Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-04 / 254. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 4. KOMMENTÁR Meciar mossa kezeit JÚLIUS GEMBICKY Amikor a rebellis Olga Keltosová elszólta magát, mondván, a népszavazás a HZDS szervezésében kudarcra van ítélve, a főmufti meg se nyikkant. Csak hithű párttársai tettek rá megjegyzéseket, de Olga asz- szony akkortájt már Meciar saját véleményét tolmácsolta, ami valószínűleg nem volt hízelgő a referendumra éhes választópolgárnak. Ha Meciar azzal a meggyőződéssel kezdeményezte volna a népszavazást, hogy valószínűleg részt vesz rajta a választásra jogosultak több mint fele, nem hagyta volna ki a lehetőséget. Valószínűleg nem mondott volna le arról sem, hogy nyilvános televíziós vitában szerepeljen Mikulás Dzurinda kormányfővel a választási kampány jegyében, ha úgy érezte volna, van egy icipici esélye annak, hogy a nép elmegy szavazni. Meciar nem lázítja a népet, ehelyett kampánymítingjeiről küld üzeneteket esetleges partnereinek. Ficóval vitázik, hol Migas, hol a KDH felé nyújtja karját. Nem a idő előtti választások miatt akarja a népszavazást, hanem azért, hogy szétküldje koalíciós ajánlatait, melyek segítségével pártját kivezethetné az elszigeteltségből. Meciar, aki továbbra is úgy tesz, mintha továbbra is ő lenne a vezérürii, jól tudja, ez nincs így. Saját túléléséért is küzd. Tüdja, miként pártbeli bírálói is, hogy pozíciója nemcsak gyengül, hanem a pragmatikusok számára akadályt is jelent, ha kormányközeibe akarnak jutni. Ezért egyre magabiztosabb párttársai kezdenek kibújni a meghiúsult referendumért vállalt felelősség alól. Meciar egy interjúban lakonikusan kijelentette, a népszavazásra felszólító szöveget a petíciós bizottság fogalmazta meg. Arra kérdésre pedig, hogy csak nem tagadja le, hogy a HZDS kezdeményezte a népszavazást, még gyávábban válaszolt: „A petíciót 700 ezer ember írta alá. Pártunknak nincs ennyi tagja”. Szerinte az aláírásgyűjtést azok szervezték, akik a Smert szeretnék választani. Tehát a referendum „nem csupán a HZDS és az SNS ügye”. Az, hogy a kudarcra ítélt népszavazásra Meciar kihasználta hű alattvalóit, csöppet sem izgatja. Miként Martinkáék tragédiájával kapcsolatban, a referendum révén is mossa kezeit komfortos panziójában. Mert biztos benne, hithű választóinak eszébe sem jut, hogy megint átverte őket. A szerző az Intemetové noviny munkatársa Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (58238322, fax: 58238321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, R O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 58238322, fax: 58238321, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 58238324, fax: 58238326 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Romániai abszurd SIMON HUNOR Ötven párt verseng a parlamentbe jutásért a romániai választásokon, de többségüknek meg kell elégedniük a coubertini eszmével: nem a győzelem, a részvétel a fontos. A futottak még kategóriából kiemelkedik néhány párt, de ezek sem politikájukkal, hanem nevükkel keltenek feltűnést: Uyen a Dák-Latinok Pártja, a Megszüntetett Megyék Újjáélesztésének Pártja. Persze, a pártalapítási láznak inkább racionális, mintsem ideológiai okai vannak, ugyanis az állam minden pártnak köteles székházat biztosítani, mely után még ingatlanadót sem kell fizetni. Azt pedig már senki sem ellenőrzi, hogy az ajándékszékházban a tiltás ellenére folytatnak-e kereskedelmi tevékenységet, a lebukás amúgy is könynyen megelőzhető, mert egy diszkó vagy biliárdterem