Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-14 / 288. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 14. Régióink Kassa jövő év elején életbe lépő alapszabályzatának szövegét pontról pontra megvitatták az érdekeltek: a városháza képviselői és az egyes városrészek polgármesterei Egy mindenkiért, mindenki egyért? JUHÁSZ KATALIN anuár elsején érvénybe lép Kassa új, november végén elfogadott statútuma, amely az eddiginél jóval több feladatot ró az egyes városrészekre, viszont kevesebb pénz bocsát rendelkezésükre. Az alapszabályzat átdolgozását a város katasztrofális anyagi helyzete tette indokolttá. A főpolgármester ugyan sokáig pusztán szervezési, ésszerűségi jogi és logikai szempontokat emlegetett, ám hamar kiderült, hogy a háttérben egyszerű gazdasági szempontok lapulnak. A sorsdöntő képviselő-testületi ülést megelőzően pedig nem kevesebbet állítottak a többségi koalíció (SDE- SOP-SDSS) képviselői, mint azt, hogy a javasolt új statútum elvetése a város megbénulásához vezetne. A fontos dokumentum szövegét pontról pontra megvitatták az érdekeltek, azaz a városháza képviselői és az egyes városrészek polgármesterei, ám ez utóbbiak közül néhányan közönséges bábfiguráknak érezhették magukat, mivel javaslataikat a vezetés nem vette figyelembe. A csendes egyet nem értést hangos ci- vakodás, majd látványos belenyugvás követte, mivel senki sem kockáztatta a vádat, miszerint a városrészek önös érdekei előbbre valók a nehéz helyzetben lévő város egészének érdekeinél. De nézzük, miről is van szó. A látványos szépülést hozó Schuster-érát követően eljött a számlák rendezésének ideje. Mivel a főtér és a városközpont felújítási munkálatait végző cégek egyre türelmetlenebbül döngették a városháza kapuját jól megérdemelt fizetségükért, Kassa gyorsan bankhiteleket vett fel, tekintélyes kamatokkal. Néhány év alatt sikerült több, mint másfél milliárdos adósságot felhalmozniuk, az itt-ott betömött lyukak helyett újak és nagyobbak keletkeztek, a városi vállalatok nyereség helyett veszteséget termeltek, mindeközben pedig egyes városrészekben látványosan jól mentek a dolgok, a helyi kassza tele volt, a polgármesterek mosolyogva végezték munkájukat. Mivel hazánkban két város, Pozsony és Kassa különlegesjogokat élvez, minek hatására az önálló jogi személyként, saját önkormányzattal és döntési jogokkal rendelkező városrészek amolyan mini-városokként kezdtek funkcionálni, a vezetés jobbnak látta egyfajta központi hatalom jogi forszírozását. A belügyminisztériumban jelenleg javában készül a két városról szóló új törvény, a huszonkét kassai polgármester természetesen nem vehetett részt kellő súllyal a folyamatban, javaslataik többsége megintcsak a papírkosárban végezte „indokolatlan”.címkével, ráadásul úgy érzik, a város vezetése azon mesterkedik, hogy megszüntesse a városrészek önálló jogállását, minek következtében vagyonuk a város tulajdonába kerülne. A statútum gyors megszavaztatása csak ezután jött, a két törvény együttes érvénybe lépése pedig várhatóan érdekes helyzetet teremt Kassán. A városrészek január 1-től többek közt kötelesek lesznek maguk gondoskodni a zöldövezetek ápolásáról, a közvilágtásról, a közutak karbantartásáról és a szemét elszállításáról. Mivel ezekre a munkálatokra sem embereik, sem gépeik nincsenek, vagy huszonkét önálló vállalatot hoznak létre, vagy igénybe veszik a városi közterületfenntartó vállalatot, az útkarbantartókat, illetve a városi kertészeket, persze nem ingyen. A szükséges anyagiakat pedig ki-ki teremtse elő, ahonnan akatja. A kisebb és szegényebb városrészek tiltakozó önkormányzatait a vezetés megnyugtatta: majd szépen elveszik a gazdagoktól a felesleget, és odaadják nekik. A gazdagok viszont természetesen nem szívesen dolgoznak másra, még akkor sem, ha az anyagiakban mérhető különbségek nem feltédenül a jól vagy rosszul gazdálkodás következményei. Mint minden városban, Kassán is kialakultak a lakó-, ipari-, bevásárló- és rekreációs övezetek, ezért a városrészek eltérő összegű ingatlanadót inkasszálnak. Különösen jól járt például Saca, amelynek területén a Kelet-szlovákiai Vasmű, található. Az új statútum kimondja, hogy az így befolyt összeg nyolcvan százalékát a két leggazdagabb városrész januártól kötelezően átutalja a nagy, központi számlára, melyről a karbantartási munkálatokhoz szükséges pénz a szegényebb részeké lesz, nekik pedig marad a húsz százaléknyi nyereség. A két városrész polgármesterei perrel fenyegetőznek, jogtalanságot, hátrányos megkülönböztetést emlegetnek, a többiek is szívesen tisztáznák a játékszabályokat, a kölcsönös jogokat és kötelességeket. Azt hangoztatják, pontosan tudják, mire futja a költségvetésükből, és mire nem, a rájuk ruházott új feladatok meghaladják anyagi lehetőségeiket, az alapszabályzattal kapcsolatos észrevételeiket pedig az előterjesztők nem foglalták bele a dokumentum végleges változatába. Ráadásul mindeddig nem tudni, hogyan szándékozik a város rákényszerti Saca és Dzungla városrészelet az ingadan-adókból származó összeg átutalására abban az esetben, ha a helyi önkormányzatok, melyek a törvény értelmében a pénzügyekben dönteni hivatottak, nem szavazzák meg ezt a lépést. Jozef Filas alpolgármester reméli, hogy ez nem következik be, ennél többet állítólag nem tehet, bízik az érintettek józan ítélőképességébe, elvégre a város működése a tét. Ilyen és ehhez hasonló bizonytalan pontok miatt a polgármesterek többsége inkább kötne szerződést a városi vállalatokkal az említett új feladatok elvégzésére, mintsem átvállalja a kötelességet, azaz hagyja, hogy a város lazán lerázza magáról ezen terheket a szükséges anyagiak biztosítása nélkül. Jelenleg azonban egy olyan statútum van a birtokukban, amelynek értelmében jelentős összeget hivatottak a városkasszába utalni. Mivel erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket, kérdéses, valóban hajlandóak lesznek-e erre a nagylelkűségre. Félő, hogy január elseje káoszt ht>z a városra, mivel kevés idő áll a felek rendelkezésére a megnyugtató megoldás keresésére, bősz egymásra mutogatás várható, eközben jön a tél, vele az évről- évre több gondot jelentő és nehezebben abszolválható téli útkarbantartás. A közvilágítás eseüeges akadozása vagy csökkentése pedig a bűnözés növekedéséhez vezethet. A közlekedési balesetek veszélyéről nem is beszélve. A lélekvándorlás már évezredekkel ezelőtt foglalkoztatta az embereket, de írásban foglalt tanrendje sokkal későbbi Létezik-e többször megismételt földi élet KATÓCS GYULA emrég Lélekvándorlás címmel jelentetett meg vallástörténeti, illetve bibliai alapvetéssel pszichológiai, valamint parapszichológiái kutatások eredményeinek fel- használásával írt könyvet a csicseri református gyülekezet. Szerzője Pándy Bertalan helyi lelkész, áld egyben a kassai Katechetikai Szeminárium vallástörténeti és ószövetségi tanszékének egyik előadója. Tiszteletes úr, könyvének alcíme Többször megismételt földi élet? Mi késztette önt e nem mindennapi témával foglalkozó publikáció megírására? Erre a kérdésre mindjárt a könyv előszavában választ kap az olvasó. A lélekvándorlás gondolata Indiában már évezredekkel ezelőtt foglalkoztatta az embereket, de annak írásban foglalt tanrendje sokkal későbbi, a Krisztus előtti 8. században keletkezett. Ez a gondolat ugyan az évszázadok során eljutott Európába Pándy Bertalan csicseri református lelkész is, de az a különböző társadalmaknak csak egy szűk rétegét érintette. Az elmúlt évtizedek során a hírközlő eszközök a távoli kultúrákat is közelebb hozták, így nálunk is széleskörű érdeklődést váltott ki a lélekvándorlás és az újra testet öltés (reinkarnáció) gondolata A dolgok a felszínen maradnak és nem közölnek mélyebb ismereteket. Van azonban az ismeretközlésnek egy másik véglete is, amit az ezoterikus (rejtett dolgokkal foglalkozó) sajtótermékek képviselnek. Ezek a lélekvándorlással kapcsolatban a tudományos ismeretekre hivatkozva közölnek ellentmondásos adatokat. így aztán sok, őszinte választ kereső ember még jobban elbizonytalanodik a kérdést illetően. A kiadvány tehát a lélekvándorlással kapcsolatos kérdéseket próbálja megvilágítani, esetleg részletesebben is beavatni a szellemtudományok világába? A könyv tájékozódási segítséget próbál nyújtani a lélekvándorlásról szóló tanítások rengetegében. Megszólalnak benne a szellemtudományok különböző területével foglalkozó kutatók, pszichológusok, parapszichológusok és a hit mélységeit boncolgató katolikus és protestáns teológusok egyaránt. Az olvasó sok meglepő, olykor talán megdöbbentő vagy elgondolkodtató dolgokról olvashat a könyvben. Olyanokról, amiről sokan úgy gondolják, azok már nem léteznek és már rég a mítoszok világába száműzte az ember. A könyvből viszont kiderül, hogy ma is léteznek. Olyan dolgokról is szó esik benne, amelyek létezését a legtöbb ember valóságnak tartja. Ezért van bennük sokszor szorongás és félelem. Ennek egyik motivációja az örök halál, az örök enyészet. A könyvből megtudjuk a reménységet ébresztő bizonyságtételt arról, hogy Isten nem halálra, hanem életre teremtette az embert. Tudna-e közelebbit is mondani ezekről a meglepő, vagy egyenesen megdöbbentő dolgokról? Mint tudjuk az ember két vüághoz tartozik, az anyagi és a lelki-szellemi világhoz. Az anyagi világ megismerésében már messzire jutott, a lelki-szellemi világ még csak most kezd kibontakozni előtte. Világunkat előszeretettel nevezzük természettudományos világnak, a fizika törvényeire alapulónak. Vagyis az, hogy a természeti vüágban a keletkezés, születés után törvényszerűen a fejlődés, az elöregedés és az enyészet, a halál következik. Ebből a gondolatrendszerből kiindulva vetették el, vagy mosolyogták meg sokan a Biblia azon leírásait, amelyek a láthatadan, érzékeinkkel fel nem fogható világ létezését tárgyalják, s amely be tud illeszkedni anyagi alapokra helyezett világunkba. Nos, hogy Jézus a tengeren járt és nem süllyedt el, ellentmond a gravitáció törvényének, az pedig, hogy halottakat támasztott fel, az enyészet törvényének. A természettudományra alapuló világkép az elmúlt évtizedekben azonban sokat változót. A tudósok egy csoportja rájött, hogy a racionalizmus épülő felvilágosodás a létező valóságnak csak egy részét világítja meg, a többi része éppen azért felülmúlja az emberi értelem lehetőségeit, homályban maradt. A lélek vüágának kutatói ezért kezdtek el komolyan odafigyelni az olyan jelenségekre, amelyeknek létét nem lehet letagadni, de a természettudomány nem akarta elfogadni. Az ezzel kapcsolatos kutatások azt is jelzik, hogy a sokáig megtagadott érzékeinken túli világból nem csak gyógyító, életet adó erők lépnek fel világunkba, hanem sötét szellemi erők, démonok is. Konkrétan? A könyvben példákkal alátámasztva tárulkozik elénk ezek megdöbbentő valósága. A kutatók által végzett ezirányú munkák eredményei re- ménységes távlatot nyírnak meg előttünk, mert megerősítik azt, amit a Biblián alapuló keresztény hit a halál utáni életről vall. Ebben a vonatkozásban örvendetes, hogy a protestáns és katolikus biblia teológia neves képviselői az élet és a halál e mezsgyéjén történő eseményekkel kapcsolatosan ugyanazon biblikus mélységgel nyilatkoznak. Hogyan vagy hol lehet hozzájutni a könyvhöz? Először is a csicseri református parókián, elfogadunk egyéni megrendeléseket is, de jobb, ha az érdeklődők a lelkészi hivatalokkal lépnek kapcsolatba, ahol a kollégák vállalják a közvetítő szerepet, lelkész híján esetleg a községi hivatal. A 218 oldalas terjedelemben megjelent könyv ára színes, kemény kötésben 110, puha borítólappal 85 korona. UTÓN - ÚTFÉLÉN Ott túl a rácson. Nem csoda, hogy bánatos szemekkel nézett a fényképezőgép lencséjébe a volt Nagykürtösi Gép- és Traktorállomás portájára vigyázó kutyus. Szomorúságának oka, hogy immár hosszú hónapok óta üresen áll az egykor szebb napokat is látott vállalat portája, teljesen felszámolták a céget. Kép, szöveg: Bodzsár Gyula A nagykaposi Erdélyi János Vegyeskar Tárkányban (Archív felvételek) Somogyi Tibor illusztrációs felvétele
