Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)

2000-12-08 / 283. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 8. HHI KOMMENTÁR wKKSMKm Helyezkedj, törtess! BUCHLOVICS PÉTER Számos politikai elemző és kommentátor glosszázott már arról, hogy a koalíción és a parlamenten belüli erőviszonyok átrendeződése kö­vetkeztében a kedélyek elóbb-utóbb lecsillapodnak. A politikai palet­ta letisztul, határozott profilú, értékrendeket a gyakorlatban pregnán­san felmutató pártok arányos, ugyanakkor demokratikus játéksza­bályokon alapuló összmunkája vezetheti ki ezt az országot a feneket­len kátyúból. Ehhez képest a jelenlegi helyzet azt mutatja, Szlovákiá­ban az elvi politizálásnak egyelőre befellegzett, a Meciar utáni vá­kuumcsapdában még azok a pártok sem engedhetik meg maguknak ezt a „luxust”, amelyek a leginkább vállalják fel a valóságban azt, amit követendő értékként programjukban is felvállaltak. Nem, itt és most csak ez van: helyezkedj, lobbiz, befolyásolj, törtess. Divatos (ronda) kifejezésekkel élve: érdekérvényesíts, mert ez a trend. Megkérdője­lezhető olyan kereszténydemolo-ácia, amely máig nem tett le arról, hogy öreg hlinkások vállát veregesse, megmosolyogtató egy olyan de­mokratikus baloldal, amely a szociáldemokrata értékeket sutba vágva kritikátlanul újraosztogatna, miközben újrabetonozná a régi jó idő elvtársi hatalomgyakorlását; nem tekinthető hitelesnek olyan popu­lista szociáldemokrata párt, amely saját bedarálását készíti elő olyan SOP-ba, amely egy növekedő Gólemre hasonlít, de mindegy, milyen igét tennének a nyelve alá, mert csak hatalommegtartásra működik. Ugyanerre rendezkedik be az SDKÚ is, csak jobb felől. A gyűjtőpárto­kat mindig is gyanakvóan méregettem, nem tudom ép ésszel felfogni, hogy lehet valaki egyszerre konzervatív keresztény, ugyanakkor libe­rális; hogy lehet valaki egyszerre szocialista és liberális és keresztény- demokrata. Ja persze, csak külön frakciókban. És itt az MKP, amelybe “98-ra szintén összekényszerítődött a kommunistából átvedlett mell­döngető mélymagyar a legtoleránsabb fiatal nemzedékkel. A túlélés diktál, az elveket befagyasztottuk. Tudom, nem egy nyugat-európai példát tudna mondani most bárki arra, hogy pártkoalíciókat és tömö­rüléseket tekintve ott is sikeresen működnek hasonló formációk. Csak hát, a társadalmi közeg az eltérő történelmi fejlődés, a politikai kultú­ra differenciáltsága és a megszilárdult demokrácia működési mecha­nizmusai miatt ezek a példák sántítanak. Egyelőre Ficónak, Meciar- nak és Malíkováéknak jósolok kellemes ünnepeket, még ha pártjaik csak vegytiszta cinizmusra, személyi és nemzeti kultusztra épülnek is. Logika, tegnap és ma TÓTH MIHÁLY A Meäar-ellenes koalíció mind a 10-12 eredeti pártja összes múltbeli és jelenlegi lépésének külön-külön megvan a maga logikája. 1998 nyarán logikus volt, hogy a választási törvény hatására az ügy érdeké­ben egyszerűsödött a politikai struktúra. Ma logikus Dzurinda kor­mányfő következtetése, hogy az ország nemzetközi megítélésének ja­vítása érdekében 2002-ben „rá kell duplázni” a négy évvel korábbi győzelemre, így ajánlatos működőképes nagy SDKU-t szervezni a kö­zépszerű és közepes nagyságú SDK-ból. Sőt, az sem nélkülöz logikát, hogy a pártstruktúrában vannak politikai erők, aijielyek vezetői nem akarják feladni irányultságukat. Minek a következménye, hogy mi­közben a részletekben minden logikusnak tűnik, globálisan a logikát­lanság lesz úrrá az ország politikai rendszerében? Egyszerű lenne az­zal kezdeni a választ, hogy: Meciar. Ám ez a 2000. évvégén sumáko­lás lenne. A politikai krízis azzal kezdődött 1998 végén, hogy Dzurin- dának a győzelmet követően rögeszméjévé vált a pártegység, amely természetellenesen jött létre. S még ott kísértett a szervezeti szem­pontból nehezen meghatározható KDH, amelynek az a Carnogursky volt az elnöke, akinek nemcsak Meciar uránt nem voltak illúziói, ha­nem Dzurinda iránt se. Tisztában volt a HZDS-elnök szándékaival. Ezek ma pontról pontra megvalósulnak. Ugyanakkor indokoltan tar­tott attól, hogy Dzurindának csak első lépése, a minősített parlameti többség elérése lesz bölcs lépés. A kényszerű egységhez való ragasz­kodás, sőt az SDK SDKÚ-vá „fejlesztése” a félidőben való széthullás előidézőjének, Meciar terve megvalósulásának bizonyult. Ezért gátol­ta meg Carnogursky, hogy a KDH felhíguljon az SDKU-ban. Gazdasá­gi válság idején előfordul, hogy kényszerházasságra lépő pártok az asztalfiók mélyére teszik programjukat. Ilyenkor megtörténik, hogy természetes szövetségeseik, választóik által baloldalivá predesztinált politikai erők együtt szavaznak a jobboldallal. És megesik, hogy még a civilizált jobboldal is populistára veszi a figurát. Csakhogy Dzurinda pártja akkor is olvashatatlan, ha működésébe ezeket a vétkeket is be­lekalkuláljuk. Nincs egy társadalmi réteg, amelynek elvárásait kielé­gítette volna. Az 1998 őszi logika mára így alakult át logikátlansággá. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-maü: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Jó széllel francia partra (CTK/AP) TALLÓZÓ SME Szilviát nem vették fel a főiskolára, ezután felvette a kapcsolatot S. Zsolttal, a kassai műegyetem mun­katársával. S. úr először Szilvia szü­leivel tárgyalt, majd a lány S. úr iro­dájában egy borítékot nyújtott át neki, melyben 60 ezer korona volt. Cserében azt ígérte, Szilvia bekerül az egyetemre, olvasható a szlovák napüapban. S. úr a bíróság előtt le­tagadta, hogy csúszópénzt fogadott volna el, állítása szerint ő csak a fel­lebbezést segített megírni, és kizá­rólag azért tájékozódott Szilvia fel­vételi eredményeiről, mert segíteni akart a lánynak. A lány irodai láto­gatásakor pedig azt magyarázta el, mit kell jövőre pótolnia, hogy felvé­telt nyerjen. A szülők és Szilvia ta­núvallomása alapján a bíróság S. Zsoltot bűnösnek találta korrupció vádjában, csúszópénz elfogadásá­ban. Hat hónapos feltételes szabad­ságvesztésre ítélték, és kötelezték az összeg visszafizetésére. Az ítélet azonban nem jogerős. Első látásra nehéz megkülönböztetni az igaz hívőt attól, aki csak azért jár templomba, mert ez a módi Dilemmáim advent idej én Elkezdődött a karácsonyi adventi időszak. Az egyház felhívta a hívők figyelmét, békében elmélkedjenek, nyugodjanak le, tanulmá­nyozzák a Bibliát, türelme­sen várják Jézus születésé­nek napját. HORVÁTH PÉTER Ne viaskodjanak, na háborúzza­nak, ne gyilkolják egymást. Szép. De rögtön felmerül bennem a kér­dés: miért csak ilyenkor? Mitől más ez a hónap, mint a többi? Az év többi időszakában talán kevés­bé elítélendő az egymás iránti gyű­lölet szítása, egymás testi és lelki békéjének gyalázása, gáncsosko- dás és uszítás? Mitől más ez a hó­nap, mint a többi? És kinek szól ez az üzenet? A hívőnek, vagy magá­nak az embernek, eltekintve attól, milyen vallási nézetet képvisel. Mert ha csak az első csoportnak, mit tegyenek a többiek, a más val- lásúak vagy a vallásnélküliek - az ateisták -, ha ugyan vannak ilye­nek? Mert egyesek szerint az ateiz­mus a kommunista időszak termé­ke, maradványa, nem kívánt, el­tűrt jelensége. A rendszerváltás egyik vívmánya a szólás- és vallásszabadság volt. A nép tömegesen tért vissza az egy­ház védő palástja alá. Némelyek vi­szont ebből is sportot űztek, divat­ból kezdtek templomba járni. Első látásra nehéz megkülönböztetni az igaz hívőt attól, aki csak azért jár templomba, mert ez lett a módi. Na de mindegy. Hisz tudva lévő, ná­lunk az sem kizárt, hogy igaz kom­csiból hívő katolikus legyen az em­ber. Máshol persze ez az „apróság” kizárná egymást, nálunk viszont másként írják a történelmet! Ilyen­kor, advent idején, eszembe jut az egyházzal kapcsolatban és a ke­reszténységet nevében viselő pár­tokkal kapcsolatban néhány gon­dolat. Miért ignorálta például két hónappal ezelőtt a dalai láma szlo­vákiai látogatását az egész egyház, elzárkózva mindennemű kapcso­latfelvételtől, s ugyanezt tette az egész politikai garnitúra. De lehet, hogy ez is csak berniünket, a ke­resztény civilizáció növendékeit foglalkoztat, bizonyítván behatá- roltságunkat és szűklátókörűsé­günket. Őszentsége pedig lehet, hogy egy pillanatig sem kereste a miértre a választ. Több volt mind­nyájunknál, őszinteségével, nyi­tottságával, békeszeretetével, tud­ta nélkül leiskolázott bennünket. A múltkor pedig Milan Ftácnik okta­tásügyi miniszternek lett volna egy „világi” reformjavaslata a jógagya­korlatok bevezetésére az iskolákba a gyerekek koncentrációképessé­gének növelése érdekében, ha nem emelkedett volna fel a tiltakozás hulláma éppen az egyház részéről, hogy a jóga a buddhista tanok megtestesítője, és mint ilyennek, semmi keresnivalója iskoláinkban. A miniszter - mellesleg baloldali - meghátrált, hiszen ő sem gondolta komolyan. Noha legalább tíz éve praktizálja, mégsem buddhista, va­lószínűleg azért, mert -a kettőnek annyi köze van egymáshoz, mint az aerobiknak a kereszténységhez. Persze, a nagy nyilvánosságnak is jobban megfelel a még nagyobb hallgatás, hiszen ez kínos téma egy vallási országban. Mi sem bizonyít­ja ezt jobban, mint a vatikáni szer­ződés megkötésének körülményei. Hónapokig tele volt a média az üggyel, épp eleget foglalkozva a megkötendő szerződés körüli tisz­tázatlan és problematikus körül­ményekkel, hogy a polgári nyilvá­nosság érdeklődését felkeltse az ügy iránt. És mégsem indult el pár­beszéd a társadalmon belül. Vajon miért? Mert tabu témába ütköz­nénk? Valószínűleg. Decemberben Schuster a Vatikánban végleg le- záija az ügyet, és majd megint csak ex-poszt fognak reagálni az érin­tett társadalmi csoportok, kifogá­sokat, hiányosságokat találván a szerződés éíetbe lépésével. A „bol­dog új esztendőben” majd lesz idő ezzel is foglalkozni. A kérdés csak az, megint nem szalasztottunk-e fel valamit. Mint mindig. A szerző a Katedra Alapítvány munkatársa Újuljon meg az MVSZ szlovákiai tagozata, s az új képviselők között akadna olyan, aki képes a párbeszédre Magyar világok magyar szövetsége SOÓKY LÁSZLÓ Szeretném előrebocsátani, nem vagyok tag. Máig azt sem tudtam, hogy kik képviseltek engem és né­pes családomat az MVSZ idei kül­döttgyűlésén. Pogány Erzsébet jó­voltából most már tudom. Arról is értesültem, hogy rám is szüksége lenne a szövetségnek, elsősorban akkor, ha az MVSZ-t a szlovákiai magyar tagok képére formálnák, mivel csak így lehetne a megújuló szövetség tisztességes, becsületes, lét- és magyarságigenlő, egységes, korszerű, demokratikus. Ellenke­ző esetben nem működik. Mé?! Működött?! Tehetné fel az obiigát kérdést Grajszky bácsi - aki a búcsi futballpályán barna bőröndből árulta a stollverk- és pemetecukrot -, ha élne. Mé? Működött? - te­szem hát fel most én a kérdést, ki­bővítve azzal, hogy: hogyan? és: kikkel? Azt már meg sem merem kérdezni, hogy: s együttműködött- e? Jó, tegyük fel, hogy egy kicsit együttműködött, s a mieink között is akad(t) olyan, aki történetesen engem képviselt az MVSZ-ben, aki itt, ott s amott is tag volt. Közülük a zöm már megkapta jól megérde­melt kitüntetését, hiszen letett va­lamit a nagy magyar asztalra. Le­gendás toleranciakészségemnek köszönhető, hogy mostanában már alig hökkenek meg. Duray Miklós Mikulás-napi, kicsit bolse­vikemlékű káderezése, mely sze­rint: „Ma a világszövetség a jóhi­szemű naivak, az őrültek, vala­mint a gazemberek világszövetsé­ge”, bizony, még engem is meg­hökkentett. Nem nagyon persze, hiszen a kommunistákkal egy kor­mányban ülve kis figyelemmel el­leshetjük a káderezés csínját-bín- ját, de egyből túltenni rajtuk?! A másik hökkenet akkor vágott gyo­morszájon, amikor megtudtam, hogy létezik a Felvidéki Magyarok Országos Tanácsa, amelynek elnö­ke van, s aki javaslatokat tesz. Azt hiszem, az előbbiekből már kide­rült, hogy én vagyok a .jóhiszemű naivak” egyike, mert mindmáig azt gondoltam, hogy engem, itt a Felvidéken a legitim parlamenti képviselők képviselnek itthon és a nemzetközi porondon egyaránt. Jó Cókoly tanár úrtól tudom, hogy léteznek párhuzamos egyenesek, amelyek a végtelenben találkoz­nak, ha igaz. A mi párhuzamos képviselőink vajon melyik végte­lenben találkoznak? Milyen érdek­szférák botrányköveinél? Sokaknak úgy tűnhet, hogy ironi­kus hangvételű szösszenetem egy kicsit komolytalan is. Nem az. Ko­molyan mondom, nagyon sokunk­nak elege van abból, hogy a többi között az MVSZ-ben is titkos­ügynökök és a volt titkosszolgálat bizalmi emberei képviseljenek bennünket. Elegünk van abból is, hogy különböző magyarországi alapítványoknál, szövetségeknél és minisztériumokban szemlesüt­ve kelljen járkálnunk csak azért, mert a bennünket képviselő tiszt­ségviselők lejáratták a szlovákiai magyarságot, és gátlástalanságuk­kal felrobbantották a közeledés minden hídját. Elegünk van abból is, hogy rajtunk kérjék számon a magyarországi közpénzek titkos útjait, amelyeket csak a legbenn- fentesebbek tudhatnak. Mind­emellett úgy vélem, nem az jelent­heti a megoldást, amit Rózsa Ernő javasol, hogy fel kellene függeszte­ni a világszövetséget, hanem in­kább az, hogy alapjaiban újuljon meg szlovákiai tagozata, s biztosra veszem, hogy az új képviselők kö­zött akadna olyan is, aki képes a párbeszédre, egyeztetésre, kádere­zés és mocskolódás nélkül. Ezt te­kintem járható útnak. VISSZHANG Néhány pontosítás A tegnap megjelent, Pogány Er­zsébet által jegyzett írás állításait szeretném tényszerűen pontosíta­ni mint a siófoki rendkívüli kül­döttgyűlésen megfigyelőként je­len levő MVSZ-tag. A rendkívüli küldöttgyűlés megválasztotta az MVSZ alelnökét, Király Zoltánt, az MVSZ budapesti szervezeti elnö­kének személyében (további jelöl­tek: Balogh László és G. Nagyné Dr. Maczó Ágnes, anyaországi ré­gió, Papp László, USÄ, Somorjai Besenyei Ágnes, Kanada), jóvá­hagyta a szervezet költségvetését és újra elkezdte munkáját az el­nökség. Az MVSZ Szlovákiai Or­szágos Tanácsának helyzete nem a küldöttgyűlésen, hanem a Kárpát­medencei Régió ülésén került szó­ba. Ajelenlevő Rózsa Ernő, az MVSZ SZOT elnöke érthetetlenül nem ezen, hanem az anyaországi régió ülésén vett részt. Borbély Imre akkor cselekedett volna tisz­tességtelenül, ha május óta nem dolgozott volna. A Kárpát-meden­cei régió küldötteinek országok szerinti összetétele 1996-ban volt jóváhagyva. Tény, hogy csak a fel­vidéki régió nem képviseltette ma­gát, és az általuk megfogalmazott .Állásfoglalást” nem írta alá senki. A rendkívüli küldöttgyűlés össze­hívását 173 küldött kérte (szüksé­ges létszám: 100) és több mint 220 küldött volt jelen. Testületileg és tüntetőleg csak mi maradtunk távol. Fenntartásának Balogh László és Szíjjártó István adott hangot az anyaországi régióból. Egyébként a szerző 2000. májusá­ig az MVSZ alkalmazottja volt. Kozsár Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents