Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-13 / 287. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 13. Pinochet ellen tüntettek Santiago de Chile. Mintegy 2 ezer tüntető vonult fel a chilei főváros központi sugárútján tiltakozásul a fellebbviteli bíróság döntése ellen, amely értelmében hatályon kívül helyezték az Augusto Pinochet volt diktátor-elnököt vád alá helyező és házi őrizetét elrendelő vizsgálóbírói határozatot. A tüntetők szidalmazták a chilei igazságszolgáltatást és a jelenlegi államfőt, Ricardo Lagost. (MTI) Brit-koreai kapcsolat London. Nagy-Britannia tegnap diplomáciai kapcsolatra lépett Észak-Korával. A két ország között most először létesül ilyen viszony azóta, hogy Észak-Korea ötven évvel ezelőtt létrejött. A távol-keleti ország, eddigi elszigeteltségét megtörve, idén már Kanadával, Olaszországgal és Ausztráliával lépett diplomáciai kapcsolatra. (MTI) Motejl lett az ombudsman Prága. Otakart Motejlt, a szociáldemokrata kormány volt igazságügyi miniszterét választotta meg a prágai képviselőház Csehország első emberijogi biztosává. A 200 tagú alsóházban Motejl jelölését 120 képviselő támogatta. Az új ombudsmant a kormányzó szociáldemokraták jelölték, de az ODS és a kisebb ellenzéki pártok számára is elfogadható volt. (MTI) A cseh emberjogi biztos (CTK-felvétel) Elfogták Guszinszkijt Madrid. A spanyol rendőrség letartóztatta Vlagyimir Guszin- szkij orosz sajtómágnást. Sotograndéban, a dél-spanyolországi üdülőhelyen került rendőrkézre a férfi, akit pénzügyi visszaéléssel vádolnak hazájában. Guszinszkijt novemberben ki akarták hallgatni, de külföldre távozott. (MTI) Marcangoló vérebek Budapest. Súlyos, tépett és mart sérüléseket szenvedett egy 51 éves nő, akit a fővárosban három kutya megtámadott. A sérüléseket valószínűleg bull mastiff és dog fajtájú ebek okozták. A rendőrök még nem tudják, ki a kutyák tulajdonosa. (MTI) Súlyos baleset Nigériában Abuja. Hatvanketten vesztették életüket Nigéria délkeleti részén egy autópályán történt közlekedési balesetben. Egy Lagos felé tartó autóbusz frontálisan ütközött az autópályán egy teherautóval, egy harmadik jármű pedig az előző kettőbe szaladt és azonnal felrobbant. A bennük tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI) Jeruzsálemi értesülés szerint az izraeli kormány a béketárgyalások felújítására készül A floridai képviselőház tegnap elektorokat választott Diplomáciai nagyüzem Jeruzsálem. Az izraeli kormány a Jediót Ahronót lap értesülése szerint a béketárgyalások közeli felújítására készül a palesztinokkal, Slomo Ben Ami külügyminiszter élénk előkészítő tevékenységet folytat e célból. Ez egyik jele annak, hogy noha továbbra is vannak kisebb összetűzések a palesztin területeken, kezdenek felsejleni az élénkülő diplomáciai közvetítő tevékenység első eredményei. További jelzés, hogy a palesztinok - illetve az őket támogató országok - elfogadták a Biztonsági Tanácsban a szavazás elhalasztását arról az izraeli részről ellenzett palesztin kérésről, hogy vezényeljenek nemzetközi katonai megfigyelőket és rendőri erőket a palesztin területekre. A diplomáciai nagyüzem kétségtelenül beindult a rendezés ügyében. Az az öttagú ténymegállapító bizottság, amely George Mitchell amerikai ex- szenátor vezetésével próbálja felmérni és összegezni a tíz hete tartó izraeli-palesztin villongások tényeit és okait, tegnap Kairóba érkezett. AÚgy tűnik, a békefolyamat Barak miniszterelnök lemondása után is folytatódik. (MTI) Bukarest. A romániai elnök- választás vasárnapi, második fordulóját Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) jelöltje a szavazatok 66,83 százalékával nyerte meg. Corneliu Vadim Tüdor, a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltje a szavazatok 33,17 százalékát kapta. MTI-HÍR A részvételi arány alacsony, 57,5 százalékos volt. A valamivel több mint 10 millió érvényes szavazatból Ion Iliescu közel 6,67 milliót, Corneliu Vadim Tudor pedig 3,33 milliót kapott. Az ország 42 választókörzetéből csak egyetlenben, Beszterce-Naszód megyében előzte meg a szélsőségesen nacionalista párt vezetője Iliescut. A PDSR elnöke az első, 1990-ben tartott óta minden elnökválasztáson indult, de mostanáig soha nem sikerült Erdélyben győznie, ahol mindig alulmaradt a demokratikus ellenzék jelöltjével szemben. A mostani választáson Erdély a szélsőséges nacionalizmus ellen szavazott, ami Iliescu számára meghozta első erdélyi győzelmet. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a választás első fordulója után arra hívta fel a romániai magyarságot, hogy a kialakult helyzetben szavazzon Iliescura, mert csak ez biztosíthatja, hogy Románia ne veszítsen el minden esélyt az európai integrációra. A felhívás visszhangra talált: bár a romániai magyarok is jóval kisebb arányban mentek el szavazni, mint két héttel korábban, Ion Iliescu a döntő többségében magyarok lakta két székelyföldi megyében érte el arányaiban a legjobb eredményt: Hargita megyében a szavazatok valamivel több mint 90, Kovászna megyében pedig a szavazatok közel 90 százalékát kapta meg. Isarescu: virágzik az amatőrizmus „Romániában sajnos szakmai, gazdasági és politikai tekintetben egyaránt még mindig jórészt amatőrök döntenek” - összegezte egyéves kormányfői tapasztalatát a jelenlegi tisztségéből leköszönő és a jegybank kormányzói székébe visszatérő Mugur Isarescu miniszterelnök. Isarescut a mandátuma végéhez érkezett Emil Constantinescu államfő „Románia legjobb miniszterelnökének” nevezett. Távlati terveire célozva Isarescu jelezte: miután az ország kormányfője volt, nem ereszkedik le odáig, hogy megelégedjen „egy pénzügyi hivatalnokocska posztjával”. (MTI) Barak bár lemondott, népszerűsége töretlen (TA SR/EPA) Kizárták a kizárást MTI-HÍR Washington. A republikánus többségű floridai képviselőház tegnapi ülésének napirendjén az állam elnökválasztó elektorainak kijelölése szerepelt. A floridai törvényhozás másik házában, a szenátusban is szüárd a republikánusok többsége, így az erőviszonyok lehetővé tették, hogy megszavazzák a George Bush republikánus elnökjelöltet támogató elektorokat. A törvényhozás tervezett lépését az indokolta, hogy bár a november 7-i elnökválasztás eddig hitelesített eredménye Bush szoros győzelmét mutatja, A1 Gore demokrata elnökjelölt a bíróságnál kifogást emelt az eredmény ellen, és ennek elbírálása még nem zárult le. Az ügyben az USA legfelsőbb bírósága hétfőn meghallgatta a feleket, de döntését még nem hozta nyilvánosságra. A jogszabályok értelmében az egyes államoknak december 12-ig kell hivatalosan előterjeszteniük elnökválasztó elektoraik listáját. E listának Floridában is olyan személyekből kell állnia, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamennyien az államban lebonyolított lakossági elnökválasztás győztesére adják voksukat a december 18-i tényleges, elektori elnökválasztáson. Bushnak és Gore-nak egyaránt szüksége van a 25 floridai elektor támogatására ahhoz, hogy 18-án megkapja az elnökké választáshoz szükséges elektori többséget. Azokat az államokat, amelyek december 12-e után adják le az elektori listát, nem diszkvalifikálják automatikusan, de kizárhatják. A szavazás lapzártánk után ért véget. Pérez de Cuellar perui kormányfő ismertette programját Fujimorit nem adják ki MTI-HÍREK Tokió/Lima. Alberto Fujimori volt perui elnök japán állampolgár, és ezért jogosult a szigetországban menedékre lelni - közölték Tokióban. Ezzel véget értek azok a találgatások, hogy a novemberben megbuktatott Fujimorit kiadják-e a japán hatóságok Perunak. Javier Pérez de Cuellar, Peru kormányfője, az ENSZ volt főtitkára ismertette programját. Elkötelezte magát amellett, hogy helyreállítja a demokráciát. Április 8-án szabad választásokat rendeznek. ÉRTÉKELÉSEK NIZZA UTÁN Kudarcérzet és elégedetlenség Európa nyugati felében MTI-JELENTÉSEK Az Európai Unió nizzai csúcsértekezlete az intézményi reformok és a bővítés szempontjából egyaránt komoly sikert, kedvező üzenetet hozott, s a francia EU-elnökség elején rögzített magyar remények lényegében megvalósultak - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. Megerősítette: Magyarország 2002 végére befejezi a tagságra történő felkészülését. „Nizza nyitva hagyta a 2003-os belépés lehetőségét is” - jegyezte meg Martonyi, aki szerint nincs ok panaszra amiatt, hogy taggá válása után a Miniszterek Tanácsában 12 szavazattal rendelkezik majd Magyarország. A nizzai EU-csúcs tanulságai azt mutatják, hogy az Európai Uniót érintő reformokat a jövőben nem kormányközi konferenciákon kellene kidolgozni - vélekedett az Európai Parlament (EP). Nicole Fontaine kijelentette: részben elégtelennek tartja a négynapos tanácskozás kimenetelét. Á fő követelményeket - hatékonyságot és demokráciát illetően nem sikerült igazán elérni a kitűzött célt. A minősített többségre való általános áttérés elmaradását pedig nagy csalódásnak nevezte, mivel ez lett volna a feltétele annak, hogy az EU döntésképessé váljon. Az Európai Unió annak érdekében, hogy foglalkozni tudjon a szervezet keleti irányú bővítésével, egyelőre elhalasztotta saját, mélyebb integrációját - írja a cseh Hospodárské Noviny. Amíg nem bővül ki az unió, addig nem mondható el, hogy a Nizzában elfogadott reformok ele- gendőek-e vagy sem. Egyelőre úgy néz ki, hogy igen, de senki sem tudja, hogyan végződik a posztkommunista államok felvételének kísérlete. A Die Presse című konzervatív bécsi lap a Rubik-kockához hasonlítja Európát. Ha az egyik oldalt sikerül összerendezni, a többin kavarodás van: bizonyos területeken sikerült egységbe rendezni a kockákat, de az összeredmény nem valami szép. Nizzában sikeresen reformálták meg az EU intézményeit ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni 27 tagállammal is, és a bővítést illető politikai elkötelezettség terén végre jó arcot vágott az EU. „A csúcsértekezlet előtt mindenki azt hangoztatta, mennyire tudatában van a kelet-európai szomszédok iránti felelősségének, és hogy nagy szükség lesz Nizzában a kompromisszumkészségre. Ám végül minden másként történt” - állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap kommentátora szerint a tagjelöltekkel szembeni felelősség helyett Chirac, Schröder és Blair (a francia elnök, a német kancelllár és a brit kormányfő) csak saját magukkal és érdekeik védelmével törődtek. A kompromisszumok helyett végül a nemzeti előnyökhöz való merev ragaszkodás került előtérbe. Nem kétséges, hogy a nizzai csúcs eredménye nem elégíti ki az összeurópai közösség cselekvőképessége iránt támasztott követelményeket. Nizzában minden korábbinál kíméledenebbül helyezkedtek szembe Európával az állam- és kormányfők, a maratoni hosszúságú értekezlet nem a szánalmassá- ga ellenére, hanem éppen emiatt érdemli ki az elkoptatott „történelmi” jelzőt - vélekedik a berlini Der Tagesspiegel. - A csúcs résztvevői úgy módosították a szerződéseket, hogy csadakozhasson a 12 tagjelölt. Hogy a tizenötök uniója politikailag is kész-e a bővítésre, majd elválik. Kérdés, vajon újabb ürügyekkel elo- dázzák-e a csatlakozási tárgyalások lezárását, és mennyire fognak akadékoskodni a ratifikálás során a nemzeti parlamentek. Örömmel senki sem várja az új tagokat, ezt jól mutatták azok a kísérletek, hogy a szavazati jogok és a parlamenti mandátumok kiosztásakor másod- osztályú európaiként bánjanak velük. A „kicsiny szerződéssel” zárult nizzai csúcs sovány eredményeit mérlegre tévő cikkében a francia baloldali-liberális Libération azt veti Chirac elnök szemére, hogy bulldózerként küzdött a francia-német egyensúlyért, de végeredményben öngólt lőtt. Franciaország nemcsak elszigetelődött az Európai Unión belül, nemcsak elmélyítette a nagy és kis országok közti szakadékot, de közben maga juttatta ahhoz a politikai súlyhoz Németországot, amelynek megakadályozása első számú célkitűzése volt. A belga lapok általában csalódottan kommentálták a csúcsot. A La Der- niere Heure szerint a nizzai csúcs egeret szült. Hiába volt végül a nap vagy inkább az éjszaka hőse Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, már a kis országok sem támogatták az integráció erősítésére irányuló hadjáratában. „Mi több Európát akartunk, nem kevesebbet” - mondta csalódottan a lapnak Louis Michel külügyminiszter. Az amerikai Thé Wall Street Journal Europe szerint Nizza legfőbb eredménye, hogy az egykori szovjet csatlósok előtt megnyitotta a kaput. Ami pedig az intézményi reformokat illeti, mindenben a brit állásponttal ért egyet. Helyesli, hogy fontos kérdésekben nem törölték el a nemzeti vétót, mert így többféle politika versenghet a legjobb megoldásért, és helyesli, hogy 2004-ben újabb értekezleten oszlják fel a hatásköröket az EU, a nemzeti kormányok és a régiók között. A The Washington Times értékelése szerint a nizzai csúcstalálkozón sikerült elkerülni a katasztrofális összeomlást, de nem sikerült megoldani az alapvető szervezeti kérdéseket. A beszámoló azokat a kérdésköröket emelte ki, amelyek vonatkozásában a nagyobb tagállamok valamelyike keresztülerőltette saját vétójogának megőrzését. A lap megjegyezte, az EU-ba történő bebocsátásra váró országok - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - igyekeztek sikerként értékelni a teljes kudarc elkerülését. Tegnap nyilvánosságra hozták a romániai elnökválasztás hivatalos végeredményét Kétharmados Iliescu Milosevics tévéinterjúja Tiszta lelkiismeret Belgrád. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök szerint most sokkal rosszabb az ország helyzete, mint amikor még ő gyakorolta a hatalmat. „Jugoszlávia új vezetőinek tetteit külföldi pénzek hatalma irányítja”. Puccsnak minősítette azt a módot, ahogyan Vojiszlav Kostunica jelenlegi jugoszláv államfő megszerezte az elnöki posztot. Milosevics most állt először a tévékamerák elé azóta, hogy október elején a tömeg- tüntetések rákényszerítették: ismerje el vereségét. A kétórás interjúban szó esett a balkáni háborúkról. Milosevics úgy látja a saját szerepét, hogy ő jugoszláv elnökként „a békéért harcolt”, ezért „teljesen tiszta a lelküsmerete”. Szóba került: a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnök vádját emelte ellene. Az exel- nök kijelentette: nem ismeri el a törvényszéket. (MTI) Az ENSZ-egyezmény aláírása Három ember már banda Palermo. A szicíliai Palermóban zajló ENSZ-konferencia résztvevői tegnap aláírták a határon átterjedő szervezett bűnözés elleni nemzetközi egyezményt. Az ünnepélyes aktuson jelen volt Kofi Annan ENSZ- főtitkár. A 41 cikkből álló egyezmény kötelezi a részesévé váló államokat, hogy bűncselekményként üldözzék a következő jogsértéseket: szervezett bűnözőcsoportban való részvétel, pénzmosás, korrupció és az igazságszolgáltatás működésének akadályozása. A szervezett bűnözőcsoport az egyezmény szerint legalább három olyan tagból áll, aki jogsértő akcióra szövetkezik közvetlen vagy közvetett haszonszerzés céljából. Határon átterjedő bűnözés az is, amelyet az egyik államban terveinek ki, és a másikban követnek el. Az egyezmény akkor lép életbe, ha 40 állam ratifikálja. (MTI) Elégedett Chirac, elégedetlen Fontaine (CTK/AP)
