Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-27 / 273. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 27. KOMMENTÁR Csontváz a sarokban TÓTH MIHÁLY Ahhoz képest, hogy Szlovákiát, Lengyelországot, de jelentős mérték­ben Magyarországot is döntően katolikus népességűnek tekinti a vi­lág, Pozsonyban, Varsóban és Budapesten meglehetősen nagy politi­kai viták előzték meg a Vatikánnal kötendő alapszerződés megfogal­mazását. Dzurinda kormányfő és Angelo Sodano bíboros a múlt hé­ten aláírta a ratifikálandó dokumentumot. Az ember nem nagyon ér­ti, mi gerjesztette a vita elhúzódását. Az alapszerződés közzétett ter­vezetében olyan tételek szerepelnek, amit sem buzgó, sem közömbös­ségre hajló hívő, de még ateista se kifogásolhat. A vallás- és lelkiisme­reti szabadság, a gyónási titok tiszteletben tartását senki nem nehez­ményezheti. A házasság és a család intézményének védelme közér­dek, akárcsak az oktatási, illetve a humanitárius tevékenység. Az alapszerződések „műfajából” következik, hogy a jelenkor és a jövő teendőit szabályozzák. De folyamatosan tapasztalható, hogy a de­mokratikus politikusok zömének tudatában figyelmeztető felkiáltóje­leket rak a történelmi léptékkel mérve nem is oly távoli múlt. Aki poli­tikusként komolyan veszi magát, az nem engedheti meg, hogy a Vati­kánnal kötendő alapszerződés kidolgozása során egy percre is megfe­ledkezzék a történelemnek azokról a fekete lapjairól, amelyek a kato­likus egyház közreműködésével íródtak. A szlovákiai politikai katoli­cizmus 1939 után kiteljesedett erkölcsi nyomora abból következett, hogy falusi plébánosok voltak a szellemi irányítói. Magyarországon a politikai katolicizmus bűnbeesése fokozatosan következett be 1920 és 1944 között. Nem Jozef Tiso formátumú egyházi személyek, hanem a klérus tagjai voltak a spiritusz rektorok. Olyan törvényeket támogat­tak a Felsőházban, amelyek hatására legalább háromnegyedmillió magyar állampolgárt minősítettek elpusztítandó páriává. Történelmi tény, hogy sem Pozsonyban, sem Budapesten nem működött az egy­házi fegyelem, amelyre Róma mindig is oly nagy súlyt helyezett. A Va­tikánból érkezett intelmekre Pozsonyban egyáltalán nem, Budapes­ten késve reagáltak. Ezt a messzebb látó politikusokkal a kommuniz­musnak az egyház iránt megnyilvánuló otrombaságai sem tudják fe­ledtetni. A „sekrestyében” ott van egy szekrény, és benne a politikai katolicizmus bűnbeesésére emlékeztető „csontváz”. Egy kis vagyonelkobzás GAÁL LÁSZLÓ A rendőrség elindul egy nyomon, hónapokig vizsgálódik, megfigyel, ügynököket épít be a bűnszövetkezetbe. Sikerül annyi bizonyítékot összeszednie, hogy „begyűjtheti” a bűnbandát. És nemcsak kis halak, utcai drogárusok és piti csempészek kerülnek horogra, hanem a bűn­szövetkezetet irányító bossok is. Akik a kábítószerrel már nem is ke­rülnek kapcsolatba, hanem „köztiszteletnek örvendő emberként” a háttérből irányítanak. Egyszóval az egész bűnbanda, a főmaffiózótól az utolsó lótifutüg rács mögé kerül. Teljes siker, az ügy lezárva. Szlo­vákiában! Mert a fejlettebb jogállamokban a főmuftik sittre vágásával nem zárul le az ügy. Ott ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a bűn- szövetkezet lelke nem a keresztapa, hanem a pénz. Hiába „vágják le” a banda fejét, helyébe új nő - ha megvan hozzá a piszkos pénzekből összeharácsolt hatalmas vagyon. Ha van pénz, nem probléma új ban­dát keríteni, eseüeg a „levágott fejet” is visszaültetni. Mert minden megvásárolható, beleértve az ügyvédeket, bírókat, börtönőröket. De ha nem lenne a piszkos pénz - és nem néhány százezer koronáról van szó -, az ügyvédek sem törnék magukat, hogy a becsületüket és szakmai hírnevüket is feláldozva igyekezzenek tisztára mosni a bűnö­ző urakat. És a bírók sem tévesztenék össze a közveszélyes bűncselek­mények megtorlását a gyanúsítottak alapvető emberi jogainak tiszte­letben tartásával. Persze, elképzelhető, hogy ezt nem pénzért teszik, csak egyszerűen nem akarják, hogy valamelyik családtagjukat „vélet­lenül” baleset érje. Ám, ha nem lenne a piszkos pénz, valószínűleg megzsarolni sem tudnák a bírókat, hiszen a zsarolók sem meggyőző­désből, hanem ropogós bankókért végzik a dolgukat. Szóval Nyuga­ton már rájöttek, hogy a maffiát nem elég a főnöktől megfosztani, a vagyonától is meg kell szabadítani. Ha nem tudják bizonyítani vagyo­nuk eredetét, elkobozzák tőlük. Két legyet ütnek egy csapásra, meg­bénul a bűnbanda, és a rendőrség pénzt szerez a következő csoport felszámolásához. Mindezt a szlovák bűnüldözők is jól tudják, csak ép­pen a szlovák jogrend nem teszi lehetővé, hogy alkalmazzák a mód­szert. Pedig ha lenne üyen törvény, valószínűleg sok újgazdagnak problémája akadna. Például a volt hajógyár-igazgató nehezen magya­rázná meg, miből telik neki újabbnál újabb luxuskocsira, és a vasmű- privatizőr ellen sem csupán műemlékrongálás címén folyna eljárás. 11Maagg; Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásyezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.*:*59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A kommunizmus skanzenje. A csehországi Jablonecben kiállítást nyitnak a totalitárius rendszer relikviáiból, s egyetlen járműként helyet kap itt az NDK-s kétütemű műanyagparipa, a Trabant. (CTK-felvétel) A kormány a költségvetésen kívül több helyre is rejtett el kiadásokat Napirenden a büdzsé A pénzügyminisztérium idén egy hónappal korábban ter­jesztette be a jövő évi állami költségvetési javaslatot, de a vita csak december elején iz­zik majd fel igazában. TUBA LAJOS Szinte biztos, hogy nem megy át Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter javaslata, amely szerint a többletkiadást kérő képviselőnek azt is meg kell jelölnie, honnan ve­gyék el a pénzt. Farkas Pál, a pénz­ügyi és költségvetési bizottság el­nöke ezt azzal indokolta, hogy ily módon a parlamentben már nem lenne mód egy rossz költségvetés lényeges módosítására. Mivel több képviselő is javában készül a több­letkiadások beterjesztésére, érde­mes észrevenni a jegybank múlt heti figyelmeztetését. Eszerint ugyanis a kormány a költségveté­sen kívül több helyre is rejtett el ki­adásokat, amivel az elviselhetőség határára juttatta az államháztartá­si deficitet. Sőt, ez akár a 48 milli­árd koronát, vagyis a GDP 5 száza­lékát is elérheti, ami pedig már el­fogadhatatlan mind a jegybank, mind pedig az ebben illetékes nemzetközi szervezetek számára. Aura is felszólította a pénzügymi­nisztériumot, hogy tegye közzé a szabályozott árak liberalizációjá­nak tervezett harmonogramját. A jegybank aggodalmára utal az is, hogy a banktanács a múlt heti ülé­sén a kedvezően alakuló infláció és a megállapodó olajár, illetve dollárárfolyam ellenére sem csök­kentette az irányadó kamatlábat. Mivel általában híján vagyunk a jó híreknek, feltétlenül említést érde­mel, hogy a folyó fizetési hiány egy­előre csak az ötödé a tavalyinak és idén ezt is bőven fedezi a beáramló külföldi tőkét kimutató tőkeszámla többlete. Most már szinte biztos, hogy az idei infláció a jegybank prognózisának megfelelően 8,8-9,9 százalék között lesz. Schmögnerová azt is küátásba helyezte, hogy visz- szavonja a jövedelemadó-módosí­tással kapcsolatos javaslatát. Nagy a támogatása ugyanis az olyan képvi­selői indítványoknak, mint a gyer­mekek után járó adómentes jövede­lem növelése vagy a vállalkozók benzinköltségeit iŰető, tavaly be­csempészett megkötések enyhítése. A vállalati szférában a hét kétség kívül a Szlovák Gázmüveké volt. Az elkövetkező napokban kiderül, hogy a pénzügyminiszter akarata ellenében valóban növeli-e a cég december 1-től a nagyfogyasztók Eichler lezártnak nyilvá­nította a vasmű krífcis- menedzselését. számára érvényes gázárakat. Ezzel egy augusztus óta tartó vita végére tenne pontot. Mivel azonban ez el­len szinte minden politikai lobbi fellép, lehet, hogy Pavol Kinces ve­zérigazgató mégsem meri kockáz­tatni a leváltását. Ez persze nem változtat a tényen, hogy január el­sejétől ez és a kisfogyasztók szá­mára érvényes árak is benne lesz­nek az áremelések újabb csokrá­ban. Ennél is fontosabb esemény volt viszont az orosz Gazprom el­nökének látogatása, ami arra utal, hogy közeleg a végső döntés az új gázvezetékről. Mint-ismeretes, ha ez Ukrajnával együtt hazánkat is elkerülné, komoly tranzitbevéte­lektől esne el az ország. Azonban olyan elemzések is napvilágot lát­tak, amelyek szerint csak úgy gaz­daságos számunkra az új vezeték, ha az már Nagykaposnál csatla­kozna a jelenlegi rendszerhez. A másik, szerencsére már csak szimbolikus esemény az amerikai menedzsment bevonulása volt a kassai vasműbe. Ezzel Gabriel Eichler végérvényesen lezártnak nyilvánította azt a krízismenedzs­mentet, amely dolga az 1998 de­cemberében beállt csődközeli helyzet elhárítása volt. Az ameri­kaiak egyelőre nagyon magabizto­sak, tény viszont az is, hogy egy jól működő hatalmas vasmű sok min­denkinek jelent komoly üzleti le­hetőséget. Mindazok után, amit az 1990 utáni vasmű-vezetőségek műveltek, érdekes lesz figyelni, hogy az új menedzsment miként végzi majd dolgát. Megloldódni látszik a garamszentkereszti alu­míniumkohó ügye is. Emlékszünk rá, hogy itt is a jól bevállt módszert próbálták alkalmazni: a reményte­lenül eladósodott anyavállalat nyereséges leányvállalatokkal ren­delkezett. Most viszont úgy tűnik, hogy a hitelező bankok rákénysze­rítik az illetékeseket, hogy a Slovalco tulajdoni hányadának el­adásából fedezzék a tartozásokat. Vagyis újabb négymilliárd koroná­val kevesebbet kell majd a közös­ből konszolidálni. A komáromi ha­jógyár szakszervezete pedig azt elégelte meg, hogy a különféle ille­tékesek nem túlságosan nagy igye­kezete miatt újra elmaradt a fize­tésnap és a hét elején otthonmara­dásnak nevezett sztrájkkal gyorsí­totta fel az eseményeket. A bankok közül esetleg érdemes kipróbálni, a „pultnál” miben is nyilvánul meg a Szlovák Takarék- pénztár bejelentése a hitelpolitika lazításáról. A Tatra Bank közölte, idén újra jelentősen nőttek a klien­sek betétei. Hiteleket viszont to­vábbra sem nagyon ad, ez a muta­tó a tavalyi szinten maradt. To­vábbra is sikertelen az ismeretlen kis besztercebányai állami bank, a Banka Slovakia eladására irányuló igyezet. Valószínű, hogy decem­TALLÓZÓ WELT AM .SONNTAG A lengyel államfő nem hisz ab­ban, hogy az Európai Unió 2003- ban képes lesz új tagok befogadá­sára. Aleksander Kwasniewski csalódottságának és bosszúságá­nak adott hangot azzal az áltató, halogató taktikával kapcsolat­ban, amely nézete szerint Brüsz- szel magatartását jellemzi a szer­vezet keleti bővítésével összefüg­gésben. Ennek okát abban látja, hogy a szervezet képtelen úrrá lenni saját problémáin, „mert az EU-főnökök nem tudnak egyez­ségre jutni a miniszteri tanácson belüli többségi döntéshozatal kérdésében”. Az államfő burkol­tan szószegéssel vádolta Brüsz- szelt: „Még pontosan emlékszem arra, mit ígértek nekem az euró­pai vezetők, köztük Kohl kancel­lár és Chirac elnök.” Annak ide­jén ők és mások is Lengyelország 2000-ben bekövetkező EU- felvételével hitegették Varsót, ma viszont egy 2003-as csatlakozás is egyre valószínűtlenebbnek tű­nik. Lengyelország a maga részé­ről kiválóan felkészült az EU jog­anyag átvételére - állította Kwas­niewski -, és konkrét belépési időpont elhangzása esetén még gyorsítani is tudná ezt a folyama­tot, mivel az összes fontos párt híve a belépésnek. „Nevezzenek meg számunkra határidőt, és azt minden további nélkül tartani fogjuk. Az embereknek egyértel­mű célkitűzésekre van szüksé­gük.” A német lapnak adott nyi­latkozatában óva intett a keleti bővítés nyomán létrejövő