Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-28 / 274. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 28. KOMMENTÁR A gáz ára és „vámja” PÁKOZDI GERTRÚD A múlt héten újabb drágításról döntött a magánosítás előtt álló Szlo­vák Gázművek. Határozottnak tűnő lépésének tömör indoklása: lé­nyegesen drágábban vásárolja a gázt, mint amennyiért értékesíti, veszteségei idén közel 17 milliárdra rúgnak. A nagyfogyasztók a ja­vaslat szerint már december 1-jétől 30%-kal drágábban kapnák a gázt, januártól pedig a kisfogyasztók számíthatnak 15%-os emelésre. Ha az indoklásban szereplő érvek meggyőzik a pénzügyminisztérium árképzési kérdésekben illetékes szakembereit, hamarosan vala­mennyien pénztárcánkon érezzük az elkerülhetetlennek minősített lépés hatását. Hacsak a politikai érv nem lesz erősebb a gazdaságinál. Ivan Miklós kormányalelnök a bejelentést követően a gázáremelés kérdésének érzékenységére hivatkozott. Szerinte a javaslatot előbb meg kell vitatni az érdekegyeztető tanácsban. Lehetséges, hogy „poli­tikai” érvek nyomására a nagyfogyasztók számára egy hónappal elha­lasztódik beígért drágítás. A lényegen ez sem változtat, legfeljebb egy hónappal eltolódik az újabb drágulás. Elemzők szerint a drágítás - a villanyáram árának tervezett 20 százalékos emelésével együtt - janu­árban a fogyasztói árak 0,8 százalékos emelkedését vonná maga után. A gázművek árpolitikájának reálissá tétele főleg azért nem odázható el sokáig, mert ilyen árképzéssel a világ második legnagyobb földgáz­szállító vállalatának vonzereje gyengül a lehetséges külföldi befekte­tők szemében. Minél inkább vonakodik az állam a tulajdonában levő vállalat ügyeinek rendbe tételétől, annál kisebb lesz az esélye, hogy jó áron eladhatja a „gázműcsomagot”. E lehetőség elszalasztása viszont olyan mulasztás lenne a kormány részéről, melynek következményeit valószínűleg nehezen hevemé ki. Gondoljunk csak a feszített jövő évi költségvetés-tervezetre, vagy arra, hogy a gázművek eladásából befo­lyó pénz egy részét használnák fel a vagyonalapi kötvények törleszté­sére. A fogyasztót aligha érdekli, hogy végül is ki bizonyul e kérdés­ben kötelességmulasztónak, óvatoskodónak, vagy ki őrködik ébereb­ben a szociális béke fölött. A fogyasztó csak abban bízik, hogy a dön­tés előtt a kormány nem hagy figyelmen kívül egyetlen érvet sem. A vámról és a révről szóló közmondás jut erről eszembe. Nyereséges azonban csak akkor lesz ez az ügylet, a társadalmi béke akkor őrződik meg, ha a gazdaság megerősödve kerül ki az árak átalakításából. EU-bővítés - belülről SÓKI TIBOR Az Egyesült Királyság a bővítés bajnoka. Legalábbis az angol királynő egyes alattvalói szerint. Tény, hogy az integrációs folyamat 1998-ban az angol uniós elnökség alatt vett új lendületet, s Tony Blair miniszter­elnök is arra utalt, hogy London (legalábbis a politikusok) a gyors in­tegráció híve. Ezt látszik alátámasztani, hogy a héten brit államtitká­rok népes csoportja látogat Prágába és Pozsonyba a cseh és a szlovák integrációs törekvések támogatására. Azon, hogy nekünk, közép-eu­rópaiaknak miért jó az uniós tagság, nem kell sokáig elmélkednünk. Arról azonban kevesebb szó esik, miért jó az integráció az uniósok­nak. Elvégre az új, szegényebb államok felvétele többletkiadásokhoz vezet. A felvételre azoknak is fel kell készülniük, akik már bent van­nak. Valami pozitívumnak azonban mégis kell lennie, hiszen máskép­pen el sem indult volna a folyamat. Keith Váz, európai ügyekkel fog­lalkozó brit államtitkár három pontban foglalta össze az integráció előnyeit. Az első inkább szimbolikus, történelmi jellegű. Az angol po­litikusok az Unióval kapcsolatban újraegyesítésről beszélnek. Szerin­tük ideje, hogy a vasfüggönnyel kettéosztott kontinens egy évtizeddel a berlini fal leomlása után újraegyesüljön. A másik ok pragmatiku- sabb. A tagfelvétel egy széles, majdnem az egész kontinenst magában foglaló közös piac létrejöttét eredményezi, azonos szabályokkal, na­gyobb lehetőségekkel. Előrejelzések szerint a brit GDP a bővítés után 1,75 milliárd fonttal nőhet. Harmadik okként Váz a szervezett bűnö­zés elleni harcot és a természetvédelmet említette. Az olyan határo­kon átnyúló jelenségek ellen, mint a fegyver- és kábítószer-kereskede­lem, egy ország egyedül aligha veheti fel a harcot. Hasonló a helyzet a környezeti problémákkal is, a szennyező anyagok nem maradnak meg egy ország légterében, vizeiben. Ok a bővítésre tehát bőven akad. Kérdés, mi a helyzet az akarattal. Tony Blair és a vezető brit po­litikusok szerint Anglia az integráció egyik legfőbb támogatója. Ha a többi uniós tagállam vezetése is így gondolkodik, decemberben Niz­zában alkalmuk nyűik akaratuk bizonyítására. Az integrációs folya­mat mielőbbi lezárásához ugyanis szükséges a kontinentális szervezet belső reformjának lezárása. Ha az nem sikerül, sokáig csak álmodoz­hatunk a közös piacról, bűnüldözésről és természetvédelemről. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok tetjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ LIDOVÉ NOVINY A kabinet mindent megtesz azért, hogy Szlovákia Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal egy időben csatlakozhasson az Eu­rópai Unióhoz, nyilatkozta a cseh lapnak Michal Kovác volt szlovák ál­lamfő. Véleménye szerint a HZDS és Vladimír Meciar esetleges választási győzelme jelentősen visszaverné az ország integrációjának folyamatát. Államfőként végzett tevékenységé­vel kapcsolatban Kovác elmondta: miután a HZDS megnyerte az előre­hozott választásokat, nyílt politikai háború folyt, melyben a titkosszol­gálat igyekezett lejárami őt. „Nem­csak a családom elleni támadásról, fiam elhurcolásáról volt szó; hanem a parlamenti képviselőket is meg­próbálták lefizetni, hogy támogas­sák leváltásomat, és ignoráljanak” - mondta Kováé. Drasztikus és kultú­rálatlan intézkedések voltak ezek, de ma már szerencsére nem érvé­nyesek, tette hozzá. Az exállamfő ugyan nem tervezi visszatérését a politikába, a jövőben szeremé felújí­tani kapcsolatait a többi egykori kö­zép-európai államfővel. Egyelőre nem dőlt el, kötelező, választható érettségi tantárgy, vagy többlet lesz-e a magyar nyelv? Jobb színvonal, több objektivitás Az Állami Pedagógiai Intézet 2000 májusában az oktatási minisztérium elé terjesztette az érettségi vizsgák reform­jának tervezetét. A koncep­ció célja: emelni az érettségi vizsgák színvonalát úgy, hogy összehasonlítható le­gyen az Európai Unió tagál­lamainak vizsgáival. SZENTGÁLI ANIKÓ Milan Ftáénik oktatási miniszter szerint a jelenlegi rendszer túlsá­gosan szubjektív jellegű. A színvo­nal emelése mellett tehát szavatol­ni kell az érettségi objektivitását is, hogy az eredményeket a főiskolák elfogadják a felvételi vizsgák, ré­szeként. Ideális esetben a felsőok­tatási intézményekben a felvételi­ken a középiskolás anyagot nem kérdeznék, hiszen abból egyszer már levizsgáztak a tanulók. Az érettségi bizonyítvány köztudot­tan veszített értékéből, és a reform célja a bizonyítványon feltüntetett érdemjegy megbízhatóságának garantálása. A legtöbb végzős az­zal nyugtatgatja magát, hogy nem a jegy számít, hanem hogy megle­gyen az érettségi, hiszen a mun­káltatók nem nézik meg a jegye­ket. Ez így van, ugyanakkor a leg­több munkaadó megfelelő gyakor­latot szab meg feltételül, amivel a végzősök nem rendelkeznek. Tény, hogy más lenne a helyzet, ha az érettségi valóban garantálná a megfelelő képesítést, és a sikeres vizsga megnyitná az ajtókat nem­csak a főiskola, hanem a munka­hely előtt is, ha a munkáltató meg­bízna a végzősök tudásában - gya­korlat nélkül is. Társadalmunk az érettségit jelképnek, ünnepélyes rítusnak tartja, amely kizárólag az iskola elvégzését szimbolizálja, ám gyakorlati jelentősége - sajnos - tulajdonképpen nincs. A Pedagó­giai Intézet munkatársai abból a felismerésből kiindulva dolgozták ki tervezetüket, hogy a jelenlegi vizsga nem elég objektív és az eredmények sem meggyőzőek. Az­az a különböző iskolák által kiállí­tott érettségi bizonyítványok szin­te összehasonlíthatatlanok. Ez ab­ból adódik, hogy nem állapítottak meg minden iskola számára egysé­ges standardokat. Vonatkozó tör­vényeink szerint a követelménye­ket, a témákat és kérdéseket az adott iskola, azaz a tanár és a vizs­gáztató állítja össze, s ez intézmé­nyenként változik. Az esetek több­ségében az vizsgáztat, aki az adott tantárgyat tanította, aki természe­Társadalmunk az érett­ségit jelképnek, ünne­pélyes rítusnak tartja. tesen nemcsak az érettségi vizsga eredményét értékeli, hanem figye­lembe veszi a diák korábbi teljesít­ményét is. Az ilyenfajta értékelés nem nevezhető objektívnek, és nem tükrözi a vizsgára való felké­szültség mértékét. Szakemberek szerint a vizsgák eredményei nem­csak szubjektivitásuk, hanem a tantárgyak alacsony száma miatt sem megbízhatóak. A legtöbb eu­rópai államban több tantárgyból vizsgáznak a tanulók. A jelenlegi rendszer további hiányossága az egyes tantárgyak kiválasztása és a szóbeli vizsgák időtartama. Példá­ul a szóbelik 10-20 percet vesznek igénybe, miközben az írásbelik né­hány óráig tartanak. A tervezet ki­dolgozói gyökeres változást sze­retnének, ugyanakkor javasolják a jelenlegi vizsgák pozitívumainak megtartását. A javasolt új módszer szerint a zá­róvizsga két részből: egy írásbe­liből és egy szóbeliből állna. Az írásbeli vizsgán standard teszteket kellene megoldani. A teszteket központilag állítanák össze, egy központi bizottság értékelné, és az eredményeket - ha sikerül meg­egyezni a felsőoktatási intézmé­nyekkel - a főiskolai és egyetemi felvételi vizsgákon is figyelembe vennék. A középiskolai diákok az érettségi két nehézségi foka közül választhatnak majd. Akik az igé­nyesebb vizsgát teszik le, az állam által garantált bizonylatot kapnak, mely szerint az adott tantárgyból átlagon felüli ismeretekkel rendel­keznek. A tanulók kötelezően érettségiznének az úgynevezett kötelező központi tantárgyakból: szlovák nyelvből és irodalomból, valamint egy idegen nyelvből. Egyelőre kérdéses, a matematika is kötelező érettségi tantárgy lesz- e. Tisztázatlan a magyar nyelv kérdése is. A szaktárcavezető há­rom lehetőséget vázolt fel. Az első elképzelés szerint a magyar köte­lező érettségi tantárgy lesz, a má­sodik szerint kötelező ugyan, de többletet jelent a szlovák iskolák­kal szemben, a harmadik szerint pedig a tanulók választható tan­tárgyként érettségizhetnének ma­gyar nyelvből. A kötelező tantár­gyakból tesztet kell majd írni. Az érettségi második részét az ún. belső vagy iskolai vizsga alkotná, mely egyelőre öt tantárgyból áll­na. Milan Ftácnik oktatási minisz­ter elmondása szerint ez tulaj­donképpen a mai érettséginek fe­lelne meg. A központilag összeál­lított tesztek a tárgyi tudást mér­nék fel és a felvételik alapjául szolgálnának, sőt ideális esetben szabad belépést biztosítanának a felsőoktatási intézményekbe. A belső vizsga során a tanulók kész­ségeit, kifejező- és érvelőképessé­gét tennék próbára. Az osztályzat pedig a kétfajta vizsga összered- ménye lenne, bár az még kérdé­ses, milyen arányban vennék fi­gyelembe a szóbelin és az írásbe­lin szerzett jegyet. Rengeteg még a nyitott kérdés. A matematikán és a kisebbségi nyel­veken kívül szintén tisztázatlan, hogy a diákok kötelezően érittség- izzenek-e valamüyen természettu­dományi tantárgyból; hogy választ­hassanak-e olyan érettségi tantár­gyat, melyet nem tanítottak az isko­lában; hogy a bizottságokban le- gyenek-e szakemberek; hogy a szó­belit lehessen-e ismételni; a szóbeli egyik tantárgya helyett a diákok ne valamilyen írásbeli munkát mutas- sanak-e be és védjenek meg a bi­zottság előtt; stb. Természetesen a minisztérium és a Pedagógiai Inté­zet nem akar egy ún. íróasztal mö- güli döntést hozni, alaposan ki akarják dolgozni a reformot, ezért az oktatási minisztérium még októ­berben az érettségi vizsgák reform­járól szóló nyilvános vitát hirdetett. A nyilvános vita és a 2001-es MO­NITOR (próbaérettségi) eredmé­nyeit a reformtervezet kidolgozása­kor is figyelembe veszik. Törvény formájában valószínűleg jövő év vége felé terjesztik elő. A jogszabály hatályba helyezése előtt legalább két - ideális esetben négy - évvel részletesen tájékoztatják az iskolá­kat, a diákokat és a szülőket, hogy egyrészt már a középiskola kivá­lasztásakor is tisztában legyenek az új típusú érettségivel, másrészt, hogy alaposan fel tudjanak készülni a megváltozott vizsgára. Aki bővebb információkat szeret­ne, vagy be akar kapcsolódni a vi­tába, a spu.sanet.sk internetes ol­dalon érdeklődhet, esetleg a matu- rita@spu.sanet.sk címre küldheti el véleményét. VISSZHANG Bűnbak kerestetik A gyógyszerfogyasztás erőtelje­sebb csökkentése Szlovákiában nem tartozna a legszerencsésebb megoldások közé, mivel már úgyis alacsonynak mutatkozik az európai országok viszonylatában. A további csökkentés érezhetően negatívan befolyásolná a gyógyí­tás színvonalát. Ebben az érte­lemben nyilatkozott a Szlovák Te­levízió híradójában kb. egy évvel ezelőtt Dr. Sipeky, az egészség- ügyi minisztérium gyógyszerésze­ti osztályának főigazgatója. Ma­napság mégis egészen másképpen fújja a nótát! Megvan a tettes! Ha­nyatló egészségügyünk fő (kór)okozója a „pazarló” orvos! A leghangosabban, mint mindig, a gyakorló (körzeti) orvos hátán csattan az ostor, mivel nagyrészt ő írja fel azokat a „méregdrágra” gyógyszereket, amelyeket a kór­házi zárójelentés javaslata tartal­maz, és amelyeket hónapokig vagy akár évekig irogat páciensé­nek. Hasonló a helyzet az ambu­láns szakorvosi rendelések körül is. Ha a gyakorló orvos úgy érzi, a javasolt drága, de amúgy kiváló gyógyszer aránytalanul van alkal­mazva (ágyúval lövünk a veréb­re!), morál-etikai szempontból van joga megvonni a betegtől csu­pán azért, mert drága? Márpedig a készülő új rendelet, bizony, ilyen etikátlan döntések felé fog bennünket sodorni (vagy bele­férsz az adott keretbe, vagy meg­nyirbáljuk a fizetésedet). Nem volna célszerűbb inkább átérté­kelni a gyógyszer-kategorizáció alapfilozófiáját? Miért kell a be­tegnek hozzáfizetnie egyes alap­vagy középkategóriába tartozó gyógyszerek árához, miközben a „méregdrágák” ingyenesek? Tu­lajdonképpen kinek az érdekeit képviseli az ilyen jellegű rendele­tekkel az egészségügyi minisztéri­um? A gyógyszerfogyasztás növe­kedése, sajnos, általános jellegű az egész civilizált világban. Ne fe­ledjük, a szív-érrendszer és a da­ganatos megbetegedések terén, Szlovákia európai viszonylatban tartósan az első három között mo­zog. Növekedik a cukorbetegek száma, egyre több az artrózis, a csontritkulás, az allergiás és légcsómegbetegedés, a pszichiát­riai zavar. A gyógyszergyártó cé­gek elözönlötték a piacot jobbnál jobb, de egyre drágább gyógysze­rekkel és más egészségügyi tarto­zékokkal. Természetesen akad­nak még tartalékok az ésszerű gyógyszerelőírás és gyógyszeral­kalmazás terén, de a drasztikus megszorító intézkedések nem hozhatnak hosszabb távon igazán megnyugtató és tartósan jó ered­ményeket. Mindezért jóleső az emített cikk vége felé elhangzott rövid mondat, amely leginkább tükrözi a lényegek lényegét: „Igen, ismétlem: politikai akarat kérdése az ágazat megfelelő fi­nanszírozása.” Tehát akkor, még­sem vagyunk annyira rosszak?! Dr. Róm Tibor gyakorló orvos, Palást- Géza, ne gyere nekem a gáz árával, amikor nekem új cipő kell! (Peter Gossányi karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents