Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-14 / 288. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 14. Ötéves a hittel és szeretettel nevelő párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda - a kicsi harang felszentelése a jövőben erőt ad nekik a nehézségek leküzdésében Ä magyar mesevilág és a hit szellemében MIRIÁK FERENC gy idézetet „ha nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába”. Ezt az idézetet olvashatták azok a meghívott vendégek - Szigeti László oktatási államtitkár, Tóth Domonkos püspök, a környékbeli plébánosok és szülők, akik meghívót kaptak a párkányi Szent Imre Magyar Egyházi Óvoda fennállásának 5 évfordulója alkalmából rendezett, harangszenteléssel egybekötött ünnepélyére. Megnyitó beszédében Vízi Katalin igazgatónő kiemelte, hogy a kicsi harang felszentelése a jövőben erőt ad nekik a nehézségek leküzdésében és egyesíti őket jóban, rosszban, a testvéri szeretet által. „Óvodánk életének mozgatóereje a szeretet és a családiasság” - mondta az igazgatónő, „mert a szeretet türelmes, jóságos, a szeretet nem irigykedik, nem kétkedik, nem hivalkodik fel, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent remél, mindent eltűr, a szeretet soha el nem múlik. A szülők kíváncsian és bizakodva fogadták létezésünket, majd a megelégedésünknek köszönhetően széthintették működésünk jóhírét az egész régióban”. Megköszönte az óvoda jelenlegi és volt alkalmazottainak példaértékű, becsületes és szorgalmas munkáját és a múltért hálát adó, jövőbe bizalommal tekintő jubileumi esztendőt kívánt minden embertásunknak. Tóth Domonkos püspök harangszentelő beszédében rámutatott arra, hogy a harangok szoros kapcsolatban vannak Isten népének életével. Hangjuk imára szólít, istentiszteletre hív, és jelzi a község vagy egyén életének örömteli, vagy éppen szomorú eseményeit. Megköszönte azon szülők bizalmát, akik idehozták gyermeküket, hiszen a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi tisztasága messze túlragyogja a törvényt diktáló felnőttek érveit. A gyermekek csillogó szemekkel figyelték a püspök harangszentelését, baráti hangon szólt mindegyikükhöz, mosolyt csalva a gyermekek tekintetébe, akik kultúrműsorral köszöntötték a vendégeket. Az ünnepség végén Wurster Ilona emléklapokat adott át a gyermekeknek. Az ünnepség végeztével az igazgatónő készségesen állt rendelkezésemre, hogy megosztja sikereit, de beszélt a gondokról is: „A párkányi Szent Imre Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Óvoda párját ritkító kezdeményezés, Szlovákiában van már ugyan két szlovák egyházi óvoda, de a működésüket meghatározó körülmények és a családias jellegű, bensőséges gyermekbirodalom egyedivé teszi a párkányi csoport munkáját, jelenleg húsz kisgyermek látogatja közösségünket, holott az érdeklődés alapján kétszer ennyien igényelnék nevelői munkánkat. Már a következő tanévre is bejelentették hozzánk gyermekeiket a szülők, nehogy a korlátozott lehetőségek miatt esetleg lemaradjanak a megüresedő helyekről. Egy ideje helyiséggondokkal küszködünk. Mivel az általunk bérelt épület nem teszi leVízi Katalinjgazgató ünnepi beszédet mond Tóth Domonkos püspök megszenteli az új harangot hetővé, hogy bővítsünk, bízunk abban, hogy a város kezet nyújt e gondok megoldására, hiszen a párkányi lakosok kisgyermekeiket szeretnék a lehető legjobb körülmények között nevelni és formálni a szeretet és a keresztény hit szellemében. Az óvoda sokrétű foglalkozásai (bábozás, dramaturgiai játékok, kézügyességi mesterségek, sportolás stb) valódi kincsesbányának is nevezhetnénk a színvonalas gyermekbirodalmat. A vegyes korcsoporttal működő óvodánkban a nagyobb gyermekek törődnek a kisebbekkel, türelmesen válaszolnak kíváncsi kérdéseikre, az étkezésnél is példát mutatnak és nevelően hatnak a kicsik viselkedésére. Ez a fajta gondoskodó szeretet a keresztény hitélet legszebb valósága. Mi nem erőszakkal adagoljuk a gyermekre a vallást, nem tartunk hittant és bibliai tanórákat. Játék formájában tanuljuk a szeretetet, és nemegyszer a idsgyermekek kérésére fordulunk a Jóistenhez szüleik gyógyulásáért, kistestvérük születésének megköszönéséért. Míg az igazgatónő a vendégeket kíséri ki, addig sikerült három szülőt megkérnem, hogy mondják el ők hogyan is látják az óvoda működését? Nagy Krisztina: „ez a óvoda valóban a szeretet bölcsője. Nekem mind a két gyermekem ide járt. A gyermekek nagyon sokat tanulnak ebben az óvodában, kellemes környezetben van, nagyszerű pedagógusok keze alatt remélem teljesértékű emberek válnak belőlük.” Szabó Elena: „Egy kínai bölcs mondta:; a gyermeknek az első hat éve a legfontosabb, amit az első hat évében tapasztal és át él, az fogja egész életét irányítani.” Nagy Angelika: „a szeretetre és a közösségre tanítják a gyermeket, sokan megtanulnak az óvónéniktől és a közösségbe gyorsabban be tudnak illeszkedni. Ez olyan gondoskodó szeretet a keresztény hitélet legszebb valósága. ” Négy évvel ezelőtt létrehoztak egy alapítványt az óvoda támogatására. A támogatóknak köszönhetően sikerül a gyermekek részére új mesekönyvet, rajzlapokat és egyéb taneszközöket vásárolni. Szlovákia egyetlen magyar egyházi óvodája - gyömölcsöző, gyermeknevelő munkájának köszönhetően - kinőtte önmagát. Példaértékű, sokrétű szaktevékenységük a szeretetre nevelt gyermekek szellemi és érzelmi gazdagságában tükröződik. Ha a segítőkészség felülkerekedne a törvényt diktáló felnőttek közömbösségén az egyházi óvoda a gyermekeket megillető körülmények között virágozhatna tovább. Elöl a mai óvodások, hátuk mögött a volt növendékek (A szerző felvételei) A Galántai Járási Hivatalban élnek a kisebbségi nyelvhasználati törvény által nyújtott lehetőségekkel Magyar nyomtatványok a hivatalokban KRASCSENICS GÉZA Barkán összefogott a község apraja-nagyja Röplabdapálya épült KMOTRIK PÉTER A z egyes önkormányzatok a múlt év szep- || temberében életbe lépett kisebbségi nyelv- ■■■ használati törvény hiányosságaival magyarázzák, hogy a magyar nemzetiségű polgárok nem használják anyanyelvűket az írásos érintkezésben. Az ilyen és ehhez hasonló bírálatok nem a legszerencsésebbek közé tartoznak, mert a települések önkormányzatainak, a járási hivataloknak kell élni a törvényadta lehetőséggel. Ha ezt teszik, máris beigazolódik, a törvénynek van értelme, több mint lehetőségről van szó, ami gyakorlatilag annyit jelenthet, a kisebbségi nyelv használata nemcsak magánügy, hanem kötelezi is az ön- kormányzatokat, a járási hivatalok szakosztályait. A kisebbségi nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásával már eddig is na- gyott lépett előre a Galántai Járási Hivatal, mert a múlt év szeptemberével az információs táblákat kétnyelvűre cserélték, olvashatóak a hivatali osztályok magyar nevei és a magyar nyelvű ügyfélfogadás, ügyintézés is természetes lett. Pomothy László, a Galántai Járási Hivatl elöljárója arról tájékoztatott, hogy nem szorítkoznak csupán a hivatali osztályok magyar neveinek a kifüggesztésére. Kidolgozták a hivatalos érintkezésben használatos forma- nyomtatványok, űrlapok és határozatok szlovák nyelvű mintacsomagját, amelyet a 174/99-es kisebbségi nyelvtörvény értelmében, összhangban az alkotmánnyal, megküldték a kormányhivatal kisebbségi- és emberjogi főosztályára. A kezdeményezést az illetékesek nem kifogásolták. A formanyomtatványokat a kormányhivatal szakemberei magyar nyelvre fordították és visz- szaküldték őket véleményezésre a járási hivatalhoz. A nyomtatványok szakmai elbírálását a magyar nyelvű hivatali kommunikáció segítségével létrehozott különbizottság végezte el. Novemberben Galántán összegezték a munkát, és megállapították, hogy néhány nyomtatványban pontatlanul fordított kifejezések, elvi szempontból kifogásolható hibák találhatók, amelyekről tájékoztatták a kormányhivatalt. Miután a kettős értelmű szakkifejezéseket magyarosították, pontosították, a kijavított változatokat, formanyomtatványokat visszaküldték az illetékes kormányhivatalnak. Jelenleg az ügy abban a stádiumban van, hogy a kormányhivatal kisebbségi- és emberjogi főosztályától bármelyik nap megkaphatják a hivatalos kapcsolatokban használatos magyar nyelvű formanyomtatványok kijavított változatát. Ezzel