Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-13 / 287. szám, szerda

Digitália ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 13. MATÁV-HÍREK Használhatatlan a WAP Egy november 30-án publi­kált jelentésben a Nielsen Norman Group azt állította, a WAP közel sem annyira hasz­nálható, mint azt a mobilcé­gek állítják. A Wireless Application Protocol (WAP) az első lépes a mobilinternet felé, azonban a technológiát a tartalmakat ajánló vállala­tok túlértékelték, derült ki abból a mélyreható tanul­mányból, melyet a kaliforniai Nielsen Norman Group készí­tett. „Véleményem szerint a vállalkozásoknak nem kelle­ne pénzt pazarolniuk olyan WAP-os szolgáltatások kifej­lesztésére, melyeket senki sem fog használni, mert a WAP maga használhatatlan”- mondta Jakob Nielsen. Mindezt alátámasztani lát­szik az a tanulmány is, amely szerint Svédországban, a mobilkommunikáció hazájá­ban az emberek átlagosan napi egy percet böngésznek WAP-os telefonjaikkal. Ennek ellenére Nielsen szerint ko­moly jövője van az igazi mobilinternetnek, mely való­színűleg fejlettebb technikai háttérrel rendelkezik majd. Meglepő, de Nielsen az első olyan szakértő, aki nyíltan felszólalt a WAP ellen, azon újságírók mellett, akik már hónapok óta hangoztatják, hogy a WAP nem több egy felfújt lufinál. Jakob Nielsen szerint a cégek akkor cselek­szenek a legjobban, ha kivár­ják a jelenlegi WAP eltűnését, miközben a később alkalma­zandó mobilinternetes straté­giájukon törik a fejüket. A webbel is hasonló történt. Egy, a cég által készített 1994-es tanulmány szerint az internetet akkoriban a „nehe­zen kezelhető” kategóriába so­rolták az emberek. Azóta a há­lózat mögött álló technológiát továbbfejlesztették, ezért egy­re több és több felhasználót szerez magának a világháló. Lépett a Microsoft A redmondi vállalat figyel­meztette a Security Focus.com vezetőjét, ne kö­zölje a továbbiakban a Micro­soft szerverein található, biz­tonsági réseket tárgyaló fóru­mok és weboldalak tartalmát, mivel ezzel szerzői jogot sért. A szoftveres biztonsági prob­lémákkal foglalkozó, szakem­berek körében meglehetősen népszerű BugTraq levelezési lista tartalmára orroltak meg a Microsoft ügyvédei. Szerin­tük ugyanis a szoftveróriás weboldaláról származó, biz­tonsági résekről tájékoztató üzenetek újraközlésével a SecurityFocus.com megsérti a szerzői jogokat. A jogsértés­sel vádolt vállalat vezetője, Elias Levy a BugTraq lista tagjait e-mailben tájékoztatta a történtekről. A közlemény az infotech világ biztonságá­val foglalkozó szakemberek egyöntetű tiltakozását váltot­ta ki, a Slashdot magazin egyenesen „ostobának” ne­vezte a Microsoft vádjait. Levy közölte, hogy a történ­tek ellenére továbbra is tájé­koztatni fogja a BugTraq lista olvasóit a Microsoft szoftve­reiben és szolgáltatásaiban rejlő hibákról, azonban a jö­vőben nem lesz hajlandó egyetlen linket sem elhelyez­ni a Microsoft szerverén ta­lálható azon weboldalakra, amelyek a problémával fog­lalkoznak vagy esetleg meg­oldást kínálnak. Az Elveszett sziget - Strateny ostrov című játék története ezúttal két személy, a bizarr nevű főhős, Jelcin és barátnője, Diana körül zajlik Gyerünk vissza a kalózok korába A szerelmesek végül azért csak egymásra találnak... KOLLER PÉTER ki szereti a kalandjáté­kokat, nem veti meg a nívós fejtörőket és nem utolsó sorban jó adag türelemmel is rendel­kezik, annak egyene­sen csemege ez a játék. Maga az ödet nem igazán újkeletű, ugyanis az előkészületei már 1995- ben elkezdődtek. Az pedig csak kü­lön öröm, hogy a munkálatokban oroszlánrészt válaltak szlovákiai programozóink is. Sajnos azonban különböző gondok miatt a készí­tőknek mindössze ebben az évben sikerült végleges formájában a nagyközönség elé tárni munkájuk gyümölcsét. Az éveken át tartó ké­szülődés viszont akarva-akaratla- nul rányomta bélyegét a játékra. Az ugyanis még mindig csak a jópár évvel ezelőtt szokásos követelmé­nyeknek tesz eleget. Biztosan sokan emlékeznek még a Gobgiins, Zlodej, vagy a Poldához hasonló kreációkra. A Strateny Ostrov is ezen játékok mintájára készült, gra­fikailag persze már valamelyest gazdagabb kalandjáték. Nem azt akarom mondani, hogy ez a stílus teljességgel rossz, de ennyi idő el­teltével egyre jobban kezd elavulttá válni, és a hasonló nem kellően kor­szerűsített játékok előbb-utóbb unalmassá válnak. Nem biztos, hogy a nagyközönség körében is akkora tetszést fognak kiváltam, amekkora örömöt maguk a készí­tők éreztek művük befejezésekor. Talán megszívlelendő dolog lenne végre kitörni abból az egyhangú kétdimenziós világból, ami a cseh, illetve ezzel együtt a szlovák játék- gyártást jellemzi, és a korszerűsítés fényében változtatni ezen a hosszú idő óta berögződött sablonos stílu­son. Én személy szerint szívem csückében reménykedtem is ebben, amikor kezembe vettem a játékot, ám reményeim sajnos egy csapásra szétfoszlottak. Vajon ez is mindösz- sze csak egy a sok közül? A döntést az olvasókra hagyom. A történet ezúttal két személy, a meglehetősen szokatlan névre hall­gató főhős, Jelcin és barátnője, Dia­na körül zajlik. A sztori egy roppant érdekes bevezetővel kezdődik. Jel­cin és Diana egy kihalt, sötét utcán sétálnak, amikor tűzpárbajba keve­rednek néhány furcsa jelmezt vise­lő, természetesen a legmodernebb lézerfegyverekkel felszerelkezett emberrel, akik mindkettőjüket lelö­vik. Ennek hatására a távoli múltba csöppennek, abba a korba, amikor a világ vizeit még javában a kalózok uralták. Eme rövid felvezetés után következik a játék. Jelcin bőrébe bújva indulhatunk kedvesünk fel­kutatására. Utunk során számos lo­gikai feladat megoldásával jutha­tunk előre, amelyek - hát, őszintén szólva - nem mindig annyira ké- zenfekvőek. Éppen ezért a játék hosszabb időn át való játszása je­lentősen megviseli még a legtürel­mesebb játékos idegrendszerét is. A tűrésküszöböt átlépve jelentkezik a sokak által ismert „keyboard kick­box”, nem éppen szalonképes kife­jezések skandálása kíséretében. Ha lehiggadtunk, újult erővel vágha­tunk neki a további talányok meg­oldásának, amelyek azért nem tel­jesen megoldhatatlanok, csak ese­tenként az átlagosnál jobban bele kell magunkat élni hősünk szerepé­be. Például történhet ez akkor, ami­kor egy börtöncellából való kijutá­sunk módját próbáljuk meglelni. Számomra a cellaajtó zárjának jobb belátásra bírása tűnik a legkézen­fekvőbbnek, lehetőség szerint vala­miféle feszítőszerszám alkalmazá­sával. Ezesetben azonban az évszá­zadok során jól bevált módszer mit sem ér. A megoldás ugyanis egy egyszerű vörös lepel okos használa­tában rejlik. Főhősünk nemes egy­szerűséggel mögérejtőzik, hipp- hopp, és bármiféle nehézség nélkül David Copperfield módján átvará­zsolja magát cellája rácsain... Ezen felül természetesen még szá­mos hasonló fejtörést okozó talányt kell megoldanunk. A kemény mun­ka viszont meghozza megérdemelt gyümölcsét. Viszontagságos utunk végén rálelünk kedvesünkre, akivel végül békésen hazatérhetünk saját korunkba. Vagy