Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-21 / 268. szám, kedd

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 21. KOMMENTÁR Kötvényért részvény? PÁKOZDI GERTRÚD Tegnaptól Slovnaft-részvények jegyezhetők a vagyonalapi kötvények ellenértékeként. Egy kötvényért 10 - darabonként legkevesebb 1299 korona értékű - részvényt kaphat az érdeklődő; a nagyvállalat papír­jainak piaci értéke 500-520 korona. Értékpapírjáért tehát mintegy 5000 koronát kínál a kötvénytulajdonosnak a Nemzeti Vagyonalap. Rossz üzlet lenne ez annak, aki számára a kötvény januártól kilátásba helyezett 13.740 koronás ellenértéke nem zsebpénz, és aki talán már öt évvel ezelőtt eltervezte, hogy a beígért pénzen télikabátot és csiz­mát vesz, vagy kiegyenlíti lakbérhátralékát. Nagy valószínűséggel több az olyan kötvénytulajdonos, aki nem engedheti meg magának, hogy több mint 6000 koronát kockáztasson a tíz részvény egyelőre bi­zonytalan hozamáért. Óhatatlanul ide kívánkozik a kérdés, hányán ismerik a tőkepiac mibenlétét, szabályait, a befektetési lehetőségeket, a szlovákiai értékpapírpiac siralmas hélyzetét. Vannak-e olyan köt­vénytulajdonosok, akik reggelente azzal veszik kézbe a gazdasági saj­tót, hogy megnézzék, miként is áll a piacon a Slovnaft-részvény, a vasmű, a hitelbank papírja. A lakosság nagyon kis hányada gondolko­dik ilyen összefüggésekben. Tájékozatlansága miatt megtörténhet, hogy a vagyonalap kínálatát sokan jobb üzletnek tekintik az utcai köt­vényfelvásárló 10-11 ezer koronás kínálatánál, s reménykedve várnak arra, hogy osztalék formájában valamikor némi pénz üsse markukat. Vagy arra, hogy a részvény jelenlegi piaci értéke legalább meghárom­szorozódjék, s így többet kaphasson érte, mint amennyit 2001-ben kötvényéért kellene kapnia. A vagyonalap pénztelensége közismert. Tudjuk, a privatizációs bevételekből akarja majd kifizetni a kötvények árát. A kötvények Slovnaft-részvényekre történő többfordulós sikeres cseréje esetén legfeljebb 650 millió korona értékű kötvényt törleszte­ne a vagyonalap. Többet is megpróbál majd újabb részvények hason­ló felkínálásával, arra építve, hogy a kötvénytulajdonosok mintegy 20 százaléka szívesen belemegy ilyen üzletbe. Nyilvánvaló, hogy ez a 20 százalék nem a kuporgatók közül kerül ki. Érthető, hogy a felső 20 százalékba tartozóknak közömbös, mikor lámák pénzt kötvényükért. Nem a legszegényebbek számára találták ki ezt a konstrukciót. JEGYZET Kezdődik a háború? JUHÁSZ KATALIN Nem szándékozom írott szappa­noperát kreálni a szádelői film- forgatásból, de mivel sajnos töb­bet tudok, mint a múlt héten, ki kell jelentenem: Hollywood im­máron rátette mocskos mancsát az érintetlen kelet-szlovákiai ter­mészetre. Hallottunk már ilyet, legutóbb a Part című film stábja után kellett hónapokig takaríta­ni, de ez Thaiföldén történt, nem ütött szíven különösebben. Be­hind Enemy Lines, azaz Ellensé­ges frontvonal mögött címmel je­lenik majd meg a mozik kínálatá­ban a koszovói háborúról szóló alkotás, amely a festői Szádelői- fennsíkot vonultatja fel kulissza­ként Gene Hackman háta mö­gött. Egy amerikai pilóta gépét lelövik, űzött váddá válik a ko­szovói tájban, és amikor már úgy tűnik, minden elveszett, amikor megáll a szakadék szélén, lentről mentő helikopter bukkan elő. A sztori nem túl eredeti, főleg most, hogy már a végét is elárul­tam. A forgatás végét viszont szo­rongva várják a természetvédők, sőt minden bizonnyal a miniszté­rium is, amely különleges enged­élyt adott a 20th Century Fox fil­móriásnak, hogy helikopterek röpködhessenek a természetvé­delmi terület fölött, melyet egyébként a közeljövőben ké­szülnek nemzeti parkká nyilvání­tani. Közvetlenül a védett zóna határán húszméteres műnyag angyalszobrot emeltek a filmművészek, kicsivel odébb pe­dig mesterséges tavat hoztak lét­re. Láthattuk a tévében, micsoda árkokat szántottak a teherautók kerekei a tájba, sok helyen letör­ték a bokrok ágait is, pedig ez még csak a terepet előkészítő kommandó, a kétszáz tagú films­táb később érkezik. Az ideális vi­szonyok kialakításával megbízott hazai Koliba cég emberei nem szeretik az újságírókat, fotózni ti­los, valamennyi kérdésre az a vá­lasz, hogy azt csinálják, amire engedélyt kaptak, semmiben nem tesznek kárt, az említett ta­vat a talaj egyenletlenségét ki­használva építették, a tankok is természetbarát műanyagból lesz­nek, nem kell tehát aggódni. Le­het, hogy csupán élénk ellen­ségkreáló fantáziám szüleménye az egész, mégsem hiszem, hogy ennyire rá lennénk szorulva az amerikaiak dollárjaira. Jellemző, hogy Foxék nem az „europúnijó” országaiban kerestek helyszínt, ott valószínűleg nem kaptak vol­na ilyen könnyen minisztériumi áldást erre a háborúra. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548,6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ THE WALL STREET JOURNAL Az amerikai lap arra ösztönzi az EU- t, hagyja abba a bizonytalankodást Törökországgal kapcsolatban, és mielőbb indítsa meg a felvételi tár­gyalásokat. A lap európai változata keményen megrója az Európai Par­lamentet, amiért meg akarta szé- gyeníteni Ankarát az 1915-ös ör­ményországi népirtás miatt. Emlé­keztetett, Törökország a Nyugat megbízható szövetségese, az egyet­len világi muszlim demokrácia a Kö­zel-Keleten, neki köszönhető, hogy az iszlám szélsőségesek nem vetet­ték meg lábukat Európában. Ankara EU-tagsága hasznos lenne mindkét félnek. „Európa kihasználhatná az olcsó török munkaerőt. Európától méltó gesztus volt, amikor hivatalo­san elfogadta az ország tagjelöltsé­gét. Ha az EU ragaszkodik a keresz­ténységről vallott régi felfogásához, magára vethet, ha a törökök elfor­dulnak a nyugati orientációtól, ami­nek minden szörnyű következmé­nye az európaiak fejére hull. Azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok új elnöke George W. Bush le­het, elhangzott néhány véle­mény, amelyek szerint az új elnök gyökeres változást kezdeményez majd az ame­rikai külpolitikában. ONDREJCSÁK RÓBERT Ennek legfontosabb következmé­nye az lesz, hogy az USA csökkenti jelenlétét, esetleg teljesen visszavo­nul Európából. Egy elemzés szerint, ha az USA katonai erejének létszá­ma 80 ezer alá csökkenne Európá­ban, katonai szempontból értelmét vesztené az amerikai jelenlét. Ha ez a létszám 40-50 ezer alá csökken­ne, az már politikailag is Washing­ton súlyának radikális csökkenésé­vel járna. Ennek bekövetkezése je­lenleg nem valószínű, a teljes ame­rikai kivonulás pedig középtávon sem igazán elképzelhető. Az Egye­sült Államok egyszerűen nem en­gedheti meg magának - alapvető nemzeti érdekei szempontjából sem -, hogy kivonuljon Európából, és erre még Európa sincs felkészül­ve. Az elképzelhető, sőt valószínű, hogy Bush szorgalmazni fogja az amerikai katonák visszavonását a balkáni válsággócokból (de ez sem történhet meg egy éven belül), ez azonban még nem jelenti azt, hogy az összes, Európában állomásozó amerikai katonát haza szeretnék vinni. Ez ellentétben állna az ame­rikai nemzeti érdekekkel, amelyek­nek védelme a republikánus külpo­litikai koncepciók alapköve. Egyér­telmű, hogy jelenleg az USA a Föld egyetlen szuperhatalma, ennek megfelelően érdekei és kötelezett­ségei globálisak, a bolygó szinte minden pontján jelen vannak. Az amerikai hadsereg magasan a leg­ütőképesebb, és a katonai erő báziásul szolgáló gazdaság és tech­nológia terén is Washington viszi el a pálmát. Ennek alapján sokaknak úgy tűnhet, hogy az USA hatalma korládan, és ez az állapot örökké így is marad. Ugyanez az érzés kerí­tette hatalmába 2000 éve a Római Birodalom polgárait, és a határain túli barbárokat csakúgy, mint a spa­nyolokat V. Károly birodalmában, amelyben soha nem nyugodott le a nap. A 19. században a viktoriánus britek is úgy gondolhatták, hogy a világ műhelyeként emlegetett Bri­tannia, melynek flottája uralta az óceánokat, hatalma csúcsán befeje­ződött, véget ért a történelem. A 90-es évek elején a Szovjetunió bu­kása után, amikor az Egyesült Álla­mok fölénye a legszembetűnőbb volt, ezt a történelem során már nem először tapasztalt eufóriát fe­jezte ki Francis Fukuyamának a tör­ténelem végéről írt publikációja is, amely a demokrácia és a nyugati ér­tékek vüággyőzelméről szólt. Ez a határtalan optimizmus azonban nem veszi figyelembe a történelmi tapasztalatokat. A történelem vége Fukuyama által használt értelem­ben nem létezett, és nem is létez­het. Soha egyetlen nagyhatalom sem lesz képes végleg megtartani azt a befolyást, amellyel ereje teljé­ben rendelkezett. A hatalom önma­gában nem létezik, nem független bizonyos tényezőktől. A hatalom és a befolyás mindig egy ország kato­A hatalom önmagá­ban nem független bizo­nyos tényezőktől. nai, gazdasági, demográfiai erejé­nek függvénye. Egy ország gazda­sági erejének és a világtermelésből való részesedésének növekedése magával hozza katonai erejének növekedését, hiszen az utóbbit je­lentős mértékben a gazdasági bázis határozza meg. Ha a gazdasági és katonai erő más nagyhatalmakhoz képest növekszik, növekedni fog az állam befolyása és jelentősége a nemzetközi rendszerben. Erről szólt az USA történelme a 19. szá­zad második felében és a 20. század legnagyobb részében. Ha viszont ezek az arányok átalakulnak, tehát bizonyos hatalmak növekedési mu­tatói jobbak, és ennek következté­ben előbb-utóbb módosulnak a gazdasági erőviszonyok, a termelés súlypontjai eltolódnak. Ez a folya­mat magával hozza a katonai erővi­szonyok megváltozását, és ennek következtében egyes nagyhatalmak lehanyatlanak, míg mások termé­szetesen felemelkednek. Mivel az Egyesült Államok esetében a hosz- szú távú mutatók inkább más hatal­maknak kedveznek (például Kína), az előbbiekből következik, hogy Washington befolyása csökkenni fog. Le kell viszont szögezni azt is, hogy az USA soha nem jut Hollan­dia vagy Spanyolország sorsára, te­hát nem lesz belőle a nemzetközi hatalmi viszonyok szempontjából jelentéktelen állam. Ez méretei mi­att egyszerűen lehetetlen, így rela­tív erejének csökkenése ellenére még mindig nagyhatalom marad globális érdekekkel. Mint ilyennek azonban a jövőben szüksége lesz szoros és megbízható szövetsége­sekre, hiszen megcsappant lehető­ségeivel már nem lesz képes egye­dül válaszolni minden kihívásra, amely növekvő erejű ellenfelei felől éri. Ezen a ponton találkozik az írás központi gondolata, mely szerint az USÁ nem engedheti meg magának a kivonulást Európából, és az ame­rikai hatalom csökkenése. Hiszen ki lehetne Washington legszorosabb szövetségese a jövőben, ha nem Eu­rópa, mellyel ezer szállal kötődnek egymáshoz, elég csak a társadalmi berendezkedést, gazdaságot, kultú­rát vagy a történelmet megemlíte­ni. Egyértelmű, hogy egy egysége­sebb, erősebb Európa sokkal in­kább hasznára lehet az USA-nak a globális felelősség megosztásában, a közös érdekek hatékonyabb kép­viseletében, ami eddig csaknem ki­zárólag az amerikaiak vállán nyu­godott. Éppen ezért Európa meg­erősödése az USA-nak természetes érdeke még akkor is, ha bizonyos területeken - elsősorban gazdasá­gin - rivalizálás alakulhat ki közöt­tük. Még mindig jobb az amerikai­ak szempontjából, ha egy baráti Európa erősödik, mintha csak a hatalmi ellenfelek. Európa erősö­dése, nagyobb szerepvállalása vi­szont semmiképp nem jelenti az amerikai befolyás és jelenlét csök­kenését Európában. Az erős Euró­pa létrejöttéhez ugyanis szükség van az USA jelenlétéhez. Még az önálló európai szerepvállalást szorgalmazó Franciaország is az amerikai jelenlét mellett érvel, mi­Az USA-nak fontos egyensúlyteremtő szere­pe van Európában. vei az USA-nak fontos egyensúly­teremtő szerepe van Európában. Ha az USA kivonulna, a német túl­súlytól tartó franciák egy másik nem európai hatalommal, Oro­szországgal együttműködve pró­bálhatnák meg kiegyensúlyozni Berlint. Ez pedig az európai integ­ráció végét és ebből adódóan az erős Európáról vallott elképzelé­sek végét is jelentené. Ebben az esetben az USA már nem számol­hatna Európával mint hatékony segítőtárssal, ez pedig nyilvánva­lóan ellentmond az amerikai érde­keknek. Ezenkívül az amerikai je­lenlét Európában lehetőséget ad Washingtonnak arra, hogy aktí­vabban befolyásolja a helyzet ala­kulását a kontinensen, ami nem el­hanyagolható szempont, hiszen az USA legfontosabb szövetségeséről van szó. Látható, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg ma­gának a visszavonulást Európából, és hosszú távon az egyenlő alapo­kon nyugvó transzatlanti kapcso­latokban érdekelt, mert különben saját alapvető nemzeti érdekeivel ellentétben cselekedne. OLVASÓI LEVÉL Hetvenöt éves tűzoltószervezet Alistálban a szervezett tűzoltói te­vékenység 1925-ig nyúlik vissza. A szervezet megalakulását részben kikényszerítették az egyre gyak­rabban előforduló tűzesetek, főleg a gazdasági udvarokban, a lakó­házakban és a gabonaföldeken. Akkor három község (Alistál, Fe- listál, Tőnye) elöljárósága úgy döntött, hogy külön-külön létre­hozzák a községek önkéntes tűzol­tószervezetét, Az alistáli tűzoltó­szervezet első alapító tagjai Kiss Flórián tanító és Mozgai Benő vol­tak. Tényében az alapító tagjok közé tartozott Rasó Lajos paran­csok, Johancsik Géza kürtös, Sza- lacsi Benő raktáros. Felistáiban Muzsay Gyula parancsnok, Kano- vits Ferenc raktáros, Végh Géza kürtös. A három község külön-kü­lön rendelkezett kézi fecs­kendővel, felszereléssel és szertár­ral. A háború után, a három köz­ség összevonásával Alistál név alatt jött létre a közös Alistáli Ön­kéntes Tűzoltószervezet. Ennek elnökévé Bartalos Pált választot­ták, parancsnoka ifj. Bartalos Gé­za, pénztárosa pedig Szalacsi Ká­roly lett. A szervezet az első moto­ros fecskendőt a háború után kap­ta, egy PS-8-ast. 1965-ben kezd1 ték meg a ma is meglevő tűzoltó­szertár építését önkéntes munká­val az akkori szervezet tagjai. Megépült a tömlőszárító torony if, ami által nagyban javultak a tűzoltószervezet tevékenységének körülményei. Bizonyítja ezt az is, hogy a tűzoltószervezet rajai kü­lönbözőjárási és körzeti versenye­ken előkelő helyezéseket értek el. A szervezet fennállása alatt a leg­több esetet 1949-től 1954-ig tart­ják nyilván; több gazdasági épület és ház vált a tűz martalékává. Sze­rencsére, ezek nem követeltek em­beréletet. A tűzoltószervezet tevé­kenysége László Sándor elnök, Nagy Ferenc parancsnok, Soóky Ferenc pénztáros irányításával fo­lyik. A háromnegyed százados ju­bileum alkalmából a tűzoltószer­vezet október utolsó szombatján emlékünnepséget rendezett. Ün­nepi beszédében a szervezet elnö­ke hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben, a szervezetnek is köszön­hetően, községünkben komolyabb tűzesetek nem fordultak elő. Ä fa­lu polgármestere köszöntő beszé­dében biztosította a helyi tűzoltó­kat arról, hogy a község továbbra is minden támogatást megad a szervezetnek. A járási tűzoltó-pa­rancsnokság és a járási önkéntes tűzoltószövetség képviselői jubile­umi emlékérmeket adtak át a tűzoltószervezetnek, valamint Al­istál községnek- Több önkéntes helyi tűzoltót érdemei elismerésé­ül előléptettek. Az ünnepség záró­részében a felsorakozott tűzoltó­rajok úgynevezett tűztámadási be­mutatót tartottak. Német Géza Alistál Egy kis pletykára mindig van alkalom (CTK/AP) Ha az USA katonai erejének létszáma 80 ezer alá csökken Európában, katonai szempontból értelmét veszti jelenléte Amerika nem vonulhat ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents