Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-20 / 267. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 20. Politika 5 P ► Beszélgetés Gheorghe Funarral, Kolozsvár polgármesterével, a Nagy Románia Párt kormányfőjelöltjével Aki nem hisz a toleranciában Gheorghe Funar Kolozsvár szélsőségesen nacionalista nézeteiről elhíresült polgár- mestere. Az utóbbi időszak­ban több botrányt okozott románok és magyarok kö­zött, mint az összes többi ro­mániai politikus együttvéve. SIMON HUNOR Mi az, ami kihozza sodrából, amit nem tud elviselni? Politikusként nem vagyok elnéző, és nem hiszek abban, hogy a ro­mán politikában szükség lenne to­leranciára. Románia problémáira az erőskezű vezetés jelenthet meg­oldást, nem az elnéző magatartás. Hogyan jellemezné önmagát magánemberként, polgármes­terként, akit még a Kolozsváron tanuló magyar fiatalok is megfe­lelőnek tartanak a posztjára, va­lamint politikusként?' Mint mindenkinek, nekem is van jó és rossz oldalam. Nem tartom célszerűnek, hogy akár az egyik­ről, akár a másikról bármit is fel­tárjak. Polgármesterként immár másodszor találtak Kolozsvár lakói megfelelőnek erre a posztra. Mint politikus a románok egységére tö­rekszem. Önről sokan azt tartják, hogy - finoman szólva - ki nem állhatja a magyarokat. Valóban így van? Ha nem, akkor cáfolja meg az­zal, hogy az itt élő magyarokat ugyanolyan állampolgároknak tartja, mint a románokat. Magyarországon és esetenként egyes külföldi országokban hami­san mutatják be azt, amivel pol­gármesterként és politikusként foglalkozom. így aztán ott orszá­gos szinten hatalmas ellenszenv­vel viseltetnek irántam. Romániá­ban az alkotmány és egyéb törvé­nyek miatt, sajnos, gyakorlattá vált, hogy a magyar kisebbség tagjai előnyöket élveznek a többi 18 kisebbséggel meg a többségi románokkal szemben. Ez igazság­talan, és ha majd lehetőségem \\ Akik Romániában r élnek, mind románok. \N lesz, mindent elkövetek azért, hogy Romániában ne létezzenek előnyöket élvező'állampolgárok, és senki ne éljen kedvezőtlen helyzetben a magyar nemzetisé­gűekkel összehasonlítva. Ön azt állítja, Romániában a magyar kisebbség jogtalan elő­nyökkel rendelkezik. Mondana egy példát? Számtalan esetet hozhatnék fel, Funar: Románia problémáira az erőskezű vezetés jelenthet megoldást (Archivum) melyekből kitűnnek, hogy a ro­mániai magyar etnikum előnyö­ket élvez. Közülük a tanügyi hely­zetet emelem ki. A világon sehol sem történhetne meg, hogy külön iskolák létezzenek faji ismérvek alapján. Sajnos ez is csak nálunk lehetséges, és csak rossz hatása lehet. Milyen kapcsolatokat ápol a ma­gyarokkal? Csak politikusként van dolga velük? Milyen magyarokra gondol? Elsősorban romániai magya­rokra. Akik Romániában élnek, mind ro­mánok. Itt csak akkor léteznek ma­gyarok, ha turistaként jönnek Ma­gyarországról, akik egyébként él­vezik a román hatóságok figyel­mességét. Téves, ha egy nemzeti kisebbség tagjait nem nevezik ro­mánoknak. Nem tartom természe­tesnek, hogy például a cigány nemzetiségű román állampolgáro­kat azzal sértegessék, hogy cigá­nyoknak nevezik. Nem tartom szépnek azt sem, hogy a magyar etnikumhoz tartozó román állam­polgárokat azzal sértegessük, hogy magyarok. Magyarok a ma­gyarországiak. Volt alkalmam be­szélgetni magyar etnikumú ameri­kai állampolgárokkal, akkor azt mondtam nekik: ,2Önök Ameriká­ban magyarok.” Ők azt válaszol­ták: „Tévedés. Mi nem magyarok vagyunk, hanem amerikaiak." De ugyanez megtörtént Németor­szágban is. Ők is azt válaszolták: „Ne sértsen meg, mi németek va­gyunk.” állampolgár azt mondja magá­ról, hogy magyar? Zavar, hogy nem használják helye­sen a kifejezést. Aki Franciaország­ban él, az francia, aki Kínában, az kínai, aki pedig Romániában, az román. Miért neveznénk magyar­nak, ha Romániában él? Magya­rországon románoknak nevezik a román származású magyar állam­polgárokat? Nem. Azt mondják, hogy magyarok. Mi jut az eszébe arról, hogy Ma­gyarország? Egy ország, mely történelme során számtalanszor bizonyította, hogy ezen a helyen Európa puskaporos hordója. Ezeréves történelme alatt, azóta, hogy a magyarok lete­lepedtek a Balaton körül, sok eset­ben került sor konfliktusra köztük és a szomszéd népek között. Ma­gyarország történetírása sem tük­rözi a Valóságot, különös tekintet­tel a román területekre. Hamis az a világszerte terjesztett nézet, amely szerint Erdély magyar föld. Járt már valaha Magyarországon? Nem, még nem voltam, de remé­lem, hogy idén lesz alkalmam Magyarországra látogatni. Ko­lozsvár testvérvárosa Pécs; ab­ban bízom, hogy a város polgár- mesterétől érkezik majd meghí­vás. Jelenleg azonban még úgy tetszik, a polgármester megfe­ledkezett a határon kívüli bará­tairól. Ön nemegyszer kijelentette: Ro­mániát veszély fenyegeti Magyar- ország felől. Konkrétan mire gon­dol? geket próbált okozni Románia nemzetközi megítélése kapcsán. Beleértve Románia felvételét az Európa Tanácsba, a NATO-ba vagy az Európai Unióba. Magyarország egyetlenként ellenezte Románia felvételét az Európa Tanácsba. Egyetlen más európai ország sem tiltakozott Románia csatlakozása ellen. Milyen barát tehát Magyar- ország? Köztudomású az is, hogy a volt magyar köztársasági elnöktől kezdve Órbán Viktor miniszterel­nökön át a kormánytagokig ro­mánellenes politikát folytatnak. Göncz Árpád Erdély - múlt, jelen, jövő című kötete például nagyon is tükrözi az ország régi és új vezeté­sének románellenes politikáját. Ön ellen több ízben is merényle­tet kíséreltek meg. Kik törtek az életére? Meglepő módon a merénylet elkö­vetői minden alkalommal magyar etnikumú románok voltak. Remé­lem, többször nem folyamodnak hasonló merénylethez. Ön szerint létezik különbség nemzetek, jelen esetben romá­nok és magyarok között? Mi­lyennek látja a nemzetek közötti kapcsolatot? A románok részéről a kapcsolat- tartás mindig is jó volt. A magyar etnikumú románok részéről vi­szont nem mindig. Szomorú, hogy egyes magyar etnikumú román ál­\\ Magyarország mindig is nehézsé­geket próbált okoz- . . ni Romániának. \\ lampolgárok 80 év után sem haj­landók elfogadni az 1918-as gyula- fehérvári egyesülést. Az egyszerű állampolgárok körében nem létez­nek problémák, csupán az RMDSZ szélsőséges vezetői akarják a ma­gyar etnikumú román állampolgá­rokat a románok ellen uszítani. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke azt nyilat­kozta: ha ő nyeri meg a választá­sokat, Önt nevezik ki kormány­főnek. Ebben a tisztségben mi­lyen döntéseket hozna a magyar kisebbséget illetően? A román állampolgárok körében nem fogok megkülönböztetéseket tenni. Ha esélyem lesz rá, támo­gatni fogom a magyar etnikumú román állampolgárokat, és segíte­ni fogom, hogy a románokkal megegyező jogaik legyenek. Ter­mészetesen változtatásokra is szükség lesz, például a két román - Hargita és Kovászna - megyét egyesítem, új neve Avram láncú lesz. Pro Ecclesia-díjat kapott Erdélyi Géza református püspök Testvéregyházi szerződés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bugár Béla a koalícióról Hiányzik egy vezér Pozsony. A kormányfő lecserélé­se nem oldaná meg a problémá­kat, azok megoldását a kormány- koalíción belüli rendteremtés je­lentené, ha ezt nem akadályoz­nák maguk a koalíciós partnerek - véli Bugár Béla. Az MKP elnöke így reagált Pavol Hamzík (SOP) kijelentésére, hogy a koalícióban hiányzik egy összetartó vezér­egyéniség. Bugár elmondta, a ko­alíciós tanácson senki nem java­solta ilyen vezér keresését. Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke csaló­dott a koalíciós tanácsban, mert szerinte abba fektette az energiát, hogy a kormány munkájának mi­nél kedvezőbb értékelésében egyezzen meg. Hrusovsky figyel­meztetett, a kormányfő visszahí­vása automatikusan a kormány bukását jelentené, ezért inkább részleges határozatok útján kell előrehaladni. (SITA) Bukarest. A Királyhágómelléki Re­formátus Egyházkerület a hétvé­gén ünnepi közgyűlést tartott Krisztus születése és a magyar ál­lamalapítás millenniuma tisztelté­re. A teológiai témáról dr. Juraj Wiersma brüsszeli etikaprofesszor tartott előadást. Utána Magyar millennium című előadásában Né­meth Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára kifejtette: a hitre, az új iránti nyitottságra napjainkban ugyanúgy szüksége van a magyar­ságnak, mint államalapító István királyunk idejében. Hangsúlyozta: úgy kell Európa részesévé válnunk, hogy közben megőrizzük kultúrán­kat és hagyományainkat. Ehhez Magyarországnak ki kell nyújtania kezét a nemzetrészek felé, hogy megvalósulhasson a magyarság határokat átívelő egyesítése. A közgyűlésen szentesítették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Szlovákiai Re­formátus Keresztény Egyház kö­zötti kapcsolatok elmélyítésére irányuló közös igyekezetét: a két egyházkerület^ testvéregyházi szö­vetségét kötött. Az együttműködé­si szerződés aláírására azután ke­rült sor, hogy a testvéri közeledés szándékát jóváhagyta mindkét egyháztest legfőbb törvényhozó testületé. A Királyhágómelléki Re­formátus Egyházkérület Igazgató- tanácsa Pro Ecclesia-díjat adomá­nyozott Erdélyi Géza szlovákiai püspöknek. Az 1993-ban alapított díjat a református egyházban rendkívüli és áldozatos tevékeny­séget végző személyiségek és szer­vezetek kaphatják meg. Tőkés László királyhágómelléki püspök laudációjában kiemelte, Erdélyi Géza életét a szülőföldje és egyhá­za iránti hűség és szolgálat, vala­mint az össznemzeti gondolkodás jellemzi, (akb) A szerző erdélyi munkatársunk Nyitrán nő a termelés Buszok a munkásoknak Nyitra. Bár az autóeladások szá­ma tavaly lényegesen visszaesett Szlovákiában, a Volkswagen Elek­tromos Berendezések Rt. nyitrai üzeme növelni tudta termelését. Az 1996-ban megnyílt üzem tava­lyi, éves forgalma 120 millió már­ka volt, az idei meghaladja a 130 milliót, dolgozóik számát az ere­deti 1200-ról 2200-ra emelték. Az idén fióküzemet nyitottak Ara- nyosmaróton is, ahol 550 mun­kást alkalmaznak. Torden Hasen- pflug, a VW Elektromos Berende­zések Rt. nyitrai üzemének^ igaz­gatója elmondta, az Audi, Skoda és Volkswagen típusú gépkocsikba gyártanak elektroműszereket, de más típusok is szóba jöhetnek. Al­kalmazottaikat saját buszokkal szállítják a régióból a munkahely­ükre és haza. A szakemberek nagy része ugyanis nem más régióból származik, (bee) RÖVIDEN A stástustörvényről Komáromban Komárom. A határon túli magyarok különleges jogállását rendezni hivatott státustörvényről tartott nyílt fórumot a hétvégén Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fó­rum (MDF) alelnöke és Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügy­vezető alelnöke. Duray elmondta: eredetileg jómaga is a kettős ál­lampolgárság híveként lépett fel, ám a folyamat korai szakaszában felismerte, hogy a legjobban rászorulók számára a kettős állampol­gárság intézménye nem jelent megnyugtató megoldást. (MTI) Házasság után két vezetéknév Pozsony. Képviselők egy csoportja azt javasolja, törvényben módo­sítsák a házasságkötés utáni közös vezetéknév használatát. A javas­lat szerint a házastársak az eredeti vezetéknevüket is meghagyhat­nák, és a hivatalos iratokban ehhez kötőjellel kapcsolva tüntetnék fel a házastárs vezetéknevét. A női vezetékneveket a szlovák he­lyesírásnak megfelelően használnák, de első helyen mindig a férj vezetékneve szerepelne. A közös házasságból származó gyerekek is két vezetéknevet kaphatnak. A vezetéknév formája a házastársak közötti megegyezés dolga. (TA SR) Üdvözlik Miklós László kezdeményezését Budapest. A magyarországi reális zöldek üdvözlik Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter kezdeményezését, hogy a Csallóköz-Szigetköz és a Kisalföld Öreg-Dunához kapcsolódó tér­ségben, magyar-szlovák nemzeti park létesüljön. A reális zöldek ké­rik a magyar kormányt, hogy a Dunakiliti kishajó-átemelő zsilip üzembe helyezését megakadályozó törvény módosítását kezdemé­nyezze az Országgyűlésnél és javasolja a szlovák kormánynak, Raj­ka alatt magyar-szlovák vízi határátkelőhely létesítését. (OS) Két szlovák a leggazdagabb csehek között