Új Szó, 2000. december (53. évfolyam, 277-300. szám)
2000-12-07 / 282. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2000. DECEMBER 7. Régióink A két település lakóinak oda-vissza közel százötven kilométert kell utazniuk, ha egyik faluból a másikba akarnak menni Pénzkérdés a határnyitás ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai Tajtit és a magyarországi Cere- § det a Gortva, illetve a Tama felső folyásánál ■■■■■■ találjuk a térképeken. A vidéket a szakirodalom a Palócföldhöz, ezen belül a Medvesaljához sorolja. A Medves a Mátra és a Cserhát északi oldalára támaszkodó dombvidék része, a keleti lábánál fekvő települések etnikailag, kulturális szempontból egységes egészet alkotnak. A természeti tényezők mellett gyakran érték politikai hatások a szinte egymásra épült apró falvakat, a legelsőt a 15.-16. században jegyezték fel a krónikák, amikor a Medvesalján egy erőteljes földművelő közösség képe bontakozott ki, ezt azonban megzavarta a török. A régió életét és képét eddig legnagyobb mértékben befolyásoló politikai beavatkozás azonban a második világháború után történt, amikor a területet országhatárral kettészelték. Cered és Tajti kevesebb mint egy kilométerre van egymástól, de a két település lakóinak oda-vissza közel százötven kilométert kell utazniuk, ha egyik faluból a másikba akarnak látogatni. A kilencvenes évek elején bizonyos Balról: Varga György főkonzul, Bozó József, Vecseklő, Czene Árpád, Cered, Molnár Gyula, Tajti gyár kormányhatározat 5. pontjának b) bekezdése alatt a következő bejegyzés olvasható: „Tárgyalásokat kell kezdeményezni további három határátkelőhely (Ipolytar- nóc-Kalonda, Lácacséke-Prebenik és Cered-Tajti) megnyitásáról, egyeztetni kell a határátkelők megnyitásának sorrendjét és konkrét időpontját.” A szlovák kormány 1993. október 26.-án hozott határozatot az új határátkelőhelyek megnyitásáról. Megbeszélés a jelenlegi „fogadóállomásnál’' gálják újra, szükség van-e a Tajti és Cered közötti új határátkelő- hely megnyitására. 1996. március 12.-én Pozsonyban újra terítékre került a határátkelő- hely megnyitásának kérdése, s a felek abban állapodtak meg, hogy az átkelőre szükség van, és a komáromi határozat szerint fognak eljárni. A szlovák fél bejelentette, megkezdi az országút építését. A magyar delegáció tagja, a közlekedési minisztérium képviselője közölte, 1996 decemberéig kiépítik a telefonhálózatot. A magyar miniszterelnöknek írt levélre 1996. június 13-án Tóth András, a kormányfő kabinetfőnöke válaszolt. Tájékoztatta a polgármestereket, hogy a pénzügyminisztérium átvizsgálta a határátkelőhely megnyitásának lehetőségét, s az elemzés alapján a következő tényekről számolhat be: „A szlovák-magyar határszakaszon jelenleg már 15 közúti határátkelőhely működik, a földrajzi adottságokat is figyelembe véve viszonylag arányos távolságban. E határ- szakaszon a közelmúltban - kormányközi megállapodások alapján - több fejlesztésre natokban közölt) tájékoztatását is. Levelére Akar László, a pénzügyminisztérium államtitkára válaszolt, ebben ésszerű arányokról, PHARE-segélyprogramok- ról, belbiztonsági szempontokról, kihasználtságról, gazdaságosságról tett említést. Cered polgármestere ezek után Göncz Árpádhoz fordult segítségért. Tájékoztatta a magyar köz- társasági elnököt az addigi kormányhatározatokról, és említést tett arról is, hogy a szlovák fél 1996. szeptember 16.-án megkezdte a határhoz vezető országút építését. A köztársasági elnöki hivatal vezetője, Szunyogh Károly 1996. október 29.- én keltezett levelében ugyan a köztársasági elnök segítőkészségét hangsúlyozta, ám azzal érvelt, hogy „a határátkelőhely létesítése kormányzati feladat.” Tajti Tibor ezek után Boldvai László ország- gyűlési képviselőnek írt levelet. Az 1996. november 15.-én fogalmazott kérelemben egyebek között a következők olvashatók: „Képviselő-testületünk a magyar fél álláspontját érthetetlennek tartja, nem szolgálja a magyar fél és főleg a térség érdekét. Az az álláspontunk, hogy az ilyen magatartás nem az európai szellemiséget szolgálja. Képviselő-testületünktől azt a megbízatást kaptam, hogy kérelmünkkel forduljak még az országgyűlési képviselőnkhöz, s csak végső esetben a nyilvánossághoz. Úgy gondolom, hogy botrányokból van ebben az országban éppen elég, eredményre a feladat megoldása vezet”. Ceredből egyre több intézményt bombáztak levelekkel, majd 1997 januárjában a különböző munkálatok mérlegelések és számítások befejezése után közölték Med- gyessy Péter pénzügyminiszterrel, hogy az önkormányzat a határátkelőhely megnyitásához szükséges infrastrukturális feltémértékben javult a helyzet: a nagyobb ünnepek alkalmával egy- egy napra megnyitják a határsorompókat. 1991-ben Tajti és Cered önkormányzata levélben fordult a két ország kormányához, hogy engedélyezze az állandó kishatárfor- galmat a két település között. A kezdeményezést mindkét oldalon támogatták a régió települései, s biztató jelnek lehetett tekinteni, hogy a két kormány nem utasította el a javaslatot, hanem mindkettő prognosztizálta. 1993-ban a medvesaljai és a Salgó környéki települések társulást hoztak létre, amelynek alapszabályzata a regionális együttműködésen kívül szorgalmazza a határ megnyitását és az idegenforgalom fellendítését. Mivel a határ mindkét oldalán magas a munkanélküliek aránya, sok munkahelyteremtő javaslat is született, ezek nagy része még ma is időszerű. Közben Szlovákia és Magyarország regionális együttműködésről írt alá alapszerződést, és a 11. cikkelyben új határátkelőhelyek megnyitásáról állapodott meg. A 2041/1995. (11.23). számú ma1996 tavaszán az érintett szlovákiai és magyarországi települések polgármesterei levelet írtak Horn Gyulának, amelyben a kormányközi megállapodásra hivatkozva kérték az akkori miniszterelnököt, hogy kezdeményezze a Cered-Tajti határátkelőhely megnyitását. A polgármesterek hasonló levelet küldtek Pozsonyba is. Pavel Nunuk alezredes, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka válaszában tájékoztatta a polgármestereket: a felek " már 1993. augusztus 12.-én Komáromban megegyeztek abban, hogy megnyitják a határt Cered és Tajti között, a magyar fél vállalja a határállomás, a szlovák fél pedig a határon átvezető út megépítését. A kormányközi megbeszélésen részletkérdésekről is szó esett, egyebek közt arról, hogy az említett átkelőhelyet csak a magyar és a szlovák állampolgárok vehetik igénybe, hogy május 1-től szeptember 30-ig 8-tól 20 óráig a többi napokon pedig 8-tól 16 óráig lesz nyitva a határ. A második tárgyaláson, 1995. szeptember 12-én Pozsonyban a Magyar Köztársaság küldöttsége pedig már kérte, vizsnyílt lehetőség. Letkésen, Pácinnál és Ipolytarnócon a két ország állampolgárai számára átkelőhely létesült, s forgalombővítésre került sor Esztergom és Aggtelek területén. E két utóbbi határátkelő- helyet most már nem csak a két ország állampolgárai vehetik igénybe, hanem nyitottá vált a nemzetközi személyforgalom számára is.”A levél további részében a kabinetfőnök a község lakóinak megértését és türelmét kérte, majd közölte, hogy a hatányitást azon a határszakaszon a tárca a közeljövőben nem tartja megalapozottnak. Kiemelte, hogy „mindkét fél egyetért abban”, hogy ezt a kérdést egyelőre le kell venni a napirendről, mert Rajka prioritást élvez. Tajtinál közben megkezdődött a határon átvezető országút építése, amely a szlovák félnek 15 millió koronájába került. Tajti Tibor, Cered akkori polgármestere a budapesti válaszra reagálva, írt a kabinetfőnöknek, leveléhez mellékelte a szlovák országos vámőrség parancsnokának (fenntebb kivoteleket nem csekély anyagi áldozatok árán megteremtette. „A határátkelőhely megnyitása a minisztériumot maximum 15 millió Ft-al terheli. Rugalmasabb megoldás esetén ez a költség is jelentősen csökkenthető. Nekünk, a határ két oldalán élő magyaroknak (főleg a határ túloldalán élőknek) nehéz azt elfogadni, hogy az anyaország ezt a feltételt nem tudja biztosítani. Az az érzésünk, hogy az átkelőhely megnyitását a háttérben valamilyen politikai erők akadályozzák. Ez pedig nem szolgálja sem a magyar nép, sem a Kárpát-medencében élő népek, sem az európai szellemiség érdekét” - áll a pénzügyminiszternek küldött levélben. Bár látványos előrelépés ebben a kérdésben az idén sem történt, mindenesetre haladásnak számít, hogy a térségbe látogatott Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki tavasszal lapunknak nyilatkozva még azt mondta, hogy nem tud a határra vezető út létezéséről. Az országút még a Meciar-kabinet idején elkészült (Farkas Ottó felvételei) Varga György, a Magyar Köztársaság kassai főkonzula Nyitottabb lenne a térség INTERJÚ November 3-án a Tajti-Cered közötti határsávban járt Varga György, Magyarország kassai főkonzula,áki mint mondta a térség polgármestereinek meghívására jött azért, hogy megismerkedjen a Tajti és Cered közötti határátkelő megnyitásával összefüggő bonyodalmakkal. Milyen tapasztalatokat szerzett, és miről számoltak be a települések vezetői? A határon át kiépített út vezet, a határ mindkét oldalán magyarok élnek, de mivel az itt élőknek nagyon sokat kell kerülniük, ha találkozni akarnak egymással, a családi, a rokoni, a kulturális és egyáltalán a magyar-magyar kapcsolatok itt teljesen lebénultak. Úgy tűnik, a politikai akarat megvan mindkét oldalon. Mégis, mi késlelteti ennyire a határnyitást ezen a szakaszon? Egy modern állam nagyon bonyolult, sok ember dolgozik az államigazgatásban, rengeteg pénzbe kerül az állam működtetése. Mindig akadnak kifogások, mit és miért nem lehet. Azt gondolom, ebben az esetben is az történik, hogy az államapparátusban nincs meg a megfelelő jóakarat, illetve hiányos a tájékozottság. Magyarán: az egyes tisztségviselők nem ismerik a valós helyzetet, egyszerűen nem veszik a fáradságot, hogy idejöjjenek. Pedig szerintem itt, a helyszínen eldönthető, milyen megoldás kínálkozik és milyen alkalmazható. A dolgok jelenlegi állapotát figyelve úgy látom, Tajti és Cered között a határ megnyitása nem kerülne túl sokba. Itt lényegében helyben vannak a határőrök, a finán- . cok, illetve olyan személyek, aki a határátkelőt működtetnék. Villanyáram, víz, telefonvonal itt van a közelben. Elegendő lenne, ha az átkelő nappal lehetővé tenné a két ország polgárainak átjárását, esetleg más országból érkező polgárok is igénybe vehetnék, olyanok, akiknek nem kell vízum. Nem lenne szükség itt kamionforgalomra. Meggyőződésem, hogy a térséget nyitottabbá, szabadabbá tenné egy rendszeresen üzemelő határátkelő. A látottak és hallottak után miről fog beszámolni feletteseinek? Mivel a területemen, tehát Rimaszombattól Ágcsernyőig több hasonló problémával találkoztam, nem foglalkozom külön- külön a kérdésekkel, hanem összegyűjtöm a tényeket, mert egy egységes érvelést szeretnék letenni feletteseim asztalára. Beszélgetés Molnár Gyulával, Tajti polgármesterével Idén többször nem INTERJÚ Milyen előnyök származhatnának az itt élőknek abból, ha megnyílna a határátkelő- hely Tajti és Cered között? Főleg foglalkoztatás szempontjából lenne nagyon előnyös: tavaly vagy tavalyelőtt még például naponta egy teli autóbusz szállította körbe, Füleken keresztül a salgótarjáni varrodákba az asszonyokat. Továbbá, Salgótarjánban most épül az ipari zóna, gondolom, ezen a területen is akadna néhány munkahely a polgáraink számára. Nagy érdeklődés mutatkozik a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok iránt is. Vannak vállalkozók, akik nem titkolják, hogy csak a határ megnyitására várnak és itt szeretnének tőkét befektetni. Legtöbben, négyen egy benzinkút megépítésére jelentkeztek, ezen kívül fa- és faipari termékek szállítására, közös kereskedelmi tevékenységek beindítására, kooperációs gazdasági kapcsolatok létesítésére lenne még igény. Turisztikai szempontból is sokkal előnyösebb lenne a vidéknek, mert Cereden keresztül elérhető közelségbe kerülne néhány magyarországi fürdőhely, mint például Eger, Bükkszék, stb és nyilván onnan is többen érkeznének hozzánk. Köztudott, hogy a határ megnyitása nagyrészt a magyar félen múlik, esetleg van valamilyen akadálya a szlovák oldalon is ? Az égvilágon semmi, mi legalább is nem ismerünk semilyen 'hátráltató tényezőt. Szlovák oldalon hiányzik még az út megvilágítása, de az nem egy jelentős beruházás és szerintem nem is befolyásolná, a határnyitást. Tíz éve nagyobb ünnepek alkalmával egy napra felnyíltak a határsorompók. Legutóbb Mindenszentek ünnepére nyílt meg ideiglenesen a határ, gondolom, legközelebb karácsonykor lehet átkelni ismét itt Tajti és Cered között. Úgy egyeztünk meg a cerediekkel, hogy az idén többször nem lesz nyitva mivel nekik fizetni kell minden átkelést és ez nagyon megterhelte a költségvetésüket. MEGKÉRDEZTÜK Czene Árpádot, Cered község polgármesterét Bizonyos ünnepek alkalmával egy-egy napra ideiglenesen felnyílnak a Ceredet Tajtitól elválasztó határsorompók, egyes magyarországi hivatalnokok szerint ilyenkor Cered község „gebinben” működteti a határátkelőt. Mit jelent ez? Mivel a határsorompók általában munkaszüneti napokon nyílnak fel a két település között, Magyarországon ezért fizetni kell a határőrségnek és a vámőrségnek. Durván számolva az önkormányzatnak egy-egy átkelési nap 150-200 ezer forintba kerül, és ez jelentősen megterheli az egyébként is anyagi gondokkal küzdő költségvetésünket. Ennek viszont az az előnye, hogy ha az önkormányzat anyagilag vállalja a költségeket, bármikor kérheti a határnyitást. Az oldal anyagát írta: Farkas Ottó Cered Tajti határából nézve
