Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-30 / 276. szám, csütörtök
Lakossági fórum mintegy hatvan érdeklődővel - a rozsnyóiak arról, mi lesz a felvett hitel maradékának a sorsa Párizs és Eger nyomában VASIK JÁNOS ár a város minden polgára viseli majd a visz- szafizetés terheit, a település elöljáróin kívül mégis csak mintegy hatvanan jöttek el a rozsnyói Polgármesteri Hivatal november 21-én, kedden megrendezett lakossági fórumra. A bevezetőben Kardos Frantisek polgármester értékelte a város 1999-ben elfogadott fejlesztési koncepciójának megvalósítását. Beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt időszakban Rozsnyó adósságállománya jelentősen csökkent. A Magyar Koalíció Pártjának köszönhetően újabb szociális lakásokat sikerült felépíteni, befejeződött egy rozsnyóbányai tornaterem építése, valamint újabb jelentős összeget fektettek be a város szennyvíztisztítójába. Az osztrák Cremser Banktól felvett 11 éves lejáratú kölcsönnel kapcsolatban elmondta, hogy egyedül ez a bank volt hajlandó bankgarancia nélkül, aránylag alacsony kamatok mellett hitelt juttatni a városnak, ezért döntöttek a pénzintézet mellett. A hitel kisebbik részét a kultúrház befejezésére, a Sport Hotel visszavásárlására, valamint köztartozások visszafizetésére fordítják. A fennmaradó nagyobbik rész felhasználásáról csak előzetes elképzelések vannak. Annyi bizonyos, hogy csak „megtérülő befektetések” finanszírozására Van mód, melyek közé a kultúrház is csak az eredeti elképzelések átalakítása mellett kerülhetett be - a kultúrát egyedül a többfunkciós színházterem képviseli majd, a fennmaradó területet pedig vállalkozók bérelhetik ki. így ebből a forrásból a város félkész fedett uszodáját biztosan nem fejezik be. A polgármester szerint egyes polgárok egyszer azért bírálják az önkormányzatot, mert semmit sem csinál, majd azért, mert tesz valamint - szerinte ez történik a hitelfelvétel kapcsán is. Az eredmények részletes felsorolása mellett - melyet például az idegenforgalom, a regionális fejlesztés és kül- kapcsolatok, a város gázellátásának biztosítása terén értek el - megemlítették a város iskoláinak, kultúrájának helyzetével. Pozitívan értékelte a fiatalokkal kapcsolatos munkát - a város támogatásával működik egy ifjúsági szórakozóhely-, valamint a nemzetiségek együttélésével kapcsolatos tevékenységet. E téren csak a roma polgárok egy részével kapcsolatban fordulnak elő orvosolható problémák - mondta. A polgármester visszatért a fedett uszoda témájához is. Elmondása szerint a létesítménybe még mintegy 40 mülió koronát kellene befektetni. Ennek az összegnek a nagy részét egy a védelmi minisztériummal kötött üzletből kívánják előteremtem, melyben eladnák a laktanya területén lévő mintegy 30 millió koronányi városi ingadant. Az értékelés a Sajó-Rima Eurorégió kapcsán elért sikerek ismertetésével ért véget. A beszámolók sora Szaniszló Pavol, a polgármesteri hivatal vezetőjének a tájékoztatójával folytatódott. Az elöljáró egyebek mellett ismertette a város pénzügyi helyzetét és terveit, majd lakossági hozzászólások következtek. A lakossági kérdések alatt meglehetősen langyos hangulat uralkodott, mely csak két ízben melegedett fel egy picit. Nyitókérdésükben arról érdeklődtek a rozsnyói polgárok, hogy mi lesz a felvett hitel „maradékának” a sorsa. Válaszában a polgármester megismételte a korábban elmondottakat, illetve felsorolta a további lehetséges beruházásokat - az ipari park infrastruktúrájának a kialakítását, csoportos garázsok építését a dél lakótelep környékén, valamint egy polifunkciós piac-épület felépítését. Ez utóbbi mellett érvelve Szaniszló úr elmondta, hogy ha már Miskolc- nak, Párizsnak, és Egernek van modern piaca, miért ne lehetne Rozsnyónak is. Az apró-cseprő gondok sorát Rusnák városatya szakította még meg, amikor is megrótta a minden előzetes tájékozódás nélkül petíciókat Írogató polgárokat, magáévá téve ezzel az est időnként atyaian megrovó, polgárdorgáló hangnemét. Az utolsó kérdésre adott válaszában Kardos Frantisek polgármester elmondta, hogy a már biztosan befektetni kívánó Büla-n kívül tárgyalásokat folytatnak a Carionnal és a Tesco áruházlánc képviselőivel. Az uszoda medencéjének habjai helyett a rozsnyói polgárok legalább 11 évig a város adósságában lubickolhatnak JEGYZET A Drázus -parti Athén YASLK JÁNOS Ha ez így folytatódik, mi „rozs- nyaiak” és Rozsnyó-környékiek is eléljük a művelt Athént - az egy főre jutó nagyáruházak számában! Az igaz, hogy már most sem igen tudunk miből vásárolni a meglévő üzletekben, de a nagyobb árukínálat láttán majd összeszedjük magunkat, sjól megnézzük a pénztárcánk mélyét - biztosan akad ott még valami! Ám a bevásárlóközpont jó dolog, munkahelyet teremt. Azt ugyan még nem tudjuk - mert nem mondták -, csak sejtjük, hogy megnyitásukkal számos kisebb üzlet által fenntartott munkahely szűnik majd meg... Félre bánat, az újnak örülni kell! Muzsikus romale S láss csodát, a vüágváros Párizs (Vasik János felvétele) és Miskolc után Rozsnyónak is lesz piaca. Kell is az nekünk, hiszen tényleg nem lehet, hogy a polgármesteri hivatal rendeletére frissen felállított bódésoron vegyük meg a gyümölcsöt, zöldséget. Hiszen az ólomszennyezett a mellette lévő autóbusz-állomás kipufogógázaitól! Hogy ez nem jutott eszünkbe egy évvel ezelőtt... Az új piac zárt lesz, s biztosan légkondicionált is, csak azt nem tudjuk még, mennyibe kerül majd benne - ha lesz - a csallóközi paradicsom kilója. Mert megmondták a fórumon is, hogy csak megtérüléssel kecsegtető beruházásokat finanszíroznak, s valakinek bizony térítenie kell. Munka, shoppingolás, piacozás után pedig édes a pihenés. Irány a kultúrház: hadd lám, ma mit vehetünk meg két felvonásnyi Shakes- pare között! Vagy ott a tömegsport - az uszodára még néhány évig várni kell, de az adósságokban már úszhatunk, nyakig. S ha már mindenünk megvan, mi szem-szájnak ingere, talán ismét megtanulunk közéletet élő polgárnak lenni: körülnézünk magunk körül, majd megkérdezzük (magunkat, másokat...) - ezt tényleg mi akartuk? Talán majd akkor újra mi leszünk a Drázus-parti Athén. A losonci Európa Kultúrotthon színpadán gyermekek ajkán keltek a mesék újra életre Feterik Miklós: „Csak a pozsonyi bemutató után kerülnek majd a filmek Királyhelmecre" Palócország Meseország PUNTIGÁN JÓZSEF Magyar Filmnapok a „világ végén" LECZO DENISA mesék a nagymamák, nagyapák, mesteremberek, mesélők szájából gyűjteményes kötetek lapjaira kerültek, sok-sok ifjú gyermekünk pedig rácsodálkozik arra, ha megtudja és megérti, hogy a televízióbeli rajzfilmfigurák értelmeden (de látványos) futkározásai és öldöklései mellett létezik valami más, valami szebb, valami izgalmasabb is. Az elmondott mese éppúgy meghatja és felüdíti a gyermeket, mint a közvetítő szülőt, pedagógust. E felfedezés útját, e újrafelfedezés lehetőségét érzem és látom abban a versenyben, melynek kigondolói és szervezői a „Palócország, meseország” címet adták. Igen, a dimbes- dombos Palócországban még a fák is tudnak mesélni. Az ugyancsak meséket (is) suhogó szelek szárnyán tovaszálló leveleik messzire visszik a történeteket, az ősök emlékezetét. A losonci Európa Kultúrotthon színpadán kialakított palóc „Varga házban” és fonóban több, mint 50 gyermek száján keltek a mesék újra életre. Ha csak annyi történik, hogy ők egyszer ezeket továbbadják gyermekeiknek, a verseny akkor megért minden fáradtságot. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek (Lengyel Ágnes elnök, a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársa, Méry Margit, néprajz- kutató, Pozsony, B. Kovács István, Helyreigazítás Mellékletünk múlt heti számának első oldalán tévesen jelöltük meg Mács József regényének a sorozatban elfoglalt helyét. Az Öröködbe Uram.. ugyanis a regénysorozat harmadik kötete. A szerzőtől és az érintettektől elnézést kérünk. gömörológus, Rimaszombat, Badin Árpád, mesemondó, Rozsnyó, és Szászi Zoltán, költő, Kalonda). A díjkiosztó ünnepségen Lengyel Ágnes elmondta több szempontot vettek figyelembe. Első helyen a mese megjelenítése, előadásmódja szerepelt. Csaknem ilyen fontosságú volt a beszélt palóc nyelv eredetisége, szépsége. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy az lett volna az igazi, ha a mesélők eredeti népmeséket, történeteket hoznának magukkal (ilyenekből itt kevés hangzott el), ha a gyerekek (és felnőttek) gyűjtenének, kérdeznének. A harmadik szempont az öltözet, viselet volt. Kiemelte azt is, hogy a versenyt nem a versengés, hanem az együtt- lét öröme jellemezte. Méry Margit örömmel állapította meg, hogy még az első évfolymában alig-alig, ebben az évben mindenki gyönyörűen felöltözött. A résztvevők többsége arra is odafigyelt, hogy a korának megfelelő öltözéket viseljen. Szászi Zoltán arról szólt, hogy a mesének a lélekből kell jönnie, a mesének élni kell, mert erősiti, erősítheti az öntudatot. A verseny egyik lindítója Badin Árpád azt mondta el, hogy megpróbáltak hinni abban, hogy amit egykor nagyapáink és nagymamáink készítettek, azok azért voltak hitelesek, mert ők maguk is hitelesek voltak. Ez a verseny akkor lesz igazán jó és eredményes, ha a mesék visszajutnak azokba a közösségekbe, ahonnan egykor elindultak útjukra. S hogy a sok jó közül ez évben a kik lettek legjobbak? Álljon itt a lista azzal a megjegyzéssel, hogy a piciny hajszálak, melyek a helyezéseket elválasztották egymástól akár jövőre is áüéphetőek lesznek valamennyi résztvevő számára. Őzike Palóc Nívódíj: Vankó Zsófia, Fülekpüspöki (I. kategória, a füleki magyar óvoda tanulója, felkészítő tanára: Kerekes Blanka). Sólyom Palóc Nívódíj: Báti Erik, Bajta (II., párkányi Ady Endre Alapiskola, Batta Jolán). Táltos Palóc Nívódíj: Kubinyi Jolán, Salgótarján (III). Griffmadár Palóc Nívódíj: Mihály Gyula, Síd (IV., Füleki Ifjúság Utcai Alapiskola, Mihály Valéria és Kerekes Éva). A legszebb Palóc Beszédért: Lengyel Kinga, Ipolyvarbó (Mikszáth Kálmán Álapiskola, Urbán Sz.). A legfurfangosabb meséért járó róka-koma díj: Ibos Attila, Barka (rozsnyói református iskola). Kisködmön díj: Brunda Gusztáv (Buják), cifraszűr díj: Szabó Szabolcs, Palást (Palaásthy Pál Egyházi Iskola, Csáky Károlyné). A Palóc Mesemondás Mesterei lettek: Simon Melinda, Tomagörgő (torna- görgői alapiskoal, Porubán Renáta), Benko Júlia, Fülekkovácsi (Füleki Papréti Lapiskola, Vankó Attila), Váradi István, Hanva (Tornaijai myolcosztályos iskola, Pósa Csilla), Zeman Krisztián, Tornagörgő (rozsnyói református egyházi iskola, Ambrus Imréné), Bedécs Tímea, Rozsnyó (rozsnyói református egyházi iskola, Nyéki Anna). A felsoroltak mellett szinte mindenkinek jutott különdíj, a versenyre készült mézeskalácskorong és egy emlékplakett. Kiemelt dicséretet érdemelnek a verseny szervezői, előkészítői és segítői - ateljesség igénye nélkül: A szalóci Gombaszög Fejlesztésért Alapítvány, az Eurozug-Gombaszög Társulás, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, az ipolyvarbói Palóc Társaság, a Nógrádi Macénás Alapítvány, A Rozsnyó és Vidéke Alapítvány, Ä Rákóczi Szövetség, a Csemadok Losonci Területi Választmánya, a losonci Magyar Kulturális Központ, a losonci Magyar Tannyelvű Alapiskola készségesen segítő fiatal pedagógusai. A verseny támogatói voltak, a Kulturális Minisztérium Kisebbségi Főosztálya, a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram. M agyar Filmnapokat rendez a királyhel- meci Privát Mozi és a Magyar Köztársarális Intézete a ki- rályhelmeci művelődési ház mozitermében december 1-je és 6-a között a 31. Magyar Filmszemlén bemutatott legújabb magyart filmalkotásokból. A rendezvény támogatója a Privat Cafe Restaurant és a Királyhelmeci Városi Hivatal mellett működő művelődési ház. Feterik Miklóst, a Privát Mozi tulajdonosát, vezetőjét kérdeztük. Hogy jött az ölet: Magyar Filmnapokat rendezni Királyhelmecen? A nézők nagyon szívesen fogadnák az új filmeket inkább magyar nyelvű szinkronnal, de ez mint tudjuk, bizonyos törvények miatt nem valósítható meg. Az utóbbi években úgy tűnik, a magyar filmgyártók is értékes filmeket készítettek. Úgy gondolom, ha már a külföldi sikerfilmeket nem tudom magyar szinkronnal vetíteni, akkor legalább egy pár igazi, eredeti, hamisítatlan magyar filmet hozok a lelkes mozilátogatóknak. Merre vezet az út egy magyar filmfesztiválhoz? Ez csakis a Magyar Kulturális Intézet segítségével valósítható meg. Hogy fogadták, hogy a „világ végére” akar hozni egy ilyen országos szinten majdnem egyedülálló rendezvényt? Ebben az összetételben csak Pozsonyban mutatják be ezeket a filmeket. Örömmel fogadtak és maximálisan támogatnak - a jövőben is. Én is úgy tudom, hogy Nyugat-Szlovákiától tovább még nem jutottak el a Magyar Filmszemle filmjei, ezért is sikerült kiharcolnom ezt a mostani filmszemlét. A Magyar Kulturális Intézet egy évre előre készíti a programot és a költségvetést, így időbeli problémák miatt elméletileg lehetetlennek tűnt az idén megszervezni a filmnapokat. Nem adtam olyan könnyen fel. Amikor a Magyar Kulturális Intézet vezetőségében változások történtek, én újra előálltam a tervemmel és végül elértem a célomat. Szerettem volna, ha augusztus 20-án, vagy a Bodrogközi Kulturális Napok keretén belül került volna sor a filmnapokra, de ez sajnos nem sikerült. Csak közvetlenül a pozsonyi bemutató után kerülnek majd a filmek Királyhelmecre, és akkor kerül sor az első királyhelmeci Magyar Filmnapokra Az ünnepélyes megnyitó december 2-án lesz. A filmeket ön válogatta? Nem, mert már nem volt rá lehetőségem, de úgy gondolom, ez a kínálat tükrözi a régi és a mai magyar filmek hangulatát. A bemutatásra kerülő hat filmben minden műfaj megtalálható. Ezek a filmek újak, eddig csak filmfesztiválokon mutatták be őket. A Magyar Filmnapok főleg azon mozilátogatóknak szól, akik a komolyabb művészi filmeket szeretik, mint a Jad- viga párnája - a 31. Magyar Filmszemle díjnyertes filmje, a XX. század tízes-húszas éveiben játszódik és Magyarország szlováklakta vidékeire viszi el a nézőt. A fiatalok nagy örömére az első napon vetítjük a Rosszfiúk c. filmet - mint tudjuk ez egy „szókimondó film, amelynek azért - legalábbis a filmkritikák szerint - oktató szerepe is van. Az Anyád! A szúnyogok! - Jancsó Miklós szatirikus komédiája. A Hippolyt - a kilencvenes évek gyorsan meggazdagodott vállalkozójáról és családjáról szól; a híres film remake-je. A Film... egy idős házaspár életének utolsó néhány óráját kívánja megmutatni; Darvas Iván és Temessy Hédi főszereplésével. A mi szerelmünk pedig egy Párizsban tanuló magyar lány története a „szerelmes hagyatékkal”. Már most szervezem a tavaszi és az őszi filmszemlét, akkor már a filmeket is én fogom válogatni. Sőt szeretném majd levetíteni az utóbbi néhány év(ek) értékes magyar alkotásait, hisz a tévében nem kerülnek egyhamar bemutatásra. Mit gondol, sikere lesz a filmszemlének? Szeretnék kellemesen csalódni... (archív felvétel)