Prága. Két szlovák vállalkozó neve is szerepel az ötven leggazda­gabb csehországi személy listáján. Az első tízesben kevésbbé is­mert vállalkozók mellett szerepel Karel Schwarzenberg herceg, Jaromír Jágr és Dominik Hasek jégkorongozó, valamint az idegen- forgalomban vállalkozó Václav Fischer szenátor. Az egyik leggaz­dagabb vállalkozóként tartják számon a szlovák Jozef Tkácot, és Andrej Babist, az Agrofert nevű vegyi-mezőgazdasági impérium fe­jét. A listán szerepel még Karel Gott, Michael Kocáb, Vladimír Zelezny, a Nova televízió tulajdonosa. (TA SR) Zavar a temelíni atomerőműben Prága. Egy hamis üzemzavarjelzés miatt szombaton működésbe lépett a temelíni új cseh atomerőmű biztonsági rendszere, és félbe­szakította a nukleáris láncreakciót. A cseh atomerőművi biztonsági intézet szóvivője közölte, a hibás jelzés a reaktor hűtésének egyik ellenőrző művelete során futott be. Az ellenőrző rendszer a jelzés hatására leállította a maghasadási folyamatot, és készültségi álla­potba helyezte a reaktort. (MTI) Bomba az acélmű fémtelepén Diósgyőr. Öt darab működőképes, a második világháborúból szár­mazó bombát adott le újrahasznosításara egy ismereüen beszállító a Diósgyőri Acélművek fémtelepén. A DAM-ban augusztus 8-án már bekövetkezett egy nagy erejű robbanás, a mostaniak után nem zárják ki, hogy azt is fémhulladékként leadott robbanószer okozta. (TA SR) Koalíciós tárgyalás a kisebbségi nyelvek chartájáról Sikertelen forduló TA SR-HÍR Pozsony. Tegnap ismét tárgyalt a. Regionális vagy Kisebbségi Nyel­vek Európai Chartájáról a kor­mánykoalíció négy pártjának elnö­ke, információink szerint meg­egyezés nem született. A találko­zón a Szlovák Demokratikus Koalí­ció, a Demokratikus Baloldal Párt­ja, a Polgári Egyetértés Pártja és a Magyar Koalíció Pártja elnökén kí­vül Eduard Kukán külügyminisz­ter is részt vett. A koalíciós partne­rek még a koalíciós tanács október 17-ei ülésén egyeztek meg, hogy lezárják a charta kérdését, akkor még két cikkely, a szociális politika és a közgazdaság volt nyitott. Igaz, az MKP-nak további területeken, az oktatás, az igazságügy, a köz- igazgatás, a sajtó és a kultúra terén sem sikerült megegyezésre jutnia koalíciós partnereivel. Az MKP egyebek mellett a charta elfogadá­sához köti az alkotmánymódosítás támogatását, miközben a charta elfogadása a kormányprogramban is szerepel, ráadásul az európai uniós csatlakozás egyik feltétele. A hírügynökség értesülései szerint a chartát eddig 19 állam írta alá, s ebből kilenc parlamentje is ratifi­kálta azt. Helena Woleková bírálja Peter Magvasi tárcáját Kibújnak a reform alól SITA-HiR Pozsony. A kormány lehetőséget teremtett magának arra, hogy ki­bújjon a nyugdíjrendszer megre­formálásához szükséges anyagi háttér megteremtésének felelős­sége alól, és ezzel okot ad a követ­kező kormánynak, hogy az meg­változtassa a már elfogadott tör­vényeket - állítja Helena Wole­ková, a Harmadik Szektor Grémi­umának szóvivője, a Demokrata Párt tanácsadó testületének tagja a munka- szociális és családügyi tárca kétéves tevékenységét érté­kelő tanulmányában. Woleková szerint a tárca a két év alatt sem­milyen tervezetet nem készített a szociális szolgáltatások rendszer rének megreformálására, és tét­lenségével akadályozza a szociális szféra plurális rendszerének kiala­kítását. A bírálat szerint a tárca a közigazgatási reformot is csak ar­ra igyekszik kihasználni, hogy to­vábbi szakosított államigazgatási szerveket hozzon létre, és minél kevesebb hatáskört ruházzan át az önkormányzatokra. Azt is a mi­nisztérium szemére veti, hogy a nyáron ugyan elfogadta a nyugdíj- reform alapelveit, de azután leállt ennek előkészítésével, és az is fé­lő, hogy a következő választás előtt be sem terjeszti a szociális biztosításról szóló törvényterve­zetet, mert az népszerűtlen javas­latokat, például a nyugdíjkorhatár emelését is tartalmazná. Miért zavarja Önt, ha egy román Magyarország mindig is nehézsé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents