Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-30 / 276. szám, csütörtök

RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 30. Szénássy Árpád: „A magyar települések tíz százalékát sikerült feltérképeznünk - egy honismereti kiadvány méltó megünneplése lehet a község jubileumának " Múltunk és értékünk ismeretével VRABEC MÁRIA A Komáromi Nyomda és KT Kiadó 1997-ben hozta létre a Komáro­mi Művelődési Kultúr: mmmmm történeti Intézetet, amely a szlovákiai ma­gyar települések történetének fel­dolgozásával és honismereti kiad­ványok kiadásával foglalkozik. Ed­digi munkájáról, sikereiről és a jövő­re vonatkozó terveiről a KT Kiadó igazgatóját és az intézet szellemi atyját Szénássy Árpádot kérdeztük. Elsősorban az volt a célunk, hogy feltérképezzük a szlovákiai magyar községeket és egy olyan, a vidéki turizmust is segítő sorozatot ad­junk ki., amely az egyes falvak tör­ténelmén kívül a földrajzi adato­kat, a helyi látnivalókat és a jelleg­zetes népszokásokat is tartalmaz­za. Ezen a téren úttörőmunkát vég­zünk, hiszen az eddig megjelent publikációk általában egy témával foglalkoztak és a falvainkba látoga­tó idegeneknek nem nyújtanak át­fogó tájékoztatást. Úgy gondolom, egy ilyen honismereti kiadvány méltó megünneplése lehet az adott községről szóló első írásos emlék jubileumának vagy akár a millen­niumi évnek, és ezenkívül nagyon jó szolgálatot tehet a település nép­szerűsítésében is. Azt, hogy jó célt szolgálunk és a kiadványaink nagy népszerűségnek örvendenek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idén eléijük a kétszázadik sor­számot, ami azt jelenti, hogy a ma­gyar települések tíz százalékát si­került feltérképeznünk. A legtöbb községről a Csallóközben és Má- tyusföldön jelent meg honismereti füzet, lassan felzárkózik az Ung-vi- dék és most dolgozunk az Ipoly- mentén. Miután egynéhány kiad­vány eljutott a határon túlra, az utóbbi időben magyarországi ön- kormányzatok is érdeklődnek a honismereti füzeteink iránt, tehát elképzelhető, hogy a jövőben ez a sorozat ott is megjelenik majd. Milyen forrásokból dolgoznak egy-egy kiadvány összeállítása­kor? Természetesen, régi leltári okiratok­ból, anyakönyvekből és nagyon sok értékes információval szolgálnak a helybeli idős emberek is. Régi jó ba­rátom Halász Péter, a Magyar Hon­ismereti Szövetség elnöke, az ő szakmai tanácsaira és erkölcsi tá­mogatására mindig számíthatok. A honismereti füzeteken kívül Ön számos könyvet is írt, ame­lyekben a Szlovákiában találha­tó magyar töténelmi emlékhe­lyekkel, ipari és népművészeti hagyományokkal foglalkozik. Dömötör Ede felvétele Az őszi könyvpiacon jelent meg a Csallóköz és Mátyusföld 1848-49- es emlékhelyei című könyvem, amely mindazoknak a szobroknak, épületeknek és síremlékeknek a le­írását és fényképét tartalmazza, amelyek valamilyen módon kötőd­nek a szabadságharchoz. Az a cé­lom, hogy amennyire csak a hoz­záférhető leltári anyagok engedik, feltárjuk és közkinccsé tegyük az egyetemes magyar történelem és néprajz szlovákai vonatkozásait, hiszen ez volt a mi őseink élete és nekünk is erre kell építenünk. Nagy elismerést és ösztönzést is je­lent számomra, hogy az idei honis­mereti akadémián Székesfehérvá­rott a KT Kiadó a honismeretben végzett kimagasló munkájáért aranyplakettet kapott, engem pe­dig a Budapesti Bélyeg-Világkiállí­táson az Osztrák-Magyar Monar­chia területén megjelent, filateliá- val foglalkozó szaklapok történe­tét feldolgozó könyvemért ezüst­éremmel j utalmaztak. A tervek szerint jövőre a felújí­tott csúzi kastélyba költözik a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet. Hogy kerül oda? Az épület felújításán tavaly kezd­tünk dolgozni és a munkálatok be­fejezése után majd az intézet kere­tén belül működő Szlovákiai Ma­gyar Honismereti Egyesület Szék­házaként fog működni. A kastély a Csúzi család otthona volt, vendé­geskedett itt Bél Mátyás, Gujon Ri- chárd 1848-as tábornok, akinek a felesége a faluból származott, Ján Palacky, a híres cseh történész itt tanította a csúzi gyerekeket, és itt zongorázott Franz Schubert is, te- ' hát az épületnek nem csak stílusa, de lelke, szelleme is van. Ezt akar­juk mi is megőrizni, ezért szeret­nénk itt berendezni a csúzi hely- történeti múzeumot, az itt megfor­dult híres személyiségek emlékter­mét, valamint a felvidéki magyar panoptikumot, amelyben Páz­mány Pétertől Rákóczi Ferencen és Klapka Györgyön át Jókai Mórig az itt született nagy egyéniségek visasszobrai kapnak helyet. Mivel az a célunk, hogy a kastély, csak­úgy mint a múltban, pezsgő szelle­mi élet színhelye legyen, rendsze­resen tartunk majd itt különböző kiállításokat, előadásokat és fog­lalkozásokat is a gyermekek szá­mára. Természetesen, mindezt a helyi önkormányzattal karöltve kí­vánjuk megvalósítani, hiszen ha azt akarjuk, hogy az, ami a kas­télyban történik a helybeliek életé­nek természetes részévé váljon, nekünk sem elég csak beilleszked­nünk, de valami többletet is kell nyújtanunk, ami az itteni magyar­ság épülését és ezáltal a megmara­dást is szolgálja. A nagymegyeri diákok kikérték a polgárok véleményét az erőszakról, a durvaságról A legnagyobb sikert a fokhagymával ízesített mustár aratta Fiatalok a rasszimzus ellen Módozatok a kereskedésre CSÉMI ILDIKÓ / GÓRA TERÉZ indenki, aki ember­nek született, ha­sonló magasztos céllal jött a világra, hogy ember legyen, ez azt jelenti: eszes lény... Mert ha az embert az értel­me vezeti, akkor minden cseleke­detét megfontolja...” hirdette Comenius a népek nagy tanítója. Ezen gondolatok jegyében sok-sok beszélgetés, eszmecsere zajlott tanár-diák, diák-diák között a Nagymegyeri Kereskedelmi Aka­démián és Gimnáziumban. így no­vember táján egyre gyakrabban volt téma a rasszizmus, embertí­pus, biológiai kjbontakozás, kultu­rális kibontakozás, másság. Az „Akadémiai hétre” való készü­lődés keretén belül, amely novem­ber 13-tól november 19-ig tartott. Diákjaink „A rasszizmus elleni vi­lágnap” alkalmából, november 9- én a város polgárait és tanulótár­saikat arról faggatták egy jól sike­rült közvélemény-kutatás keretén belül, hogy: elítélik-e a másságot, számít-e a bőrszín, számít-e, ha idegen állam polgára nálunk él. Kikérték a polgárok véleményét az erőszakról, a durvaságról. Jól át­gondolt kérdéseikre gyűjtögették a válaszokat. Kiértékelték munkájukat és arra a megállapították, hogy pillanat­nyilag az emberek többsége külö­nös érzékenységgel kezeli ezeket a témákat. Olyan ez most még mint egy időzavar. Egyensúlyban Helyreigazítás Mellékletünk múlt heti szá­mának harmadik oldalán Lyu­kas tetővel a tudás szolgálatá­ban