Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-28 / 274. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 28. Gazdaság és fogyasztók Októberben 54,6 milliárd korona értékű árut vittek ki az országból, a behozatal 60,8 milliárd koronát tett ki Mélyülő külkereskedelmi hiány Rövidebbre sikeredett az idei cukorrépakampány Átadj ák a nagyraktárat Pozsony. Szlovákia külkeres­kedelmi mérlegének hiánya idén októberben elérte a 6,2 milliárd koronát, ami az idei év legnagyobb havi hiányá­nak számít - áll a Szlovák Statisztikai Hivatal legfris­sebb jelentésében. MOLNÁR IVÁN Az elmúlt hónapban 54,6 milliárd korona értékű árut vittek ki az or­szágból, a behozatal 60,8 milliárd koronát tett ki. A tavalyi év azonos hónapjához képest a kivitel 37,4, a behozatal 47,7 százalékkal nőtt. A szeptemberihez képest magasabb hiányt elsősorban a szórakoztató elektronika behozatalának 1,9 mil­liárd koronás növekedése okozta. Földgázból 1,2 milliárd koronával többet hoztak be az országba. Nőtt azonban a gépek és műszerek be­hozatala is, mintegy 1 milliárd ko­ronával. Több termék esetében is a szeptemberi stagnálást követően, októberben nőtt a behozatal. Főbb kereskedelmi partnereinket tekint­ve a legnagyobb mértékben, 1,9 milliárd koronával, a Németország­Az utolsó negyedév kül­kereskedelmi mérlegé­nek hiánya jelentős lesz. ból származó behozatalunk nőtt. Oroszországból 1,3, Csehországból 1,2, Olaszországból pedig 1 milli­árd koronával többet hoztunk be. Az év első 10 hónapjában az ország külkereskedelme 23,9 milliárd ko­A külkereskedelmi mérleg első 10 havi alakulása Év Kivitel Behozatal Mérleg 2000 449 051 472 924-23 875 1999 343 768 377 786-34 015 1998 310 128 377 806-67 679 1997 272 381 329 730-57 349 Az adatok millió koronában értendők (Forrás: CTK) ronás hiánnyal zárt. Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest csak­nem 30%-kal, 10,1 milliárd koro­nával kevesebb. Az említett idő­szakban a kivitel 30,6%-kal, 449 milliárd koronára nőtt a kivitel az előző évhez képest. Ugyanekkor 472,9 milliárd koronányi árut hoz­tak be az országba, ami 25%-kal haladja meg a tavalyi év azonos időszakának behozatalát. Kivitelünk az év első tíz hónapjá­ban Németországba 24,4, Csehor­szágba 25,6, Olaszországba és Ausztriába 34,2, Lengyelországba 44,2, Franciaországba 41,9, Ma­gyarországra pedig 40,3%-kal nőtt. A tavalyi év azonos időszaká­hoz képest több mint 19%-kal nőtt a Németországból származó beho­zatalunk. A legnagyobb behozatal­növekedést azonban Spanyolor­szággal és Oroszországgal szem­ben könyvelhettük el, az előbbiből 150, az utóbbiból 89%-kal hoz­tunk be többet, mint tavaly. Cseh­országból ugyanekkor 8,3, Olasz­országból 8,9, Ausztriából 3,9, Franciaországból 4,3, Lengyelor­szágból 34,5, Nagy-Britanniából pedig 39%-kal több árut hoztunk be. A főbb gazdasági csoportosulá­sokat tekintve 29%-kal nőtt az Eu­rópai Unióba irányuló kivitelünk, amely az exportunk 59%-át tette ki. Csaknem harmadával nőtt a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) tagor­szágaiba irányuló exportunk, mi­közben kivitelünk több mint 91%- a épp az OECD tagországaiba irá­nyul. Több mint 32 százalékkal nőtt a CEFTA-országokba irányuló kivitelünk is. Exportunk 30%-át a Közép-európai Szabadkereskedel­mi Egyezmény országainak piaca­in helyeztük el. Az Európai Unió­ból behozott áru az import csak­nem felét tette ki, és az előző év­hez képest 18,5%-kal nőtt. Az OECD országokból az import 16%- kal nőtt és összbehozatalunk 75%- át tette ki. A CEFTA-országokból származó behozatalunk az emlí­tett időszakban 13%-kal nőve, az összbehozatal 21,5%-át tett ki. Az első tíz hónapban a legnagyobb kereskedelmi hiányt Oroszország­gal szemben könyvelhettük el, 75,8 milliárd korona értékben. Spanyolországgal szemben 7,8, Japánnal 7,4, Kínával 6 milliárdos hiányt halmoztunk fel. Aktív mér­leggel zártuk ugyanakkor az Ausztriával (18,4 milliárd Sk), Lengyelországgal és Magyaror­szággal (egyaránt 11,8 milliárd Sk), Olaszországgal (11,1 milliárd Sk) és Csehországgal (8,7 milliárd Sk) folytatott kereskedelmet. A TA SR hírügynökség által meg­szólaltatott gazdasági elemzők megegyeztek abban, hogy az ok­tóberi külkereskedelmi mérleg hiányához a szezonhatásokon kí­vül a nagyobb hozzáadottérték- kel behozott fogyasztási cikkek, az euró gyenge árfolyama a dol­Az Európai Unióból behozott áru az import csaknem felét tette ki. lárral szemben és a magas olaj­árak járultak hozzá. Nem elha­nyagolható azonban a hazai ke­reslet éledezése sem. Ludovít Odor, a CSOB gazdasági elemzője szerint az utolsó ne­gyedév külkereskedelmi mérlegé­nek hiánya valószínűleg nagyobb lesz, mint az első háromnegyed­év deficitje, amit elsősorban a ka­rácsonyi bevásárlások számlájára írnak. Jelentős mennyiségű árut hoznak be azonban az újonnan nyílt nagy bevásárlóközpontok árukészletének a feltöltésére is. Odor szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya az év végére eléri a 30-35 milliárd komát. Uniós csatlakozásunk gazdasági felkészültségünktől függ Hamzík szerint még behozható a lemaradás Az atomhulladék újrahasznosításának égető kérdése Szlovákia számára marad az orosz verzió? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Meggyőződésem, hogy Szlovákia behozza szomszédaival szemben felhalmozott lemaradá­sát és 2004-2005-re felkészülünk az európai uniós csatlakozásra - nyilatkozta Pavol Hamzík minisz­terelnök-helyettes. Szerinte az or­szág felkészültségét bizonyítja az Európai Bizottság november eleji ' jelentése is, amelyben leszögezik, hogy az ország továbbra is teljesíti a csatlakozáshoz szükséges politi­kai kritériumokat és előrelépett az intézményi reformok területén is, ám csatlakozásunk nagyrészt az ország gazdasági felkészültségétől függ majd. E tekintetben, Hamzík szerint nem szabadna csak a kor­mányra hagyatkozni, a csatlakozá­si feltételek teljesítésében a kor­mánynak és a magánszektornak azonos részt kellene vállalnia. A magánszektornak figyelmeztetnie kellene a kormányt a hiányossá­gokra. Ezt szolgálta a tegnap meg­rendezett Szlovákia uniós csadako- zásának aktuális problémái téma­körben megrendezett szakmai kon­ferencia is, amelyen Pavol Hamzík az Ipari Szervezetek Szövetségé­vel, valamint a gazdasági és kül­ügyi tárcák képviselőivel egyezte­tett. A konferencia zárónyilatkoza­tában a résztvevők szükségesnek tartották hangsúlyozni a kölcsö­nös egyeztetést a csatlakozás szempontjából kulcsfontosságú lépések esetében. Elsősorban az olyan témaköröket szeretnének megtágyalni, mint az ország gaz­dasági stratégiája, a vállalkozói környezet minőségének javítása és az ipar szerkezetátalakítása. Kiemelik ugyanakkor az állam pó­tolhatatlan szerepét három kulcs- fontosságú reform - az adóre­form, a szociális reform és az is­kolaügy reformjának - a végre­hajtásban. Jozef Uhrík, az Ipari Szervezetek Szövetségének elnö­ke szerint azonban a gazdaság fel­lendítéséhez elengedhetetlen kül­földi tőke becsalogatásában fon­tos szerepet játszik az infrastruk­túra kiépítése is. Az iparpolitika esetében a kormánynak olyan projektumokat kellene támogat­nia, amelyek életképesek és meg­állják helyüket az egyre éleződő konkurenciaharcban, (mi) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Újra terítékre került ná­lunk is az atomkor egyik sarkalatos problémája, nevezetesen az atom­erőművek kiégett fűtőelemeinek végleges, biztonságos elhelyezése és újrahasznosítása. Mit jelent a végleges és biztonságos elhelyezés? Ha erre a kérdésre valaki is tökéle­tes választ tudna adni, akkor ko­moly tudósok és fejlett, atom­erőműveket üzemeltető államok szakértői nem álltak volna elő olyan javaslattal, hogy a kiégett fűtőelemeket az óceánok mélyén kellene elhelyezni, vagy egy­szerűen kilőni azokat a világűrbe. A másik megoldás az lehetne, hogy minden „kiégett” fűtőelemet pro­dukáló ország a saját határain belül ún. mélyszíni tározóban helyezze el ezeket az egyébként még mindig értékes, de rendkívül veszélyes fűtőelemeket, lehetőleg olyan terü­leten, amely gyéren lakott, ahol nagy valószínűséggel és nagyon hosszú ideig kizárható a mélyszíni földrétegek elmozdulása, ahol egy esetleges szivárgás esetén nem szennyeződhet az ország földalatti A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2000. november 26-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla CSOB 5,30-5,70 5,70-6,10 6,40-6,80 6,80-7,20 7,00-7,40 7,30-7,70 1,50 Bank Austria Creditanstalt 4,75-5,60 5,85-5,70 5,35-6,20 5,45-6,30 5,55-6,40 5,55-6,40 1,50 Banka Slovakia 6,00 6,20-6,60 6,50-7,00 6,70-7,70 7,00-8,20 4,00 HypoVereinsbank Slovakia 5,50 5,60-7,10 5,70-7,20 5,70-7,20 5,70-7,20 1,50 Investicná a rozvojová banka 5,30-6,30 6,10-6,80 6,70-7,40 7,10-7,80 7,40-8,10 7,80-8,50 2,50-6,00 Istrobanka 5,50-6,00 6,00-6,20 6,70-6,90 7,00-7,40 7,30-7,70 7,50-8,00 3,00 Ludová banka 5,00 5,50 6,00 6,25 6,00-6,50 2,00-3,75 Pol'nobanka 5,50-5,80 6,00-6,50 6,50-7,00 7,00-7,50 7,50-8,00 8,00-8,50 2,75-4,25 Postová banka 5,50 6,30-6,80 6,40-7,40 6,80-7,80 7,20-8,20 7,50-8,50 2,00-8,50 Prvá komunálna banka 5,00 5,70 6,50 7,00 7,50 7,70 2,00-3,00 Tatra banka 5,55-6,05 5,95-6,45 6,35-6,80 6,40-6,90 6,60-7,10 2,00 Devin banka 7,00-7,20 7,40-7,60 8,00-8,20 8,30-8,50 8,80-9,00 9,30-9,50 2,00-5,50 Slovenská sporitel'na 5,15-5,90 5,50-6,25 6,10-6,25 6,50-6,80 6,60-6,90 3,50 Vseobecná úverová banka 6,00 6,00-6,50 6,30-7,30 7,50-7,70 7,60-7,80 7,90-8,10 3,45-4,60 ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Befejezéséhez közeledik a cukorrépakampány a dunaszerda- helyi Juhocukor Rt.-ben. Az ország legnagyobb és legkorszerűbb répa­feldolgozó üzemében idén megkö­zelítőleg 300 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, ebből hozzávetőleg 40 ezer tonna fehércukrot áhítottak elő. Az aszály és a csapadékszegény időjárás ellenére a hektárhozamok kielégítőnek voltak, a répa átlagos cukortartalma pedig elérte a 16 szá­zalékot. A dunaszerdahelyi vállalat naponta 5560 tonna cukorrépa fel­dolgozására képes. Az idei répa­kampány lényegesen rövidebbre si­keredett, mint a megelőző években. Az idei utolsó cukorrépatonnák főzését az új - 5 ezer tonnás tárolási kapacitású - nagyraktár átadása te­szi emlékezetessé. A ma délután sorra kerülő ünnepségen részt vesz Joyce Quin, Nagy-Britannia és Észak-írország földművelésügyi ál­lamtitkára, valamint szlovák kollé­gája, Ivan Rosival. (gyor) Az R+V Biztosító két éve van jelen a hazai piacon Befektetési lehetőségek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A wiesbadeni központú R+VVersicherung, amely Németor­szág egyik legnagyobb biztosítójá­nak számít, 1998 októberében Szlo­vákiában R+V Biztosító néven is megkezdte működését. A pénzinté­zet az eltelt időszakban kiépítette országos hálózatát, kerületi igazga­tóságát, s jelenleg 30 700 ügyfelet tart nyilván. Tavaly a szlovákiai biz­tosítók ranglistáján a biztosítási dí­jak alapján a 16. helyen állt, az idén az eddig elkönyvelt 67,40 millió ko­ronás biztosítási díj eredményeként feljött a 15. helyre. Az R+V Biztosí­tó univerzális jellegét jól mutatja, hogy Szlovákiában az elsők között rukkolt elő a befektetési életbizto­sítás lehetőségével. A Tatra Asset Management és az OVB Allfinanz Slovensko céggel megkezdi az élet- biztosítással kombinált befektetési lehetőségek nyújtását. Az ügyfél három variánsból választhat: az euróbán kibocsátott kötvények, a nyugat-európai piacokon forgal­mazott, progresszív ágazatokban tevékenykedő cégek részvényei, végül a részvényesi-kötvényi mód­szer ötvözete közül, (shz) ivóvízkészlete. Szlovákia esetében olyan területet találni, amely min­dezeknek a feltételeknek megfelel­ne, egyenlő a lehetetlennel. Továb­bi megoldás az újrahasznosítás, amely elvben a világ bármelyik or­szágának e célra épített üzemében megtörténhetne. Ezek az országok - Anglia, Franciaország, az USA, Japán és Oroszország - leginkább a saját atomerőműveik fűtőelemeit dolgozzák fel újra, de teljesítenek külföldi megrendeléseket is. A kér­dés már csak az, hogy milyen áron. Szlovákia számára szinte kínálja magát a megoldás, amely szerint a kiégett fűtőelemeket - a deblokáció keretén belül - Oroszországban újí­tanák fel. A legnagyobb előnye az lenne, hogy a kiadások valójában nem létező pénzből lennének fe­dezve, ráadásul - mivel ezek a fűtőelemek orosz gyártmányúak - a feldolgozó teljes mértékben isme­ri ezen elemek fizikai és kémiai összetételét, s ez az újrahasznosí­tott fűtőelemek minőségében is megmutatkozna. Az utóbbi napok, hetek kijelentéseiből kiérezhető, hogy a színfalak mögött komoly ér­dekharc folyik. (-zeNo-) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kassai vasmű szlovák alelnökei Kassa. Az elmúlt pénteken a kas­sai vasmű hivatalosan is felvette a ÜSS Kosice nevet, ezzel részévé vált az amerikai US STEEL kon­szern USX Corporation nevű al­vállalatának. Az új vállalat 11 ta­gú vezetőségének 3 szlovák alel- nöke van: Martin Pitorák, aki a személyzeti ügyekért felel, Anton Lukác, aki a vállalat stratégiai al- elnöke lett, és Anton Jura, aki a humán erőforrásokért felel.Gab- riel Eichler továbbra is Kassán marad, jelenleg a kohászattal szorosan nem összefüggő, VSZ Rt. nevű alegység elnöke, (-juk) A román választás és a gazdaság Bukarest. Romániában 11%-os munkanélküliség mellett a tér­ség legmagasabb inflációját mé­rik. A havi átlagos alkalmazotti bér 2,5 millió lej (1 dollár 24 700 lej). A lakosság 44%-a az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollár­nál kevesebből él. (MTI) A cseh átlagbér 12 958 korona Prága. 2000 első háromne­gyedévében Csehországban az átlagbér 12 958 korona. A 3. negyedévben az átlagbér 13 228 koronára nőtt, ami azt je­lenti, hogy a reálbérek 2 száza­lékkal gyarapodtak. (TA SR) A gázfogyasztók kategorizálása Pozsony. A Dél-Szlovákia és a gázművesítés c. tegnapi cikkünk­ben helytelenül közöltük a Dl, D2, D3 árkategóriák definícióit. E kategóriák nem a nagyfogyasz­tókra, hanem a háztartásokra vo­natkoznak. A Dl-be a 0-200 köb­méter éves fogyasztás tartozik, ahol az állandó tarifa 7 Sk, ezen túlmenően minden köbméter 6,40 koronába kerül. A D2-be a 201-1700 köbméter éves fo­gyasztás tartozik, 38 Sk fix tarifá­val és 4,40 Sk köbméterenkénti gázárral, végül a D3 1701-től 6500 köb éves fogyasztásig ter­jed, 135Sk fix tarifával és 3,60 Sk köbméterenkénti gázárral. (Ú) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 51,75 VÚB DEM 22,27 VÚB Osztrák schilling 3,10 CSOB Svájci frank 28,62 VÚB Angol font 72,49 VÚB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 49,63 Pol'nobanka DEM 21.31 Tatra banka Osztrák schilling 3,03 IRB, Tatra banka Svájci frank 27,47 CSOB Angol font 69,51 Pol’nobanka Érvényes november 27-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelem­be a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2000. november 28-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolvam EMU - euró 42,647 Magyar forint (100) 16,117 Angol font 71,255 Német márka 21,805 Cseh korona 1,244 Olasz líra (1000) 22,025 Francia frank 6,501 Osztrák schilling 3,099 Japán ien (100) 45,578 Spanyol peseta (100) 25,631 Kanadai dollár 32,971 Sváici frank 28,103 Lengyel zloty 11,157 USA-dollár 50,746

Next

/
Thumbnails
Contents