Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-13 / 287. szám, szerda

Digitália ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 13. AAATÁV-HÍREK A Dell Linuxot telepít A világ egyik legnagyobb szá­mítógépgyártója, a Dell a Linux könnyen kezelhető vál­tozatával telepített asztali és hordozható gépeket ajánl vá­sárlóinak. A gyártó, amely valaha a Microsoft egyik leg­főbb szövetségese volt, az ál­tala előtelepített operációs rendszerek stratégiai elemé­nek nevezte a Linuxot. A nyílt kód jegyében fejlesz­tett szoftvercsomag a Micro­soft Windows, illetve a Novell hálózati operációs rendszere mellett egyenrangú választási lehetőségként jelenik meg a Dell katalógusában. A Dell Computers a Linux erősítése érdekében befektetett az Ezeal vállalatba, amely Nautilus néven a szabadon terjeszthető operációs rend­szer alá könnyen kezelhető grafikus felhasználói felületet készít. A jövőben a két válla­lat osztozik az Ezeal által kí­nált egyéb online szolgáltatá­sok bevételein, amelyek közt online merevlemez-, illetve adatmentési funkciók, vala­mint automatikus szoftver­frissítési lehetőségek szere­pelnek. Eladja Linux üzletágait a Corel A kanadai Corel vállalat kép­viselői elismerték, hogy az át­alakulási tervek között szere­pel a Linux-részleg értékesí­tése, azonban közölték, hogy egyelőre az elképzelés csu­pán egy a számos lehetőség közül. Derek Burney, a válla­lat vezérigazgatója elmondta, elképzelhető, hogy az elmúlt években szerzett befektetések eladása mellett döntenek, és megtartják a Linux-üzletágat. Értesülések szerint a Corel operációs rendszerét fejlesztő részlegre több konkurens cég ajánlatott tett, és egyes forrá­sok tudni vélik, hogy az egyik legesélyesebb vevő a Progeny, amely maga is a Debian felhasználóbarát vál­tozatán dolgozik. A befekte­tők mindenesetre meglehető­sen rosszul reagáltak a talál­gatásokra és az azt követő hi­vatalosan tett, kétértelmű nyilatkozatra: a Corel részvé­nyei a november 20-i keres­kedés ideje alatt 5 százalék­kal estek. A Corel 1999 már­ciusában jelentette be átfogó, Linuxra épülő stratégiáját, amelytől a vállalat vezetése azt remélte, megoldja a pénz­ügyi nehézségeket. Szakértők szerint az idén őszre bekövet­kezett bukás elsődleges oka az volt, hogy a kanadai cég mindent egy lapra tett fel, és túl sokat várt cserébe. Mint ismeretes, a Corel az asztali PC-kre írt operációs rendsze­rek piacára szeretett volna betörni Debian alapú, fel­használóbarát Linuxával. Nem titkolta azt a szándékát sem, hogy az új termékkel fel kívánja venni a versenyt a számítógépek több mint 90 százalékára feltelepített Win­dows operációs rendszerrel. 1999 decemberében a befek­tetők bizakodtak, azonban a 2000 tavaszán kezdődő visz- szaesés hatására megingott a Corel, és októberre a bevéte­lek elmaradása jelentős belső átszervezésre és a Linux-szal kapcsolatos tervek átgondo­lására késztette a vezetői tes­tületet. Miután 450 alkalma­zottat menesztettek, lemon­dott elnöki tisztjéről az alapí­tó Michael Cowpland.A Linux tábor lélegzet-visszafojtva fi­gyelte a változásokat, majd valóságos sokként érte meg, mikor a Microsoft bejelentet­te, hogy Net stratégiájának erősítése végett 25 százalék részesedést vásárolt a Corelben. A letöltéskezelők többsége rezidens programként fut. Betöltődik a rendszerrel, és működését kis ikonja jelzi a tálca jobb sarkában Az adatletöltés nagymesterei Sokak kedvence a GoiZilla - szinte mindent tud, ami a letöltéshez kell DIÁN KRISZTIÁN rdekes anyagot ta­láltunk a Neten. Le­tölthető, de van vagy 10 Mbyte. Rá­kattintunk, a letöl­tés elkezdődik, majd hálózati hibá­ra hivatkozva megszakad. És kezd­hetünk mindent elölről... A helyzet sajnos mit sem változott: a nagy böngészőprogramok ezen a téren semmit sem javultak, pedig legalább három verziószámot (de két és felet biztos) ugrottak előre az elmúlt két évben. Az Internet Explorer például már az 5.5-ös