Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-24 / 271. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 24. KOMMENTAR A diploma értéke TÓTH MIHÁLY Takaros dolgozatok jelennek meg a sajtóban a felsőoktatás ingyenessége megtartásának vagy megszüntetésének lehetőségéről. A leplezetlenül polgári szemléletű véleményezők, legyünk őszülték, a politikai jobboldal hívei, nagyon logikus érveket sorakoztatnak fel. Igazuk van abban, hogy az emberek kevésbé becsülik meg, ami ingyenes. Tényekkel bizonyítható, hogy vannak országok, ahol úgyszólván isme- reden vívmány az egyetemi képzés ingyenessége. Adatokat ismerünk a nyugati ösztöndíj- és diákkölcsönrendszerekről. A tandíjbevezetés híveinek érveit hosszan sorolhatnánk. Teljesen természetes, hogy a szerényebb körülmények között élők rokonszenvét élvező baloldali pártok keményen küzdenek a tandíjmentesség fenntartásáért. És érvelnek: akárhogy csűrik-csavarják is a dolgot az ingyenes felsőoktatás felszámolásának hívei, tényekkel bizonyítható, hogy a tandíj bevezetésére mindig a legszerényebb jövedelmű családokból származó fiatalok fizetnek rá. Más helyzetből startol ugyanis az a 18 éves, akit óvodáskorától kezdve a „zongora körül kergettek”, máshogy az a frissen érettségizett, aki kisiskolás korától természetesnek tekinti, hogy szülei könyvtárában több ezer kötet között válogathat, mint az a fiatal, akinek családjában legfeljebb bulvár lap az esti olvasmány. Ugyan még csak alig több műit 10 esztendő telt el a rendszerváltás óta, de már érezhető, hogy - főképp az ország kevésbé fejlett régióiban - lelassult a társadalmi mobilitás. Csokonai panaszának ez lehetne ma a (sajnos, nem kérdés, hanem kijelentés formájában megfogalmazott) parafrázisa: traktoros, melós, kisegzisztencia lesz, akinek apja traktoros, me- lós, kisegzisztencia volt. Szlovákia - bármennyire furcsa - ma a szegénysége miatt nem engedheti meg, hogy felsőfokú tanintézeteiben megszüntessék az ingyenes oktatást. Tévedés ne essék, nem politikai szempontból nem engedheti meg, hanem gazdaságiból. Nekimehetnénk a Dunának ugyanis, ha belenyugodnánk abba, hogy az ország gazdasági helyzete a legközelebbi 11 év elteltével is olyan siralmas lesz, mint napjainkban. Korszerű, tehát versenyképes gazdaságot műveletien emberek nem tudnak létrehozni. Vajon van-e a tandíj bevezetésének agitátorai között akár egy is, aki ki tudja számítani, mekkora kár keletkezik abból, ha szülei szegénysége miatt egy tehetséges, netán zseniális fiatal elkallódik? Elterelő hadművelet SIDÓ ÁRPÁD A HZDS saját referendumbotrányát egyre nyüvánvalóbban igyekszik szóvirágba burkolt elterelő hadművelettel feledtetni, s a legerősebb ellenzéki párt háza tájékán a mai országos elnökségi ülés után valószínűleg minden marad a régiben. „Érvénytelen volt csupán, nem pedig sikertelen” - hangzik az össznépi érdektelenségbe fulladt népszavazással kapcsolatban a HZDS legújabb eufemizmusa. Szépítő körülírásra szükségük is van, hiszen a 40 százalékra saccolt részvételi a- rány csak 50 százalékban teljesült, ami miatt, ahogy az várható volt, személyi következtetést senki nem hajlandó levonni a Tomásik utcában. Vannak, akik egyenesen elégedettek az eredménnyel (Jozef Tárcák elnökségi tag), s a leginkább önostorozó pártkatona (Jozef Bozik alelnök) is csak olyan adalékot szolgáltat az ügyhöz, hogy „én a lehetőségekhez képest a maximumot nyújtottam”. A HZDS elterelő műveletének része a pofozógépnek bármikor használható MKP-s 13. megye elképzelése. Nincs igazi mondanivaló, s csak az unalomig ismételt közhelyektől csöpög a párt e kérdésben nyilvánosságra hozott nyüatkozata. Odáig merészkednek a dokumentum kiagyalói, hogy a „plusz egy megye” elgondolás a hazai „belpolitikai bonyodalmakon” túl még a nemzetközi szerződéseket is sérti. Lelki szemeimmel látom, ahogy a tömörülés sajtóosztályának csúcsfejei zsonglőrködnek a ná- luknál gyorsabb reflexű, hasonlóan üldözési mániában szenvedő pártok által már jóval korábban vüággá kürtőit frázisokkal, mi kerüljön be a hivatalos változatba. Arra persze gondosan ügyelnek, a sérelmek közlése mellett nehogy legalább egy konkrétumot is megnevezzenek. Bár érthető ez az alapállás: egyszerűbb megalapozottságot nélkülöző, ráadásul aktualitását vesztett dörgedelmet spontán tálaim a szlovákiai magyarok politikai sikersztoriját (kormányra kerülésüket) eredendő bűnnek tartó választópolgárok 40 százalékának, mintsem beismerni, a népszavazással elszámítottuk magunkat, bocsi, de még sincs rendszerváltó hangulat az országban. Az a bizonyos 40 % megelégszik a tagadhatatlanul bugyuta, egyszerű megoldással is, csak hogy egy valósnak tűnő mozaikdarab ismét beilleszthető legyen az ellenségképbe. A többiekre meg nem kell feltétlenül tekintettel lenni. Kis jóindulattal feltételezhetjük róluk, úgysem kíváncsiak a magyarázkodásra. •<«•**«■*■ ■•mi» Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik- kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kováéska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz daée, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A pénz bálában számolva jó (CTK/AP) TALLÓZÓ ' ABC A baszk szakadár terrorszervezet, az ETA olyan fegyvereket használ, amelyeket a cseh feketepiacon szerzett be, jelentette a spanyol lap állambiztonsági forrásokra hivatkozva. Az a pisztoly is cseh gyártmányú volt, amellyel a terrorszervezet kedden megölte Ernest Lluch volt szocialista minisztert. Az ETA állítólag tavaly félmillió dollár összegben eszközölt vásárlásokat Csehországban, amikor ugyan tiszteletben tartotta a bejelentett fegyverszünetet, de közben újabb merényletek előkészítésével foglalkozott. Ugyanilyen pisztolyokat talált a rendőrség, amikor a november 9-én végrehajtott akció során letartóztatta a Vizcaya kommandó tagjait. A vásárlás ténye azzal a félmillió dollárról szóló elís- mervénnyel bizonyítható, amelyet 1999 tavaszán foglalt le a rendőrség az ETA egyik vezetőjének párizsi letartóztatása során. A hét végén Budapesten KEK-csúcstalálkozó - Jugoszlávia visszatérhet a regionális együttműködési tömörülésbe Tizenhatan egy nyomsávban Ma és holnap Budapesten tartják tizenegyedik találkozójukat a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak kormányfői. MTI-SAJTÓADATBANK A KEK a térség országai közötti kapcsolatok legnagyobb - 16 országot és csaknem 200 millió Iákost magában foglaló nem intézményesített együttműködési kerete, amelynek soros elnöki tisztségét idén Magyar- ország tölti be. A Duna-Adria földrajzi vonal mentén fekvő országok közösségének megteremtését az 1978-ban életre hívott Alpok-Adria együttműködési rendszer ihlette. Olaszország, Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország külügyminiszterei 1989. november 11-12-én állapodtak meg Budapesten: a jószomszédi kapcsolatok erősítésével, a nemzeti kisebbségek híd szerepére támaszkodva, a kulturális és történelmi hagyományokat szem előtt tartva fejlesztik az együttműködést. A közösséghez 1990. május 28-án csatlakozott Csehszlovákia. Az első csúcstalálkozót 1990. július 31-én és augusztus 1-jén tartották Velencében, itt és ekkor honosodott meg a görög-latin eredetű pentagonalis (ötszögletű) olasz megfelelője, a Pentagonale használata. A tagság feltételévé tették, hogy a csatlakozó országban szabadon választott parlament gyakorolja a törvényhozó hatalmat, biztosítsák az emberi jogokat, és ismerjék el a nemzeti kisebbségek jogait. Az alapelvek szerint a tömörülés földrajzilag zárt, de rugalmasan viszonyul a más országokkal folytatandó együttműködéshez. 1991 júliusában, a Dubrovnik- ban tartott második csúcsértekezleten lett Lengyelország hatodik, teljes jogú tag, a Pentagonale pedig Hexagonale. Az 1992 óta Közép-euA KEK-et az Alpok-Adria együttműködési rendszer ihlette. rópai Kezdeményezés nevet viselő regionális tömörülésben Jugoszlávia tagságát 1992-ben felfüggesztették, de 1993-ban megerősítették az önálló Csehország és Szlovákia tagságát. 1992 óta tag Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina, 1993-ban csatlakozott Macedónia. Az 1996-os bécsi külügyminiszteri találkozón felvették Albániát, Bulgáriát, Fehéroroszországot, Romániát és Ukrajnát, majd a grazi csúcson Moldovát. A KEK-nek tagja két EU-tagállam, több, az EU-val társult ország, négy volt jugoszláv állam, sőt megfigyelő státusban Bajorország német tartomány is. Ennek fényében szögezte le 1997-ben a brüsszeli bizottság, hogy kész finanszírozni a KEK egyes programjait, azokat, amelyek a politikai helyzet megszilárdulását, a gazdasági reformokat, a környezetvédelmet, a magánszektort, a határon átnyúló igazságügyi együttműködés javítását szolgálják. A KEK szerepe 1989 óta alapjában változott meg: létrehozásakor a kelet-nyugati együttműködés ügyét kívánta szolgálni, ma a legfőbb feladat az eurokonformitás megteremtése, s azoknak az országoknak a bevonása az együttműködésbe, amelyek az Európai Unióban semmilyen státussal sem rendelkeznek. A KEK sokáig nem rendelkezett állandó adminisztratív-irányító testülettel, első állandó saját székhely- lyel és szervezettel rendelkező szerve a Triesztben 1996. március 15-én megnyílt Információs és Dokumentációs Központ, amelyet az 1997-es szarajevói csúcs határozata értelmében állandó titkársággá alakítottak át. Fő feladata az információ- áramlás elősegítése, döntések előkészítése, tanácskozások szervezése, a fejlesztési programok kezelése. A 2000-2001. évre elfogadott akcióterv adja a keretét a KEK gyakorlati, konkrét projektumok megvalósítását célzó tevékenységének, amelynek kivitelezéséért tizenhat munkacsoport a felelős (minden ország egy-egy munkacsoport elnöki tisztét látja el). A gazdasági együttműködés keretében száznál több munkaprogramot tartanak nyilván a turizmustól a telekommunikáción át a kis- és középvállalkozásokig, a környezetvédelemig. A legutóbbi, 1999. november 5—6-i prágai jubileumi csúcstalálkozón a KEK 16 tagországa közül 12 kormányfői szinten képviseltette magát, a résztvevők elfogadták a következő két évre szóló akcióprogramot. A tanácskozás záródokumentuma hangsúlyozta a kisebbségi jogok védelmének fontosságát is, emlékeztetve arra, hogy a kisebbségi jogok védelmének KEK- okmányát eddig 11 tagállam írta alá. Előzetes tájékoztatás szerint a mostani budapesti csúcstalálkozón a délkelet-európai együttműködés - ezen belül a jugoszláviai demokratizálódás, a koszovói újjáépítés - és az euroatlanti integráció ügye mellett kiemelt téma lesz a KEK-en belüli gazdasági kooperáció. A tanácskozásra meghívást kapott Vojiszlav Kostunica jugoszláv, valamint Müo Djukanovics montenegrói elnök is, így napirendre kerülhet Jugoszlávia visszatérése a KEK-be. Többször előfordult, hogy a rendőrök ugyanazt a tettest háromszor is kénytelenek voltak megkeresni és előállítani Költséges bújócska néhány bíró miatt GAÁL LÁSZLÓ Szeptembertől érvénybe lépett a büntető perrendtartás módosítása, vagyis ha a bíró nem tesz eleget a vizsgálótiszt kérelmének, és nem helyezi vizsgálati fogságba az előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottat, az ületékes ügyész fellebb- viteli bírósághoz fordulhat, amely öt napon belül elrendelheti a vizsgálati fogságba helyezést. Csakhogy a törvények értelmében az előzetes letartóztatás legfeljebb 24 óráig tarthat, s ha a bíró első fokon ez alatt az idő alatt nem rendeli el a vizsgálati fogságot, a rendőröknek nincs más lehetőségük, mint a gyanúsítottat kitessékeljék a szabadba. OLVASÓI LEVÉL Vladimír Meciar győzhetett volna Csúfos kudarccal végződött kiagyalóira nézve az a népszavazás, amelyet a HZDS és az SNS kezdeményezett a parlament választási idejének lerövidítéséért. Gondolkodtam, mit hibázott el a nagy kombinátor (mifelénk ezt másképpen mondják, de az nem tűri Aztán ülhetnek ölbe tett kézzel, várva a fellebbviteli bíróság határozatát, mert a törvény még azt sem teszi lehetővé, hogy közben a gyanúsítottat megfigyeljék. Ez ugyanis sértené személyi jogait. Aztán öt nap múlva felköthetik a gatyájukat, és kezdhetik keresni az azóta ár- kon-bokron túljáró gyilkost, rablót, zsarolót, aki közben még a tanúkat is megfélemlítette. A bűnügyi rendőrség nyomozóosztályának vezetője nemrég elpanaszolta, előfordul, hogy ugyanazt a tettest háromszor is kénytelenek megkeresni és előállítani. Először, amikor a bűn- cselekmény gyanúsítottjaként letartóztatják, másodszor, amikor a bíró elengedi, és a gyanúsított nem a nyomdafestéket), Vladimír Meciar. Aztán rájöttem, ha egy kicsit körültekintőbb lett volna, akkor olyan elsöprő győzelmet arat, hogy még elődei, kommunista elvtársai is elbújhatnának mögötte. Márpedig azok akár 101,4 százalékos választási győzelmet is arattak. Emlékeznek, amikor azt próbálták firtatni, honnan vette az 50 milliót a trencsénteplici panzióra, a nagy szemfényvesztő azzal hárította el a célzásokat, hogy külföldről kapta a kölcsönt. jelenik meg a kihallgatáson. A bíró pedig, miután kihallgatta, ismét elengedi. Aztán amikor megszületik a bírósági ítélet, és a tettes - már elítéltként - nem jelentkezik a büntetés végrehajtására, megint csak a rendőrök dolga őt bekísérni a hűvösre. S teszik ezt mindannyiszor az adófizetők pénzén, csak azért, mert a bíró a világért sem akar belegázolni a gyanúsított személyiségi jogaiba. Nem vitatom, hatalmas felelősség valakit megfosztani szabadságától annak tudatában, hogy esetleg ártatlan ember életét teheti ezzel tönkre. Csakhogy túl sok olyan esetről hallani, amikor a rendőrség megcáfolhatatlan bizonyítékokkal támasztja alá a Ha annyira szereti ezt az országot, ahogy gyakran deklarálja, elárulhatná, hol dobálóznak 50 milliós kölcsönökkel. Meggyőződésem, hogy akkor legalább 4 millió szavazópolgár folyamodna tüstént érte, és ha meg is kapná, nyakam rá, mindenki őrá adná voksát. Csakhogy aki kicsit is ért a nemzetközi politikához és gazdasági kapcsolatokhoz, tudja, külföldön nemigen osztogatják olyan kegyesen a hiteleket és a kölcsönöket, mint nálunk, tettes bűnösségét, a bíró mégsem •veszi ezt figyelembe. Vajon miért? Megfélemlítették? Lefizették? Mert mi egyébbel magyarázható például az a nemrég megtörtént eset, amikor a rendőrség tetten érte a zsarolót, a bíró mégsem volt hajlandó vizsgálati fogságba venni ót, pedig olyan visszaesőről volt szó, aki a tett elkövetésének idején is feltételesen volt szabadlábon az előző börtönbüntetéséből. Kíváncsi lennék, ha a bíró urakkal fizettetnék meg egy-egy általuk elengedett bűnöző kétszeri-háromszori kinyomozásának és előállításának költségeit, akkor is annyira szívükön viselnék-e a „szegény megtévelye- dettek” személyiségi jogait. éppen az ő országlása idején. A külföld nagyon is megnézi, hová adja a pénzét. Ha juttat valamit, az biztos, hogy ellenszolgáltatást vár érte. Ha tehát az ország akkori egyik legmagasabb méltósága ellenszolgáltatás fejében jutott külföldi pénzekhez, akkor elárulhatná azt is, mit ígért értük és kinek. Ellenkező esetben a bűnüldöző szervek dolga lenne, hogy szóra bírják. Palágyi Lajos Dunaszerdahely