a lépéssel a Galántai Járási Hivatal valamennyi szakosztályára az szlovák nyelvű nyomtatványok mellé a magyar nyelvű nyomtatványok, határozatok százai kerülnek. Az új lehetőséggel és joggal természetesen a magyar nemzetiségű állampolgároknak élni kell és ismerni ahhoz, hogy az ügyfelek a hivatalos kapcsolatokban a járási hivatal szakosztályain magyar nyelvű nyomtatványokat kérhessenek. Pomothy László, járási elöljáró pozitív szellemben értékelte a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Elmondása szerint a meciari időszakban a magyar nemzetiségűek háttérbe szorultak. Múlt év szeptemberétől szóban az ügyek százai intéződnek magyar nyelven. Sajnos, ez nem mondható el az írásos érintkezésben. Az emberek mintha rossz beidegződéstől tartanának. A múlt év szeptemberétől a járási hivatal egyetlen osztályára sem érkezett magyar nyelvű beadvány. Két magyar nyelvű panasz még a törvény életbe lépte előtt érkezett, amire magyarul is válaszoltak. A járási elöljáró bízik abban, hogy a magyar nyelvű nyomtatványokat követően az írásos érintkezésben is használni fogják jogaikat a magyar anyanyelvű polgárok. A törvény a hivatalos kapcsolatokban szóban és írásban legalizálta a kisebbségi nyelv használatát. „A lakosságnak tudatosítani kell, a kisebbségi nyelvhasználati törvény nemcsak a kétnyelvű helységnév- táblákra, információs tájékoztatóra vagy hivatali osztályok magyar neveinek kifüggesztésére, hanem a szóbeli és írásos ügyintézésekre egyaránt vonatkozik. Ez annyit jelent, minden beadott magyarul írt beadvány és kérelem hivatalosnak tekinthető és magyarul is kell megválaszolni. Persze, az állampolgárok csak úgy tudnak jogaikkal élni, ha ismerik is azokat. Létfontosságú, hogy a jövőben a sajtó többet foglakozzon a kisebbségi nyelvtörvény helyes irányú megvilágításával, a jó, kezdeményező példák népszerűsítésével. El kell utasítani az olyan nézeteket, miszerint a tavaly elfogadott törvény semmire se jó, semmire nem kötelezi a polgármestereket, önkormányzatokat, járási hivatalokat, igenis kötelez, az önkormányzatok, hivatalvezetők kezdeményezésétől, kiállításától függ, hogy a törvényből mit valósítunk meg, s tudni kell jogainkkal élni” - mondta Pomothy László, a Galántai Járási Hivatal elöljárója. arka egy kicsiny, 400 lelket számláló település a Gömör-Tornai karsztban csörgedező Csermosnya-patak völgyében. A Rozsnyói járásbeli falunak az idén lett egy röplabdapályája. Éppen olyan, amilyennek a nagykönyv szerint lennie kell. Alapját salakkal töltötték fel, felületét gombaszögi homokkal fedték, és végül vízelvezető csatornával is körbekerítették készítői. A pálya megálmodója a község egyik fiatal lelkes polgára, leső Béla volt. Mint mondjayaz volt ezzel a terve, hogy a pálya készítése révén megpróbálja összehozni a község lakóit, akiknek különböző a gondolkodásuk és a mentalitásuk, koruk és neveltetésük szerint. A környéken nagy a munka- nélküliség, kevés fiatal magyar házaspár maradt otthon a faluban, a roma családok viszont robbanásszerűen gyarapodnak. A pálya megálmodása után leső Béla a tettek mezejére lépett. Első lépésként a pénz előteremtését tűzte ki célul. Megtudta, hogy az egyik civil szervezet, az ETP Slovakia által irányított Tvoja Zem (A Te Földed) elnevezésű pályázati program keretében anyagi támogatást lehet nyerni olyan projektumokra is, mint egy röplabda- pálya építése. Sajnos lekéste a pályázat határidejét. Mégsem utazott fel hiába a kassai ETP-sek irodájába. Tájékoztatták a Globtel GSM vállalat Konto Globtel elnevezésű pályázati programjáról. Elkészítette a pályázatot, elküldte Pozsonyba, a Globtel 35000 koronát adott anyagra, a község ezt az összeget további 10 000 koronával toldotta meg. A pálya két hónap alatt készült el. 30 bárkái kapcsolódott be a munkálatokba. A legfiatalabb önkéntes 7, a legidősebb pedig 73 éves. A pálya elkészítésére irányuló projektum a Globtel GSM vállalat Globtel Konto elnevezésű pályázati programja során nyert anyagi támogatásnak köszönhetően valósult meg (leső Béla felvétele) (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele)