verziónál tart, a Netscape mosta­nában ugyan hanyagolja követőit, de rá is igaz az, ami microsoftos társára. Sajnos, a többi böngésző készítői sem erőltetik meg magu­kat, ha file-letöltésről van szó. Pél­dául az Operát használva is ha­sonló problémával találkozunk - bár fejlesztői azért legalább pró­bálkoznak a megoldással. Ezért aztán be kell vetnünk a letöltéskezelőket (download manager). A letöltéskezelők többsége rezi­dens programként fut. Betöltődik a rendszerrel, és működését kis ikonja jelzi a tálca jobb sarkában. E programoknak eredetileg az volt a fő feladata, hogy a megszakadt le­töltéseket folytassák attól a pont­tól, ahol azok megszakadtak. Gya­korlatilag a böngészőket erősítet­ték. Emellett bővebb információ­kat adtak a folyamatban lévő letöl­tésekről: kiírták a file nevét, mére­tét, a letöltés sebességét, és meg­becsülték, mennyi idő van még hátra a műveletből. A böngészők­kel ellentétben a letöltést segítő programok sokat fejlődtek az utóbbi években. A megszakadt le­töltések folytatása mellett előtérbe került a letöltés hatékonyabbá té­tele, és az egyszerű kezelhetőség. Működés A letöltéskezelők többsége alapból ismeri az Internet Explorert és a Netscape Navigatort, de bővítő­modulok (pluginek) segítségével jónéhányuk képes együttműködni az Operával és a NeoPlanettel is. A telepítés során általában integrál­ják magukat a böngészőbe: bizo­nyos kiterjesztésű file-okra kattint­va a letöltéskezelő átveszi a böngé­szőtől a file letöltését. Ezután akár be is zárhatjuk a böngészőt, hiszen innentől kezdve semmi köze a töl­tődő füe-hoz. Munkára foghatjuk őket a vágólap (clipboard) segítségével is. Ha szabványos Web-címet másolunk a vágólapra, azt a letöltéskezelók felismerik, és automatikusan felkí­nálják a letöltés lehetőségét. Ez rit­kábban használt módszer, de néha szükség lehet rá, például ha kattin­tásra nem hajlandó megjelenni a letöltés ablaka. E programok több­sége a húzd és ejtsd funkciót is tá­mogatja: az ULR-t egérrel a letöltéskezelő ablakába húzzuk, és már jön is a file. Mostanában kezd elterjedni, hogy a letöltéskezelőt a jobb egérgombbal megjeleníthető menübe integrálják. Ebben megje­lent egy olyan menüpont, amelyre kattintva az összes file letölthető, amelyre az adott Web-oldal hivat­kozik. Ezt még viszonylag kevés program támogatja. A letöltéskezelők saját névkiter­jesztést használnak a file-oknál annak jelzésére, hogy az adott file letöltése folyamatban van. így azonnal láthatjuk, hogy még nem érkezett meg teljes egészé­ben az anyag... Amint a letöltés befejeződött, a program visszaál­lítja az eredeti kiterjesztést. Külö­nösen gondos program a GetRight: előre lefoglalja a letöl­tendő file-nak szükséges helyet a merevlemezen. Ez jó ötlet, mert nyugodtan dolgozhatunk, nem a letöltés közben derül ki, hogy nincs elég hely a merevlemezen. Egyszerre több letöltéskezelőt is használhatunk. Ilyenkor mindig van egy alapbeállítás szerinti, amelyik automatikusan műkö­désbe lép. Sebesség Azért is érdemes helyet áldozni egy jó letöltéskezelő programra, mert gyorsul a művelet. Persze, ne gondoljon senki arra, hogy 56K-s modemmel több száz Mbyte-ot tölthet le pár perc alatt. Sebesség- növekedés az is, ha nem kell száz­szor elölről kezdeni a letöltést. A letöltéskezelők ugyanis onnan folytatják a műveletet, ahol az megszakadt - már ha ezt a távoli szerver is támogatja. Emellett egyes letöltéskezelők automatiku­san megkeresik azt a helyet, ahon­nan a leggyorsabb lesz a letöltés. Szintén a sebességet befolyásolja, hogy egyes programok egy file-t egyszerre több részletben (általá­ban 2 és 10 között) is le tudnak töl­teni. Menedzselhetőség A GetRight és még néhány társa fastruktúrájú könyvtárrendszer­ben jeleníti meg az információ­kat. Van éppen töltött könyvtár és már letöltött könyvtár. Némelyi­kük a letöltendő file-okat funkció­juk szerint külön könyvtárakba csoportosítja - grafikai, zenei, stb... Emellett egy grafikonon szokták mutatni a kapcsolat ki­használtságát. A modemen keresztül netezőknek fontos, hogy a letöltés időzíthető legyen. Este elindítják a letöltést, majd megadják, hogy a folyamat befejeztével a program állítsa le a gépet, illetve ha a kapcsolat meg­szakad, építsék fel újra. A kezelőfelület mögé általában biztonsági szolgáltatásokat is el­rejtettek a programozók. A legtöbb letöltéskezelő képes már a letöltés közben vírusellenőrzést végezni a file-on. Ehhez az általunk meg­adott - és telepített - külső vírus­kezelőt használják. Kínálat Nézzünk néhány konkrét progra­mot: a Download Accelerator Plus talán a legegyszerűbb a vizs­gált programok közül. Folytatni tudja a megszakadt letöltést, tá­mogatja az FTP és HTTP proto­kollt, és tud keresni a töltőszerve­rek között. A FlashGetbe - amely regisztrálá­sáig egy reklámcsíkkal boldogít bennünket - már több szolgálta­tást építettek. Páratlan képessége, hogy bár egyszerre „csak” 8 file-t tud párhuzamosan letölteni, mind a nyolcat tölthetjük akár 10 rész­letben is. Automatikusan kivá­lasztja a leggyorsabb szervert, nem nekünk kell döntenünk egy általa mutatott lista alapján. Sokak kedvence a GoiZilla, amely szintén több részletben és több helyről képes töltögetni. Van ben­ne egy ZipIZilla nevű alkalmazás, amely egyből működésbe lép, ha tömörített file-t töltöttünk le: ki­bontja a csomagot és automatiku­san elindítja az abban talált prog­ramot. Mindemellett ingyenesen használható. Végére hagytuk a shareware formájú GetRightot, amely hasonlóan népszerű, mint a GoiZilla. Egyvalamiben a GetRight a legjobb: rendkívül ap­rólékosan szabályozhatjuk, mi­ként dolgozzon a program. Az ütemezéstől kezdve a tükörszer­verek keresésén keresztül egészen a gombok felületéig minden vál­toztatható. Bár egy file-t legfel­jebb 9 részletben képes tölteni, ugyanarra a szerverre maximum kétszer jelentkezik be. Kisszótárunkkal kezdő és haladó számítógépezőknek kívánunk segítséget nyújtani a rövidítésektől hemzsegő digitális világ útvesztőjében Számítógépes szótár kezdőknek és haladóknak - IV. rész A számítógépes világ sajátos tol­vajnyelvet használ, amely hem­zseg a titokzatos rövidítésektől és homályos értelmű betűszavaktól. Cikksorozatunkból végre megtud­hatják, mi mit jelent. Internet Adatútválasztó - az az eszköz, amely csomagkapcsolt hálózatok­ban (ilyen az internet is) végre­hajtja, és a megfelelő címre továb­bítja az adatcsomagokat. ActiveX - a Microsoft interaktív technikáinak gyűjteménye, amely az OLE-t és a COM-ot ötvözi. A Javával szemben az ActiveX nem programozási nyelv, hanem uta­sításkészlet, amely megmondja, hogyan kell használni az objektu­mokat. Az ActiveX vezérléseket az internetről lehet letölteni, és ugyanúgy futnak, mint a Java kis- alkalmazások. De míg a Java csak a böngészőnkkel lép interakcióra, az ActiveX vezérlők hozzáférnek a Windows operációs rendszer­hez is. Csomag - adategység, jellemzően egy állománydarab, amelyet háló­zati átvitelre készítettek elő. FAQ - gyakran ismétlődő kérdé­sek, magyarul GYIK. A rövidítést általában olyan dokumentumokra használják, amelyeket az újdon­sült felhasználók számára tesznek közzé az interneten vagy másutt. FTP - állományátviteli protokoll. Állományok számtógépek közötti internetes átvitelére szolgál, és az internet négy alappillérének egyi­ke (a többi három: elektronikus posta, hírcsoportok, web). Hayes-utasításkészlet - alapvető modemfunkciók (például a tárcsá­zás és megszakítás) vezérlését végző utasítások összessége, ame­lyet a Hayes modemgyártó fejlesz­tett ki. Valószínűleg semmi dol­gunk sem lesz vele, mert kommu­nikációs programunk megteszi azt a szívességet, hogy magas szintű parancsainkat lefordítja Hayes- utasításkódra. Hibajavító protokoll - modemek­ben használt technika az elektro­mos zaj-zavaró hatásainak kikü­szöbölésére és az adattovábbítási szekvenciák fölösleges