Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-29 / 275. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 29. 2002 előtt nem lesz döntés Brüsszel. A NATO fenntartja a nyitott ajtó politikáját, de 2002 előtt nem dönt arról, hogy meghív-e új tagokat és hányat - mondta Lord Robertson. A főtitkár szerint a szövetség 1999-es washingtoni csúcstalálkozóján elfogadott tagsági akcióterv második évében tart, s a NATO mind a 19 tagja nagy figyelemmel követi az abban részt vevő 9 ország haladását, s ezen fog múlni esedeges meghívásuk. (MTI) Izraeli válaszlépés Gáza. Izraeli páncélosok fedélzeti géppuskákkal és harckocsilövegekkel lőtték a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah palesztin ellenőrzés alatt áüó részét. 15 palesztin megsebesült, kettő súlyosan. Az izraeli hadsereg válasznak szánta a lépést arra, hogy előzőleg egy távirányítású szerkezet robbant egy izraeli katonai őrjárat gépkocsija alatt. (MTI) Árulkodó dokumentumok Moszkva. Az orosz katonai ügyészség levéltári dokumentumai bizonyítják, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomatát - több tízezer magyarországi zsidó megmentőjét - az egykori szovjet titkosszolgálat moszkvai Lubjanka börtönében lőtték agyon. Az egykori náci bűnösöket üldöző Simon Wiesenthal Központ felszólította Putyin orosz elnököt, hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek szerint Wallenberget a sztálini titkosrendőrség végezte ki 1947-ben. (MTI) Wallenberg (CTK/AP) Dimitrij Rupelj a külügyminiszter Ljubljana. A ljubljanai parlamentjóváhagyta, hogy Dimitrij Rupelj legyen az új szlovén külügyminiszter. A politikus Janez Drnovsek kormányfő alakulóban lévő balközép kormányának első tagja. (MTI) Ne öljék meg Öcalant! Ankara. Senkal Atasagun, a török hírszerző hivatal főnöke ellenzi a halálra ítélt Abdullah Öcalan kurd vezér kivégzését. Atasagun - aki az önálló kurd állam megteremtéséért harcoló Öcalan elfogását eredményező akciót vezette - szerint a Kurd Munkáspártvezérének felakasztása ellentétes Törökország érdekeivel. (MTI) Egy tárca Csecsenföldért Moszkva. Az orosz kormány új minisztériummal bővült: a „csecsen-ügyi” tárca élére Vlagyimir Jelagint nevezte ki Vlagyimir Putyin elnöki rendeletében. Az új tárca feladata koordinálni a szövetségi erőfeszítéseket Csecsenföld fejlődése érdekében. (MTI) Kanadában - abszolút parlamenti többséget szerezve - ismét győzött a Liberális Párt, amely egyedül alakíthat kormányt Fónagy és Túri-Kovács Chrétient nem lehet legyőzni Ottawa. A Kanadai Liberális Párt (LPC) alakíthat kormányt az északamerikai országban, miután a hétfői választásokon megszerezte az abszolút parlamenti többséget. Az eredmények alapján a Liberális Pártnak 172 hely jutott a 301 tagú parlamentben, míg a jobboldali ellenzéket tömörítő Kanadai Szövetség 67, a Québeci Blokk (BQ) pedig 37 mandátumot szerzett. A Jean Chrétien kanadai kormányfő vezette liberálisok azon túl, hogy sorozatban harmadszorra győzedelmeskedtek a választásokon, pozíciójukat is megerősítették: az előző ciklushoz képest tizeneggyel több képviselői helyet szereztek. Bizonyos választási körzetekben rendkívül szoros eredmények születtek, ezért az ellenzék várhatóan újraszámlálást fog kezdeményezni, amely azonban nem változtathat érdemben a liberálisok abszolút többségén. (MTI) A boldog kormányfő és felesége (CTK/AP) Két új magyar miniszter Budapest. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök - Orbán Viktor kormányfő előterjesztésére - átadta Fónagy Jánosnak és Túri-Kovács Bélának a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, illetve a Környezet- védelmi Minisztérium vezetésére vonatkozó, december elsejétől hatályos kinevezési okmányokat. Fónagy János elmondta: észrevétlen átmenetet szeretne, hogy abból a tárca munkatársai és a minisztérium mögött álló nagy cégek szolgáltatásait igénybe vevő polgárok a legkevesebb zökkenőt érezzék. Túri-Kovács Béla azt szeretné, ha a területi környezetvédelmi szervek munkája erősödne, hiszen azoknak a munkájából vonnak le következtetéseket az állampolgárok nemcsak a minisztériummal, hanem a kormánnyal kapcsolatban is. Délelőtt Fónagy és Túri-Kovács a parlamentben letette a miniszteri esküt. Fónagy Nógrádi Lászlót Túri-Kovács Ligetvári Ferencet váltja fel. (MTI) i Ion lliescuék elhatárolják magukat a Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párttól Sikertelenül végződött a bécsi EBESZ-értekezlet Kisebbségi kormány? Bukarest. A romániai választásokon győztes Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) bejelentette, kisebbségi kormányt kíván létrehozni. Kormányfője Adrian Nas- tase, a PDSR első alelnöke lesz. A párt a parlamenti támogatásról megállapodást javasol a Nemzeti Liberális Pártnak, a Demokrata Pártnak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. MTI-HÍREK Két nappal a vasárnapi romániai választások után a PDSR vezetői első ízben beszéltek annak lehetőségéről, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM) vezére megnyerheti az elnökválasztás második fordulóját. Ebben az esetben a PDSR kész átengedni a kormány- alakítás jogát a PRM-nek - közölte korábban Corina Cretu, a PDSR titkára. A PDSR legfelső vezetése tegnaptól tanácskozik a hogyan továbbról. A párt megnyerte ugyan a törvényhozási választásokat és államfőjelöltje, Ion Iliescu is az első helyen került az elnökválasztás második fordulójába, de az eredmény messze elmarad a várt elsöprő győzelemtől. A PDSR ügyvezető titkára hangsúlyozta: a párt eleve kizárja bármiféle kormányzási szövetség lehetőségét a PRM-mel. Ion Iliescu pártelnök felszólította a PDSR helyi szervezeteinek képviselőit, hogy egyértelműen határolják el magukat a PRM-től és Corneliu Vadim Tudortól. A PDSR elnöke szerint a PRM és Tudor megerősödését az eredményezte, hogy Erdélyben a PDSR és az RMDSZ közös kormányzásáról beszéltek. Tudor karizmatikus személyiség, a fiatalok pedig a bosszúálló arkangyalt látják benne - mondta. Szoros küzdelem várható két hét múlva a romániai elnökválasztás második fordulójában Ion Iliescu volt államfő és a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor között. A szavazatok közel 100 százalékának összeszámlálása után az eredmények azt mutatják, hogy a PDSR államfő-jelöltje a szavazatok 36,74 százalékát kapta meg. A második fordulóban a PRM vezérével mérkőzik meg, aki a szavazatok 28,45 százalékát szerezte meg. További sorrend: Theodor Stolojan 11,78 százalék, Mugur Isarescu 9,53 százalék, Frunda György 5,87 százalék, Petre Roman 3,01 százalék. A szenátori listákra történt szavazás a következő sorrendet hozta: PDSR 37,51 százalék, PRM 21,07 százalék, PD 7,64 százalék, PNL 7,49 százalék, RMDSZ 6,32 százalék. A többi párt, illetve választási szövetség nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Hasonló a sorrend alakult a képviselői listákra adott szavazatok összeszámlálása után: PDSR 37,04 százalék, PRM 19,56 százalék, PD 7,09 százalék, PNL 6,89 százalék, RMDSZ 6,22 százalék. A többi párt, illetve választási szövetség nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. A republikánusok a hatalomátvételre készülnek, a demokraták tovább pereskednek A1 Gore és George Bush követelései MTI-HÍREK Washington. Dick Cheney, az amerikai elnökválasztás floridai győztesének nyilvánított republikánus George Bush alélnökjelöltje közölte: ha kell magánadományokból hozzák létre azt a fővárosi irodát, ahonnan a kormányzat átvételével kapcsolatos teendőket fogják irányítani. A megválasztott amerikai elnök számára 5,3 millió dolláros szövetségi pénzalap és egy minden szükséges infrastruktúrával ellátott washingtoni irodaház áll rendelkezésre a felkészülés időszakában, hogy sima legyen a kormányzat január 20-án esedékes átvétele. Bush - floridai választási győzelmének hitelesítése nyomán - bejelentette igényét mindarra, ami a megválasztott elnöknek az átmenet időszakában jár. .Bili Clinton elnök azonban közölte: egyelőre nem lehet megmondani, ki a megválasztott elnök, mert a felek között jogviták vannak függőben. Az elnök ehelyett bejelentette az „átmenet koordinációs tanácsának” létrehozását. A republikánusok aggódnak, mert A1 Gore demokrata elnökjelölt jogi ellenvetései miatt túl sok értékes idő vész kárba. Gore közben megerősítette, ami jogászainak ténykedéséből már nyilvánvalóvá vált: tiltakozást jelentett be a november 7-i elnökválasztás floridai eredményének hitelesítése ellen. A vasárnapi hitelesítés értelmében Floridában Bush 537 szavazatkülönbséggel győzött. A demokraták kifogásolják, hogy több megyében nem sikerült lebonyolítani a szavazatok kézi újraszámlálását. Broward megyében, ahol ezt végigvitték Gore mérlege 567 szavazattal javult a korábbihoz képest. Ezért a demokraták úgy érzik, hogy a győzelemtől fosztotta meg őket a kézi számlálás elmaradása Miami-Dade megyében, valamint időre be nem fejezése Palm Beach megyében. A német kancellár szerint 2002-re az Európai Uniónak késznek kell lennie a bővítésre Gerhard Schröder sokat vár Nizzától MTI-HÍR Berlin. Az Európai Uniónak 2002 végére képessé kell válnia új tagok befogadására, ehhez pedig feltétlenül szükség van a szervezet belső reformjának sikeres végrehajtására - mondta a német kancellár. A törvényhozás alsóháza elé terjesztett kormányfői nyilatkozatában Gerhard Schröder intette az uniós tagállamokat a december 7-én Nizzában kezdődő kormányfői csúcstalálkozó esetleges kudarcától. Szerinte ezt senki sem engedheti meg magának. A siker érdekében minden tagállamnak föl kell adnia maximális igényeit, és részt kell vállalnia egy megbízható kompromisszum kidolgozásából. A Nizza útjában álló utolsó akadályok között említette a kancellár az unión belüli egyhangú döntési mechanizmust, amelyet véleménye szerint minősített többséggel hozott határozatoknak kell fölváltaniuk. Kivételt képeznének a tagállamok parlamentjei által ratifikálandó, valamint a védelmi politikát érintő döntések: ezekhez a jövőben is konszenzusra lenne szükség. Berlin másik „csapásiránya” a miniszterek tanácsán belüli szavazatok súlya. Schröder érvelése szerint tekintetbe kell venni az egyes tagországok népességét. Elfogadhatatlan perspektívának nevezte, hogy a 82 milliós Németországnak a bővítés után változatlanul 10 szavazata legyen a tanácsban, miközben jóné- hány kis EU-tag - amelyeknek összesített lélekszáma jóval elmarad a német lakosságétól - együtt 57 szavazattal bírna. Berlin számára elfogadható alternatíva lenne mind a szavazatok újrasúlyozása. Moszkva újra blokkol MTI-HÍR Bécs. Sikertelenül zárult a bécsi EBESZ-értekezlet, a külügyminiszterek nem tudtak megállapodni zárónyilatkozat kiadásában. Grúzia, Moldova és Csecsenföld tárgyában nem jutottak konszenzusra - jelentette ki Benita Ferrero-Waldner EBESZ-elnök és osztrák külügyminiszter a tanácskozás végén. Mint mondta, Oroszország állta útját a megállapodásnak. Közlése szerint orosz kifogások miatt nem tudták kiadni a tervezett nyilatkozatot a hadműveleti térségek gyermekeinek védelméről. A többi 55 résztvevő mindegyike elfogadta. Az EBESZ csak egyhangúlag fogadhat el határozatokat. Borisz Jelcin volt orosz elnök ígéretet tett arra, hogy megengedi az EBESZ segélycsoportjának visszatérését a háború dúlta Csecsen- földre, s hogy meghatározott menetrend szerint visszavonja az orosz egységeket és fegyverzetet Moldáviából és Grúziából. A Bécs- ben tárgyaló diplomaták szerint a Vlagyimir Putyin elnök által képviselt új orosz nacionalista irányzat még nehezebbé teszi a konszenzust, mint korábban. A vita során éles szóváltás zajlott le Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter között. Albright kijelentette, a szervezet nem lehet hatékony, ha egyes tagok nem teljesítik kötelezettségeiket. Tűzszüneti megállapodás Belgrád és az albánok között Egyezség a távolból mti-hír Pristina. A jugoszláv hatóságok és a dél-szerbiai szakadár albán fegyveresek meghatározatlan időre szóló tűzszüneti megállapodást kötöttek egymással - jelentette be a koszovói békefenntartó erő (KFOR) egyik illetékese. A lázadók, akik az elmúlt héten több dél-szerbiai település felett is megszerezték az ellenőrzést, közölték: a Koszovóban szolgáló amerikai békefenntartókkal megállapodtak a múlt péntek este kezdődött tűzszünet meghosszabbításában. A két szembenálló fél képviselői nem találkoztak egymással, a közvetítést a KFOR vállalta magára. Az albán gerillák azt szeretnék elérni, hogy a dél-szerbiai Presevo- völgyet csatolják a szomszédos Ko- szovóhoz. A KFOR szerint Belgrad felismerte, más módon, nem erőszakos eszközökkel kell közelíteni a presevói kérdéshez. A békefenntartó erő illetékese elmondta: a jugoszláv hatóságok amellett, hogy rendkívüli együttműködési készségről tettek tanúbizonyságot, mélységesen el vannak keseredve a nagy átmenő forgalmat lebonyolító Kon- culj település elvesztése miatt. Moszkvai találgatások Ütközött a Kurszk? Moszkva. Az orosz haditengerészet főparancsnoka ismét egy külföldi búvárhajót okolt a Kurszk atomtengeralattjáró augusztus 12-i tragédiájáért. Vlagyimir Kurojedov flottatengemagy azt valószínűsítette, hogy a Kurszk külföldi tengeralattjáróval - vagy amerikai Toledó osztályú, vagy pedig brit Sovereign osztályú hajóval - ütközött, s ez okozta vesztét. Kurojedov szerint mindkét hajó az Északi Flotta manővereit kísérte figyelemmel, s jelenleg kivonták ezeket az egységeket a hadrendből. Emlékeztetett, a katasztrófa körzetében “két fémanomáliát” észleltek, az egyik a tengerfenékre csapódott Kurszk volt, a másik egy idő után eltűnt. Az ütközést valószínűsíti az is, hogy az orosz tengeralattjárón keletkezett lékek kívülről származó ráhatás következményei, s „a törzs egyes részein idegen tárgyak beékelődései fedezhetőek fel”. (MTI) Vádak Kucsma ellen Megrendelt gyilkosság? Kijev. Olekszandr Moroz, az ukrán szocialista párt elnöke a parlament plenáris ülésén azzal vádolta meg Leonyid Kucsma államfőt, hogy ő rendelte meg Georgij Gongadze eltüntetését. A független újságíró szeptember 16-án tűnt el. November 3-án egy Kijev melletti erdőben egy fej nélküli, savval leöntött férfiholttestet találtak, amelyben a kollégái röntgenfelvételek és a rajta talált ékszerek alapján felismerni vélték az eltűnt újságírót. Moroz szerint Jurij Kravcsenko belügyminiszter szervezte az akciót. Kazettákat mutatott be, amelyek állítólag Kucsma, Litvin államfői hivatalvezető és Kravcsenko beszélgetéseit tartalmazzák, s amelyek szerinte alátámasztják a vádat, nem kételkedik a felvételek hitelességében. Közölte: a kazettákat a biztonsági szolgálat egyik tisztjétől kapta, aki kész nyilvánosan is tanúvallomást tenni. (MTI)
