Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-17 / 265. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 17. TÉMA: FÜSTMENTES NAP A dohányzás olyan erős függőség, amelynek feloldásához gyakran lélekgyógyász kezelésére van szükség A 4 ezer vegyületet tartalmazó füst 60 százaléka rákkeltő Akaratgyengeség vagy betegség? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) plakátja: „A dohány öl - ne legyen ostoba!" (CTK/AP) Káros, kóros szenvedély Naponta nyolc másodper­cenként meghal egy ember dohányzás okozta betegség következtében, mégis egyre többen nyúlnak a cigaretta után. A dohányzás pedig két táborra szakítja a társadal­mat. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az illatos rudacskákat szívók azt állítják, a cigaretta éppúgy életük­höz tartozik, mint a kávé, az alko­hol vagy a levegő. A káros szenve­dély ellenzői viszont átkozzák a füstölgőket, és arra panaszkod­nak, hogy akarva-akaratlan pasz- szív dohányzásnak vannak kitéve. Mert hiába fogadta el a parlament a nem dohányzók védelméről szó­ló törvényt, ha úton-útfélen meg­szegik. Sokan abban bíztak, főleg az orvosok, hogy az ember okulni fog - hiszen ismeri a veszélyt és tudja, hogy évente többezren bele­halnak a dohányzás következmé­nyeibe -, ám reménykedésük hiá­bavalónak bizonyult: a függőség erősebb az észérveknél. Akaratgyengségre utaló szenve­délye a dohányzás, vagy beteg­ség? A törvénybe foglalt tiltás lépés lehet az egészséges életmód irá­nyába? Ezekre a kérdésekre senki sem ad pontos választ. Annyit tu­dunk, hogy a dohányzás függőség, a cigarettázás oldja a belső lelki fe­szültséget. A pszichológusok a do­hányzást újabban a kisgyermekko­ri ujjszopáshoz hasonlítják. Több betegség eredetét vélik felfedezni a lélekgyógyászok a csecsemőkori táplálkozásban (mennyit szopott a csecsemő, hogyan etették), s ab­ban, milyen' volt a gyerek-anya kapcsolata. A későbbiekben a túl sok evés, italozás és a dohányzás is elemi, valamiféle primitív öröm­szerzés. Mindemellett a rágyújtás­nak - a motorikus cselekvéshez ha­sonlóan - feszültségoldó hatása is van. Ismétlődése, törvényszerűsé­ge miatt szenvedélybetegség - ál­Ha abbahagyod a dohányzást ♦ Húsz perccel a cigarettá­zás abbahagyása után a vér­nyomásod és a pulzusszá­mod a normál szintre esik vissza. ♦ Nyolc órával a cigarettá­zás abbahagyása után a vé­red szénmonoxid szintje le­csökken, az oxigén szintje pedig emelkedik. ♦ Huszonnégy órával a ciga­rettázás abbahagyása után máris lecsökken az esélyed a szívinfarktusra. ♦ Negyvennyolc órával a ci­garettázás abbahagyása u- tán az idegvégződéseid re­generálódnak. ♦ Két héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérke­ringésed helyreáll, kapacitá­sa húsz százalékkal növek­szik, és könnyebb lesz a mozgás. ♦ Egy-kilenc hónappal a ci­garettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmel- léküreg krónikus gyulladá­sa, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a lég­utak csillószőrei újra meg­nőnek, képesek lesznek ki­tisztítani a tüdőt és csökken­tik a fertőzések esélyét. ♦ Egy év elteltével a do­hányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye a felé­re csökken. ♦ Öt-tíz év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjé­re, akik soha nem dohányoz­tak. ♦ Tíz év után esélyed a tü­dőrák kialakulására csak fe­le annyi, mint egy dohányos­nak és ez a kockázat is nap­ról napra csökken, (i-t) lítják a pszichológusok. Gyakran szembesülünk azzal, hogy sokak­nak kisebb-nagyobb erőfeszítéssel sikerül leszokniuk a dohányzásról. Akadjak, akik egy életen át vá­gyódnak a cigi után, a másik véglet az, amikor a dohányosok legna­gyobb ellenségeivé válnak. Ennek oka az, hogy akiben megoldatlan, kezeletlen a függőséget okozó (lel­ki) zavar, az vagy állandóan szen­ved a hiánytól, vagy támad. Az in­gerültség mindig valamilyen meg­oldatlan problémára utal. Gyakran felvetődik a kérdés: a dohányzók tényleg akaratgyengeség miatt képtelenek felhagyni a káros szen­vedéllyel? Az orvosok szerint ez nem akarat kérdése. Lelki szükség­letnek tekintik, és a szakemberek egyre gyakrabban betegségnek mi­nősítik. Olyan erős függőségnek, amelynek feloldásához lélek­ÖSSZEFOGLALÓ Dohányfüst, csikkek a hamutartó­ban, hamu az abroszon. Nem éppen étvágygerjesztő látvány, holott ét­termeinkben gyakran ezzel szembe­sülünk. Egy felmérés szerint az em­berek 44 százaléka nem lépné át a vendéglátópari egység küszöbét, ha a fent leírt látvány tárulna eléjük, noha elsősorban a szolgáltatások minőségét, az étel, ital árát tartják meghatározónak. Az étterem kivá­lasztásánál a levegő minősége csak a 3. helyen szerepel. Szerencsére számos étterem, falatozó, presszó üzemeltetője tudatosítja a füstmen­tes környezet vendégcsalogató sze­repét. A gond csupán az, hogy nem­csak a nem dohányzó, hanem a ci­garettázó vendégeiket is meg akar­ják tartani. Nem csoda, hogy Szlo­vákiában két különálló kezdemé­nyezés is foglalkozik a cigarettázók és a nem dohányosok érdekeinek összhangba hozásával. Az elsőbe a Választás lehetősége az ügyfelek szolgálatára nevű programba 1997 óta kapcsolódhatnak be a vendéglá­tóipari egységek és a kezdeménye­zés legfőbb népszerűsítője, a Szállo­dák és Éttermek Szlovákiai Szövet­sége. Már 105 vendéglátóipari egy­ség élt az adott lehetőséggel és füst­mentes övezeteket alakított ki. „A győztes elsősorban az ügyfél, aki kulturált környezetben fogyaszthat­ja el az ételt, az italt” - összegezte a verseny 2. évfolyamának eredmén- hirdetésén Zuzana Sedivá, a szövet­ség elnöknője. A Courtesy of Choice (Választás le­hetősége) kezdeményezésről el­mondta, hogy azt 1994-ben a szál­lodák és éttermek nemzetközi tár­sulása szervezte meg azután, hogy kiderült: a szállodákat üzemeltetők 80 százaléka gondnak tartotta a gyógyász kezelésére - gyermekko­ri élményfeltárásra, viselkedéste­rápiára - van szükség. Nem vitás, akadnak munkahelyek, ahol éle­ződik a dohányzók és a nem do­hányzók közötti nézeteltésérés, fe­szültség, mert a cigaretta nélkül élők egyre erőteljesebben kifogá­solják a környezetük szennyezését. Tény az is, hogy van, akiknek a füstje jobban, s van, akié kevésbé zavar bennünket. Vitathatatlan, hogy ha szeretünk valakit, jól érez­zük magunkat társaságában, el­tűrjük kóros szokását. Elismerjük: számára kibírhatatlan, hogy órá­kon át ne gyújtson rá. Persze vannak országok, például Észak-Amerikában, ahol már szin­te csak a hatvan év felettiek ciga­rettáznak. A fiatalok körében szé­gyen, egyfajta megbélyegzettség dohányosnak lenni. Aki mégis ci­dohányzást, ám 90 százaléka úgy vélte, fontos a cigarettázó vendégek megtartása is. A felmérésben részt­vevők 91 százaléka pedig arra sze­retett volna választ kapni, miként lehet megteremteni a két tábor együttélését. „A program célja mindkét fél követelményének telje­sítése úgy, hogy az üzemeltető is jól járjon, vagyis ne kényszerüljön újabb beruházásra. A Választás le­hetősége az ügyfél szolgálatára kezdeményezés erőssége abban rej­lik, hogy nem légkondicionálók vá­sárlására, hanem a levegőáramlás fizikai sajátosságaira épül. Ezáltal egy egységen belül is kialakítható a Keresse a dohányzó és a füstmen­tes zónát ábrázoló jelet dohányzó és a füstmentes zóna. Ami azért is fontos, mert Szlovákiá­ban is törvény védi a nem dohány­zókat, így mindenütt, ahol délben ételt szolgálnak fel, a helyiség 50 százalékát a nem dohányzók ren­delkezésére kell bocsátani. A rész­leget láthatóan meg kell jelölni, és gondoskodni kell a megfelelő szel­lőztetésről is” - magyarázta az el­nöknő. Elmondta, hogy a program­ba jelentkező hazai vendéglátósok üzemeiben - szállodák, éttermek, panziók - szakértők tervezik meg a szellőztetést, majd a tervek alapján alakítják ki az egyes zónákat. A do­hányosok a terem alacsonyabb lég­nyomású, míg a nem dohányzók a garettázik, azt maga a társadalom szankcionálja: a munkavállalástól az életbiztosításig, de az élet szá­mos más területén is hátrányba ke­rül az illető. Persze, a dohányosok­nak mindez nem tetszik, diszkri­minációról beszélnek, és figyel­meztetnek: sehol sincs annyi kövér fiatal, mint éppen Amerikában. És a túlsúly éppen olyan káros, mint a füst. Világszerte vitatott kérdés a do­hányzás korlátozásának módja. A törvény jó dolog, ám önmagában nem sokat ér. Csak akkor lesz ha­tással a szokásokra, ha támogatói lesznek, ha ismert emberek, köz­szereplők mutatnak példát. Mind­ezek mellett számolni kell azzal: az emberek lelki szükségletei dön­tik el és határozzák meg, mi legyen vágyaik tárgya, vagy annak helyet­tesítője. helyiség magasabb légnyomású fe­lében foglalhatnak helyet, anélkül hogy a cigarettázás ellenzői ki len­nének téve a passzív dohányzás ve­szélyének. A kezdeményezés támo­gatói tájékoztató röplapokat készí­tettek, és vállalták a személyzet is­koláztatását is. Azt állítják, főleg tő­lük függ a két tábor megbékítésé­nek a sikere. Október végén értékelték ki a hazai verseny második évfolymát, a há­rom- és négycsillagos szállodák, az egy- és kétcsillagos szállodák, illetve panziók, valamint éttermek kategó­riában. A 101 résztvevő közül az el­ső helyen a trencséni Tatra Szállo­da, a rózsahegyi Hrabovo Szálloda és a pozsonyi Auspic étterem vég­zett (jutalmuk 50, 40 és 30 ezer ko­rona volt), a második helyezett a ri­maszombati Arany Bika Szálloda, a lévai Tilia panzió és a pozsonyi Re­dut étterem lett (40, 30 és 25 ezer koronával díjazták őket), a harma­dik helyre a gerlachi Hubert Szállo­da, a Kósická Belá-i Bradan panzió és a pozsonyi Kékgömb étterem (a jutalom 30, illetve 20-20 ezer koro­na) szorult. A díjazottak bevallot­ták, nem egyszerű feladat a látoga­tók, a vendégek „átnevelése”, u- gyanis kezdetben voltak, akik értet­lenül fogadták a „kényszerülésren­det”. A díjazottak szerint a vállalko­zás sikere a személyzet diplomáciai érzékétől, meggyőző képességétől is függ. Valamennyi üzemeltetőnek tudatosítania kellene, hogy bár a Választás lehetősége kezdeménye­zés a vendégek érdekeit veszi figye­lembe, igazán nekik hoz hasznot: a kellemes környezet ugyanis nem­csak vendégmarasztaló, hanem egyben vendégcsalogató is. A világméretű program célkitűzése­it eddig 50 ország 8000 vendéglátó­ipari egységében valósították meg. PÉTERFI SZONYA Aki cigarettára gyújt, vajon gon­dol-e arra, hogy a tüdőrákosok 90 százaléka a dohányosok köréből kerül ki? Vagy gondol-e arra, hogy a naponta több tíz cigarettát szí­vók húszszor gyakrabban beteged­nek meg, mint nem dohányzó tár­saik? Eszükbe jut-e, hogy évente többezren halnak meg épp a ciga- rettázásra visszavezethető infark­tusban? Vajon elgondolkodnak-e azon, hogy esetleges betegségük mennyire megváltoztathatja meg­szokott életvitelüket? Aligha. Pe­dig a dohányzás káros következ­ményei közismertek. Mégis, ami­kor a velem szemben füstöt fújók- tól megkérdezem, miért cigiznek, azzal érvelnek, hogy szükségük van a nikotinra, szüleik is dohá­nyoznak. Akad, aki azt hangsú­lyozza: egészségesebb cigizni, mint narkózni. Hiába mondtam, ha így folyatatják, férfikorba érve a tüdőrák várományosaivá válnak, s ha a gyilkos kór elkerüli is őket, kínozni fogja őket a köhögés, lég­szomjuk lesz... Hányszor leírtuk már, hogy egyet­len cigi elszívásakor a környezet­be kerülő két liternyi füst négy­ezer kémiai vegyületet tartalmaz, amelyek közül hatvan bizonyítot­tan rákkeltő hatású. Hányszor utaltunk arra, hogy a káros anya­gokat azok is kénytelenek belélé- gezni, akik a dohányosok között élnek és dolgoznak. Ugyanis hiá­ba lépett életbe a nem dohányzó­kat védő törvény, ha nem kény­szerítenek senkit arra, hogy be is tartsa. Közismert persze a dohánygyárak ismételt tiltakozása is, akik tarta­nak a dohányáru reklámozásának betiltásától. Azt állították, hogy a tiltás sehol a világon nem hozta meg a kívánt hatást. Finnországot emlegették, ahol állítólag meg­nőtt a cigarettázók száma. Aztán kiderült, hogy minden másképp van, és éppen Finnországban, ahol már 1977-ben elfogadták a nem dohányzókat védő törvényt, csökken a cigarettázók száma. Ka­nadában és Új-Zélandon is ered­ményes volt a reklámtilalom: csökkent a dohányáru eladásása, Kanadában 15, Uj-Zélandon 8,4 százalékkal. Valótlan a dohánycé­gek azon állítása is, mely szerint az államok nem mondhatnak le a dohányáru eladásából és a befize­tett adókból származó többmilli­árdosjövedelemről sem. Az egész­ségügyi szervek mindezt cáfolják, ugyanis a dohányosok kezelése a betegállománnyal, a rokkantsági járadékkal, özvegyi nyugdíjakkal és árvasági juttatásokkal évi közel 35 milliárd koronás kiadást jelent, a dohánytermék utáni adó viszont csak 30 milliárd koronát tesz ki. A fejlett országokban egyre több dohányos lemondott szenvedélyé­ről és nikotinéhségét sporttal kár­pótolja: Az Egyesült Államokban néhány évvel ezelőtt a lakosság 40 százaléka cigarettázott, ma vi­szont alig 25 százaléka dohányzik. Angliában is egynegyeddel csök­kent a cigarettafogyasztás, Franci­aországban pedig törvényt sért az, aki nemcsak az arra kijelölt helyen gyújt rá. Az igazsághoz tartozik: negatív példa is akad, Indiában 400 százalékkal nőtt a cigarettafo­gyasztás. Szlovákiában a nagy igyekezet el­lenére a dohányzáselleni kampá­nyok eddig nem hozták meg a várt eredményt. A statisztikusok kimu­tatták, hogy minden második férfi és harmadik nő cigarettázik. A legtöbb ember 3-4 évtizedig dohányzik, mielőtt tünetekben is meg­nyilvánulna a dohányzás okozta megbetegedése. (Archívum) Az oldalt írta: Péterfi Szonya Szlovákiában is sikeres a Választás lehetősége az ügyfél szolgálatára program Vendégcsalogató levegő

Next

/
Thumbnails
Contents