Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-11 / 285. szám, hétfő

Politika ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 11. Meghalt egy magyar katona Budapest. Péntek reggel Ko­szovóban elhunyt egy húsz­éves magyar KFOR-katona. A hirtelen kezdődő és lefolyása alatt gyakorlatilag befolyá­solhatatlan belgyógyászati betegség következtében meg­halt katona betegsége a ma­gyar honvédelmi minisztéri­um közleménye szerint a ka­tonai szolgálat teljesítésével nincs összefüggésben, (i-t) Huszonkét halott Csecsenföldön Moszkva. Huszonkét halálos áldozata volt egy pokolgépes merényletnek, amelyet szom­baton hajtottak végre a Cse- csenföld fővárosától, Groznij- tól 10 kilométerre fekvő Al- han-Jurt településen. (MTI) Clinton örül Pope szabadulásának Washington. Bili Clinton amerikai elnök szombaton üd­vözölte azt a bejelentést, mely szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő fontolóra vette a kém­kedésért elítélt Edmond Pope szabadon bocsátását. „Nagy megkönnyebbülés lesz min­den amerikai számára, amikor Pope végre kiszabadul és visz- szatérhet családjához. Remél­jük, mielőbb itthon üdvözöl­hetjük őt jó egészségben” - hangzik Clinton elnök nyilat­kozata, amelyet Sarah Gege- nheimer fehér házi szóvivő is­mertetett a sajtóval. (MTI) Pope szabadul (TA SR/AP) Irodalmi Nobel-díj egy kínai írónak Stockholm. Első ízben vehe­tett át tegnap Stockholmban irodalmi Nobel-díjat kínai író: a legnagyobb nemzetközi elismerés 2000-ben a Franci­aországban élő Kao Hszing- csiennekjutott. (MTI) Elraboltak két ENSZ-megfigyelőt Tbiliszi. Az ENSZ két katonai megfigyelőjét elrabolták teg­nap Grúziában. Ismereüen fegyveresek megtámadták az északnyugati határvidékén járőrszolgálatot teljesítő ENSZ-megfigyelők egyik egy­ségét a grúz-abház fegyver­nyugvást biztosító orosz erők egyik állomáshelye közelében. A világszervezet egy lengyel és egy görög megfigyelőjét túszul ejtették, a többinek sikerült el­menekülnie. (MTI) Ukrán elnöki sajtórendelet Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök rendeletet írt alá a sajtó akadálytalan működéséről és a szólásszabadság további biz­tosításáról Ukrajnában. Az el­nök utasította a kormányt, hogy az ukrán Országos Rádió és Televízió Tanács, az ukrán újságíró szövetség és egy sor más országos társadalmi szer­vezet részvételével dolgozzon ki javaslatokat a sajtó további fejlődését akadályozó jogi, ad­minisztratív, gazdasági és szervezeti akadályok felszá­molásáról. (MTI) Iliescu biztos a győzelmében (CTK/AP-felvétel) A közvélemény-kutató intézetek Ion Iliescu biztos, 70:30 arányú győzelmét jósolták Második fordulópont Bukarest. Tegnap tartották Ro­mániában az elnökválasztás második fordulóját, melyen a volt kommunista Ion Iliescu, a Szociális Demokrácia Románi­ai Pártja (PDSR) elnöke, és Comeliu Vadim Tudor, a szél­sőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) vezére között választhattak a szava­zók. A szavazóhelyiségek este kilenc órakor zártak be. MTI-HÍREK Alacsony részvétel jellemezte az elnökválasztás második fordulójá­nak kezdetét: az első négy órában országos szinten a szavazásra jo­gosultak 9,93 százaléka jelent meg. Az elnökválasztás első fordu­lójában Ion Iliescu végzett az élen a szavazatok 36,35 százalékával. Corneliu Vadim Tudor a szavaza­tok 28,34 százalékával került a második fordulóba. Iliescu 1989 előtt azzal tette ismertté a nevét, hogy költeményekben zengte a diktátor házaspár, elsősorban Ele­na Ceausescu dicsőségét. A válasz­tási kampányban Corneliu Vadim Tudor a le a maffiával, éljen a haza jelszóval szerepelt, s ennél konkré­tabb politikai, gazdasági program­mal nem is kívánta fárasztani a ro­mánokat. A közvélemény-kutató intézetek Ion Iliescu biztos, 70:30 arányú győzelmét jósolták. A fel­mérések szerint az első forduló ál­talános választási közönyével szemben magas, 74 százalékos részvételi arány várható. A Romá­niai Magyar Demokrata Szövetség azzal a felhívással fordult a romá­niai magyarokhoz: szavazzanak Ion Iliescura, mert a jelenlegi hely­zetben egyedül ez adhat lehetősé­get arra, hogy Románia ne veszítse el minden esélyét az európai integ­rációra. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke kijelentette: arra szavazott, hogy Románia ne forduljon vissza azon az úton, amelyen elindult. Kettő közül a harmadikat Internetes levelezőlistákon arra hívták fel a magyar választókat, hogy a két jelölt közül egy harmadikat válasszanak, éspedig Javier Solanát. Ez úgy történne, hogy golyóstollal a harmadik jelölt nevét írják a sza­vazólapra, és azt pecsételik le a „VOTAT” (szavazva) bélyegzővel. Ez­zel a választók azt fejeznék ki, hogy a magyar kisebbség számára egyeden jelölt sem elfogadható, ugyanakkor felhívják a közvélemény figyelmét a román társadalom súlyos betegségére, (i-t) Újabb kormányközi konferenciát hívnak össze az Unió működési szabályairól Alapelvek csak 2004-ben lesznek MTI-JELENTÉSEK Nizza. Az EU-tagországok a nizzai csúcstalálkozón megállapodtak, hogy 2004-ben újabb kormányközi konferenciát hívnak össze az Unió jövőbeli működését szabályozó alapelvek kialakítására. Az Európa jövőjéről a csúcs negyedik napján elfogadott nyilatkozattervezet sze­rint a Nizzában lezárandó kormány­közi konferencia megnyitja az utat az Unió bővítése előtt, a nizzai szer­ződés ratifikálásával pedig befeje­ződik az új tagállamok csatlakozá­sához szükséges intézményi refor­mok megvalósítása. Ezzel párhuzamosan kell elkezdőd­nie a nyilatkozat szerint annak a gondolkodási folyamatnak, amely­nek során az integráció jövőjével kapcsolatos négy alapkérdést vitat­nának meg: az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást, az alapvető jogok Nizzában elfogadott európai chartájának státusát, a szer­ződések átszerkesztését és le­egyszerűsítését, valamint a nemzeti parlamenteknek az európai építke­zésben játszott szerepét. A vita a ter­vek szerint 2001-ben, a svéd, majd a belga soros elnökség időszakában kezdődne, az Európai Bizottság és az Európai Parlament részvételével, és valamennyi érdekelt fél bevoná­sával. Részt vennének a vitákban a tagjelölt országok is; ennek módo­zatait a későbbiekben határoznák meg. A nyilatkozat leszögezi, hogy az új kormányközi konferencia sem­mi esetre sem válhat a bővítési fo­lyamat akadályává, sem előfeltéte­lévé. Azokat a tagjelölt országokat, amelyek még a konferencia összehí­vása előtt befejezik a csatlakozási tárgyalásokat, az unió meghívja az azon való részvételre. Azok a tagje­löltek pedig, amelyek még nem feje­zik be a tárgyalásokat, megfigyelő­ként vehetnek majd részt a konfe­rencián. Buzek telefonon lobbizott Varsó. A lengyel kormány valóságos offenzívát indított az EU mi­niszteri tanácsában számára javasolt szavazati arány emeléséért, ennek eredményeként a legújabb francia indítvány már Spanyolor­szággal azonos számú, azaz 28 szavazatot juttatna Varsónak. Jerzy Buzek miniszterelnök telefonon beszélt Gerhard Schröder német kancellárral, aki a nizzai csúcstalálkozó küszöbén úgy nyilatkozott, mindent megtesz Lengyelország mielőbbi EU-csatlakozásáért. Buzek Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnököt is felhívta, aki azt közölte vele, hogy Spanyolország támogatja Lengyelország igé­nyét a Madridéval azonos számú szavazat elnyerésére. (MTI) Derült égből villámcsapásként érkezett az amerikai legfelsőbb bíróság elöntése Leállították a kézi átszámolást MTI-JELENTÉS Washington. Az amerikai legfel­sőbb bíróság szombaton rendkívü­li intézkedéssel, azonnali hatállyal leállíttatta a vitatott elnökválasz­tási szavazatok floridai kézi átszá- molását, amit pénteken rendelt el a floridai legfelsőbb bíróság. A leg­főbb amerikai bírói testület, 5-4 arányban megszavazott intézkedé­sében ma délelőtt 10 órára meg­hallgatást tűzött ki a republikánu­sok kézi számlálás elleni panaszá­nak elbírálására. George Bush re­publikánus és A1 Gore demokrata elnökjelölt ügyvédei azon csapnak ma össze a washingtoni taláros testület előtt, hogy a floridai leg­felsőbb bíróság pénteki ítélete, amely elrendelte a kézi számlálást, sérti-e az alkotmányosságot. A szombati döntés a lázas ütem­ben folyó munka kellős közepén, „derült égből villámcsapásként” érte Florida fővárosában, Talla- hassee-ben a demokrata többségű Miami-Dade megye oda szállított, vitatott szavazólapjainak átvizsgá­lását végző illetékeseket, akik állí­tólag már nagyjából a munka felé­vel végeztek, amikor az egészet azonnal abba kellett hagyniuk. Módosítanák a választójogi törvényt Netanjahu miatt Barak támogatja elődjét- MTI-HÍREK /" Jeruzsálem/Bethlehem. Ehud Ba­rak izraeli miniszterelnök támogat­ja a választójogi törvény olyan mó­dosítását, amely lehetővé tenné Benjamin Netanjahu jobboldali po­litikus, volt kormányfő számára, hogy részt vegyen a miniszterelnöki posztért folytatott versengésben. Barak szombat este jelentette be, hogy lemond, és hatvan napon be­lül új miniszterelnök-választást ren­deznek az országban. A jelenleg ér­vényes választójogi törvény szerint az időközi kormányfőválasztáson csak olyanok indulhatnak, akik tag­jai a knesszetnek. Netanjahu nem tagja, ezért nem indulhat, hacsak nem módosítják addig a törvényt. Barak lemondásában nagy szerepet játszott a palesztin felkelés terem­tette válsághelyzet. Tegnap Ciszjor- dániában lelőttek egy palesztin fér­fit, az Arafat vezette Fatah szervezet tagját. Az izraeli rádió szerint az il­lető egy társával együtt pokolgépet akart elhelyezni egy út mentén, amelyet a Har Gilo zsidó telep lako­sai használnak. Az izraeli Munkapárt tegnap elsöp­rő többséggel a párt kormányfője­löltjévé választotta Ehud Barakot, a lemondott miniszterelnököt. Kim De Dzsung dél-koreai elnök átvette a Nobel-békedíjat A két Korea közös díja MTI-HÍR Oslo. Kim De Dzsung dél-koreai elnök tegnap délután az oslói vá­rosházán átvette a 2000. évi No­bel-békedíjat, amely az emberi jo­gok tiszteletben tartásáért és a két Korea megbékéléséért tett erőfeszítéseit ismeri el. A 76 éves dél-koreai államfő köszönőbeszé­dében emlékeztetett arra, hogy 1998 februári hivatalba lépése óta Észak- és Dél-Korea megbéké­lésén munkálkodott. „Észak-Ko­rea kezdetben ellenállt, a kinyúj­tott kéz politikája mögött sötét összeesküvést gyanított. De eltö­kéltségünk és állhatatosságunk, valamint politikánk világméretű támogatása meggyőzte Észak-Ko- reát, hogy válaszolnia kell” - idézte fel a közeledés kezdetét. Éppen ezért megismételte: a díj az egész koreai népé, és jobban örült volna, ha a Nobel-díj-bizott- ság Kim Dzsong 11 észak-koreai vezetővel megosztva ítélte volna oda az elismerést. Pakisztán elnöki döntés Sarifélc száműzetése Iszlámábád. A pakisztáni államfő megkegyelmezett Navaz Sarif volt miniszterelnöknek, és engedélyez­te, hogy az életfogytiglani börtön- büntetéséből kiszabadult politikus családjával együtt szaúd-arábiai száműzetésbe vonuljon. A Perzsa- öbölbeli arab ország humanitárius megfontolásokra hivatkozva kész­nek mutatkozott arra, hogy befo­gadja a Sarif családot. Tegnap már úrnak is indult a volt kormányfőt és közeli családtagjainak kis csoportját szállító szaúd-arábiai repülőgép, amelyet egyenesen a királyi család küldött el a száműzetésbe vonuló­kért. Sarifot tavaly októberben vér- telen katonai hatalomátvétellel buktatták meg. (MTI) Felmentik az elnököt? Estrada kegyelmet ad Manila. Joseph Estrada Fülöp-szi- geteki elnök tegnap bejelentette, hogy kegyelmet ad az ország min­den halálraítéltjének. A kegyelem értelmében, amelyet Estrada a ka­tolikus Szentév alkalmából hirdet ki, a halálraítéltek büntetését élet­fogytiglani börtönre változtatják. A legnagyobb Fülöp-szigeteki ügy­védi közösség felajánlotta szolgá­latait az Estrada elnök korrupciós perét folytató szenátusban a vád képviselőinek. Félő, hogy Estradát felmentik: nem azért, mintha nem lenne ellene elegendő bizonyíték, hanem azért, mert ezeket a bizo­nyítékokat nem tudnák a képvise­lők közül kiválasztott ügyészek az eljárásban felhasználni. (MTI) MEGKÉRDEZTÜK Kónya Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét Milyen visszajelzések érkez­tek a romániai pártoktól a külhoni állampolgársággal kapcsolatban? Nemcsak a szélsőséges naciona­lista Nagy-Románia Párt (PRM) köreiből érkeztek elítélő nyilatko­zatok, hanem a Társadalmi De­mokrácia Pártja (PDSR) részéről is sokan - köztük Románia jöven­dőbeli miniszterelnöke, Adrian Nastase - beszéltek elmarasztaló hangnemben törekvésünkről. Néhányan már-már a Palesztin Felszabadítási Fronthoz hasonlí­tották az RMDSZ-t. A román par­lament külügyi bizottsága - a köztársasági elnök és a jelenlegi kormánykoalíció támogatásával - azonban pozitív példának tartja a magyar státustörvényt. Sőt a példán felbuzdulva kidolgozta a román diaszpóratörvény egy, az eddiginél sokkal merészebb ter­vezetét. Számos hasonlóság van a Bukarestben és Budapesten ki­dolgozott tervezetek között, hi­szen mindkettő a nemzeti integ­rációt próbálja megközeliteni, olyan körülmények között, ami­kor a nemzetállam politikai hatá­rai nem egyeznek a nemzet kul­turális határaival. Hogyan és milyen szempont­ok alapján lenne elnyerhető a külhoni állampolgárság? A tervezet szerint a magyar ha­tóságokhoz benyújtott kérelem alapján. Benyújtását a törvény természetesen feltételekhez köt­né, ilyen lenne például a ma­gyar nyelv ismerete, a bevallott magyar nemzetiség, továbbá az is, hogy a kérelmező ellen ne folyjon büntetőjogi eljárás Ma­gyarországon. Fontos feltétel lenne még, hogy csak az kap­hasson külhoni állampolgársá­got, akinek valamelyik felmenő­je valamikor magyar állampol­gár volt. A tervezetből egyértel­műen kitűnik tehát, hogy a kül­honi állampolgárság, az esetle­ges kedvezmények elnyerése ké­relemfüggő és nem automati­kus. (sor)

Next

/
Thumbnails
Contents