Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-15 / 263. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 15. KOMMENTÁR A dollár résenléte PÁKOZDI GERTRÚD Több külföldi elismerést is nyugtázhatott a múlt héten a szlovák kormány. Rangos hitelminősítő intézetek adtak a korábbinál jobb osztályzatot az országnak. A papírforma szerint ezeknek köszönhetően is javulhatna az ország külföldi befektetők általi megítélése. Az erkölcsi elismerésen túl ennek kézzelfogható eredménye lehet a külföldi befektetések ugrásszerű növekedése Szlovákiában. Gazdasági elemzők szerint ennek semmi akadálya. Az értékelők egyebek közt az amerikai U. S. Steel szlovákiai letelepedésére építik megállapításaikat, meg a bankok privatizálásának beindítására, hiszen ez sem mehetne végbe külföldi befektetések nélkül. Jó lenne hinni benne, hogy derűlátásuk nem kincstári optimizmus. Azért is jó lenne hinni az elemzések megalapozottságában, mert a visegrádi négyek többi tagja alaposan megelőzte Szlovákiát. Míg Csehország, Lengyelország és Magyarország 10 milliárdokban számolhatja az utóbbi hét évben országukban befektetett dollár mennyiségét, külföldiek Szlovákiában 2,04 milliárd dollárt invesztáltak. Csakhogy miközben a környező országok nem haboztak már korábban vonzó adózási és egyéb gazdasági előnyökben részesíteni a külföldieket, nálunk még mindig vonakodunk ettől. Még mindig vita tárgya, hogy továbbra is öt-, vagy a szomszédainknál alkalmazott tízéves adómentességet kínáljunk az itt letelepedő külföldi beruházóknak. A bátortalanság, a vonakodás azonban e téren éppúgy megbosszulja magát, mint a közigazgatás, az egészségügy, a társadalombiztosítás stb. szükségszerű megreformálásának elodázása. Hiába bizonygatja a külföldi befektetők idecsalogatásában szerepet játszó ügynökség az itteni beruházási lehetőségek iránt érdeklődőnek, hogy jó és olcsó itt a munkaerő, hogy Közép-Európában Szlovákia az az ország, amelyből több régióbeli piac könnyebben elérhető, mint például Csehországból, amíg létezik mutató, amelyben nem leszünk versenyképesek szomszédainkkal. A múlt héten külföldről érkezett jobb osztályzatok meg az érvénytelennek bizonyult népszavazás ellenére azt kellene „meghallania” a kormánynak, amit az EU-bizottság hangsúlyozott országértékelő jelentésében: Szlovákia nem eléggé felkészült az EU-ban rá váró konkurenciára. Szerkezetváltás nélkül nem is lesz az. Ehhez pénz kell, pénzre viszont csak külföldi befektetők révén tehetünk szert. Ezért nem mindegy, milyen kedvezményekkel váijuk őket. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Gágyor Aliz - politika (58238311), Sidó El. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28,095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Borul a bili MOLNÁR NORBERT Szép és reményteljes húsz százalékot hozott a referendum, egyes kommentárírók máris arra hegyezték ki az eredményt, hogy a Dzurinda-kormánynak megnőtt a mozgástere. Hogy miért csak húszszázaléknyi választó érezte úgy, hogy ki is nyilvánítsa elége- dedenségét, még sokáig elemzik a szakértők, valószínűleg elfogadható megoldást is találnak, ám az biztos, hogy nem azért, mert takaros kis kormányunk van. A népszavazás előtt három héttel látott napvilágot egy felmérés, amely szerint a polgárok 72 százaléka elégededen a kabinettel, s nem adna neki újabb négyéves megbízatási időszakot. A válaszok miértje is egyértelmű: nem óhajtják a koalíción belüli csatározásokat, azt akaiják, a kormány azzal foglalkozzon, amivel kell: reformokat az asztalra és több pénzt a zsebekbe. Persze, nem felső szinteken, mert a korrupció is dühíti a választót. Tegnap este a tettek mezejére léphetett a koalíció, tanácsa is- Ennyi voksot mi is kiviszünk a szeméttombra (TA SR/AP) TALLÓZÓ PRAVDA Vojtech Tkác szerint a 20 százalékos részvétel a népszavazáson nem sokkolta a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat, hiszen a referendum előtti utolsó közvélemény-kutatások szerint továbbra is az ő támogatottságuk a legnagyobb. A képviselő véleménye mégis az, hogy a pártnak le kellene vonnia valamiféle következtetéseket. Személyi változásokról egyelőre nemigen lehet beszélni, különben is ez a pártvezetésre, és nem a képviselőcsoportra tartozik. Úgy érzi, a népszavazás előtti kampány, ha másra nem is, legalább a szavazótábor megmozgatására jó volt. Nem érzi úgy, hogy a népszavazás előtti pártgyűlések sikertelenek lettek volna, az egészet akár választási kampánynak is vehetjük. A HZDS és az SNS együttműködését egyáltalán nem tartja sikeresnek, neki teljesen más elképzelése van erről, mint amilyen a valóság. Ugyanolyan kérdésről, hasonló feltételek mellett, ugyanúgy kellene döntenie a taláros testületnek Alibista alkotmánybíróság? Az elmúlt heti kampánycsendben gyér visszhangot váltott ki a szlovákiai alkotmánybíróság elutasító döntése Ján Langosnak és képviselőtársainak a bedványával kapcsolatban, pedig a verdikt szakmai vitára és különböző kételyek felvetésére adhat okot. SZILVÁSSY JÓZSEF Mint ismeretes, a parlamenti képviselők nemrég arra kérték az alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg, vajon nem alkotmánysértő-e a köztársasági elnök döntése, aki az előrehozott választások ügyében írt ki népszavazást. Ján Lan- gosék úgy vélekedtek, hogy a törvényhozási időszak esedeges lerövidítésével az ő alapvető emberi jogaik sérülnének, hiszen a polgároktól négy évre kaptak mandátumot. Pontosan tudták, hogy a taláros testület verdiktje semmiképpen sem érintené a már kihirdetett referendumot, ám a számukra kedvező elbírálásnak előremutató jelentősége lehetne, ugyanis ebben az esetben a jövőben erről a kérdésről már nyilván nem írnának ki népszavazást. Sokan csalódással vették tudomásul, hogy a Ján Klucka, Alexander Brösd és a Ján Mazák alkotta második bírói tanács elutasította a kért normakontrollt, mert nem talált ellentétet a képviselők és a köztársasági elnök között. Aki - így hangzott az indoklás - konkrét jogi norma alapján hozta meg a honatyák által vitatott döntését. Két neves alkotmányjogász azonnal szakmai ellenvéleményt jelentett be. Ernest Valko nem értette, hogy az eljárási folyamatban és a döntésben miért Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke helyettesítette Ludmila Gaj- dosíkovát, a második tanács állandó tagját. Hasonlóan vélekedett Ján Drgonec volt alkotmánybíró is, ám Mazák nem volt hajlandó válaszolni a kifogásaikra. Több szaSchuster - ezt maga is beismerte - februárban alaposan bedőlt Meciarnak. kértő alibista megoldásnak minősítette a mostani döntést, rámutatva arra, hogy három évvel ezelőtt az akkori alkotmánybírósági testület viszont érdemben foglalkozott a népszavazással kapcsolatos hasonlójellegű beadvánnyal. Márpedig- hangsúlyozzák a szakemberek - jogállamban egyforma kérdésről, hasonló feltételek mellett, ugyanúgy kellene döntenie a ténylegesen független alkotmánybíróságnak. Szlovákiában ez már csak így van - idézhetnénk az ismert cinikus mondást, mert jól emlékszünk arra is, hogy Meciar vérlázító amnesztiarendeletével kapcsolatban annak idején egymással homlok- egyenest ellenkező döntést hozott a Ján Drgonec, valamint a Tibor Safárik vezette kassai testület. A szakemberek, sőt az oknyomozó kollégák figyelmét is elkerülte egy olyan körülmény, amely esetleg választ adhat a taláros testület elutasító verdiktjére, amely inkább jogködösítő, mint jogtisztázó. Feltételezéseim az államfőhöz vezetnek. Aki, mint ismeretes, két alkalommal is szakemberekhez, nyilvánvalóan alkotmányjogászokhoz fordult. Schuster - ezt utólag maga is beismerte - februárban alaposan bedőlt Meciamak, aki akkor arra kérte őt, nyilvánosan jelentse ki, vajon a népszavazásra szánt kérdés nem alkotmányellenes-e. Államfőnk ezt megígérte neki, holott semmilyen jogi, sem pedig erkölcsi norma nem kötelezte őt. Schuster szeptember elején is vélhetően alkotmányjogászokkal konzultált, és csak ezután írta ki a referendumot. Csakhogy egyik esetben sem hozta nyilvánosságra azoknak a nevét, akiktől szaktanácsot kért. így aztán - mivel szaktekintélynek számító alkotmányjogászokban sem dúskálunk - nem zárható ki az sem, hogy az illetékesek között esetleg kassai alkotmánybírók is lehettek, akik ezután Ján Lan- gosék beadványával kapcsolatban csakis ilyen alibista álláspontra helyezkedhettek. Ezt a feltételezésemet támasztja alá az a tény is, hogy az ügyben eljáró bírói tanács munkájában meglepő módon részt vett Ján Mazák is, akit egyesek szerint sokéves baráti szálak kötnek a köz- társasági elnökhöz. Mindezt nem vádaskodás, netán szenzációhajhászás miatt vetem papírra, hanem kizárólag azért, hogy jelezzem: Ján Mazáknak sokkal szigorúbban kellene őrködnie az alkotmánybíróság szakmai és erkölcsi tekintélye fölött, amely minden ország számára - Szlovákia vonatkozásában pedig különösképpen - sorsdöntő lehet bizonyos helyzetekben. Mert a legkülönbözőbb politikai nyomásokat és napi politikai késztetéseket csakis ilyen erényekkel lehet megelőzni. Rudolf Schuster pedig fölösleges titkolózásával ne hozza őket kellemetlen helyzetbe, s ne adjon okot különféle találgatásokra. Szerintem ugyanis semmi sem indokolta annak elhallgatását, hogy kiktől kért szakvéleményt. A titkolózás köztudottan rossz fegyver, amely általában fordítva sül el és fölösleges mendemondákra adhat okot. Államfőnk rövidesen munkához lát a Grassalkovich-pa- lotában. Szeretném remélni, hogy nemcsak súlyos betegségéből gyógyult ki, hanem a népszavazás körüli és más meggondolatlan praktikáit is maga mögött hagyta. A szerző a Csallóköz lapigazgatója Jelenleg a NYEU Horvátországnak segít az aknamentesítésben, és az albán rendőrség kiképzését támogatja A Nyugat-Európai Unió évszámokban MTI-PANORÁMA A Nyugat-Európai Unió története, amely a hétfői egynapos marseille-i miniszteri értekezlettel végéhez közeledik, a XX. század második fele európai történetének jó tükörképe, íme a NYEU története dióhéjban. 1948. március 17. A sztálini Szovjetunió kelet-európai hódításaitól, a csaló választásokkal, puccsokkal megszületett kelet-európai „népi demokráciák” látványától megriadt Nyugat-Európában, amelynek még nincs a háború óta semmilyen politikai szervezete, öt ország - Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux államok - megkötik a brüsszeli szerződést. Ebben elhatározzák a gazdasági, szociális, kulturális együttműködést, de ami a legfontosabb, a kollektív önvédelmet is. 1949. április 4. A brüsszeli szerződés aláírói csatlakoznak az Egyesült Államokhoz és Kanadához, és a washingtoni szerződés aláírásával megszületik a szélesebb körű kollektív védelmi szervezet, a NATO. 1950. A brüsszeli szerződés aláírói elhatározzák, hogy beolvasztják fegyveres erőiket a NATO-ba, amivel a szerződés katonai vonatkozását gyakorlatilag eltemetik. 1954. október. A Párizsban módosított brüsszeli szerződés alapján létrejön a Nyugat-Európai Unió, amelybe egy évvel később felveszik az NSZK-t és Olaszországot is. A NYEU évente két miniszteri értekezletet tart és évente kétszer ülésezik parlamenti közgyűlése Párizsban. 1984. október 27. Az eurorakéták telepítésének ügye újra kiélezi a hidegháborút Európában. A szovjet rakétatelepítésre válaszul a NYEU elfogadja a hágai platformot, amelyben lefekteti a sajátos európai biztonsági érdekeket. Felveszik a tagok közé Spanyolországot és Portugáliát, 1992-ben pedig Görögországgal tízre nő a tagok száma. A 80-as években a NYEU létrehozza katonai törzsét. 1992. június 19. A NYEU miniszteri tanácsa a Bonn melletti Peters- bergben tartott ülésén úgy dönt, hogy adott esetben vállalkozik bizonyos katonai missziókra, amelyek a békefenntartó műveletektől a humanitárius segítségnyújtásig terjedhetnek. 1996. június. A NATO miniszteri tanácsa elvi döntést hoz arról, hogy adott esetben, ha az európaiak önállóan vállalkoznak valamilyen pe- tersbergi típusú katonai akcióra, amiben az amerikaiak nem kívánnak részt venni, kölcsönadják nekik a szövetség katonai eszközeit. 1997. június. Az Európai Unió amszterdami csúcsértekezletén elhatározzák, hogy a petersbergi típusú katonai akciók lebonyolítását a NYEU-tól átveszi az EU - ami elvben annál is könnyebb, hogy a NYEU minden tagja az EU-nak is tagja. 1999. április. A NATO washingtoAz 1999-es EU-csúcson a NYEU legfőbb funkcióit átruházzák az EU-ra. ni jubileumi csúcsértekezletén határozattá emelik, hogy a NYEU adott esetben katonai akcióihoz igénybe veheti a NATO eszközeit. A NÄTO európai tagjait, amelyek nem EU-tagok, köztük Magyarországot, felveszik a NYEU társult tagjaivá. Minisztereik és parlamenti képviselőik részt vesznek a NYEU testületéinek ülésein. 1999. június. Az EU kölni csúcsértekezletén elhatározzák, hogy a NYEU legfőbb funkcióit átveszi az EU, amely e célból felszereli magát a szükséges szervekkel, és gyorsan bevethető európai haderőt hoz létre. A NYEU-nak van ugyan katonai törzse a brüsszeli központban, de az európai országok ebben a keretben végül is egyetlen alkalommal sem szánták el magukat önálló katonai akcióra, így a boszniai, albániai, koszovói válság idején sem. Kisebb katonai missziókra vállalkoztak csak, így a 80-as évek végén a Perzsa-öbölben aknamentesítésre az iraki-iráni háború után, majd tengeri embargó ellenőrzésre ugyanott. 1992 és 1996 között a Dunán és az Adriaitengeren a Jugoszlávia elleni szankciók betartásának ellenőrzését végezték, s ugyanezekben az években segítséget nyújtottak a mosztari rendőrség létrehozásához. Jelenleg két hasonló NYEU-akció van folyamatban: segítségnyújtás Horvátországnak az aknamentesítéshez, mely 2001. májusig tart, és az albán rendőrség kiképzése, amit fokozatosan átvesz az EU. JEGYZET mét a napi égető kérdésekkel foglalkozhatott. Azért a feltételes mód, mert a kormányértékelés és a közigazgatási reform kérdése továbbra is politikai egyezségek függvénye. Elmozdulás pedig addig nem lesz, míg az alapban nem egyeznek meg, márpedig erre kevés esélyt látok. Megdöbbentő volt a baloldali Vladimír Faic képviselő nyilatkozata arról, hogy a koalíciónak döntenie kell: vagy a reform, vagy az MKP. Pavol Hamzík a bili kibontásáról beszélt, a szintén SOP-s Ivan Budiak pedig arról, hogy szélsőséges tnegoldás, de bizonyos körülmények között elképzelhető az MKP-mentes területi reform. Mindez máris visszazökkentett mindenkit a hétköznapokba, visszasírtuk az acsarko- dás nélküli egy hónap gyönyöreit és izgalmait. A jelenlegi koalíciónak szüksége van Meciarra mint kapocsra. Ha mindez így folytatódik, Dzurin- dának és csalfa partnereinek szurkolniuk kell, nehogy a re- formszámy kerekedjék felül a HZDS-ben. Egy részben elfogadható, Meciar nélküli HZDS-t a mostani kormánypártok nem tudnának két év múlva legyőzni.