új euró­pai falaktól. „Szörnyű volna, ha Lengyelország EU-belépése után új vasfüggöny ereszkedne le Uk­rajnával közös keleti határunk mentén” - hangoztatta Kwas­niewski. DIE WELT A francia EU-elnökséggel kapcso­latos német elégedetlenség miatt lehűlés következett be Párizs és Berlin viszonyában, ami nem jó előjel két héttel az Európai Unió kormányfőinek nizzai találkozója előtt - írják német lapok. Elmar Brok, az Európai Parlament nép­párti frakciójában helyet foglaló CDU-képviselő szerint az uniós reformokról folyó tárgyalásokon „legföljebb visszafelé tapasztal­ható elmozdulás”. Ennek okát ab­ban látja, hogy „a franciák túl sok opciót levesznek a napirendről, elsősorban olyanokat, amelyek messzeható következményekkel járhatnának” - idézte a konzerva­tív politikust a Die Welt. Berlin elégedetlenségét jól mutatja, hogy - a német lap értesülése szerint - Joschka Fischer külügy­miniszter július óta egyetlen, az unió belső reformját előkészítő miniszteri tanácskozáson sem vett részt. Brüsszeli „füles” sze­rint Fischer „teljesen haszonta­lannak” nevezte a Moscovici-féle dialógust, amelyre politikai ál­lamtitkárát, Gunter Pleugert szokta elküldeni. Utóbbit viszont valóságos arculcsapásként érte, hogy amikor november elején - többszöri megkeresés után - vég­re „audienciát” kapott Moscovi- citól, a francia politikus mind­össze 45 percet szánt a részletes anyagokkal érkezett német diplo­matára, akivel ellentétben ő ma­ga „meglehetősen gyengén felké­szülve” ült le az asztalhoz. VISSZHANG: ad Uj Szó, október 30, Honatya és asszisztense Újabb funkciók, újabb milliók A 7,5 millió lakosú Ausztriában az állam irányítását a kormány elnö­ke, annak helyettese, 13 minisz­ter, 3 államtitkár és különböző bi­zottságok hozzájárulásával intézi. 1 miniszterre kb. 577 000,1 ál­lamtitkárra kb. 2,5 millió lakos jut. Szlovákia 5,5 millió lakosa szebb jövőjét a kormány elnölje, 4 önálló helyettes, további 15 mi­niszter, osztályvezetők, 24 állam­titkár plusz a helyetteseik, és 19 szakbizottság több mint 200 tag­gal intézi. 1 miniszterre kb. 275 000,1 államtitkárra kb. 227 000 állampolgár jut. A150 parlamenti képviselő végzettsége így oszlik meg: kb. 11% - JUDr, 8% - MUDr, 5% - RNDr, 4% RSDr, 8% - PhDr, 1% - MVDr, 44% - Ing, 4% - Mgr, 4% - peda­gógus, 11% - más. Megállapítha­tó, hogy nevezettek képzettsége garancia lehetne feladatuk segít­ségek nélküli folyamatos, ígére­tükhöz méltó elvégzéséhez. Véle­ményem szerint nekik lenne köte­lességük szaktudásuk bővítése. Erre lehetőség van a téli, nyári parlamenti szünidő, az esetleges elmaradt ülések, s az ülésről tör­tént hiányzások napjain. Ahogy a cikk is tartalmazza, a funkciók be­töltése esetleg a rokonság, isme­rősök stb. révén történne, ahogy az a szomszédoknál volt, s így az eredmény elmaradna. Szerintem nincs szükség újabb milliós tétele­ket felemésztő funkciók létesíté­sére, de igenis elengedhetetlen a munkafegyelem, a választókkal való megfelelő kapcsolat stb. Fel­háborító, hogy az ülés megkezdé­sénél az érintettek 60-80%-a pre­zentál, a határozathozatalnál már csak 30-60%. Vajon ilyen érték­ben kapják a munkadíjukat is? Vajon mikor lesz ideje a T. Ház­nak arra, hogy megvizsgálja, a 229/91 Tt„ a 42/1992 Tt. alapján milyen machinációkat követtek itt el, hány milliárddal károsították meg a mezőgazdasági, fogyasztási, lakásszövetkezetek tagjait azzal, hogy a vagyonrészük 10-60%-át kapták meg a jogosult személyek!? Miért kell a politikai pártokat kép­viselők után fél-fél millió koroná­val gazdagítani, hisz a 11 párt he­lyett valószínű, 3 is ellátná a fel­adatokat. S akkor helyet kapnának az államhoz lojális, beosztásukban lelkiismeretesen tevékenykedő szakemberek, s elmaradna a csak­nem pártalapon működő állam- igazgatás, lakosság-képviselet. Nagy János Dunaszerdahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents