Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-14 / 288. szám, csütörtök

RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 14. Ötéves a hittel és szeretettel nevelő párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda - a kicsi harang felszentelése a jövőben erőt ad nekik a nehézségek leküzdésében Ä magyar mesevilág és a hit szellemében MIRIÁK FERENC gy idézetet „ha nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába”. Ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek - Szi­geti László oktatási államtitkár, Tóth Domonkos püspök, a kör­nyékbeli plébánosok és szülők, akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkal­mából rendezett, harangszentelés­sel egybekötött ünnepélyére. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónő kiemelte, hogy a kicsi harang felszentelése a jövőben erőt ad nekik a nehézségek leküz­désében és egyesíti őket jóban, rosszban, a testvéri szeretet által. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” - mondta az igazgatónő, „mert a szeretet türelmes, jóságos, a szere­tet nem irigykedik, nem kétkedik, nem hivalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasz­nát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisság­nak, de együtt örül az igazsággal, mindent remél, mindent eltűr, a szeretet soha el nem múlik. A szülők kíváncsian és bizakodva fo­gadták létezésünket, majd a meg­elégedésünknek köszönhetően széthintették működésünk jóhírét az egész régióban”. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalma­zottainak példaértékű, becsületes és szorgalmas munkáját és a múl­tért hálát adó, jövőbe bizalommal tekintő jubileumi esztendőt kívánt minden embertásunknak. Tóth Domonkos püspök harang­szentelő beszédében rámutatott arra, hogy a harangok szoros kap­csolatban vannak Isten népének életével. Hangjuk imára szólít, is­tentiszteletre hív, és jelzi a község vagy egyén életének örömteli, vagy éppen szomorú eseményeit. Megköszönte azon szülők bizal­mát, akik idehozták gyermeküket, hiszen a szeretetre nevelt gyerme­kek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt dik­táló felnőttek érveit. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püs­pök harangszentelését, baráti han­gon szólt mindegyikükhöz, mo­solyt csalva a gyermekek tekinteté­be, akik kultúrműsorral köszöntöt­ték a vendégeket. Az ünnepség vé­gén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. Az ünnepség végeztével az igazga­tónő készségesen állt rendelkezé­semre, hogy megosztja sikereit, de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Óvoda párját ritkí­tó kezdeményezés, Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda, de a működésüket megha­tározó körülmények és a családias jellegű, bensőséges gyermekbiro­dalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját, jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségün­ket, holott az érdeklődés alapján kétszer ennyien igényelnék ne­velői munkánkat. Már a következő tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülők, nehogy a korlátozott lehetőségek miatt eset­leg lemaradjanak a megüresedő helyekről. Egy ideje helyiséggon­dokkal küszködünk. Mivel az álta­lunk bérelt épület nem teszi le­Vízi Katalinjgazgató ünnepi beszédet mond Tóth Domonkos püspök megszenteli az új harangot hetővé, hogy bővítsünk, bízunk abban, hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására, hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehető legjobb körül­mények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szel­lemében. Az óvoda sokrétű foglal­kozásai (bábozás, dramaturgiai já­tékok, kézügyességi mesterségek, sportolás stb) valódi kincsesbá­nyának is nevezhetnénk a színvo­nalas gyermekbirodalmat. A ve­gyes korcsoporttal működő óvo­dánkban a nagyobb gyermekek törődnek a kisebbekkel, türelme­sen válaszolnak kíváncsi kérdése­ikre, az étkezésnél is példát mutat­nak és nevelően hatnak a kicsik vi­selkedésére. Ez a fajta gondoskodó szeretet a keresztény hitélet leg­szebb valósága. Mi nem erőszak­kal adagoljuk a gyermekre a val­lást, nem tartunk hittant és bibliai tanórákat. Játék formájában ta­nuljuk a szeretetet, és nemegyszer a idsgyermekek kérésére fordu­lunk a Jóistenhez szüleik gyógyu­lásáért, kistestvérük születésének megköszönéséért. Míg az igazgatónő a vendégeket kíséri ki, addig sikerült három szülőt megkérnem, hogy mondják el ők hogyan is látják az óvoda működését? Nagy Krisztina: „ez a óvoda való­ban a szeretet bölcsője. Nekem mind a két gyermekem ide járt. A gyermekek nagyon sokat tanulnak ebben az óvodában, kellemes kör­nyezetben van, nagyszerű pedagó­gusok keze alatt remélem teljesér­tékű emberek válnak belőlük.” Szabó Elena: „Egy kínai bölcs mondta:; a gyermeknek az első hat éve a legfontosabb, amit az első hat évében tapasztal és át él, az fogja egész életét irányítani.” Nagy Angelika: „a szeretetre és a közösségre tanítják a gyermeket, sokan megtanulnak az óvóné­niktől és a közösségbe gyorsabban be tudnak illeszkedni. Ez olyan gondoskodó szeretet a keresztény hitélet legszebb valósága. ” Négy évvel ezelőtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatásá­ra. A támogatóknak köszönhetően sikerül a gyermekek részére új me­sekönyvet, rajzlapokat és egyéb ta­neszközöket vásárolni. Szlovákia egyetlen magyar egyhá­zi óvodája - gyömölcsöző, gyer­meknevelő munkájának köszön­hetően - kinőtte önmagát. Példa­értékű, sokrétű szaktevékenysé­gük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságá­ban tükröződik. Ha a segítőkész­ség felülkerekedne a törvényt dik­táló felnőttek közömbösségén az egyházi óvoda a gyermekeket megillető körülmények között vi­rágozhatna tovább. Elöl a mai óvodások, hátuk mögött a volt növendékek (A szerző felvételei) A Galántai Járási Hivatalban élnek a kisebbségi nyelvhasználati törvény által nyújtott lehetőségekkel Magyar nyomtatványok a hivatalokban KRASCSENICS GÉZA Barkán összefogott a község apraja-nagyja Röplabdapálya épült KMOTRIK PÉTER A z egyes önkormány­zatok a múlt év szep- || temberében életbe lé­pett kisebbségi nyelv- ■■■ használati törvény hi­ányosságaival magya­rázzák, hogy a magyar nemzetiségű polgárok nem használják anyanyel­vűket az írásos érintkezésben. Az ilyen és ehhez hasonló bírálatok nem a legszerencsésebbek közé tar­toznak, mert a települések önkor­mányzatainak, a járási hivatalok­nak kell élni a törvényadta lehe­tőséggel. Ha ezt teszik, máris beiga­zolódik, a törvénynek van értelme, több mint lehetőségről van szó, ami gyakorlatilag annyit jelenthet, a ki­sebbségi nyelv használata nemcsak magánügy, hanem kötelezi is az ön- kormányzatokat, a járási hivatalok szakosztályait. A kisebbségi nyelvtörvény gyakorla­ti alkalmazásával már eddig is na- gyott lépett előre a Galántai Járási Hivatal, mert a múlt év szeptembe­rével az információs táblákat két­nyelvűre cserélték, olvashatóak a hivatali osztályok magyar nevei és a magyar nyelvű ügyfélfogadás, ügy­intézés is természetes lett. Pomothy László, a Galántai Járási Hivatl elöl­járója arról tájékoztatott, hogy nem szorítkoznak csupán a hivatali osz­tályok magyar neveinek a kifüg­gesztésére. Kidolgozták a hivatalos érintkezésben használatos forma- nyomtatványok, űrlapok és határo­zatok szlovák nyelvű mintacsomag­ját, amelyet a 174/99-es kisebbségi nyelvtörvény értelmében, össz­hangban az alkotmánnyal, meg­küldték a kormányhivatal kisebbsé­gi- és emberjogi főosztályára. A kez­deményezést az illetékesek nem ki­fogásolták. A formanyomtatványo­kat a kormányhivatal szakemberei magyar nyelvre fordították és visz- szaküldték őket véleményezésre a járási hivatalhoz. A nyomtatványok szakmai elbírálását a magyar nyel­vű hivatali kommunikáció segítsé­gével létrehozott különbizottság vé­gezte el. Novemberben Galántán összegezték a munkát, és megáll­apították, hogy néhány nyomtat­ványban pontatlanul fordított kife­jezések, elvi szempontból kifogásol­ható hibák találhatók, amelyekről tájékoztatták a kormányhivatalt. Miután a kettős értelmű szakkifeje­zéseket magyarosították, pontosí­tották, a kijavított változatokat, for­manyomtatványokat visszaküldték az illetékes kormányhivatalnak. Je­lenleg az ügy abban a stádiumban van, hogy a kormányhivatal kisebb­ségi- és emberjogi főosztályától bár­melyik nap megkaphatják a hivata­los kapcsolatokban használatos ma­gyar nyelvű formanyomtatványok kijavított változatát. Ezzel a