címmel egy riportot kö­zöltünk a galántai Kodály Zol­tán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskoláról. Az alapiskola vezetősége szerint a dm rossz fényt vett az iskolára. Az érin­tettek elnézését kérjük. Szintén mellékletünk múlt heti számában, a negyedik ol­dalon tévesen neveztük meg a községet, ahol a történelmi hét volt. Az említett község Csallóközcsütörtök és nem Csallóközkürt. Az érintettek elnézését kérjük. élni magunkkal és a környező vi­lággal, egyelőre mindennapos küzdelmet jelent. A városban szerzett tapasztalataikat felhasz­nálják a jövőben e kényes témával kapcsolatos minden megmozdu­lásban. Szeretnének elmondásuk szerint azzal a hittel és reménnyel élni, hogy képesek lesznek változ­ni és változtatni. A rendezvény lógója BÁRÁNY JÁNOS ásodszor rendeztek kereskedelmi napo­kat a Tashy Agrotra- de KFT. székházá­ban november kö­zepén. A mezőgaz­dasági és élelmiszeripari termékek­kel foglalkozó export-import cég je­lentős lépéseket tesz ezzel a keres­kedelmi kultúra terjesztése terén. Mert mennyivel elegánsabb üzletet kötni egy gazdagon terített fehér asztal mellett, mint zord irodák mé­lyén. Ráadásul a kereskedelmi na­pok megnyitóján, november 17-én délután termékbemutatót is tartott a csehországi Boneco cég, így a Tashy Agrotrade KFT. által meghí­vott kereskedelmi szakemberek, menedzserek, cégigazgatók, üzleti partnerek és a cég együttműködő munkatársai a helyszínen kóstol­hatták meg a tizenöt ízesített mus­tár valamelyikát. A legnagyobb si­kere a fokhagymaízűnek volt. Külön emelte a termékbemutató értékét, hogy ezek a termékek a hazai pőia- con nem kaphatók, a megnyitó ven­dégei voltak az országban az elsők, akik a cseh cég termékeit fogyaszt­hatták. És fogyott is rendesen a mustár, az ízesített majonéz és a tar- tármártás. Patasi Ferenc, a Tashy Agrotrade KFT. tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket. Három ország kép­viselőit, hazai, magyarországi és csehországi beszállítókat és eladó­kat. Elmondta, hogy cége az élelmi­szeriparban, a kereskedelemben, a csomagolóanyag-iparban és a lapki­adásban érdekelt. Szólt a Tashy Ori­on takarékos világítási rendszerről, melyet Szlovákia, Magyarország és Csehország után most már Románi­ába is szállítanak és szerelnek. A tulajdonos mellett Bognár László ügyvezető igazgató valamint Sulyok Eleonóra a Tashy Hungária és Mi- chal Klucka, a Tashy Bohemia ügy­vezetői köszönték meg a mintegy félszáz szakember érdeklődését, akik ezután köteden beszélgetések keretében vitatták meg ügyes-bajos dolgaikat. Majd komolyabbra for­dítva a szót, késő délután már konk­rét üzletekről tárgyaltak. A múlta adott. Reméljük, hogy a Tashy Agrotrade KFT. példáját nem­sokára egyre több magánvállalat követi régióinkban. Saját maga és ügyfelei legnagyobb örömére. Kodai Gábor, a várkonyi Elektrosvit igazgatója és Haár József, a duna- szerdahelyi Agrofood igazgatója kézfogását Matus Endré, a Belár Rt. al­kalmazottja, egykori Tashy-szakember figyeli. A vezérkar. Balról jobbra: Bognár László a Tashy Agrotrade Kft. ügyvezető igazgatója, Patasi Ferenc tulajdonos, Sulyok Eleonóra, a Tashy Hungária, Michal Klucka, a Tashy Bohemia ügyvezetői (Archív felvételek) (archív) Diákok „akcióban" (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents