Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-21 / 268. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 21. Két palesztin fegyveres csoport is magára vállalta a Gázai övezetben elkövetett merényletet, melyet egy izraeli iskolabusz ellen intéztek. (TA SR/AP) Ketten haltak meg, kilencen megsebesültek a tegnapi gázai merényletben Merénylet és megtorlás Clinton: a robbanófejes plafon alacsonyabbra szállítható Csökkentési lehetőség Mexikói ítéletidő Mexikóváros. Észak-Mexikó- ban legkevesebb huszonegy ember vesztette életét a rend­kívül hideg időjárás következ­tében, a Mexikói-öböl mentén pedig a heves esőzések és az orkánerejű szél miatt a ható­ságok elrendelték a Dos Bocas-i olajkikötő és további négy kikötő bezárását. (MTI) Titokzatos lőszerraktár Moszkva. A távol-keleti Vla­gyivosztok egyik lakónegyed­ében tegnap előtt este egy olyan konténerre bukkantak, amely 130 darab elöregedett tüzérségi lövedéket tartalma­zott. Beszámolók szerint né­mely löveg olyan hosszú volt, mint maga a konténer. A tü­zérségi eszközök egyébként nem veszélyeztették a helybé­lieket. A rendőrség nagy erők­kel nyomoz a raktár tulajdo­nosa után. (MTI) Lemondott a perui kormány Lima. A perui kormány tag­jai vasárnap egyöntetűen be­nyújtották lemondásukat azt követően, hogy Federico Salas kormányfő bejelentet­te: Alberto Fujimori elnök legkésőbb ma távozik tisztsé­géből. A miniszterek a le­mondással „mély helytelení­tésüket fejezik ki”, amiért Fu­jimori köztársasági elnök az ország súlyos válsága köze­pette ilyen váratlan döntést hozott - közölték a sajtó kép­viselőivel. (MTI) Fujimori távozik tisztségéből (TA SR/AP) Tengernagy a győztes Moszkva. Az orosz Balti Flotta parancsnoka, Vlagyi­mir Jegorov személyében tengernagy kerül a kali- nyingrádi terület élére, miu­tán a Kreml támogatását él­vező főtiszt meggyőző fölény­nyel nyerte a vasárnapi helyi választásokat. Jegorov a va­sárnapi második fordulóban a jelenlegi kormányzót győz­te le, 56,8-33,2 százalékos arányban. (MTI) Korszerű radarok Varsónak Varsó. A lengyel hadsereg 18,9 millió zloty értékben mozgatható amerikai harctéri radarokat vásárol. Romuald Szeremietiew nemzetvédelmi miniszterhelyettes szerint ezek a radarok nemcsak a jár­műveket ismerik fel, hanem az egyes katonákat is. (MTI) Tüzelő szökevé­nyek Bukarest. Rendőrre nyitott tüzet vasárnap este egy dob- rudzsai faluban az a három kiskatona, akik aznap hajnal­ban fegyveresen szöktek meg a cernavodai laktanyából. Mindegyik katonaszökevény egy-egy géppisztolyt és 40 töl­tényt vitt magával. (MTI) Jeruzsálem/Bejrút. Izraeli helikopterek tegnap este nagyszabású támadásokat indítottak a Gázai övezetben lévő célpontok ellen. Szem­tanúk szerint egész Gázában támadtak célpontokat, s a városban megszűnt az áram­ellátás. MTI-HÍR A támadás megtorlásul szolgált a Gázai övezetben tegnap hajnalban végrehajtott merényletre, melynek során ismeretlen tettesek egy isko­labusznál hajtottak végre robban­MTI-JELENTÉS Berlin. Svédország mint az EU mi­niszteri tanácsának következő el­nöke elutasítja a „nagycsoportos” bővítés gondolatát, egyúttal pedig ragaszkodik a tagjelöltek egyéni teljesítmény alapján történő meg­ítéléséhez idézte tegnap egy német lap a skandináv ország külügymi­niszterét. Anna Lindh a Frankfur­ter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában csalódásának adott hangot az Európai Bizottság november 8-án közzétett jelentése láttán. Január elsején kezdődő EU- elnöksége alatt Svédország áttö­rést kíván elérni, és arra fog töre­kedni, hogy a legfölkészültebb tag­jelöltekkel már 2001-ben lezárul­hassanak a csaüakozási