ismétlései­nek elkerülésére. Hipertext - az információ megje­lenítésének olyan módszere, amelynek révén a felhasználó a ki­jelölt szavakon vagy ikonokon kat­tintva ide-oda ugrálhat a szöveg­ben, és nem kell a hagyományos módon sorról sorra araszolnia. A technikát a súgóállományokban és a weboldalakon is elterjedten használják. HTML - hipertextjelölő nyelv. Ez a weben megjelenő dokumentumok fbrmázónyelve. HTTP - hipertext-átviteli proto­koll. A web kommunikációs proto­kollja, ez szabja meg, hogy az in­formációkat miként kell megfor­mázni és továbbítani a weben. Internet - nem kereskedelmi, ön­igazgató hálózat, amely sok ezer számítógépet és legalább har­mincmillió felhasználót kapcsol össze. ISP - internetszolgáltatás-ellátó. Ha levelezni és böngészni szeret­nénk az interneten, valamelyikük­kel szerződnünk kell. Java - objektumorientált progra­mozási nyelv, amely lehetővé teszi a szoftverfejlesztőlmek, hogy olyan interaktív elemeket hozza­nak létre, amelyek nem kötődnek operációs rendszerekhez. A Java kiválóan alkalmas interaktív weboldal-elemek fejlesztéséhez. JavaScript - forgatókönyvíró nyelv, hasonlít a Javához. A webfejlesztók dinamikus tartal­makat, például interaktív játéko­kat és keresőmotorokat készíthet­nek vele a webhelyek számára. Kisalkalmazás - olyan program, amely más programokon belüli végrehajtásra készült. A kisalkal- mazásokat az operációs rendszer­ből lehet aktivizálni. Modem - modulátor /demodulátor. Ez az eszköz teszi lehetővé, hogy a PC a telefonvona­lon keresztül kommunikálni tud­jon a többi, modemmel felszerelt számítógéppel. POP - kapcsolódási pont. ISP-nk legközelebbi csomópontja, ezt a számot kell tárcsáznunk ahhoz, hogy rákapcsolódjunk az internetre. Proxy szerver - a böngészőnk és a webkiszolgáló között elhelyez­kedő szerver. Feltartóztatja kérdé­seinket, és megvizsgálja, hogy a keresett weboldal nincs-e ott a merevlemezén. Ha igen, vissza­küldi a számunkra. Amennyiben nem találja meg a merevlemezen a kért oldalt, a kérést továbbítja a webkiszolgálónak. A proxy szerve­rek rengeteg ember számára fel­gyorsítják az internetezést, és azt is lehetővé teszik, hogy a cégek ki­szűrjék igényeinkből a nemkívá­natos oldalakat. SLIP/PPP - .soros internetprotokoll /pont-pont pro­tokoll. Mindkét szabvány közvet­len internetkapcsolatok létrehozá­sára szolgál. A közvetett kapcsola­tokhoz képest az alapvető különb­ség itt az, hogy nem kell gazda­gépre bejelentkeznünk. Süti - üzenet, amit a webkiszolgáló küld a böngésző­nek, és valamilyen szöveges állo­mányban raktározódik el (ennek neve általában cookie.txt). Ezt az üzenetet a böngésző mindig visz- szakapja, valahányszor az adott helyen új igénnyel lép fel. A sütiket általában a látogatók azo­nosítására, valamint a böngészőfajtákról, operációs rendszerekről, népszerű oldalak­ról és hasonlókról szóló helyi sta­tisztikák előállítására használják. TPC/IP - átvitelvezérlő protokoll /internet protokoll. Ez a szabvány vezérli az internetes kommuniká­ciót. Működésére jellemző, hogy az információs csomagokat több hálózaton keresztül továbbítja. URL - weboldal címe. Tudatja a böngészővel, hogy HTTP protokoll használatával keresse meg pl. a www.pcworld.hu kiszolgálót, és a /netkukkolo alkönyvtárból kérje le a netkukkolo.htm oldalt. Winsock - a Windows és az internet szabványos kommuniká­cióját vezérlő program. Minden Windows alapú PC-nek rendelkez­nie kell vele, ha a gépünkön, nincs egy példányát beszerezhettjük például az ISP-nktől, de lehet, hogy a kapcsolatot biztosító szoft­ver is tartalmazza. WYSIWYG szerkesztő - webhelyek fejlesztését segítő program. Ilyen például az MS FrontPage és a Macromedia Dreamweaver. Tervezés közben azt mutatja a képernyőn, ami a weboldalon meg fog jelenni, és automatikusan előállítja a PC ál­tal használt HTML kódokat. (folyt, köv.) Forrás: PC WORLD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents