Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-22 / 269. szám, szerda
Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 22. Osztrák-magyar egyetértés Bécs. Magyarországhoz hasonlóan Ausztria is ellenzi az Európai Unió nagy csoportban történő bővítését, mert a folyamat elodázásának veszélyét látja benne - erősítette meg Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a párt alelnöke, külügyi államtitkár előtt. Ehelyett Ausztria is egyenként, kis lépésekben, de viszonylag gyors lépésekben képzeli el a bővítést. (MTI) Bírálnak a szudéták Prága. Bernd Posselt, a Szu- détanémet Kitelepítettek Szövetségének elnöke és az Európai Parlament képviselője úgy véli: a cseh kormánynak kötelessége megoldani a csehországi német kisebbség problémáit. „A cseh kormány nem kezelheti a kitelepített németeket ugyanúgy, mint azt a kisebbséget, amelyik tartósan Csehországban él” - jelentette ki Posselt. (MTI) Kína és az emberi jogok Peking. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Pekingben azt kérte Csiang Cö-min kínai elnöktől, hogy kötelezze el magát két nemzetközi emberjogi szerződés kínai ratifikálása mellett. Kína aláírta a gazdasági, szociális és kulturális jogokra, illetve a polgári és politikai jogokra vonatkozó ENSZ-szer- ződéseket, de nem emelte törvényerőre. (MTI) Robinson nyomást gyakorol (CTK/AP) Marad a japán kormány Tokió. Bizalmat szavazott Móri Josiro kormányfő kabinetjének Japánban a képviselőház. Móri Liberális Demokrata Pártja (LDP) és a koalíciós partnerek 237 szavazatot gyűjtöttek a lehetséges 480-ból, míg az ellenzék csupán 194-et. A bizalmadansági indítványt a kormányzó párt egyik legbefolyásosabb vezetőjének támogatásával terjesztették be, ám Kató Koicsi és társai a szavazáson végül tartózkodtak. (MTI) Bankrablás 11 áldozattal Kairó. Legkevesebb tizenegy ember meghalt, másik tizenegy pedig megsebesült a délegyiptomi Marágában, miután tűzpárbaj tört ki fegyveres bankrablók és rendőrök között. A helyszínről elmenekülő bűnözők mintegy 360 ezer dollárnak megfelelő zsákmánnyal távoztak. A lövöldözésben két rendőr, két bankalkalmazott és egy bankrabló vesztette életét, majd menekülés közben a bűnözők további hat embert mészároltak le, tizenegyet pedig megsebesítettek azok közül, akik pusztán szemlélői voltak az eseményeknek. (MTI) Szabad préda. Miután Alberto Fujimori perui elnök bejelentette lemondását, ellenzékiek máris szétkapkodták a limai elnöki palota berendezését. (TA SR/AP) Ismét rosszabbodott a helyzet - újabb áldozatai vannak az izraeli-palesztin harcoknak Szíven lőtték a békét Gáza/Jeruzsálem/Ammán. Hat palesztin áldozata van a tegnapi izraeli összecsapásoknak. Közben Egyiptom hazarendelte izraeli nagykövetét. MTI-HÍR Meg nem nevezett források szerint az áldozatok egyike egy magas rangú palesztin hírszerző tiszt. Az izraeli lövedékek kárt okoztak egyebek között Jordánia gázai képviseletének épületében is. A Palesztin Hatóság egy magas rangú tisztségviselője bejelentette, a palesztin rendőrök mostantól tüzet nyithatnak a tüntetők védelmében. Ahmed Abdel-Rahman, a Palesztin Hatóság főtitkára úgy fogalmazott, hogy a palesztin rendőröknek joguk van önvédelemből használni fegyverüket. Mint fogalmazott, az izraeliek hétfői rakétatámadásaikkal a békefolyamatot lőtték szíven. Szavai szerint eddig az volt az utasítás a rendőrök számára, hogy akadályozzák meg a veszélyes ösz- szecsapásokat az izraeliek és a palesztinok között. Mostanra ez a helyzet megváltozott. Abdel-Rahman szerint Izrael fel akarja számolni a Palesztin Hatóságot és a Jasszer Arafat vezette Fatahot. Ehud Barak eközben Gázában az izraeli hadsereg helyi főparancsnokságát kereste fel. Az izraeli miniszterelnök sajnálkozással szólt az egyiptomi nagykövet visszahívásáról. A jeruzsálemi külügyminisztérium szóvivője bejelentette, Izrael nem követi Egyiptom példáját, és nem hívja haza kairói nagykövetét Azt is közölte, hogy diplomáciai konzultációk kezdődtek Egyiptom és Izrael között a kairói döntést követően. Móse Kacav izraeli államfő kijelentette: biztos abban, hogy az egyiptomi nagykövet Hoszni Mubarak államfő számára készült jelentése nem árthat Izraelnek. Mint fogalmazott, a nagykövetnek tudnia kell, hogy az izraeliek nem támadtak iskolásbuszokra, nem gyújtottak fel mecseteket, és nem nyitottak tüzet 1500 alkalommal, mint ahpgy azt a palesztinok tették. A Palesztin Hatóság ugyanakkor örömmel fogadta a kairói bejelentést a nagykövet hazahívásáról. Az Ammánban tartózkodó William Cohen amerikai védelmi miniszter kijelentette, ideje megállítani az erőszakhullámot. Cohen II. Ab- dalláh jordániai királlyal az izraelipalesztin konfliktusról tárgyalt. A hásimita uralkodó nemzetközi védelmet sürgetett a palesztinok számára. Ken Bacon Pentagon-szóvivő arról beszélt, hogy az utóbbi időben voltak az erőszakhullám enyhülésére utaló jelek, az elmúlt napokban azonban ismét rosszabbodott a helyzet. Az amerikai külpolitika négy év alatt elért sikereit vázolta az USA külügyminisztere Albright leltárt készített MTI-HÍR Washington. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter, aki a Clinton-kormányzat több tagjával együtt két hónap múlva távozik hivatalából arról beszélt, hogy a következő washingtoni kormány külpolitikájának fő jellemzői között elsősorban az új világgazdasági folyamatokra való reagálási képességet, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozására irányuló eltökéltséget, továbbá a környezetvédelem, a nők érdekvédelme, valamint a kábítószer és az AIDS elleni küzdelem hangsúlyos jelenlétét szeremé látni. A Clinton- kormányzat éveinek külpolitikai eredményei közül elsősorban azt emelte ki, hogy a hidegháborús korszak, a kétpólusú világ megszűnte után sikerült elkerülni az Egyesült Államok elfordulását a világ ügyeitől. Emlékeztetett arra, hogy annak idején a kormányzat ellenzői úgy vélekedtek: „hátra lehet dőlni, fel lehet oszlatni a NA- TO-t, nem kell észrevenni a boszniai etnikai tisztogatást, be kell zárni az amerikai segélyhivatalokat, el lehet felejteni Afrikát, és az ENSZ- re lehet bízni a legmakacsabb világproblémákat”. Albright leltára szerint a NATO megerősödött, a volt Szovjetunió részéről fenyegető nukleáris veszély csökkent, az amerikai-kínai viszony stabilizálódott és javult, a Balkánon sikerült „ösvényt vágni” a demokratikus változások számára. A távozó külügyminiszter arra intette a következő kormányzatot: ne csak a katonai készültség fokával törődjön, hanem a „diplomáciai készültségi fokkal” is. Albright beszédében volt egy olyan megjegyzés, hogy „a 21. század külpolitikáját, és nem az apák külpolitikáját” kell majd követnie az új amerikai kormányzatnak. Ezt a megjegyzést könnyű úgy „dekódolni”, hogy George Bush republikánus elnökjelöltnek szólt, de az Albright-beszéd egészének ironizáló hangvétele alapján csak nagy erőfeszítéssel lehetne olyan „másodlagos üzenetet” kiolvasni belőle, hogy a külügyminiszter ezzel már mintegy el is ismerte Bush választási győzelmét. Beláthatatlan következményekkel járhat az internet számára egy francia bírósági döntés Világhálómizéria világszerte MTI-HÍREK Sydney/Párizs. Ausztrál, ázsiai és európai internauták milliói ütközhettek csatlakozási nehézségekbe tegnap, miután megrongálódott a három földrészt összekötő tenger alatti szuperkábel. A 39 ezer kilométeres kábel, amelyet tavaly fektetett le mintegy száz telekommunikációs cég 901 millió dolláros költséggel, még hétfőn sérült meg az óceán fenekén Szingapúrtól hozzávetőleg száz kilométernyire. Talán egy horgony találta el, vagy tengerrengés rongálta meg. A kizárólag világhálós összeköttetést szolgáló interkontinentális kábelnek 40 leágazása van, 34 különböző országba: Európában például Nagy-Britanniá- ba, Németországba és Franciaországba. Beláthataüan mértékű következményeket vonhat maga után, s egyelőre felmérhetetlen, mekkora rést vágott az internetes világhálón az a francia bírósági döntés, amely az egyik legnagyobb intemetszol- gáltatót, a Yahoo-t arra kötelezte, akadályozza meg a francia böngészők hozzáférését a honlapjain náci tárgyakat kínáló árverésekhez. A párizsi bírósági döntés értelmében a szolgáltatónak három hónapon belül olyan szűrési rendszert kell kialakítania, amely kizárja a francia internetezőket a III. Birodalom kegytárgyait hirdető Yahoo-s árverésekből, ellenkező esetben napi 100 000 frank büntetés megfizetésére kötelezik a 49 milliós táborral rendelkező internetóriást. A hétfőn kihirdetett bírósági verdikt után már aznap 5,8 százalékkal zuhant a Yahoo-részvények értéke a New York-i Nasdaq piacán. Még mindig nem tudni, ki lett az amerikai elnök Hét bizonytalan ember ÚJ SZÓ-HÍR Tallahassee. A floridai legfelsőbb bíróság tegnap lapzártánking nem döntött arról, hogy a három floridai választókerületben folyó kézi szavazatszámlálás eredményeit beszámítják-e a végeredménybe. A héttagú tanácsnak hétfőn kellett volna döntést hozni, ám meghatározatlan időre elhalasztotta annak kihirdetését. Ha figyelembe veszik a kézi számlálást, valószínűleg A1 Gore lesz az Egyesült Államok elnöke, ha nem, George W. Bush, ugyanis a 25 floridai elektorral megszerzi az elnöki mandátumhoz szükséges 270 szavazatot. A tárgyalást élőben közvetítették a legnagyobb amerikai tévétársaságok, (ú) Az Emberi Jogok Európai Bírósága dönt a kurd vezérről A második Öcalan-per MTI-HÍR Párizs/Strasbourg. Kurd rokon- szenvtüntetők és török ellende- monstrálók vonultak utcára Stras- bourgban, ahol az Emberi Jogok Európai Bírósága zárt ajtók mögött megkezdte a Törökországban halálra ítélt Abdullah Öcalan kurd vezér ügyének vizsgálatát. A sza- kadár kurd vezetőt egy török kommandós rajtaütés során 1999 februárjában fogták el Nairobiban. Törökországban négy hónappal később szeparatizmusért és hazaárulásért halálra ítélték. A török parlament szentesítette a verdiktet, de az ítéletet nem hajtották végre. A különleges biztonsági körülmények között fogva tartott 51 éves kurd halálra ítélt azt rója fel a török hatóságoknak, hogy elfoga- tása, fogva tartása és bírósági tárgyalása során, az Emberi Jogok Európai Konvenciójának számos előírását áthágva, megsértették emberi jogait. A strasbourgi bíróság állásfoglalása csak hónapok múlva várható, az ítélet azonban, mint az Európa Tanács teljes jogú tagját, kötelezi Ankarát. Törökország 1984 óta moratóriumot érvényesít a halálbüntetés végrehajtásában. Tovább folynak a találgatások a Kurszk tragédiájáról-Azonosítatlan SOS-jelek MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. A Kurszk orosz atomtengeralattjáró tragédiájának másnapján az orosz haditengerészet külföldi búvárhajótól származó SOS-jeleket észlelt a Barents- tengeren - közölte Vjacseszlav Popov tengernagy. Az orosz Északi Flotta parancsnoka arról számolt be, hogy az augusztus 12-én bekövetkezett tragédia másnapján a Nagy Péter cirkáló akusztikus berendezései SOS-jelzéseket észleltek, amelyek a Kurszk körzetében lévő mechanikus berendezéstől származtak. Az orosz tengeralattjárón nem voltak ilyen berendezések. Korábban az orosz sajtó hírt adott arról, hogy az orosz cirkáló matrózai két külföldi jelzőbóját láttak, de azokat nem sikerült kiemelni a tengerből, valószínűleg önmegsemmisítő berendezéssel voltak ellátva. Popov megerősítette, hogy a Kurszkon volt egyfajta fekete doboz, az eseményeket dokumentáló berendezés a harmadik részlegben található, de a tengernagy cáfolta, hogy az orosz-norvég búvárakció egyik feladata e doboz kiemelése lett volna. Hangsúlyozta: számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a Kurszk tragédiáját idegen tárggyal való ütközés okozta, s a katasztrófa okait vizsgáló orosz kormánybizottság is e verziót tekinti a leginkább valószínűnek. Popov szerint a Kurszk kiemelésére mindenképpen szükség van, már csak az orosz haditengerészet 11 hasonló típusú atom-ten- geralattjárójának biztonsága érdekében is. Több volt munkatársa elhagyta Milosevics pártját Forgácsolódó baloldal MTI-HÍR Belgrád. A Szlobodan Müosevics hívei közötti szakadás jeleként Belg- rádban új párt alapítását jelentették be a volt jugoszláv államfő vezette szocialista pártban korábban magas tisztséget betöltő politikusok, akik már a decemberi szerb parlamenti választásokon is részt kívánnak venni. A Szocialista Demokrata Pártra (DSP) keresztelt új párt megalakítását Milorad Vucselics és Boriszlav Jovics jelentette be; Vucselics elnök korábban a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnöke volt, Jovics pedig a párt „alapító atyái” közé tartozik. Vucselics reményét fejezte ki, hogy pártjához nagy számban csadakoznak eddigi szocialisták. Milosevics októberben távozott a hatalomból, miután a belgrádi népfelkelés rákényszerítette a szeptemberi jugoszláv választásokon elszenvedett veresége elismerésére. Az SPS a hét végén tartja rendkívüli kongresszusát, amely előtt várhatóan kenyértörésre kerül sor Milosevics hívei között. Az SPS- kongresszus fő kérdése az lesz, hogy Milosevics megtartja-e pártelnöki tisztségét, ami a volt elnöknek feltett szándéka. Milosevics a Yu-info jugoszláv tévében egységre buzdította pártbeli híveit. Október hatodika, vagyis veresége napja óta először jelent meg a nyilvánosság előtt. Berlinben tanácskozik a NATO parlamenti közgyűlése Készek a bővítésre MTI-HÍR Berlin. Mind a német kancellár, mind a NATO főtitkára síkra szállt az Európai Unió és az atlanti szövetség közötti szorosabb katonai együttműködésért. A NATO parlamenti közgyűlésén a Bundestag épületében felszólaló Gerhard Schröder kijelentette: az Európai Unió a legjobb úton van afelé, hogy kellő katonai képességekkel, valamint az ezekhez szükséges politikai és katonai döntési mechanizmusokkal ruházza fel magát. A kancellár egyúttal a NATO kiemelt feladatai között említette a válságmegelőzést és -kezelést. A német kormányfő megerősítette, hogy az atlanti szervezet készen áll új államok befogadására. Utóbbiak csatlakozásának előfeltétele, hogy teljesíteni tudják a tagokra váró kötelezettségeket. A NATO bővítését senkinek nem szabad bizalmatlanul szemlélnie - tette hozzá Schröder, név szerint is említve Oroszországot. Mint kifejtette, Közép-, Kelet- és Délke- let-Európa országainak biztonsága és stabilitása nemcsak ezen térségek számára fontos, de egyúttal új lehetőségeket is teremt az együttműködésre, amely Oroszország érdekeit is szolgálja.
