Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-06 / 255. szám, hétfő
Cl Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 6. Sugárzó orosz folyó Washington. Veszélyes sugárzási szintű radioaktív hulladékjelenlétét mutatta ki egy orosz és amerikai tudósokból álló csoport a szibériai Tom folyón. A szennyezést a Kuznyecki-medencében, a fo- lyónak a szeverszki nukleáris központ alatti szakaszán mutatták ki. (MTI) Csecsemőkkel kereskedő Moszkva. Tbilisziben letartóztattak egy kanadai nőt, aki a vádak szerint részt vett mintegy 20 újszülött gyermek eladásában. Galina Gorelik grúz közvetítők révén jutott a csecsemőkhöz, akiket aztán más országokban értékesített. Letartóztatása után két újszülöttet találtak a lakásában. (MTI) Lemondott egy FPÖ-miniszter Bécs. Ausztriában szombaton lemondott tisztségéről Michael Schmid közlekedési, innovációs és technológiai miniszter, miután számos bírálat érte, s emellett tegnap pártja stájerországi tartományi kongresszusán is vereséget szenvedett. Schmid a kormány alig kilenc hónapos fennállása alatt az FPÓ harmadik minisztere, aki távozik. (MTI) Azerbajdzsán választ Baku. Azerbajdzsánban tegnap megkezdődtek a parlamenti választások. Harmadszor újítják meg a törvényhozói testületet azóta, hogy Azerbajdzsán 1991-ben függetlenné vált. Az eredményekre több napot kell várni. (MTI) Simon Wiesenthal (balra) Mihail Gorbacsovtól vehette át a World Award 2000 elnevezésű „világdíjat" humanitárius tevékenységéért (TA SR/AP) Kokaint szívnak a honatyák? London. Brit sajtóértesülések szerint az éjszakába nyúló fárasztó ülések arra kényszeríthetik a parlament egyes képviselőit, hogy kábítószerszívással tartsák éberen magukat. A The Sunday Times brit lap újságírói ugyanis kokain és cigarettában elszívott vadkender nyomaira bukkantak a Westminster alsóházában és a lordok házában lévő mellékhelyiségekben. (MTI) Irak belföldi járatokat indít Bagdad. Az iraki légitársaság tegnap, az 1991-es öbölháború óta először újraindította belföldi járatait, amelyek áthaladnak az ország északi és déli részén létesített repülési tilalmi övezeteken. Két repülőgép szállt fel a Szaddám Huszein- ről elnevezett bagdadi nemzetközi repülőtérről és biztonságban földet ért Bászrában, illetve Moszulban. (MTI) Fej fej mellett. A londoni Madame Tussaud panoptikum elkészítette George W. Bush és AI Gore amerikai elnökjelöltek viaszszobrát. A galériába csak a győztes fő kerül, a másik a raktárban végzi. (CTK/AP-felvétel) Ifjabb Bush két-három százalékkal vezet Al Gore előtt Holnap minden kiderül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Washington. Holnap tartják az amerikai elnökválasztást. Bár a közvélemény-kutató ügynökségek adatai a republikánus texasi kormányzó néhány százalékpontos előnyét mutatják a jelenlegi demokrata alel- nökkel szemben, korántsem bizonyos, hogy George W. Bush lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Néhány nappal ezelőtt derült ki, 30 éves korában ifjabb Bush ittas vezetés miatt fizetett büntetést a rendőrségen. Ez a tény a még bizonytalankodó választókat Al Gore mellé állíthatja. Mivel holnap az amerikaiak tulajdonképpen nem elnököt, hanem csak az 538 tagú választói testületet, azaz az elektorokat választják meg, megeshet, hogy Bush elektorai lesznek többségben, azonban mégis Gore-ra szavaznak közülük többen. Az Egyesült Államok törvényei ugyanis nem kötelezik a demokrata illetve republikánus elektorokat, hogy pártjuk jelöltjére szavazzanak. Az USA mindegyik tagállamának kongresszusi képviselőinek megfelelő számú elektora, illetve két szenátusi széke után plusz két-két hivatásos választója van a testületben. A tegnapi adatok Al Gore-nak 215, Bushnak pedig 251 elektort szavazatot jósolnak, a demokrata párti alelnöknek tehát holnapig meg kellene nyernie Florida, Michigan, Wisconsin és még legalább egy kisebb állam még bizonytalankodó választóit. Al Gore helyzetét tovább nehezíti a Zöld Párt elnökjelöltje, Ralph Nader, aki ugyan teljesen esélytelenül indul a holnapi megmérettetésen, azonban sok fontos szavazatot szippanthat el Bush javára az alelnök elől. George W. Bush a várakozásokkal ellentétben még nem biztosította magának a 25 floridai elektor szavazatát, szabad teret hagyva ezzel AI Gore esélyeinek. Az 50-ből még legalább öt állam szavazói bizonytalanok, (jéel) Zorán Zsizsics kormányfő a külpolitikai célok közül a gazdaság talpra állításához szükséges nemzetközi gazdasági segítség biztosítását emelte ki Megalakult Jugoszlávia új kormánya Belgrád. Szombaton este megalakult az új jugoszláv kormány: szövetségi szinten konszolidálódott Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnök szövetségeseinek hatalma. MTI-JELENTÉSEK A Zoran Zsizsics vezette új kabinet a szövetségi parlament késő éjszakába nyúlt ülésén tette le hivatali esküjét. Zsizsics előzőleg ismertette kormánya programját, amely fő belpolitikai céljának a két tagköztársaság, Szerbia és Montenegró viszonyának harmonizálását, a gazdasági és társadalmi reformok továbbvitelét, a magánosítás gyorsítását tűzte ki. A fő külpolitikai célt a nemzetközi közösségbe való visszatérés - az előző jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics idején kialakult elszigeteltségből való kitörés és a külföldi gazdasági segítség biztosítása jelenti. A törvényhozás két háza külön-kü- lön voksolt bizalmat az új kormánynak. Az alsóházban, a 138 tagú Polgárok Tanácsában a jelenlévő képviselők közül 88-an támogatták az új kabinetet; 15-en nemmel szavaztak. A felsőházban, a 40 fős Köztársaságok Tanácsában a megjelent honatyák közül 28-an igennel, 4-en pedig nemmel szavaztak. Az új kormány szombat este 11 óra után letette hivatali esküjét, majd megtartotta alakuló ülését. A kabinetet három politikai erő hozta létre: a Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés, a montenegrói Szocialista Néppárt (amely az előző belgrádi vezetés fő montenegrói szövetségese volt, de a nyugatbarát podgoricai kormány szeptemberi választási bojkottja miatt a jugoszláv parlament legerősebb montenegrói pártjává vált), valamint egy kis montenegrói párt, a Szerb Néppárt (SNP). Az új kormányban, amelynek létszáma fele az előzőének, 9 tisztség Szerbiának (a DOS-nak), 7 pedig Montenegrónak jutott. A miniszter- elnöki posztot az alkotmányos előírások miatt montenegrói politikus tölti be - Zsizsics, a néppárt egyik alelnöke -, és ezen párté a védelmi minisztérium is. A kulcsfontosságú tárcák közül a DOS például a belügyi, külügyi és a kisebbségügyi tárcát kapta meg; a kormányfő-helyettesi tisztséget szintén a DOS képviselője tölti be. A DOS néhány tárca élére pártpolitikus helyett szakértőt állított. A külpolitikai célok közül Zsizsics a nemzetközi közösségbe való jugoszláv visszatérést, a gazdaság talpra állításához és a lakosság ellátásához szükséges nemzetközi gazdasági segítség biztosítását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy országa szeretne teljes jogú tagságot elnyerni nemzetközi szervezetekben, így az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban, a Nemzetközi Valutaalapban. Aláhúzta a Jugoszlávia által korábban vállalt nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartását is, külön megemlítve a délszláv háborúkat lezáró 1995-os daytoni egyezmények betartására irányuló jugoszláv készséget. Zsizsics hangsúlyozta azt is, hogy Belgrád külön figyelmet szentel az Zoran Zsizsics (CTK/AP) 1244. számú ENSZ BT-határozat következetes betartásának. A tavalyi NATO-csapások után e határozat vonta az ENSZ átmeneti iagzgatása alá a szerbiai Koszovó tartományt. Zsizsics a koszovói rendezés „egyetlen érvényes alapjának” nevezte a biztonsági tanácsi határozatot. A legfontosabb tárcák vezetői Miniszterelnök: Zoran Zsizsics (SNP) Miniszterelnök-helyettes: Miroljub Labusz (a DOS által jelölt független gazdasági szakértő, a G17 Plus csoportvezetője, aki a külfölddel való gazdasági kapcsolattartásért is felel a kormányban) Belügyminiszter: Zoran Zsivkovics (DOS) Külügyminiszter: Goran Szvilanovics (DOS) Pénzügyminiszter: Dragisa Pesics (SNP) Védelmi miniszter: Szlobodan Krapovics (SNP) Nemzeti és etnikai csoportok minisztere: Raszim Ljajics (DOS) Egyiptomban eddig négy emberéletet követelt a voksolás Választási éleslövészet Bili Clinton elnök külön-külön tárgyal az izraeli és a palesztin vezetővel Arafat Washingtonba készül MTI-HÍREK Jeruzsálem/Washington. Kisebb összecsapásokról érkezett jelentés szombaton délelőtt a palesztin területekről. Izraeli és palesztin illetékesek bejelentették, hogy a békefolyamat előmozdítása érdekében készek külön-külön találkozni a közeljövőben Bili Clinton amerikai elnökkel. Bili Clinton amerikai elnök november 9-re, vagyis csütörtökre hívja Washingtonba Jasszer Arafat palesztin vezetőt. Várható, hogy külön meghívást kap Amerikába Ehud Barak izraeli miniszterelnök is. Arafat és Barak korábban Clintonnal együtt többször folytatott háromoldalú megbeszélést, de most, az elmúlt csaknem másfél hónap erőszakhulláma következtében egyelőre nincs mód a közvetlen találkozóMTI- és SITA-HÍREK Róma. A Vatikán VI. Pál termében szombaton megkezdődött a szentév keretében rendezett „politikusok jubileuma”. A kétnapos eseményen több mint küencven országból érkezett mintegy ötezer parlamenti képviselő, vezető kormánypolitikus és állami közalkalmazott. Szlovákia képviseletében Pavol Hrusovsky, a Kereszténydemokrata Mozgalom ra Barak és Arafat között. Ezért szorgalmazza az amerikai diplomácia, hogy a két fél az Egyesült Államokkal külön-külön folytasson tárgyalást, és próbálja újraindítani az izraeli-palesztin viszony tartós rendezését célzó béketárgyalásokat. Az izraeli haderők szombaton hajnalban visszavonták a Gázai övezetbe telepített harckocsikat, amelyeket a pénteki heves összetűzések után küldtek két helyszínre, Kami, illetve Kfar Darom zsidó településhez. Izrael szombaton ismét óva intett attól, hogy a palesztinok egyoldalúan önálló államot kiáltsanak ki. Barak vezető tanácsadója, Danni Jatom egy rádiónyilatkozatban leszögezte, hogy ennek katonai, politikai és gazdasági következményei egyaránt lennének. alelnöke és a parlament alelnöke szólalt fel a Parlamenti Képviselők Nemzetközi Közgyűlése előtt. „A politikusok ne hagyják magukat elvakítani a hatalom csillogása által, szakmájuk nem válhat magánérdekek kereskedelmi árucikkévé, hanem az emberi méltóságot kell szolgálnia” - mondta Roger Etche- garay bíboros, a szentévi rendezvények központi szervezésével megbízott bizottság elnöke. Etchegaray kiJeruzsálemben szombaton megemlékeztek Jichak Rabin egykori izraeli miniszterelnök meggyilkolásának 5. évfordulójáról, miközben tovább folytatódtak az összecsapások a palesztin területeken. Hebronban egy 14 éves palesztin kislány került válságos állapotba, miután fejen találta egy gumival beborított fémlövedék. Egy izraeli katonai szóvivő szerint a tüntetők ellen fellépő egységek nem kaptak éles lövedéket. A Közel-Keletre és az Perzsa-öböl térségébe utazik hamarosan Vlagyimir Putyin orosz elnök - közöíte Alekszej Gromov szóvivő a R1A orosz hírügynökség szerint. Hivatalosan a Kreml még nem erősítette meg a bejelentést. Előző nap Moszkvában azt közölték, hogy november 13-tól Igor Ivanov külügyminiszter tesz látogatást a Közel-Keleten. fejezte óhaját, hogy a politikusok a világ minden táján a szellemi szabadság levegőjét szívják magukba, kerüljék el, hogy bármifajta félelem és konformizmus a történelem foglyává tegye őket. Giulio Andreotti örökös szenátor, a kereszténydemokrata mozgalom „nagy öregje”, többszörös volt miniszterelnök a be- börtönzöttek számára sürgetett amnesztiát, utalva a pápa ezzel kapcsolatban közzétett felhívására. MTI-HÍREK Kairó. Egyiptomban a halálos áldozatok száma négyre, a sebesülteké 60-nál többre emelkedett szombaton, a részleges parlamenti választások napján, mert a rendőrség egy szavazókörzetnél kitört erőszakos tiltakozást követően ées lövedékeket és könnygázt használt a tömeg ellen. 116 kiadó képviselői helyért szavaztak az egyiptomiak mindenhol már csupán a két vezető jelölt indult. Az egy hete tartott első fordulóban mindössze 16 képviselői hely sorsa dőlt el, ennek fele a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt, a másik fele függetlenek javára. Kairótól 80 kilométerre északra, Idjar faluban a rendőrség a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt jelöltjét támogatókkal csapott össze, hasonló fegyvereket használva. A választás múlt heti első fordulóját Hoszni Mubarak elnök nemzeti demokratái nyerték, de abban a képviselők létszámának összesen alig egynegyedéről döntöttek. A szombati második felvonás után a harmadik fordulót november 8-án tartják, ekkor szavaznak a kairóiak is, és az új parlament várhatóan december közepén már ülésezhet. Pavol Hrusovsky is felszólalt a Parlamenti Képviselők Nemzetközi Közgyűlése előtt Szívni a szellemi szabadság levegőjét Több tízezres tüntetés Estradánalc mennie kell! Manila. Több tízezren tüntettek Manilában szombaton a Fülöp-szi- getek korrupcióval vádolt elnöke, Joseph Estrada lemondását követelve. Az államfő ellen az a vád, hogy dollármilliókat kapott kenőpénzként szerencsejátékok fő szervezőitől. Emiatt korrupcióval, csalással és az alkotmány többszöri megsértésével gyanúsítják. Az egykori elnököt az elmúlt napokban sorra hagyták el korábbi támogatói. Estrada egyelőre még kitart, bár már jelezte, hogy kész személyét országos népszavazásra bocsátani. (MTI) Két emberrel végzett Öngyilkos buszeltérítő Athén. Végzett magával az a görög férfi, aki szombaton Athénban eltérített egy turistabuszt, miután meggyilkolta anyósát és a család egyik barátját. 33 japán turista, egy idegenvezető és a görög sofőr tartózkodott azon a turisatabuszon, amelyet a 48 éves fegyveres Hrisztosz Kendi- rasz eltérített, és Athén irányába kényszerített. Miután elfogták és lefegyverezték, az ügyészségre akarták átvinni hogy hivatalosan előzetes letartóztatásba helyezzék, a rendőrség hetedik emeletéről az utcára vetette magát. Azonnal szörnyet halt. (MTI)
