Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-08 / 283. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 8. HHI KOMMENTÁR wKKSMKm Helyezkedj, törtess! BUCHLOVICS PÉTER Számos politikai elemző és kommentátor glosszázott már arról, hogy a koalíción és a parlamenten belüli erőviszonyok átrendeződése következtében a kedélyek elóbb-utóbb lecsillapodnak. A politikai paletta letisztul, határozott profilú, értékrendeket a gyakorlatban pregnánsan felmutató pártok arányos, ugyanakkor demokratikus játékszabályokon alapuló összmunkája vezetheti ki ezt az országot a feneketlen kátyúból. Ehhez képest a jelenlegi helyzet azt mutatja, Szlovákiában az elvi politizálásnak egyelőre befellegzett, a Meciar utáni vákuumcsapdában még azok a pártok sem engedhetik meg maguknak ezt a „luxust”, amelyek a leginkább vállalják fel a valóságban azt, amit követendő értékként programjukban is felvállaltak. Nem, itt és most csak ez van: helyezkedj, lobbiz, befolyásolj, törtess. Divatos (ronda) kifejezésekkel élve: érdekérvényesíts, mert ez a trend. Megkérdőjelezhető olyan kereszténydemolo-ácia, amely máig nem tett le arról, hogy öreg hlinkások vállát veregesse, megmosolyogtató egy olyan demokratikus baloldal, amely a szociáldemokrata értékeket sutba vágva kritikátlanul újraosztogatna, miközben újrabetonozná a régi jó idő elvtársi hatalomgyakorlását; nem tekinthető hitelesnek olyan populista szociáldemokrata párt, amely saját bedarálását készíti elő olyan SOP-ba, amely egy növekedő Gólemre hasonlít, de mindegy, milyen igét tennének a nyelve alá, mert csak hatalommegtartásra működik. Ugyanerre rendezkedik be az SDKÚ is, csak jobb felől. A gyűjtőpártokat mindig is gyanakvóan méregettem, nem tudom ép ésszel felfogni, hogy lehet valaki egyszerre konzervatív keresztény, ugyanakkor liberális; hogy lehet valaki egyszerre szocialista és liberális és keresztény- demokrata. Ja persze, csak külön frakciókban. És itt az MKP, amelybe “98-ra szintén összekényszerítődött a kommunistából átvedlett melldöngető mélymagyar a legtoleránsabb fiatal nemzedékkel. A túlélés diktál, az elveket befagyasztottuk. Tudom, nem egy nyugat-európai példát tudna mondani most bárki arra, hogy pártkoalíciókat és tömörüléseket tekintve ott is sikeresen működnek hasonló formációk. Csak hát, a társadalmi közeg az eltérő történelmi fejlődés, a politikai kultúra differenciáltsága és a megszilárdult demokrácia működési mechanizmusai miatt ezek a példák sántítanak. Egyelőre Ficónak, Meciar- nak és Malíkováéknak jósolok kellemes ünnepeket, még ha pártjaik csak vegytiszta cinizmusra, személyi és nemzeti kultusztra épülnek is. Logika, tegnap és ma TÓTH MIHÁLY A Meäar-ellenes koalíció mind a 10-12 eredeti pártja összes múltbeli és jelenlegi lépésének külön-külön megvan a maga logikája. 1998 nyarán logikus volt, hogy a választási törvény hatására az ügy érdekében egyszerűsödött a politikai struktúra. Ma logikus Dzurinda kormányfő következtetése, hogy az ország nemzetközi megítélésének javítása érdekében 2002-ben „rá kell duplázni” a négy évvel korábbi győzelemre, így ajánlatos működőképes nagy SDKU-t szervezni a középszerű és közepes nagyságú SDK-ból. Sőt, az sem nélkülöz logikát, hogy a pártstruktúrában vannak politikai erők, aijielyek vezetői nem akarják feladni irányultságukat. Minek a következménye, hogy miközben a részletekben minden logikusnak tűnik, globálisan a logikátlanság lesz úrrá az ország politikai rendszerében? Egyszerű lenne azzal kezdeni a választ, hogy: Meciar. Ám ez a 2000. évvégén sumákolás lenne. A politikai krízis azzal kezdődött 1998 végén, hogy Dzurin- dának a győzelmet követően rögeszméjévé vált a pártegység, amely természetellenesen jött létre. S még ott kísértett a szervezeti szempontból nehezen meghatározható KDH, amelynek az a Carnogursky volt az elnöke, akinek nemcsak Meciar uránt nem voltak illúziói, hanem Dzurinda iránt se. Tisztában volt a HZDS-elnök szándékaival. Ezek ma pontról pontra megvalósulnak. Ugyanakkor indokoltan tartott attól, hogy Dzurindának csak első lépése, a minősített parlameti többség elérése lesz bölcs lépés. A kényszerű egységhez való ragaszkodás, sőt az SDK SDKÚ-vá „fejlesztése” a félidőben való széthullás előidézőjének, Meciar terve megvalósulásának bizonyult. Ezért gátolta meg Carnogursky, hogy a KDH felhíguljon az SDKU-ban. Gazdasági válság idején előfordul, hogy kényszerházasságra lépő pártok az asztalfiók mélyére teszik programjukat. Ilyenkor megtörténik, hogy természetes szövetségeseik, választóik által baloldalivá predesztinált politikai erők együtt szavaznak a jobboldallal. És megesik, hogy még a civilizált jobboldal is populistára veszi a figurát. Csakhogy Dzurinda pártja akkor is olvashatatlan, ha működésébe ezeket a vétkeket is belekalkuláljuk. Nincs egy társadalmi réteg, amelynek elvárásait kielégítette volna. Az 1998 őszi logika mára így alakult át logikátlansággá. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-maü: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Jó széllel francia partra (CTK/AP) TALLÓZÓ SME Szilviát nem vették fel a főiskolára, ezután felvette a kapcsolatot S. Zsolttal, a kassai műegyetem munkatársával. S. úr először Szilvia szüleivel tárgyalt, majd a lány S. úr irodájában egy borítékot nyújtott át neki, melyben 60 ezer korona volt. Cserében azt ígérte, Szilvia bekerül az egyetemre, olvasható a szlovák napüapban. S. úr a bíróság előtt letagadta, hogy csúszópénzt fogadott volna el, állítása szerint ő csak a fellebbezést segített megírni, és kizárólag azért tájékozódott Szilvia felvételi eredményeiről, mert segíteni akart a lánynak. A lány irodai látogatásakor pedig azt magyarázta el, mit kell jövőre pótolnia, hogy felvételt nyerjen. A szülők és Szilvia tanúvallomása alapján a bíróság S. Zsoltot bűnösnek találta korrupció vádjában, csúszópénz elfogadásában. Hat hónapos feltételes szabadságvesztésre ítélték, és kötelezték az összeg visszafizetésére. Az ítélet azonban nem jogerős. Első látásra nehéz megkülönböztetni az igaz hívőt attól, aki csak azért jár templomba, mert ez a módi Dilemmáim advent idej én Elkezdődött a karácsonyi adventi időszak. Az egyház felhívta a hívők figyelmét, békében elmélkedjenek, nyugodjanak le, tanulmányozzák a Bibliát, türelmesen várják Jézus születésének napját. HORVÁTH PÉTER Ne viaskodjanak, na háborúzzanak, ne gyilkolják egymást. Szép. De rögtön felmerül bennem a kérdés: miért csak ilyenkor? Mitől más ez a hónap, mint a többi? Az év többi időszakában talán kevésbé elítélendő az egymás iránti gyűlölet szítása, egymás testi és lelki békéjének gyalázása, gáncsosko- dás és uszítás? Mitől más ez a hónap, mint a többi? És kinek szól ez az üzenet? A hívőnek, vagy magának az embernek, eltekintve attól, milyen vallási nézetet képvisel. Mert ha csak az első csoportnak, mit tegyenek a többiek, a más val- lásúak vagy a vallásnélküliek - az ateisták -, ha ugyan vannak ilyenek? Mert egyesek szerint az ateizmus a kommunista időszak terméke, maradványa, nem kívánt, eltűrt jelensége. A rendszerváltás egyik vívmánya a szólás- és vallásszabadság volt. A nép tömegesen tért vissza az egyház védő palástja alá. Némelyek viszont ebből is sportot űztek, divatból kezdtek templomba járni. Első látásra nehéz megkülönböztetni az igaz hívőt attól, aki csak azért jár templomba, mert ez lett a módi. Na de mindegy. Hisz tudva lévő, nálunk az sem kizárt, hogy igaz komcsiból hívő katolikus legyen az ember. Máshol persze ez az „apróság” kizárná egymást, nálunk viszont másként írják a történelmet! Ilyenkor, advent idején, eszembe jut az egyházzal kapcsolatban és a kereszténységet nevében viselő pártokkal kapcsolatban néhány gondolat. Miért ignorálta például két hónappal ezelőtt a dalai láma szlovákiai látogatását az egész egyház, elzárkózva mindennemű kapcsolatfelvételtől, s ugyanezt tette az egész politikai garnitúra. De lehet, hogy ez is csak berniünket, a keresztény civilizáció növendékeit foglalkoztat, bizonyítván behatá- roltságunkat és szűklátókörűségünket. Őszentsége pedig lehet, hogy egy pillanatig sem kereste a miértre a választ. Több volt mindnyájunknál, őszinteségével, nyitottságával, békeszeretetével, tudta nélkül leiskolázott bennünket. A múltkor pedig Milan Ftácnik oktatásügyi miniszternek lett volna egy „világi” reformjavaslata a jógagyakorlatok bevezetésére az iskolákba a gyerekek koncentrációképességének növelése érdekében, ha nem emelkedett volna fel a tiltakozás hulláma éppen az egyház részéről, hogy a jóga a buddhista tanok megtestesítője, és mint ilyennek, semmi keresnivalója iskoláinkban. A miniszter - mellesleg baloldali - meghátrált, hiszen ő sem gondolta komolyan. Noha legalább tíz éve praktizálja, mégsem buddhista, valószínűleg azért, mert -a kettőnek annyi köze van egymáshoz, mint az aerobiknak a kereszténységhez. Persze, a nagy nyilvánosságnak is jobban megfelel a még nagyobb hallgatás, hiszen ez kínos téma egy vallási országban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vatikáni szerződés megkötésének körülményei. Hónapokig tele volt a média az üggyel, épp eleget foglalkozva a megkötendő szerződés körüli tisztázatlan és problematikus körülményekkel, hogy a polgári nyilvánosság érdeklődését felkeltse az ügy iránt. És mégsem indult el párbeszéd a társadalmon belül. Vajon miért? Mert tabu témába ütköznénk? Valószínűleg. Decemberben Schuster a Vatikánban végleg le- záija az ügyet, és majd megint csak ex-poszt fognak reagálni az érintett társadalmi csoportok, kifogásokat, hiányosságokat találván a szerződés éíetbe lépésével. A „boldog új esztendőben” majd lesz idő ezzel is foglalkozni. A kérdés csak az, megint nem szalasztottunk-e fel valamit. Mint mindig. A szerző a Katedra Alapítvány munkatársa Újuljon meg az MVSZ szlovákiai tagozata, s az új képviselők között akadna olyan, aki képes a párbeszédre Magyar világok magyar szövetsége SOÓKY LÁSZLÓ Szeretném előrebocsátani, nem vagyok tag. Máig azt sem tudtam, hogy kik képviseltek engem és népes családomat az MVSZ idei küldöttgyűlésén. Pogány Erzsébet jóvoltából most már tudom. Arról is értesültem, hogy rám is szüksége lenne a szövetségnek, elsősorban akkor, ha az MVSZ-t a szlovákiai magyar tagok képére formálnák, mivel csak így lehetne a megújuló szövetség tisztességes, becsületes, lét- és magyarságigenlő, egységes, korszerű, demokratikus. Ellenkező esetben nem működik. Mé?! Működött?! Tehetné fel az obiigát kérdést Grajszky bácsi - aki a búcsi futballpályán barna bőröndből árulta a stollverk- és pemetecukrot -, ha élne. Mé? Működött? - teszem hát fel most én a kérdést, kibővítve azzal, hogy: hogyan? és: kikkel? Azt már meg sem merem kérdezni, hogy: s együttműködött- e? Jó, tegyük fel, hogy egy kicsit együttműködött, s a mieink között is akad(t) olyan, aki történetesen engem képviselt az MVSZ-ben, aki itt, ott s amott is tag volt. Közülük a zöm már megkapta jól megérdemelt kitüntetését, hiszen letett valamit a nagy magyar asztalra. Legendás toleranciakészségemnek köszönhető, hogy mostanában már alig hökkenek meg. Duray Miklós Mikulás-napi, kicsit bolsevikemlékű káderezése, mely szerint: „Ma a világszövetség a jóhiszemű naivak, az őrültek, valamint a gazemberek világszövetsége”, bizony, még engem is meghökkentett. Nem nagyon persze, hiszen a kommunistákkal egy kormányban ülve kis figyelemmel elleshetjük a káderezés csínját-bín- ját, de egyből túltenni rajtuk?! A másik hökkenet akkor vágott gyomorszájon, amikor megtudtam, hogy létezik a Felvidéki Magyarok Országos Tanácsa, amelynek elnöke van, s aki javaslatokat tesz. Azt hiszem, az előbbiekből már kiderült, hogy én vagyok a .jóhiszemű naivak” egyike, mert mindmáig azt gondoltam, hogy engem, itt a Felvidéken a legitim parlamenti képviselők képviselnek itthon és a nemzetközi porondon egyaránt. Jó Cókoly tanár úrtól tudom, hogy léteznek párhuzamos egyenesek, amelyek a végtelenben találkoznak, ha igaz. A mi párhuzamos képviselőink vajon melyik végtelenben találkoznak? Milyen érdekszférák botrányköveinél? Sokaknak úgy tűnhet, hogy ironikus hangvételű szösszenetem egy kicsit komolytalan is. Nem az. Komolyan mondom, nagyon sokunknak elege van abból, hogy a többi között az MVSZ-ben is titkosügynökök és a volt titkosszolgálat bizalmi emberei képviseljenek bennünket. Elegünk van abból is, hogy különböző magyarországi alapítványoknál, szövetségeknél és minisztériumokban szemlesütve kelljen járkálnunk csak azért, mert a bennünket képviselő tisztségviselők lejáratták a szlovákiai magyarságot, és gátlástalanságukkal felrobbantották a közeledés minden hídját. Elegünk van abból is, hogy rajtunk kérjék számon a magyarországi közpénzek titkos útjait, amelyeket csak a legbenn- fentesebbek tudhatnak. Mindemellett úgy vélem, nem az jelentheti a megoldást, amit Rózsa Ernő javasol, hogy fel kellene függeszteni a világszövetséget, hanem inkább az, hogy alapjaiban újuljon meg szlovákiai tagozata, s biztosra veszem, hogy az új képviselők között akadna olyan is, aki képes a párbeszédre, egyeztetésre, káderezés és mocskolódás nélkül. Ezt tekintem járható útnak. VISSZHANG Néhány pontosítás A tegnap megjelent, Pogány Erzsébet által jegyzett írás állításait szeretném tényszerűen pontosítani mint a siófoki rendkívüli küldöttgyűlésen megfigyelőként jelen levő MVSZ-tag. A rendkívüli küldöttgyűlés megválasztotta az MVSZ alelnökét, Király Zoltánt, az MVSZ budapesti szervezeti elnökének személyében (további jelöltek: Balogh László és G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes, anyaországi régió, Papp László, USÄ, Somorjai Besenyei Ágnes, Kanada), jóváhagyta a szervezet költségvetését és újra elkezdte munkáját az elnökség. Az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsának helyzete nem a küldöttgyűlésen, hanem a Kárpátmedencei Régió ülésén került szóba. Ajelenlevő Rózsa Ernő, az MVSZ SZOT elnöke érthetetlenül nem ezen, hanem az anyaországi régió ülésén vett részt. Borbély Imre akkor cselekedett volna tisztességtelenül, ha május óta nem dolgozott volna. A Kárpát-medencei régió küldötteinek országok szerinti összetétele 1996-ban volt jóváhagyva. Tény, hogy csak a felvidéki régió nem képviseltette magát, és az általuk megfogalmazott .Állásfoglalást” nem írta alá senki. A rendkívüli küldöttgyűlés összehívását 173 küldött kérte (szükséges létszám: 100) és több mint 220 küldött volt jelen. Testületileg és tüntetőleg csak mi maradtunk távol. Fenntartásának Balogh László és Szíjjártó István adott hangot az anyaországi régióból. Egyébként a szerző 2000. májusáig az MVSZ alkalmazottja volt. Kozsár Miklós