lépéssel a Galántai Járási Hivatal vala­mennyi szakosztályára az szlovák nyelvű nyomtatványok mellé a ma­gyar nyelvű nyomtatványok, hatá­rozatok százai kerülnek. Az új le­hetőséggel és joggal természetesen a magyar nemzetiségű állampolgá­roknak élni kell és ismerni ahhoz, hogy az ügyfelek a hivatalos kap­csolatokban a járási hivatal szakosz­tályain magyar nyelvű nyomtatvá­nyokat kérhessenek. Pomothy László, járási elöljáró po­zitív szellemben értékelte a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasz­nálati törvényt. Elmondása szerint a meciari időszakban a magyar nemzetiségűek háttérbe szorultak. Múlt év szeptemberétől szóban az ügyek százai intéződnek magyar nyelven. Sajnos, ez nem mondható el az írásos érintkezésben. Az em­berek mintha rossz beidegződéstől tartanának. A múlt év szeptembe­rétől a járási hivatal egyetlen osz­tályára sem érkezett magyar nyel­vű beadvány. Két magyar nyelvű panasz még a törvény életbe lépte előtt érkezett, amire magyarul is válaszoltak. A járási elöljáró bízik abban, hogy a magyar nyelvű nyomtatványokat követően az írá­sos érintkezésben is használni fog­ják jogaikat a magyar anyanyelvű polgárok. A törvény a hivatalos kapcsolatokban szóban és írásban legalizálta a kisebbségi nyelv használatát. „A lakosságnak tudatosítani kell, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nemcsak a kétnyelvű helységnév- táblákra, információs tájékoztatóra vagy hivatali osztályok magyar ne­veinek kifüggesztésére, hanem a szóbeli és írásos ügyintézésekre egyaránt vonatkozik. Ez annyit je­lent, minden beadott magyarul írt beadvány és kérelem hivatalosnak tekinthető és magyarul is kell meg­válaszolni. Persze, az állampolgá­rok csak úgy tudnak jogaikkal élni, ha ismerik is azokat. Létfontosságú, hogy a jövőben a sajtó többet fogla­kozzon a kisebbségi nyelvtörvény helyes irányú megvilágításával, a jó, kezdeményező példák népszerűsí­tésével. El kell utasítani az olyan né­zeteket, miszerint a tavaly elfoga­dott törvény semmire se jó, semmi­re nem kötelezi a polgármestereket, önkormányzatokat, járási hivatalo­kat, igenis kötelez, az önkormány­zatok, hivatalvezetők kezdeménye­zésétől, kiállításától függ, hogy a törvényből mit valósítunk meg, s tudni kell jogainkkal élni” - mondta Pomothy László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója. arka egy kicsiny, 400 lelket számláló telepü­lés a Gömör-Tornai karsztban csörgedező Csermosnya-patak völ­gyében. A Rozsnyói já­rásbeli falunak az idén lett egy röp­labdapályája. Éppen olyan, ami­lyennek a nagykönyv szerint lennie kell. Alapját salakkal töltötték fel, felületét gombaszögi homokkal fed­ték, és végül vízelvezető csatornával is körbekerítették készítői. A pálya megálmodója a község egyik fiatal lelkes polgára, leső Béla volt. Mint mondjayaz volt ezzel a terve, hogy a pálya készítése révén megpróbálja összehozni a község lakóit, akiknek különböző a gondolkodásuk és a mentalitásuk, koruk és neveltetésük szerint. A környéken nagy a munka- nélküliség, kevés fiatal magyar há­zaspár maradt otthon a faluban, a roma családok viszont robbanássze­rűen gyarapodnak. A pálya megál­modása után leső Béla a tettek me­zejére lépett. Első lépésként a pénz előteremtését tűzte ki célul. Meg­tudta, hogy az egyik civil szervezet, az ETP Slovakia által irányított Tvoja Zem (A Te Földed) elnevezésű pályázati program keretében anyagi támogatást lehet nyerni olyan pro­jektumokra is, mint egy röplabda- pálya építése. Sajnos lekéste a pá­lyázat határidejét. Mégsem utazott fel hiába a kassai ETP-sek irodájába. Tájékoztatták a Globtel GSM válla­lat Konto Globtel elnevezésű pályá­zati programjáról. Elkészítette a pá­lyázatot, elküldte Pozsonyba, a Globtel 35000 koronát adott anyag­ra, a község ezt az összeget további 10 000 koronával toldotta meg. A pálya két hónap alatt készült el. 30 bárkái kapcsolódott be a munkála­tokba. A legfiatalabb önkéntes 7, a legidősebb pedig 73 éves. A pálya elkészítésére irányuló projektum a Globtel GSM vállalat Globtel Konto elnevezésű pályázati programja során nyert anyagi támogatásnak köszönhetően valósult meg (leső Béla felvétele) (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents