Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-02 / 252. szám, csütörtök
AZ UJ SZÓ MELLÉKLETE Csütörtök, 2000. november 2. 3. évfolyam, 37. szám Bodnár Tibor: „Ha kicsiben is, de arra törekszünk, hogy a kultúrát életben tartsuk - az egyszerű polgárok kulturális tevékenységét támogatjuk elsősorban" Nagykapos lehetőségeinek határairól ZSEBIK ILDIKÓ N agykapos megnevezése egy ősi magyar szó, ' a kapu származékszava, amely köztudomá- mmmmmm súan a nyitottságra, a befogadóképességre utal. A Labore, a Latorca és az Ung folyó alkotta háromszög közepén , fekvő város is szívesen fogad minden újonnan érkezőt és hazatérőt. Nagykapost ma 10 800 polgár lakja, a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint ebből 63% vallja magát magyarnak, miközben a mintegy 1300 roma közül csupán 25 nevezte magát cigánynak. Ami a város jelenét és jövőjét illeti, arról szóljon a legilletékesebb, BodRitka kivételként az egykor állami kézben lévő szogáltatások folyamatosságát is sikerült megőriznünk azzal, hogy ezeket az üzemeket az ott dolgozóknak adtuk el, miközben az épületek továbbra is városi tulajdonban maradtak. Felújítottuk a Dobó István teret, a külterületeken is befejeztük a gázvezeték kiépítését, néhány új járda- szakaszt is létrehoztunk. Sajnos, a víztisztító építése félbemaradt, és az új szemétlerakó sem készült el, megvalósításukról azonban nem mondtunk le végérvényesen. Nagykaposon mely cégek számítanak a legjelentősebb munkaadónak? Legtöbb nagykaposi polgárt, szám Bodnár Tibor, Nagykapos polgármestere nár Tibor, aki 1990. január 5-e óta áll Nagykapos élén.- 1998-ban a város polgárai immár harmadszor szavaztak nekem bizalmat. Mind a három választási ciklus elé nagy-nagy elvásárokkal, elszántsággal tekintettem, ám az egyre romló gazdasági helyzetnek köszönhetően lehetőségeim határai folyamatosan beszűkülnek. Nagykapos igazi provinciális város az ország legkeletibb végében, az ukrán határ közelében. Gazdasági elmaradottsága mellett még 35%- os munkanélkülség is sújtja, miközben a város kötlségvetése az elmúlt 10 év során az infláció ellenére egy jottányit sem emelkedett. Az elmúlt évtized láthatóan mégsem múlt el nyomtalanul. Lehetőségeinkhez mérten természetesen mi is tettük a dolgunkat, ennek következtében a városközpont határozottan megváltozott, nem kis mértékben az új városháza épületének is köszönhetően. De a Fábry utcán felépített új egészségügyi központ beindításához is hozzájárultunk. Parkosítással is próbálkoztunk, sajnos, polgáraink jó része még képtelen tudatosítani, hogy minden kiültetett fa, cserje, virág saját lakóterének esztétikájához is hozzájárul, s ha a közterületek növényzetét kitépik, letördelik, azzal saját maguknak is kárt okoznak. szerint mintegy ezret a vajáni hőerőmű foglalkoztat. Városunk területén a Szlovák Gázművek kompresszorállomás számít a legnagyobb vállalatnak, ők 3-400 embernek tudnak munkahelyet biztosítani. Magát a várost ugyan anyagilag nem tudják támogatni, ám bizonyos szervezeteket igen. Az Agroprodukta Részvénytársaság 100 embernek ad munkát, mindeközben a zöldség- és gyümölcsellátásban egyeduralkodónak számít. A felsoroltakon kívül az egészségügy, az iskolaügy a vasút és a kereskedelem foglalkoztat még viszonylag sok ember. Nagykaposon meglepően alacsony a lakosság átlagéletkora. Ezek szerint sok itt a fiatal. Valóban, nálunk a város lakóinak átlagéletkora 30 év körül mozog. Ebből adódóan viszonylag sok az oktatási intézményünk. Hogy a legfiatalabbakkal kezdjem: a város - a munkaviszonyban lévő mamákra gondolva - üzemeltet egy bölcsődét, van továbbá három óvodánk is, ahová 3-400 gyermek jár, valamint egy-egy magyar és szlovák tannyelvű alapiskolánk, ezeket egyaránt 1000-1000 diák látogatja. A magyar alapiskola alsó tagozata - miután régi épületük statikai szempontból már nem volt megbízható két évvel ezelőtt új épületbe költözött, az adminisztA honfoglalási emlékmű a városháza előtt (a szerző felvételei) ratív épület és a konyha átadására azonban csak a közeljövőben kerül sor. A 39 milliós beruházás utolsó fázisa a tornaterem megépítése lenne, csakhogy a 80-as évek végén készült terv alapján annak egy 900 férőhelyes óvóhely fölé kellene emelkednie. Ám az államnak ma nincs pénze az óvóhelyre, így a tornaterem építése is egyelőre bizonytalan. Ami Nagykapos középiskoláit illeti, az 1957-ben induló gimnázium mellett van egy mezőgazdasági középiskolánk és egy ipari szakközépiskolánk is, ez utóbbi szlovák tanítási nyelvű. Az egykori kisegítő iskola a 90-es évek első felében Szlovákia egyik legnagyobb gyermekotthonává alakult át, ma Katicabogár Gyermekotthon néven működik, mintegy 250 gyermek lakja, akik itt járnak alapiskolába. Annak befejezését követően nagykaposi állandó lakhellyel kapnak személyigazolványt. így, kerüljenek bár idővel az ország másik végébe, ha rászorultakká válnak, hozzánk fordulnak majd segélyért. Milyen kulturális létesítmények, rendezvények fémjelzik Nagykapos életét? Hála Istennek van művelődési házunk, mozink is. Ha kicsiben is, de arra törekszünk, hogy a kultúrát életben tartsuk. Mi az egyszerű polgárok kulturális tevékenységét támogatjuk elsősorban. Egy-egy neves együttes fellépése ma horribilis összeget emészt fel, ez a belépők árát is alaposan felveri, s mert mindenki nagyon meggondolja, mennyit szán ilyen célra, legtöbbször ezek ráfizetéssel is zárulnak. Nagykaposnak pillanatnyilag három énekkara van: az Erdélyi Jánosról elnevezett, a Latorca és a magyar iskola mellett működő gyermekkórus. Fellépési lehetőséget és anyagi támogatást egyaránt tudunk valamennyi számára biztosítani. A Komócsa Táncegyüttes pedig immár 21 éve sikeres. A nyugdíjasklubunk érdemel még feltétlenül említést ezen a téren, létezésük és aktivitásuk már-már kuriózum. Központúknak, amely egy régi családi házban kapott helyet, pillanatnyilag közel 400 tagja van. Ebben az épületben egy hagyományőrző szoba és egy ülésterem is található, de a klub felszereltsége sem elhanyagolható. Nyugdíjasaink különböző előadói csoportokat alkotnak, miközben feltétlenül együtt ünnepük meg az Annákat, a Katalinokat, a karácsonyt. Rendszeresen eljárnak a nyugdíjasok világtalálkozójára is, de többször szerveztek kirándulást már hol turisztikai, hol meg bevásárlási céllal. Hiányolom, hogy fiataljaink nem képesek hasonló módon megszervezni szabadidejüket. A szabadidőközpontban ugyan legalább 400 gyermek szokott megfordulni, ők elsősorban a harci játékokkal ismerkednek ott meg. A sportolni vágyók számára 1993 óta uszoda is működik Nagykaposon. Készülünk egy Erdélyi János Múzeum létrehozására is, a város már vásárolt erre a célra egy épületet. Az emlékszobát is szeretnénk ödaköltöztetni, sajnos, a kiállítási anyagunk még elég kevés. Szívügyem egy horgász hagyományőrző kiállítás létrehozása is, hisz vidékünkön még sok olyan tárgy fellelhető, amelyekért kár lenne, ha végleg a feledés homályába merülne. Költségvetésünkből évente több mint egymillió koronát szánunk a kultúrára, és a menet közben felmerülő költségek fedezésére még 200 ezer komát tartalékolunk. Testvéri kapcsolatokat is fenntartunk: Vásárosnaménnyal és Békéscsabával is állandó a kontaktusunk. Most Lengyelország felé szeretnénk nyitni. Jó szogálatot tesz e téren is számunkra az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Copus Expo is, amely új hagyományt teremtett az Ung- vidéken, pozitívan rámutatva arra a kezdeményezésre, amit Nagykapos elkezdett: hogyan lehet a hátrányos helyzetből előnyt kovácsolni. Elsősorban a kis- és közép- vállalkozókat hivatott segíteni azzal, hogy tájékoztat a lehetőségekről, lehetőségeket teremt a találkozásra. Egyébként a Kárpátok Gazdasági Szövetség is nálunk alakult. Milyen műemlékek várják az ide érkező turistákat? Városunk nem bővelkedik műemlékekben. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy mezőgazdasági jellegű településként soha sem lakták gazdag kereskedők, iparosok. Igaz ugyan, hogy a kései középkortól egy ideig Ung megye központja volt, ám az egykori vármegyeházból, középületekből mára nem maradt fenn semmi. Legértékesebb műemlékjellegű épületünk a két templom. A református templom eredete még a XIV. századra nyúlik vissza, mai, de barokkos, neoklasszicista változata 1787-ben épült. A római katolikus templomot 1807-ben emelték. A hozzátartozó barokkos parókiát a lakótelep építésekor sajnos lebontották, pedig ma ez lehetne a város domináns épülete. Ami ugyancsak megtekintésre érdemes Nagykaposon, az városunk történetének két fontos személyiségével kapcsolatos. Az egyik az 1814. április elsején született neves író, néprajztudós, szociológus, Erdélyi János, akinek emléke 1964, születésének 150. évfordulója óta ott él a kaposiak tudatában, hisz azóta évente megidézzük szellemi hagyatékát, tisztelgünk emlékműve előtt. 1965 óta művelődési házunkban található emlékszobája, 1968 óta utca is viseli nevét. Az Erdélyi János Napok pedig egyike országunk délkeleti része legrangosabb kulturális rendezvényének. Mécs László papköltő 1920 és 1929 között római katolikus papként működött városunkban. Egykori jelenlétére ma a templom előtt emelt mellszobra emlékeztet. Az említetteken kívül a városháza előtt áll az a honfoglalási emlékmű, amely felállítása idején országos méretű vihart kavart, azóta elkészült és a takarékpénztár elé került a Stúr-szobor is. Ferenc György helyi faragagó pedig 1993- ban tölgyfából elkészítette azt az emlékoszlopot, amelynek réztábláján a II. világháború nagykaposi áldozatainak neve olvasható. Ugyancsak az ő alkotása az a Dobó-szobor, amelyet a Dobó térre szánunk, felállításáról most folynak tárgyalások a járási hivatallal. Apropó, járás! A Tőketerebesi járás kötelékéből kikerülve menynyire változott meg Nagykapos élete? Ha hivatalnokként értékelem a változást, nem beszélhetek különösebb negatívumokról, Nagymihály elsősorban azért jelentett változást, mert elveszítettük személyes kapcsolatainkat, amelyek bizonyos problémák megoldása érdekében már kialakultak, s most mindent újra kell kezdenünk. Ugyanakkor bizonyos fejlesztési kérdésekben Nagymihály pozitívabb álláspo- tot képviselt, talán azért is, mert óvatosabban kezelték a magyar kérdést. Az egyszerű falusi emberek számára, akik nem beszélnek jól szlovákul, a változás egyértelműen megnehezítette az életet, hiszen Tőketere- besen könnyebb volt találniuk magyarul is beszélő hivatalnokot. Nagyon szép ez az új városháza. Szívesen átengedné egy Nagykapos központú járási székhelynek? Valamikor egy régi családi házban székelt a polgármesteri hivatal, ezt az épületet, amely 1994 februárjában került átadásra, a Szlovák Biztosítóval közösen építettük. Van benne egy 140 férőhelyes nagy, ill. egy 20 férőhelyes kis ülésterem, valamint egy 45 fő befogadására alkalmas esketőterem. Úgy költöztünk ide, hogy minden berendezési tárgyat újonnan vásároltunk. Azt hiszem, a város megérdemel ennyit, ezért az épületről nem kívánunk lemondani. Van viszont számos lehetőségünk egy esetlegesjárási hivatal elhelyezésére. Pl. egy ötemeletes lakótömb, a szabadidőközpont egy része, vagy a kisegítő iskola egykori épülete is alkalmas lenne erre a célra. Csak sajnos ez ügyben egyáltalán nem vagyok optimista, különben is a reális célokat szeretem. Hiszen ugyanakkor, hogy a járási székhelyek a jövőben elveszítik jelentőségüket, s ha megnő az önkormányzatok hatásköre, talán az embereknek sem kell majd ügyes-bajos dolgaik miatt annyit utazniuk. Mit szeretne még elmondani Nagykapossal kapcsolatosan? Azzal, hogy környékünkön megépült a vajáni hőerőmű, Nagykapos lakóinak száma a távolabbi vidékekről érkező és letelepedő munkásokkal és azok családjával óhatatlanul megemelkedett. (I- gaz, még mindig legalább 40-60 telket tudnánk kimérni családi ház építése céljából). Ahogyan elődöm fogalmazott: azóta városunk o- lyan, mint egy nagy szálloda. Ennek azonban óhatatlanul vannak hátrányai is, hiszen ezek az emberek érzelmileg máig sem kötődnek Nagykaposhoz, ahol ma érezhetően hiányzik egy ütőképes gárda, amely összefogná az itt lakókat. Az elhurcoltak emlékműve (archív felvétel)
