Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)
2000-11-13 / 261. szám, hétfő
Sportvilág ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 13. Michael Schumacher két világbajnoki címet szerzett a Benettonnal, majd a Ferrarihoz igazolt, amellyel négy év sikertelen próbálkozás után végzett az élen Két olasz csapatnak köszönheti hírnevét Nem szeretik egymást? Mika Häkkinen (balról) és Michael Schumacher (Archív) Már majdnem egy hónap telt el azóta, hogy Michael Schumacher, a Ferrari német pilótája elsőként ért célba az 51. Forma-l-es vé- bé utolsó futamán, megszerezve ezzel maga és csapata számára a hőn áhított világ- bajnoki címet. JÁN HUDOK Michael Schumacher 1969. január 3-án született. Öccse, Ralf hat évvel fiatalabb nála. Mindketten az édesapjuk tulajdonában levő gokartpályán kezdték pályafutásukat. Michael 1988-ban aratta első futamgyőzelmét a németországi Forma Königben. Egy évvel később harmadik lett hazája Forma-3-as versenyében, ahol még egy idényre maradt. Ekkor találkozott élete örök vetélytársával, a finn Mika Häkkinennel. 1990-ben Michael összetettben győztesként zárta Forma-3-as karrierjét, de hogy teljes legyen a kép, hozzá kell tennünk, a macaói viadalon azzal rontotta el Mika Häkkinen esélyeit, hogy összeütközött vele. A következő évben már a For- ma-l-ben „pedálozott”. Először Spában, a Belga Nagydíjon ülhetett a volán mögé. A Jordan-istálló színeiben induló német versenyző az időmérő edzésen a hetedik legjobb időt autózta, ami nemcsak a sajtó és a szurkolók, hanem a kollégák számára is bombameglepetésnek számított. Flavio Briatore, a Benetton csapatfőnöke azonnal lecsapott az év felfedezettjére, szinte ott helyben leigazolta Schuma- chert, aki öt futamon próbált szerencsét a Benettonnal és összesen négy pontot szedett össze. Huszonhárom évesen már ő volt a csapat első számú pilótája. Megnyerte élete első nagydíját - természetesen Spa Francorchamps- ben. Az átlagos olasz istállóból első osztályú műhelyt kovácsolt. 1993-ban ötvenhárom pontjával a harmadik helyen zárta az évet. Ez azt jelentette, hogy egy fokkal lejjebb csúszott a létrán az előző szezonhoz képest, a folytatás azonban megint mesterire sikerült. Egy-évvel később a brazil Ayrton Sennát tartották a leggesélyeseb- bnek arra, hogy megszerezze a világbajnoki címet. A brazil pilóta otthagyta a McLarent és a Williams- hez igazolt. Ahhoz a csapathoz, amelyikkel 1993-ban Alain Prost világbajnoki címet nyert. Az első két Grand Prix után azonban Michael Schumacher vezette a mezőnyt, Sennának egyetlen pontja sem volt. Következett a San Marino-i viadal, a Forma-1 történetének talán legszomorúbb futama. Az egyik edzésen életét vesztette egy fiatal osztrák pilóta, Roland Ratzenberg. A vasárnapi nagydíjon pedig Ayrton Senna 300 kilométeres óránkénti sebességgel csapódott neki a pálya mellett felállított betonfalnak. Sérüléseibe röviddel a kórházba szállítás után belehalt. A versenyt Michael Schumacher nyerte meg. Aztán Monacóban is begyűjtötte az első helyért járó tíz pontot, s így, negyedik győzelmével a zsebében már szülte biztos volt, hogy megszerzi első világbajnoki címét. A Brit Nagydíjon azonban nem vette figyelembe a fekete zászló lengeté- sét, amiért a Nemzetközi Automobil Szövetség nemcsak, hogy kizárta az angliában megrendezett GP- ről, hanem a következő két alkalommal nem engedte rajthoz állni. Következett a Belga Nagydíj, ahol Michael Schumachert ismét tetten érték: ezúttal az autó nem felelt meg az előírásoknak. Ez újabb disz- kvalifikációval járt. Ausztráliában, ahol az idény utolsó versenyét rendezték, Damon Hillel szemben mindössze egypontos előnnyel állt rajthoz. Schumacher bármit megtett volna a győzelemért, s ez meg is látszott a pályán. A 36. körben kicsúszott a pályára, kocsija neki- súrolódott a betonfalnak, de még vissza tudta hozni az autót az aszfaltra. Damon Hill ekkor természetesen gyorsabb volt, és meg is akarta előzni a németet. Schumacher azonban nem engedett, az utolsó lehetséges pillanatban zárta a szöget, de erre Hül 'már nem tudott reagálni. Ennek következtében összeütköztek, így egyikük sem tudta befejezni a versenyt. Michael Schumacher tehát megőrizte egypontos előnyét, és megnyerte a világbajnokságot. A következő esztendőben már korántsem volt ilyen kiélezett a harc az első helyért. Schumacher különösebb megerőltetés nélkül megvédte elsőségét, küenc Grand Psix- diadalával pedig kiegyenlítette Nigel Manseü csúcsát. Damon Hill 33 ponttal lemaradva a második helyen végzett. Schumachert jobbnál jobb ajánlatokkal kecsegtette a konkurencia, s a Ferrari hívására nem tudott nemet mondani a kétszeres világbajnok. 1996-ban tehát eggy másik olasz istállóval kezdett el dolgozni a következő győzelmen. Mindnyájan tisztában voltak vele, hogy első nekifutásra nem lehet csodát várni a Ferraritől, a vé- bégyőzelmet egy évvel kérőbbre várták. Erre Schumacher a harmadik helyen végzett, s ez több volt mint bíztató jel az 1997-es idény előtt (96-ban Damon Hill diadalmaskodott). Jacques Villeneuve azonban éppen 1997-ben hagyta ott az amerikai CART bajnokságot a Forma-1 kedvéért. A világbajnoki címért a kanadai és a német pilóta vívott ádáz küzdelmet, melynek végén Villeneuve került ki győztesen, bár az utolsó futam előtt egy ponttal még Schumacher vezetett. A Ferrarinak tehátt a következő kísérletben kellett bíznia. A Mercedes azonban keresztülhúzta az olaszok számításait, ugyanis a németek rendkívül gyors motorral robbantak be a Forma-1-be. Mika Häkkinen személyében pedig mindjárt világbajnokot is avathattak. A finn versenyző a Japánban harcolta ki az első helyet, miután Schumacher defektet kapott és nem tudta tovább befolyásolni a nagydíj menetét. A német sztár negyedszerre sem járt sikerrel a Ferrarival: tavaly egy lábtörés akadályozta meg abban, hogy megpróbálja megakadályozni Häkkinent a címvédésben. Schumi csapattársa, Eddie Irvine ezt majdnem megtette, Szuzuká- ban azonban Häkkinen esélyt sem adott az írnek. Sokan azt mondják, hogy Schumacher ettől nem is volt olyan boldogtalan, hiszen a Ferrari- nál tőle várták az 1979 utáni első világbajnoki címet. Következett a 2000-es idény. A többit már úgyis tudják... Szakemberek szerint az alpesi sí Világ Kupa idei sorozata nem tartogat különösebb meglepetéseket a nagyközönség számára - az első viadalon is ez derült ki Nincs, aki megszakítsa az osztrák versenyzők hegemóniáját A női óriás-műlesiklás egyik nagy sztárja, a német Martina Érti (Archív) PETER SAJDÍK A fél világ újra az alpesi sípályákra figyel, a Világ Kupa-viadal idei küzdelemsorozata nem kecsegtet különösen kiélezett versennyel. A kristályglóbuszokért dúló csata első felvonását évek óta a franciaországi Tignes-ben, illetve az ausztriai Söldenben bonyolítják le. Ez a hagyomány Serge Lang nevéhez fűződik, aki 1989-ben elhatározta, hogy az első helyszínt mindig a Franciaország-Svájc-Ausztria trióból fogják kiválasztani. Idén a tiro- li Alpok „szívében”, Rettenbach- ban található Sölden volt az első verseny házigazdája, ahol a síelőknek utoljára adatott meg bebizonyítani leendő támogatóiknak, hogy érdemes, beléjük fektetni a „fölösleges” pénzüket. Ugyanakkor mindig az első viadal az, amelyen az igazi favoritok még nincsenek teljesen bemelegedve, ezért ilyenkor az esélyteleneknek is van pontszerzési lehetőségük - a későbbiekben már nem nagyon fognak szóhoz jutni. És vannak a nagymenők közt olyanok is, akik egész egyszerűen nem vesznek részt az első megmérettetéseken. Elég, ha Kjetil Andre Aamodtot említjük. A norvégok bajnokjelöltjét a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) tavaly az Év síelőjének kiáltotta ki, most, októberben azonban a premieren nem állt a nagy- közönség elé. A sportszergyártó cégek ilyenkor bizonyosodhatnak meg arról, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek, amit gyártottak, mert ha nem, marad még idejük a végső csiszolásra. A sífelszerelések eladásából élő társaságoknak pedig kitűnő alkalmuk nyílik néhány üzlet nyélbe ütésére. Ilyen és hasonló okok vezérelték az Ivan Heimschil-Veronika Zozulová szlovák kettőst, Söldenben azonban egyikük sem járt sikerrel - a versenyt nem tudták befejezni. A 16 éves Veronika számára ez volt a főpróba a december 20-21 között Jasnában sorra kerülő viadal előtt. Édesapja, aki egyben az edzője is, a következőket mondta: „Azért döntöttünk Veronika rajtja mellett, mert a Hinterluxban abszolvált felkészülése elégségesnek tűnt ahhoz, hogy élesben is összemérje tudását a profikkal. Igaz, nem lettünk sokkal okosabbak, hiszen mindjárt az első körben kiesett, de az óriás-műlesiklás a- múgy sem tartozik az erősségei közé. Más lett volna a helyzet, ha a műlesiklással kezd, ott biztosan megállta volna a helyét.” Maga a verseny nagyon érdekesen alakult. A női óriás-műlesiklás után az első két helyet két svéd hölgy foglalta el, Pärson és Ottesson, akik csaknem egy másodperccel jobb időt mentek a többieknél. A második körben a sorrendet illetően alapos változás állt be. Martina Érti, a németek kiválósága a 17. helyről ugrott az élre, mögé az első kört tizenkilencedikként záró norvég Adrine Flemmen került. Anja Pärson a harmadik helyre esett vissza. Mint már említettük, a fiatal szlovák reménység kiesett. Ez a viadal arra volt jó, hogy megadja a válaszokat azokra a szokásos kérdésekre, amelyek egy-egy Világ Kupa-sorozat vagy világbajnokság (az ideire az ausztriai St. Antone- ban kerül sor) előtt fel szoktak merülni, éspedig: kik milyen eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre, milyen neves síelők veszítettek tavalyi formájukból, mit várhatunk az új arcoktól stb. A tavalyi évad a sérülések jegyében telt. Nem kerülte el az osztrákok favoritját, Alexandra Meissnitzert, a horvát Kos- telicet, az amerikai Picabo Streetet vagy a svéd Pernilla Wiberget. Akkoriban sokan vitatkoztak arrról, miért éppen olyan időszakban estek ki annyian egészségügyi okokra hivatkozva, amikor sem olimpiai játékokat, sem világbajnokságot nem rendeztek. A szakvélemény két táborra oszlott. Az első azt állította, hogy a lányok egyszerűen nem akarták kockára tenni a jövőjüket, és inkább úgy döntöttek, amint egy aprócska, első látásra akár ártatlannak tűnő sérülést észlelnek magukon, azonnal szünetet tartanak. Mások azonban az újfajta sítalpakkal magyarázták a sztárok távollétét. Korábban írtuk már, hogy az ún. „carving”-féle sítalpak másképpen reagálnak a kanyarokra, a versenyzőknek sokkal jobban megterhelik az ízületeiket, mint a hagyományos lécek. A térdekre is jóval több súly nehezedik, s ez gyakrabban vezetett sérülésekhez. Persze minden érintett korai visz- szatérést ígért. A férfiaknál nem sok meglepetés született. Az óriás-műlesiklás előtt mindössze egy dolog nem volt világos: idén is az osztrákok viszik majd a prímet, mint tavaly, amikor Kitzbühelben a tízből kilencszer ők diadalmaskodtak, vagy sem. Valószínűleg Aamodt nem lesz képes megállítani az osztrákokat, Lasse Kjus pedig egész biztosan nem. Aamodt honfitársa, aki 1999-ben megnyerte a VK-sorozatot, a vaile-i vüágbajnokságon pedig két arany- és három ezüstérmével történelmet írt, már jó ideje nem mutatkozott a legjobbak társaságában. Természetesen sérülésre hivatkozva, így aztán - nagy valószínűséggel - Herman Maier uralja majd a terepet, aki a nagy kristályglóbusz cím- védőjeként száll harcba. Az eredetileg kőművesnek készült flachaui sífenomén már kétszer végzett az összetett verseny élén, pedig mindössze ötödik idényének vág neki ebben az esztendőben. Egy időben a svájciak és a norvégok azzal gyanúsították, hogy tiltott szereket szed, de amilyen gyorsan terjedt el a pletyka, ugyanolyan sebességgel felejtődött el. A Világ Kupa kezdete előtt a nemzetközi szövetség hivatalosan is megállapodást kötött a világszerte elismert doppingellenes ügynökséggel, a WADA-val. A FIS az első olyan szervezet a téli sportok szövetségei közül, amelyik elszánta magát erre a lépésre. A FIS már korábban is végzett teszteket a versenyzőkön, azért kérték fel a WADA-t is, hogy a nagy nyilvánosság ne vonhassa kétségbe a vizsgálatok eredményeit. Az alpesi síelők közül eddig senki sem akadt fenn a hálón. Söldenben Herman Maier vitte el a pálmát - a többiekkel szembeni előnye több mint hét másodperces volt. A lapok tehát le vannak osztva. A Világ Kupa most egy időre szünetelni fog, aztán a tengerentúlon folytatódnak tovább a küzdelmek. Amerika után pedig a gyengébb nem képviselői - 24 év után újra - Szlovákiában állnak rajthoz. Az osztrák Alexandra Meissnitzer tavaly sokáig sérült volt (Archív)
