Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-17 / 265. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 17. TÉMA: FÜSTMENTES NAP A dohányzás olyan erős függőség, amelynek feloldásához gyakran lélekgyógyász kezelésére van szükség A 4 ezer vegyületet tartalmazó füst 60 százaléka rákkeltő Akaratgyengeség vagy betegség? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) plakátja: „A dohány öl - ne legyen ostoba!" (CTK/AP) Káros, kóros szenvedély Naponta nyolc másodpercenként meghal egy ember dohányzás okozta betegség következtében, mégis egyre többen nyúlnak a cigaretta után. A dohányzás pedig két táborra szakítja a társadalmat. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az illatos rudacskákat szívók azt állítják, a cigaretta éppúgy életükhöz tartozik, mint a kávé, az alkohol vagy a levegő. A káros szenvedély ellenzői viszont átkozzák a füstölgőket, és arra panaszkodnak, hogy akarva-akaratlan pasz- szív dohányzásnak vannak kitéve. Mert hiába fogadta el a parlament a nem dohányzók védelméről szóló törvényt, ha úton-útfélen megszegik. Sokan abban bíztak, főleg az orvosok, hogy az ember okulni fog - hiszen ismeri a veszélyt és tudja, hogy évente többezren belehalnak a dohányzás következményeibe -, ám reménykedésük hiábavalónak bizonyult: a függőség erősebb az észérveknél. Akaratgyengségre utaló szenvedélye a dohányzás, vagy betegség? A törvénybe foglalt tiltás lépés lehet az egészséges életmód irányába? Ezekre a kérdésekre senki sem ad pontos választ. Annyit tudunk, hogy a dohányzás függőség, a cigarettázás oldja a belső lelki feszültséget. A pszichológusok a dohányzást újabban a kisgyermekkori ujjszopáshoz hasonlítják. Több betegség eredetét vélik felfedezni a lélekgyógyászok a csecsemőkori táplálkozásban (mennyit szopott a csecsemő, hogyan etették), s abban, milyen' volt a gyerek-anya kapcsolata. A későbbiekben a túl sok evés, italozás és a dohányzás is elemi, valamiféle primitív örömszerzés. Mindemellett a rágyújtásnak - a motorikus cselekvéshez hasonlóan - feszültségoldó hatása is van. Ismétlődése, törvényszerűsége miatt szenvedélybetegség - álHa abbahagyod a dohányzást ♦ Húsz perccel a cigarettázás abbahagyása után a vérnyomásod és a pulzusszámod a normál szintre esik vissza. ♦ Nyolc órával a cigarettázás abbahagyása után a véred szénmonoxid szintje lecsökken, az oxigén szintje pedig emelkedik. ♦ Huszonnégy órával a cigarettázás abbahagyása után máris lecsökken az esélyed a szívinfarktusra. ♦ Negyvennyolc órával a cigarettázás abbahagyása u- tán az idegvégződéseid regenerálódnak. ♦ Két héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérkeringésed helyreáll, kapacitása húsz százalékkal növekszik, és könnyebb lesz a mozgás. ♦ Egy-kilenc hónappal a cigarettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmel- léküreg krónikus gyulladása, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a légutak csillószőrei újra megnőnek, képesek lesznek kitisztítani a tüdőt és csökkentik a fertőzések esélyét. ♦ Egy év elteltével a dohányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye a felére csökken. ♦ Öt-tíz év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjére, akik soha nem dohányoztak. ♦ Tíz év után esélyed a tüdőrák kialakulására csak fele annyi, mint egy dohányosnak és ez a kockázat is napról napra csökken, (i-t) lítják a pszichológusok. Gyakran szembesülünk azzal, hogy sokaknak kisebb-nagyobb erőfeszítéssel sikerül leszokniuk a dohányzásról. Akadjak, akik egy életen át vágyódnak a cigi után, a másik véglet az, amikor a dohányosok legnagyobb ellenségeivé válnak. Ennek oka az, hogy akiben megoldatlan, kezeletlen a függőséget okozó (lelki) zavar, az vagy állandóan szenved a hiánytól, vagy támad. Az ingerültség mindig valamilyen megoldatlan problémára utal. Gyakran felvetődik a kérdés: a dohányzók tényleg akaratgyengeség miatt képtelenek felhagyni a káros szenvedéllyel? Az orvosok szerint ez nem akarat kérdése. Lelki szükségletnek tekintik, és a szakemberek egyre gyakrabban betegségnek minősítik. Olyan erős függőségnek, amelynek feloldásához lélekÖSSZEFOGLALÓ Dohányfüst, csikkek a hamutartóban, hamu az abroszon. Nem éppen étvágygerjesztő látvány, holott éttermeinkben gyakran ezzel szembesülünk. Egy felmérés szerint az emberek 44 százaléka nem lépné át a vendéglátópari egység küszöbét, ha a fent leírt látvány tárulna eléjük, noha elsősorban a szolgáltatások minőségét, az étel, ital árát tartják meghatározónak. Az étterem kiválasztásánál a levegő minősége csak a 3. helyen szerepel. Szerencsére számos étterem, falatozó, presszó üzemeltetője tudatosítja a füstmentes környezet vendégcsalogató szerepét. A gond csupán az, hogy nemcsak a nem dohányzó, hanem a cigarettázó vendégeiket is meg akarják tartani. Nem csoda, hogy Szlovákiában két különálló kezdeményezés is foglalkozik a cigarettázók és a nem dohányosok érdekeinek összhangba hozásával. Az elsőbe a Választás lehetősége az ügyfelek szolgálatára nevű programba 1997 óta kapcsolódhatnak be a vendéglátóipari egységek és a kezdeményezés legfőbb népszerűsítője, a Szállodák és Éttermek Szlovákiai Szövetsége. Már 105 vendéglátóipari egység élt az adott lehetőséggel és füstmentes övezeteket alakított ki. „A győztes elsősorban az ügyfél, aki kulturált környezetben fogyaszthatja el az ételt, az italt” - összegezte a verseny 2. évfolyamának eredmén- hirdetésén Zuzana Sedivá, a szövetség elnöknője. A Courtesy of Choice (Választás lehetősége) kezdeményezésről elmondta, hogy azt 1994-ben a szállodák és éttermek nemzetközi társulása szervezte meg azután, hogy kiderült: a szállodákat üzemeltetők 80 százaléka gondnak tartotta a gyógyász kezelésére - gyermekkori élményfeltárásra, viselkedésterápiára - van szükség. Nem vitás, akadnak munkahelyek, ahol éleződik a dohányzók és a nem dohányzók közötti nézeteltésérés, feszültség, mert a cigaretta nélkül élők egyre erőteljesebben kifogásolják a környezetük szennyezését. Tény az is, hogy van, akiknek a füstje jobban, s van, akié kevésbé zavar bennünket. Vitathatatlan, hogy ha szeretünk valakit, jól érezzük magunkat társaságában, eltűrjük kóros szokását. Elismerjük: számára kibírhatatlan, hogy órákon át ne gyújtson rá. Persze vannak országok, például Észak-Amerikában, ahol már szinte csak a hatvan év felettiek cigarettáznak. A fiatalok körében szégyen, egyfajta megbélyegzettség dohányosnak lenni. Aki mégis cidohányzást, ám 90 százaléka úgy vélte, fontos a cigarettázó vendégek megtartása is. A felmérésben résztvevők 91 százaléka pedig arra szeretett volna választ kapni, miként lehet megteremteni a két tábor együttélését. „A program célja mindkét fél követelményének teljesítése úgy, hogy az üzemeltető is jól járjon, vagyis ne kényszerüljön újabb beruházásra. A Választás lehetősége az ügyfél szolgálatára kezdeményezés erőssége abban rejlik, hogy nem légkondicionálók vásárlására, hanem a levegőáramlás fizikai sajátosságaira épül. Ezáltal egy egységen belül is kialakítható a Keresse a dohányzó és a füstmentes zónát ábrázoló jelet dohányzó és a füstmentes zóna. Ami azért is fontos, mert Szlovákiában is törvény védi a nem dohányzókat, így mindenütt, ahol délben ételt szolgálnak fel, a helyiség 50 százalékát a nem dohányzók rendelkezésére kell bocsátani. A részleget láthatóan meg kell jelölni, és gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről is” - magyarázta az elnöknő. Elmondta, hogy a programba jelentkező hazai vendéglátósok üzemeiben - szállodák, éttermek, panziók - szakértők tervezik meg a szellőztetést, majd a tervek alapján alakítják ki az egyes zónákat. A dohányosok a terem alacsonyabb légnyomású, míg a nem dohányzók a garettázik, azt maga a társadalom szankcionálja: a munkavállalástól az életbiztosításig, de az élet számos más területén is hátrányba kerül az illető. Persze, a dohányosoknak mindez nem tetszik, diszkriminációról beszélnek, és figyelmeztetnek: sehol sincs annyi kövér fiatal, mint éppen Amerikában. És a túlsúly éppen olyan káros, mint a füst. Világszerte vitatott kérdés a dohányzás korlátozásának módja. A törvény jó dolog, ám önmagában nem sokat ér. Csak akkor lesz hatással a szokásokra, ha támogatói lesznek, ha ismert emberek, közszereplők mutatnak példát. Mindezek mellett számolni kell azzal: az emberek lelki szükségletei döntik el és határozzák meg, mi legyen vágyaik tárgya, vagy annak helyettesítője. helyiség magasabb légnyomású felében foglalhatnak helyet, anélkül hogy a cigarettázás ellenzői ki lennének téve a passzív dohányzás veszélyének. A kezdeményezés támogatói tájékoztató röplapokat készítettek, és vállalták a személyzet iskoláztatását is. Azt állítják, főleg tőlük függ a két tábor megbékítésének a sikere. Október végén értékelték ki a hazai verseny második évfolymát, a három- és négycsillagos szállodák, az egy- és kétcsillagos szállodák, illetve panziók, valamint éttermek kategóriában. A 101 résztvevő közül az első helyen a trencséni Tatra Szálloda, a rózsahegyi Hrabovo Szálloda és a pozsonyi Auspic étterem végzett (jutalmuk 50, 40 és 30 ezer korona volt), a második helyezett a rimaszombati Arany Bika Szálloda, a lévai Tilia panzió és a pozsonyi Redut étterem lett (40, 30 és 25 ezer koronával díjazták őket), a harmadik helyre a gerlachi Hubert Szálloda, a Kósická Belá-i Bradan panzió és a pozsonyi Kékgömb étterem (a jutalom 30, illetve 20-20 ezer korona) szorult. A díjazottak bevallották, nem egyszerű feladat a látogatók, a vendégek „átnevelése”, u- gyanis kezdetben voltak, akik értetlenül fogadták a „kényszerülésrendet”. A díjazottak szerint a vállalkozás sikere a személyzet diplomáciai érzékétől, meggyőző képességétől is függ. Valamennyi üzemeltetőnek tudatosítania kellene, hogy bár a Választás lehetősége kezdeményezés a vendégek érdekeit veszi figyelembe, igazán nekik hoz hasznot: a kellemes környezet ugyanis nemcsak vendégmarasztaló, hanem egyben vendégcsalogató is. A világméretű program célkitűzéseit eddig 50 ország 8000 vendéglátóipari egységében valósították meg. PÉTERFI SZONYA Aki cigarettára gyújt, vajon gondol-e arra, hogy a tüdőrákosok 90 százaléka a dohányosok köréből kerül ki? Vagy gondol-e arra, hogy a naponta több tíz cigarettát szívók húszszor gyakrabban betegednek meg, mint nem dohányzó társaik? Eszükbe jut-e, hogy évente többezren halnak meg épp a ciga- rettázásra visszavezethető infarktusban? Vajon elgondolkodnak-e azon, hogy esetleges betegségük mennyire megváltoztathatja megszokott életvitelüket? Aligha. Pedig a dohányzás káros következményei közismertek. Mégis, amikor a velem szemben füstöt fújók- tól megkérdezem, miért cigiznek, azzal érvelnek, hogy szükségük van a nikotinra, szüleik is dohányoznak. Akad, aki azt hangsúlyozza: egészségesebb cigizni, mint narkózni. Hiába mondtam, ha így folyatatják, férfikorba érve a tüdőrák várományosaivá válnak, s ha a gyilkos kór elkerüli is őket, kínozni fogja őket a köhögés, légszomjuk lesz... Hányszor leírtuk már, hogy egyetlen cigi elszívásakor a környezetbe kerülő két liternyi füst négyezer kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek közül hatvan bizonyítottan rákkeltő hatású. Hányszor utaltunk arra, hogy a káros anyagokat azok is kénytelenek belélé- gezni, akik a dohányosok között élnek és dolgoznak. Ugyanis hiába lépett életbe a nem dohányzókat védő törvény, ha nem kényszerítenek senkit arra, hogy be is tartsa. Közismert persze a dohánygyárak ismételt tiltakozása is, akik tartanak a dohányáru reklámozásának betiltásától. Azt állították, hogy a tiltás sehol a világon nem hozta meg a kívánt hatást. Finnországot emlegették, ahol állítólag megnőtt a cigarettázók száma. Aztán kiderült, hogy minden másképp van, és éppen Finnországban, ahol már 1977-ben elfogadták a nem dohányzókat védő törvényt, csökken a cigarettázók száma. Kanadában és Új-Zélandon is eredményes volt a reklámtilalom: csökkent a dohányáru eladásása, Kanadában 15, Uj-Zélandon 8,4 százalékkal. Valótlan a dohánycégek azon állítása is, mely szerint az államok nem mondhatnak le a dohányáru eladásából és a befizetett adókból származó többmilliárdosjövedelemről sem. Az egészségügyi szervek mindezt cáfolják, ugyanis a dohányosok kezelése a betegállománnyal, a rokkantsági járadékkal, özvegyi nyugdíjakkal és árvasági juttatásokkal évi közel 35 milliárd koronás kiadást jelent, a dohánytermék utáni adó viszont csak 30 milliárd koronát tesz ki. A fejlett országokban egyre több dohányos lemondott szenvedélyéről és nikotinéhségét sporttal kárpótolja: Az Egyesült Államokban néhány évvel ezelőtt a lakosság 40 százaléka cigarettázott, ma viszont alig 25 százaléka dohányzik. Angliában is egynegyeddel csökkent a cigarettafogyasztás, Franciaországban pedig törvényt sért az, aki nemcsak az arra kijelölt helyen gyújt rá. Az igazsághoz tartozik: negatív példa is akad, Indiában 400 százalékkal nőtt a cigarettafogyasztás. Szlovákiában a nagy igyekezet ellenére a dohányzáselleni kampányok eddig nem hozták meg a várt eredményt. A statisztikusok kimutatták, hogy minden második férfi és harmadik nő cigarettázik. A legtöbb ember 3-4 évtizedig dohányzik, mielőtt tünetekben is megnyilvánulna a dohányzás okozta megbetegedése. (Archívum) Az oldalt írta: Péterfi Szonya Szlovákiában is sikeres a Választás lehetősége az ügyfél szolgálatára program Vendégcsalogató levegő