tárgyalá­sok - mondta a külügyminiszter a német konzervatív újság stockhol­Bukarest/Kolozsvár. Három tekin­télyes román közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérései szerint Corneliu Vadim Tudor, a nyűtan na­cionalista Nagy-Románia Párt (PRM) vezetője a legesélyesebb ar­ra, hogy Ion Iliescu vetélytársa le­gyen a vasárnap esedékes romániai elnökválasztás második fordulójá­ban. Mint tegnapi számában az Adevarul című napilap írta, ezzel „felborult az az egyensúly”, amely­nek jegyében a liberális Theodor Stolojan és a függeden jelöltként in­dult jelenlegi román kormányfő, Mugur Isarescu „egy százalélmyi esélykülönbséggel küzdött azért, hogy az elnökválasztáson Ion Ilies­cu mellett bejusson a másodüt for­dulóba”. A lap által idézett három tást. Ehud Barak izraeli miniszter- elnök röviddel a robbantás után rendkívüli tanácskozásra hívta össze a biztonsági kabinet tagjait. A pokolgépes merénylet reggel történt a Gáza-övezetben: a meg­támadott iskolabusz utasai közül két izraeli életét vesztette, kilen­cen - köztük négy gyermek - pedig megsebesültek. Az izraeli rádió je­lentése szerint a busz páncélozott volt és katonák kísérték. A robba­nás után az izraeli hadsereg lezár­ta a Gáza-övezet főbb közlekedési útvonalait. A Reuters jelentése szerint ezzel 243-ra emelkedett a szeptember végén kitört izraeli- -palesztin viszálykodás halálos ál­mi tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió koráb­ban azt ígérte: 2003-ban készen akar állni új tagok befogadására. Svédország ezt az időpontot úgy tekinti mint az első tagjelöltek föl­vételének évszámát. „Ha tovább várunk, akkor túl nagy lesz az első körben belépők száma. A bővítés sokkal könnyebben és simábban mehet végbe, ha nem várunk 2005-ig” - fogalmazott Lindh, ha­tározottan elutasítva a „big bang- nek”, azaz a sok tagjelölt egyidejű felvételének a gondolatát. Stock­holm reméli, hogy lehetőleg minél több ország időben eleget tesz a felvételi kritériumoknak. A döntő szempont azonban - tette hozzá a svéd külügyminiszter - a jelöltek közötti differenciálás elve, amely­nek révén megakadályozható, hogy politikai szempontok és egyes közvélemény-kutató intézet (a 40- 41 százalékos Iliescu mellett) egy­behangzóan 18-19 százalékos ered­ményével az elnökválasztás máso­düt fordulós szereplőjének látja a PRM szélsőségesen nacionalista el­nökét, akitől a maga 14-16 százalé­kával „leszakadt” Stolojan is, és a 9- 10 százalékosra „apadd’ Isarescu is. A lap szerint a legfrissebb közvéle­mény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a pártok vetélkedésében Ilies­cu Szociális Demokrácia Romániai Pártja mellé egyértelműen a Nagy- Románia Párt zárkózott fel máso­diknak az ugyancsak most vasárnap sorra kerülő parlamenti választáso­kon részt vevő politikai pártok esé­lyeseinek rangsorában. Az erdélyi magyar történelmi egyházak veze­tőinek többsége arra szólította fel híveit, hogy vegyenek részt a romá­dozatainak a száma. A gyilkos ak­ciót a damaszkuszi Omar al-Muh- tár Fegyveres Erők elnevezésű szélsőséges palesztin csoport vál­lalta magára. Egy másik fegyveres csoport, az „Al-Aksza mártírjai” már korábban vállalta a felelőssé­get a robbantásért. Nabil Abu Ru- deina, Jasszer Arafat palesztin ve­zető tanácsadója azt közölte, hogy a Palesztin Hatóságnak semmi kö­ze nincs a merénylethez és elutasí­totta az erőszak ilyen megnyilvá­nulását. Hozzátette: Arafat azon­nali vizsgálatot rendelt el a rob­bantás ügyében, amely egy izraeli ellenőrzés alatt álló útvonalon történt. EU-tagok preferenciái szerepet játszhassanak. A tárgyalásokat ezért azokkal az országokkal kell folytatni és lezárni, amelyek ké­szek erre - idézte Anna Lindh sza­vait a FÁZ. Berlini megfigyelők a fenti kijelentésben burkolt oldalvá­gást látnak Berlin irányában. A né­met diplomácia ugyanis az utóbbi hónapokban többé-kevésbé nyíltan értésre adta, hogy számára elkép­zelhetetlen a bővítés első köre Len­gyelország nélkül. A svéd külügy­miniszter egyúttal elutasította az Európai Bizottság esetleges karcsú­sítását, amelyet újabban Berlin és Párizs is szorgalmaz. Lindh szavai szerint „a bővítést úgy kell végre­hajtani, hogy minden országnak legyen EU-biztosa. A bizottságba vetett bizalomhoz hozzátartozik az a tudat, hogy ez a testület az összes tagországot képviseli.” niai elnök- és törvényhozási válasz­tásokon, s szavazataikkal a románi­ai magyarság jelöltjéit támogassák. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek pásztorlevelét a va­sárnapi választások napján ismerte­tik majd a templomokban. A kam­pánycsend előírásaira való tekintet­tel korábban nyilvánosságra hozott felhívásban az érsek egyebek között hangsúlyozta: a választás nemcsak politikai kérdés, hanem valláserköl­csi is. Nem mindegy ugyanis, hogy kik kapnak hatalmat a közügyek in­tézésére és a törvényhozásra. Mi­hály román exkirály tegnap felszólí­totta a román választókat, hogy a vasárnap esedékes parlamenti és el­nökválasztáson minél nagyobb számban vegyenek részt, így bizo­nyítva a vüágnak és Európának: bíz­nak a demokráciában. MTI-HÍR Washington. Bili Clinton ameri­kai elnök szerint lehetőség van ar­ra, hogy az Egyesült Államok és Oroszország megállapodjon a nukleáris készleteknek az eredeti elgondolásoknál nagyobb mérté­kű csökkentésében. Vlagyimir PU- tyin orosz elnök a múlt héten je­lezte: Moszkva kész lenne tárgyal­ni arról, hogy az 1500 robbanófe­jes plafonnál - amiről a jelenlegi tárgyalások folynak - alacso­nyabbra szállítsák le a két fél bir­Belgrád. Jugoszláviában előké­születek folynak egy kisebbségi törvény kidolgozása érdekében - jelezte tegnap Rasim Ljajics ki­sebbségügyi miniszter. Ljajics a Blic Című lapban megjelent nyilat­kozatában elmondta, hogy folya­matban van egy szakértői csoport megalakítása, amely nemzeti és etnikai kérdésekkel foglalkozik majd. A jugoszláviai nemzeti kö­zösségek és nemzetközi szerveze­tek képviselőiből felálló csoport feladata az lesz, hogy kidolgozza a vonatkozó törvényjavaslatokat a minisztérium számára. A minisz­ter a kisebbségi jogi törvényterve­zetről érdemi részleteket nem fe­MTI-HÍR Varsó. Németország és Franciaor­szág megegyezett arról, hogy Len­gyelország a következő három év­ben nem lesz tagja az Európai Uni­ónak - állítja tegnapi számában egy varsói napilap. A Zycie brüsz- szeli tudósítója szerint a tizenötök külügyminisztereinek tegnapi brüsszeli találkozóján a két emlí­tett EU-tagállam elutasítja az Eu­rópai Bizottság javaslatát, hogy 2002-ben fejeződjenek be a csatla­kozási tárgyalások. Lengyelország számára, amely még az Európai Bizottság által javasolt időpontot is túlságosan későinek találta, és már jövőre szeretné lezárni a tár­gyalásokat, az ügy ilyetén fordula­ta valóságos sokk - állította a lap. MTI-HÍR ' Tokió. A Japánban kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt vezetői értesülések szerint kompromisszumot kötöttek annak érdekében, hogy megakadályoz­zák a Móri Josiro miniszterelnök kormánya ellen tegnap, az ellen­zék által benyújtott bizalmatlansá­gi indítvány sikerét. Az LDP egyik legtekintélyesebb politikusa, a Móri Josiro kormányfőt és pártel­nököt élesen bíráló Kató Koicsi el­Peking. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa tegnap Pe- kingben a kínai kormánnyal olyan megállapodást írt alá, amelynek segítségével összhang­ba hozható a távol-keleti ország törvénykezése az emberi jogok nemzetközi chartájának rendel­kezéseivel. A megállapodást kínai részről Vang Kuang-ja külügymi­niszter-helyettes írta alá. A doku­mentum azokat a technikai jelle­gű elemeket rögzíti, amelyek se­tokéban hagyható robbanófejek számát. Clinton szerint lehetséges a megállapodás a rakéták és a rob­banófejek számának nagyobb csökkentését illetően. Az amerikai elnök ugyanakkor - mintegy el­lentételezés-igényt megfogalmaz­va - szólt arról, hogy felelőtlenség lenne az Egyesült Államok részé­ről, ha nem építené meg rakétavé­delmi rakétarendszerét (NMD), amennyiben egy ilyen rendszer nagy valószínűséggel meg tudná védeni az országot néhány ballisz­tikus rakéta ellen. állt attól a szándékától, hogy párt­fogóival együtt az ellenzékkel sza­vazzon. A bizalmatlandsági indít­ványról szóló parlamenti szavazás­ra helyi idő szerint késő este kerül sor. A szavazást megelőzően kon­zervatív körök attól tartottak, hogy a bizalmatlansági indítvány sikere fennállása óta egyik legsú­lyosabb válságába juttatná a pár­tot és nem csak a kormány bukását vonná maga után, hanem az LDP- én belül elhúzódó hatalmi harchoz vezetne. gítségével Kína összhangba hoz­hatja törvénykezését az 1997-ben és 1998-ban elfogadott ENSZ- egyezményekkel. Ezeket az meg­állapodásokat - amelyek jogi megerősítést biztosítottak az em­beri jogok nemzetközi chartájá­nak - még nem ratifikálták. Októ­ber végén a kínai parlament az el­ső - a gazdasági, szociális és kul­turális jogokról szóló - ENSZ- egyezményről második olvasat­ban azt állapította meg, hogy az nem illeszthető be az ország tör­vénykezésébe. Svédország 2003-at az első EU-jelöltek fölvételének évszámaként kezeli Döntő a differenciálás elve Az erdélyi magyar egyházak a választásokon való részvételre szólították fel híveiket Tudor Iliescu vetélytársa lehet MTI-ÖSSZEFOGLALÁS Előkészületek a belgrádi kisebbségi törvény megalkotására Lényeg a tartalom MTI-HÍR Zycie: Párizs és Berlin fél a bővítés költségeitől Varsóról döntöttek Válság szélén a japán kormányfő pártja, az LDP Hatalmi harcok Tokióban Jogharmonizációs megállapodás az emberi jogokról • • Összhang Pekingben MTI-HÍR dett fel, de úgy vélte, hogy az nagy mértékben megteremtheti majd a kisebbségi jogok védelmének alapját. Ljajics hangsúlyozta a központosítás lebontásának szük­ségességét is, úgy vélvén, hogy a decentralizálással számos kérdés magától megoldódik majd. A poli­tikus egyáltalán nem tartotta fon­tosnak, hogy ezt autonómiának, regionális önkormányzatnak vagy más módon nevezik majd, a lé­nyegnek tartalmát nevezte. Az alacsonyabb szintre áthelyezendő jogosítványokkal összefüggésben a tájékoztatás, a művelődés, az oktatás és az egészségügy terüle­tét, valamint egyes közelebbről nem megjelölt - gazdasági hatás­köröket említett meg. A Zycie tudósítója idézett Hubert Védrine interjújából, amelyet a Libération című francia lap tegna­pi száma közölt. Eszerint a francia külügyminiszter azt mondta, hogy egyedül Görögország esetében tet­tek kivételt, és mondták meg előre, mikor zárulnak le a csatlakozási tárgyalások. Az unióbővítés továb­bi halasztásának oka a két tagor­szágban 2002-ben tartandó vá­lasztásokban keresendő. Párizs és Berlin félnek a bővítés költségei­től, mert nehezen tudják megma­gyarázni választóiknak, hogy en­nek egy részét nekik kell finanszí­rozniuk. Különösen kényes kérdés a mezőgazdaság: a jelenlegi költ­ségvetés nem irányoz elő semmi­lyen közvetlen dotációt a tagjelöl­teknek.

Next

/
Thumbnails
Contents