beilleszthető a párt kulturális, szórakoztató és sporttevékenységébe. Romániában a pártalapításhoz legalább 10 ezer bejelentett tag szükséges. Ez a létszámkorlát előrelépést jelent; négy éve 251 fő is elegendő volt. A jelenlegi TALLÓZÓ NOW tAS Logikus, ha az ellenzék bírálja a kormányt, és a választásokon igyekszik hatalomhoz jutni. Ám az szokatlan, hogy az ellenzék referendumot kezdeményez az előrehozott választásokról. Az OS havilap ezzel kapcsolatban nyugati ügyvédeket szólított meg. Ott ugyanis nem volt példa arra, hogy népszavazással döntsenek a választási időszak lerövidítéséről. Svédországban törvénytelen a népszavazás eredményei alapján előrehozott választásokat tartnai. Herman Schwartz amerikai jogász szerint ez az alkotmány módosítása nélkül Szlovákiában is lehetetlen. Minden országban van ellenzék, amely nem ért egyet a kormánnyal, és legszívesebben felszámolná azt. Ezért hasznos, ha valami megköti az ellenzék kezét. Különben a kabinet sem lehetne biztos abban, hogy lesz ideje programjának teljesítésére. Ezekkel a játékszabályokkal a választók is egytértenek és a referendum helyett inkább az ország stabilitását részesítik előnyben. Gyilkos integrációs hajsza Külföldi vendégek sora lepte el ezen a héten Szlovákiát. Egyik jobb hírt hozott, mint a másik, de egyik sem olyan jót, amilyet szeretnénk. MOLNÁR NORBERT Jan Marinus Wiersma, az Európai Parlament jelentéstevője elkoty- tyantotta, pozitív lesz az Európai Bizottság jövő héten nyilvánosságra kerülő Szlovákia-értékelése, bár van még mit tenni. A holland politikus nagyon diplomatikusan megjegyezte, az országértékelést nem befolyásolja a november 11-ei népszavazás. Hogyan is befolyásolná, ha addigra már rég ismert lesz a tartalma. Azt azonban Wiersma nem mondta, hogy Szlovákiára nézve mit jelent az előrehozott választásokért kiírt népszavazás esetleges pozitív eredménye, mondjuk a jövő év márciusi Wiersma- jelentésnél. Annyit már most tudunk - s ezt Meciar is tudja -, az exkormányfő nem partner az EU számára, s ezt az EP képviselője Meciar tudtára is adta. Károly herceg, angol trónörökös esőt valamint befektetési ígéreteket hozott, és megerősítette, amit mi már régen tudunk: errefelé a legszebbek a lányok. Csehország eddigi leglezserebb miniszterelnöke is Pozsonyban járt. A dohányipar nagy szponzora is nyitást ígért, huzatos határokat és integrációs szolidaritást - csupa jó hír. Zbigniew Brzezinski neves Két év telt el azóta, hogy Mikulás Dzurinda magához ragadta a joystickot. amerikai politológus nem ígért semmit, de drukkol. Egy éve még ennek is örültünk volna, ma már többet akarunk. Lassan groteszkké növi ki magát a Cernák-per. A besztercebányai alvilág vélt főnöke ellen idestova három éve folyik az eljárás, tanúk merülnek fel és tűnnek el a süllyesztőben, s az igazságszolgáltatás csak eszköze lesz egy maffiózó játéknak, mert már régen nem tartja kezében az ügyet. A parlament háromról öt évre növeli a vizsgálati fogság időtartamát egyetlen ember miatt. A tehetetlenség csimborasszója. Vladimír Meciar sosem ismert olyan békeszerető embert, mint Blazena Martinková, akiről korábban, még miniszterelnökösködése idején kijelentette: többet tett az ország integrációjáért, mint az összes párt együttvéve. A volt operettdíva azóta megháborodott, 15 késszúrással megpróbálta meggyilkolni kilencéves fiát, majd ön- gyilkosságot kísérelt meg, sikertelenül. Mindezt Bécsben tette, ahova nem nyugatimádata vagy integrációs elkötelezettsége vezette, hanem Rózsa Sándor-i babérokra törő férje, aki először ellopta a szegények pénzét, aztán elbujdosott. Végülis mindenkivel előfordulhat, hogy megtébolyodik. Az igazán szomorú ebben, hogy két éve ilyen emberekre bízta az országot Meciar. Két év kis idő, ennyi telt el azóta, hogy Mikulás Dzurinda magához ragadta a joystickot. Gyéren bár, de elkezdődött a kormány eddigi tevékenységének kiértékelése. Bri- gita Schmögnerová nagyjából az ország összeomlástól való megmentését emelte ki, Csáky Pál pedig nagy vonalakban azt, hogy egyik párt sem volt felkészülve a kormányzásra. Az igazság valahol a kettő között van. Kíváncsi vagyok Koncos tükrére. Népszavazás előtti hajrába kezdett az ellenzék Ficóval az oldalán. Oly fegyelmezett képviselői még a parlamenti ülést is feláldozták a kampány oltárán. Most már csak a választók intelligenciájában bízhatunk!? A kis Orbán köszöni, jól van. AZ EU ALAPFOKON 1945 - az Európa Tanács megalakítása ONDREJCSÁK RÓBERT Az Európa Tanács Alapokmányát 1949. május 5-én írták alá West- minsteri Szerződésként. Célja „a tagok közötti szorosabb egység” megvalósítása, hogy „őrizze' és megvalósítsa a közös örökségünket képező eszméket és elveket, valamint elősegítse gazdasági és társadalmi hatásukat”. Az Európa Tanács volt az első olyan szervezet Európában, amely kimondta: végső célja a „gazdasági és politikai unió” megvalósítása. Alapítótagjai Belgium, Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, Olaszország, Hollandia, Luxemburg, Svédország és Norvégia voltak. Görögország és Törökország 1949- ben, Izland 1950-ben, az NSZK 1951-ben, Ausztria 1956-ban, Ciprus, Svájc és Málta a 60-as években, Spanyolország, Portugália és Liechtenstein a 70-es években lettek a szervezet tagjai. A közép- és kelet-európai változások után az ET tagjává váltak a kommunista diktatúra alól felszabadult országok, Albániától Oroszországig (Szlovákia 1993-ban). Ebből következik, hogy az Európa Tanács a legnagyobb európai szervezet. A Tanács Konzultatív Közgyűlésének első ülése 1949 augusztusában volt Strasbourgban. Bár a szervezet végső célja az egységes Európa létrehozása volt, jogköreinek meghatározásakor a brit és az őt támogató ír, illetve a skandináv országok álláspontja győzött. Ennek megfelelően nem korlátozta a tagállamok szuverenitását, mert London és támogatói nem akartak túllépni a hagyományos kormányközi együttműködés keretein. Velük ellentétben a franciák, az olaszok és a Benelux államok közös politikai intézményeket szerettek volna létrehozni, nem- zetekfeletti jelleggel. Ez az ellentét rányomta a bélyegét az Európa Tanács két legfontosabb szerve, a Közgyűlés (1974-ben Parlamenti Közgyűléssé nevezték át) és a Miniszteri Bizottság viszonyára. A Közgyűlés tagjai támogatták az európai egységet, míg a miniszterek főleg az őket delegáló nemzeti kormányok érdekei szerint cselekedtek. Ez az antagonizmus azzal a következménnyel járt, hogy a Tanács magától képtelen volt előmozdítani az európai egység ügyét. Az Európai Tanács mégis büszke lehet arra, amit fennállása óta elért. Legfőbb feladatává az emberi jogok védelme és betartásának ellenőrzése vált. 1950 novemberében létrejött az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről Szóló Európai Egyezmény, amely normáinak betartására a Tanács által 1959-ben megalakított Európai Bíróság ügyel. Egyet lehet érteni a Föde- ralisták Európai Uniójával, amely szerint a Tanács .jelentette az európai nemzetek közötti valódi és szerves együttműködés kezdetét” és „annak az illúziónak a végét, amely szerint az európai egység nemzetek feletti politikai szervezet nélkül is elérhető”. OLVASÓI LEVÉL Földönkívüli az autóbuszon Gyakran utazom a Rimaszom- bat-Pozsony vonalon, és már szinte megszoktam a zsúfolt, piszkos buszokat, ahol sohasem tudhatja az ember, mikor ragad a szoknyájához rágógumi, vagy mikor kell száz kilométeren keresztül kapaszkodva zötykölődni az úticél felé. Az utazás kényelmetlenségét csak fokozza a buszsofőrök arrogáns viselkedése. Amikor csak tehetik, éreztetik az utazókkal, ki az úr a buszban. Udvariatlanok, semmibe veszik az embert, gátlástalanul bömböltetik a rádiót, sőt, akár cigarettára is gyújtanak vezetés közben. Tisztelet a kivételnek. Egy ilyen nagyon ritka kivétellel találkoztam néhány nappal ezelőtt. A Kassa-Pozsony járaton szimpatikus fiatalember üdvözölte az utasokat, készségesen segített a csomagok berakodásánál. Szinte mindenkihez volt egy jó szava, kedves megjegyzése vagy bókja. Mikor Rimaszombatban már mindenki beszállt a buszba, figyelmet kért, még egyszer üdvözölte a kedves utasokat, és elmondta, a menetrend szerint mikor érünk Nyitrára illetve Pozsonyba. Még arra sem felejtett el figyelmeztetni, hogy az utazásban az első hosszabb szünetet Zólyomban tartjuk. A rádiót ugyan ő is bekapcsolta, de hát ez egy ilyen hosszú úton természetes dolog, pláne, hogy csak egyedül volt a sokszáz kilométerre. A hangerőt azonban végig alacsonyan tartotta, így a zene senkit sem zavart. A beígért első pihenőhelyen, a zólyomi buszállomáson, miután leállította a motort, elmondta, merre találjuk az illemhelyet, melyik büfében ebédelhetünk, és hogy melyik megállóhelyről indul majd tovább az autóbuszunk. Már bánom, hogy nem kérdeztem meg sofőrünk nevét, hogy név szerint is megemlíthetném, ki volt az a kellemes modorú, előzékeny fiatalember, aki mintha az égből pottyant volna. Kár, hogy az ilyen autóbuszvezető ritka, mint a fehér holló. Kollégái sokat tanulhatnának tőle, nem vezetést, hanem az utasokkal való tisztességes bánásmódot és emberséget. Még egyszer köszönet az ismeretién buszvezetőnek, és ezentúl szívesebben szállók majd autóbuszra, hiszen úgy tűnik, vannak még olyanok, akikből nem veszett ki a jó modor. Telekes Nóra Rimaszombat- Sose búsuljon belügyminiszter úr, hogy még egy szélhámos sem került rács mögé, inkább örüljön, mert bekerülünk a Ouiness rekordok könyvébe, mint az első ország, ahol ez sikerült! (Agócs Ernő karikatúrája) HÉTVÉG(R)E JEGYZET rendelkezés következtében a szavazati joggal rendelkező polgárok közel tizenöt százaléka párttag. A legtöbb tagot a parlamenti pártok mondhatják magukénak, és az sem kétséges, hogy az új ciklusban is ezek osztoznak a mandátumokon. A felmérések szerint a választások fő esélyese a PDSR (Társadalmi Demokrácia Pártja), mely a szavazatok 45%- ára számíthat. A parlamenti választásokkal párhuzamos elnök- választáson a komoly jelöltek mellett szintén akadnak furcsa pályázók, holott a szavazólapra csak 300 ezer aláírás összegyűjtése után lehetett felkerülni. A tizenhárom induló között található többek között az állítólagos Romániai Paul herceg; a közvélemény előtt szinte teljesen ismeretlen üzletember, Eduard Manóié, aki állítása szerint a Concept Holding nevű világcég tulajdonosa, és vállalatbirodalmának öt kontinensen 23 kirendeltsége van, vagyona pedig meghaladja a 100 millió dollárt. A jelöltekre az állami biztonsági szolgálat vigyáz, és a törvény szerint a médiában megszólalási lehetőséget kapnak. így sokuk először, és valószínűleg utoljára szerepel a nagyközönség előtt. A szerző erdélyi munkatársunk
