az új BONUS szolgáltatásnak köszönhe­tően az EASY LIFE ára már alacso­nyabb - 323 Sk; az EASY NONSTOP pedig 314 Sk-ra csökken. Az árkü­lönbség az EASY javára annál na­gyobb, minél több beszélgetés érke­zik más hálózatból. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) véleménye Lengyelország gazdasági fejlődéséről Jó úton halad az ország szekere MTI-HÍR Varsó. A Nemzetközi Valutaalap a makrogazdasági helyzet stabilizáló­dását jósolja Lengyelországban 2001-re, véleménye szerint a hazai össztermék növekedése 4,5%-os lesz, a folyómérleghiány pedig a GDP 6%-ára csökken. Susan Schad- ler, az IMF európai főosztályának igazgatóhelyettese, az ország láto­gatását befejező IMF-küldöttség ve­zetője nem látja veszélyeztetve a lengyel pénzügyi rendszert. Az IMF szerint 2001-ben a lengyel jegybank tanácsa által előrejelzett 6-8%-os- nál alacsonyabb infláció várható, és 2003 végére elérhető a várt 4%-os infláció. Az IMF arra számít, hogy a folyómérleghiány a GDP 7,3%-áról 2001-ben 6%-ra esik vissza. A kor­mány jövőre 6,7, az idei évre pedig 7%-os deficitet tervezett. Schadler ennek ellenére ügy vélte, hogy a fo­lyó hiány még mindig túlságosan magas. Az IMF-küldöttség szerint a lengyel gazdaság legnagyobb gondja a magas munkanélküliségi ráta, amely október végén elérte a 14,1%-ot. A 2001-es költségvetési tervezet idén év végéig a munka­nélküliségi ráta 14,6, jövőre 14,9%-os emelkedésével számol. Az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) nagysága és a lakosság életszínvonala Kissé rejtélyes mutató Pozsony. Amikor egy-egy ország gazdasági erejét, fejlettségét, polgá­rainak életszínvonalát szeretnénk könnyen és áttekinthetően bemu­tatni, akkor elsőként az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) dol­lárban kifejezett adatát vetjük vizs­gálat alá. Ha az adott ország gazda­ságának dinamikáját vizsgáljuk, ak­kor pedig a GDP százalékban kifeje­zett éves alakulását elemezzük. Én­nek dacára tévedés volna azt hinni, hogy a GDP abszolút vagy relatív számban kifejezett mutatója egyben a lakosság életszínvonaláról is biz­tos képet ad. Egy konkrét példa: Csehországot a közelmúltban ka­tasztrofális árvíz sújtotta, a termé­szeti csapás által érintett körzetek­ben nyilvánvalóan esett a lakosság életszínvonala. Ennek dacára az árvíz kedvezően hatott a GDP nö­vekedési ütemére, ugyanis a kárel­hárítás, a lakóházak, gyárak felújí­tása, az úttestek rendbetétele, a tönkrement bútorok, berendezé­sek pótlása mind-mind a GDP nö­vekedéséhez járult hozzá. Arról nem is szólva, hogy a gazdasági nö­vekedés öncélú gerjesztése pazarló fogyasztáshoz, a természet rombo­lásához vezet. (Ú) Az adatok az egy főre jutó bruttó hazai összterméket (GDP) tükrözik, amerikai dollárban kifejezve. (Grafikon: MfD)

Next

/
Thumbnails
Contents