mégsem...? A ké­szítők ugyanis gondoskodtak az iz­galmas befejezésről, ugyanis nem mindegy, hogy milyen utat válasz­tunk arról a bizonyos elveszett szi­getről való menekülésünk során. Ettől függően a négy lehetséges végkifejlet valamelyike vár ránk, ami nem kell, hogy feltétlenül jól végződjön. A történet után ejtsünk még pár szót a játék kivitelezéséről Az egyes helyszínek és hátterek mindegyke (számuk meghaladja a százat) kéz­zel rajzolt, a legapróbb részletekig kidolgozott, a minél nagyobb élet­hűség érdekében különféle animá­ciókkal tarkított, például hullámzó tenger, csordogáló patak,...stb. A szereplők mozgása többé-kevésbé jól kidolgozott, de azért még jó messze van az élethűségtől. Emel­lett a játékra nézve nagy negatí­vum, hogy kizárólag a 8 bites szín­mélységet támogatja, aminek kö­szönhetően helyenként a színátme­netek eléggé durvára sikerültek. Az egyes pályák közti összekötőfilmek úgyszintén meglehetősen siralma­sak. Inkább emlékeztetnek egy kez- dedeges rajzfilmre (mert az is), mint a manapság már elvárható számítógépes animációkra. A zene, szöveg és hangeffektusok te­kintetében egészen jó munkát végez­tek a fiúk. Habár a zenei aláfestés stí­lusa nem túlságosan felel meg a ka­lózkor stílusának, ám a techno és rockos betétek jelentősen hozzájá­rulnak a játék hangulatánakjavításá- hoz. Azon kívül, hogy a szereplők gyakran finom humorral fűszerezett mondanivalója folyamatosan olvas­ható a képernyőn, ékes cseh szinkron is gondoskodik szórakoztatásunkról. Összességében véve viszonylag szé­pen kidolgozott a játék, de tegyük hozzá, hogy inkább tesz eleget a há­rom évvel ezelőtt támasztott köve­telményeknek, mint a mai, kissé ta­lán már túlzott elvárásoknak. Ép­pen ezért nem tartom valószínű­nek, hogy komoly vetélytársa lehet a ma divatos játékok bármelyiké­nek is. Az árát tekintve viszont jó vételnek számít, szép ajándék lehet karácsonyra. A játékot annak szlovákiai forgal­mazója, a Digital Media Trade Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. www.digitalmediatrade.sk Kiskereskedelmi forgalmazója az AutoCont Kft., a játék megvásárol­ható az összes kirendeltségében. A cikk szerzője a Pentacom Net cég külső munkatársa. Néha a legkézenfekvőbbnek tűnő megoldás egyáltalán nem megfelelő Hatodik érzék - The Sixth Sense - a címe annak a tavalyi év nem várt kasszasikert arató thrillerének, amely nemrég DVD-változatban is megjelent Az egyszerűség győzelme - a filmet Oscar-díjra jelölték A rémült kisgyerek, aki félni, de élni se akar már WEISZ TAMÁS tavalyi év második fe­lének nagy slágere volt az indiai származású M. Night Shyamalan thrillere. Az év végi el­számolások és a nézők nt is csak a Star Wars első epizódja tudta megelőzni. Világszerte több mint hatszáz mil­lió bevételt hozott, így - a jelenlegi állás szerint - minden idők kilen­cedik legjövedelmezőbb filmje. Mindezt nem a különböző techni­kai csodáknak, számítógéppel te­remtett lényeknek, vagy brutális­véres jeleneteinek köszönheti, ha­nem a nagyszerű színészi alakítá­soknak, a megtévesztően egysze­rűnek tűnő történetvezetésnek, és annak a zseniális csavarnak, amely szinte a fotelhoz szögezi a nézőt az utolsó percekben. Nem véletlen, hogy a filmet és al­kotóit hat kategóriában is Oscar- díjra jelölték. Jelölt volt a legjobb eredeti forgatókönyv, a legjobb film és a legjobb rendezés kategó­riában. Ezek mellett díjra jelölték Haley Joel Osment a halottlátó gyerek, Cole Sear, és Toni Cotlettet, Cole édesanyjának meg­formálásáért, valamint Andrew Mondsheint a vágásért. A bűvös hatos A DVD-n két helyen is „visszakö­szön” a film címében szereplő ha­tos szám. Az egyik, és talán legfon­tosabb hatos a magyar szinkron­ban megtalálható hat, pontosab­ban öt plusz egy csatorna. Ugyanis a Hatodik érzék a második olyan DVD, amelyen található Dolby Digital 5.1-es magyar szinkron! Angol és magyar szinkronnal vé­gignézve a filmet elmondható, hogy a kettő között nincs minőség­beli különbség. Azon lehet vitat­kozni, hogy mennyire találták el az egyes szereplők szinkronhangját, ám a zene, a zajok, a zörejek, az ef­fektusok mind-mind a „helyükön vannak”. Aki szívesebben nézi a filmet az eredeti hanggal, annak sem kell le­mondania a magyar fordításról, ugyanis a lemezen tíz másik nyelv társaságában megtalálható a ma­gyar felirat is. Érdemes lett volna még egy feliratot feltenni a lemez­re, azoknak a szövegeknek a fordí­tásával, amelyek csak a képen je­lennek meg (például amikor dr. Crowe lefordítja, hogy mit mondott Cole latinul). Ézek a magyar felira­ton megtalálhatók, de viszonylag ritkán nézi valaki egyszerre szink- ronizáltan és feliratosán a filmet. A Hatodik érzék DVD-jének másik „hatosa” az extrák között található hat téma, amelyekről a film készítői és szerplői - elsősorban Shyalaman - beszélnek, mesélnek. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az interjúk áltagos hossza alig vala­mivel több mint hat perc. A storyboardot és a filmet összeha­sonlító részben Shyamalan bemu­tatja a képes forgatókönyv fontos­ságát az éttermi jelenet hat (már megint egy hatos) kockáján. A The Cast című rövidfilmben a főszerep­lők, a rendező és a producerek be­szélnek a szereplőválasztásról. Többek között kiderül, honnan olyan ismerős a dr. Crowe-t hasba lövő Vincent Grayt alakító színész: nem más, mint Donnie Wahlberg, a New Kids On The Block hajdani frontembere. A filmekben általá­ban is, de thrillerekben kiemelten fontos szerepe van a zenének, a hanghatásoknak. A Hatodik érzék zenéjéről és hanghatásairól beszél az író-rendező Shyamalan, Frank Marshall producer és Newton Howard zeneszerző. A készítők bíztak abban, hogy film­jüket szeretni fogja a közönség, a hatalmas siker azonban még őket is meglepte. Ez derül ki a rendező­vel és producerekkel készült inter­júból, illetve abból a beszélgetés­ből, amelyben Shyamalan nyüat- kozik magáról, a forgatókönyv és a fűm születéséről, és arról, miért pont dr. Hill kórházi gyerekorvos szerepét választotta ki magának. A szabályokról és utalásokról szóló részben a készítők azokat a fontos szabályokat mutatják be, amelye­ket be kellett tartaniuk a film for­gatásakor és vágásakor ahhoz, hogy másodszori megtekintése újabb élménnyel gazdagíthassa a nézőt. Az extrák közül nem maradhatott ki a mozielőzetes, a készítők és a sze­replők szöveges bemutatása, vala­mint néhány kivágott jelehet (ame­lyeket a rendező kommentálja vezet be), köztük a film bővített, három perccel hosszabb befejezése. Dolby Digital 5.1: magyar, angol Felirat: magyar, angol, dán, finn, görög, héber, izlandi, lengyel, nor­vég, portugál, svéd Képarány: 16:9 Hossz: 103 perc Kiadó: Hollywood Pictures M. Night Shyamalan író-rendező a DVD-változatban mesél a filmről Dl GITÁ1IA AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE A mellékletet a PentaCom Kft. szerkeszti. Felelős: Fügedi Róbert E-mail: robi@pentacom.sk Levélcím: PentaCom s.r.o., 940 01 Nővé Zámky, Podzámska 10, Tel:0817/6400 250

Next

/
Thumbnails
Contents