Új Szó, 2000. november (53. évfolyam, 252-276. szám)

2000-11-13 / 261. szám, hétfő

d Politika ÚJ SZÓ 2000. NOVEMBER 13. Rabok után börtönőrök Nis. A rabok után az őrök „lá­zadtak fel” szombaton Szer­bia legnagyobb börtöneiben. Jobb munkakörülményeket, nagyobb fizetést, bérhátralé­kuk kifizetését, valamint a foglyok zendülésének elfojtá­sát követelik. (MTI) Nacionalisták Katowicében Varsó. A legnagyobb lengyel nemzeti ünnepen, a függet­lenség napján, szombat este mintegy 400 ember részvéte­lével nacionalista, antiszemi­ta felvonulást rendeztek Ka­towicében. A felvonulók „Jude raus”, „Ki a zsidókkal Lengyelországból!”, „Len­gyelország a lengyeleké” és „Ku-Klux-Klan” jelszavakat skandálva a sziléziai felkelés emlékművéhez vonultak, ahol elégették Izrael és az Eu­rópai Unió zászlaját. (MTI) Szűnjön meg az ellenőrzés Belgrád. A Riporterek Hatá­rok Nélkül (RSF) szervezet felszólította Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőt, hogy folyamatosan fordítson figyelmet a sajtószabadság el­vének érvényesülésére. Ro­bert Ménard, a szervezet fő­titkára levelében azt kérte Kostunicától, személyesen őr­ködjön azon, hogy megszűn­jön az állami tömegtájékozta­tási eszközöknek szánt infor­mációk, illetve a független média adásai feletti bármiféle politikai ellenőrzés. (MTI) Kostunica személyesen vette át a levelet. Wallenberg rehabilitálása Moszkva. Egy orosz bizott­ság bejelentette: a II. világhá­ború végén rejtélyes körül­mények között eltűnt Raoul Wallenberg svéd diplomata rehabilitásának kérdésén dol­gozik. A testületet Alekszandr Jakovljev vezeti. Wallenberg a II. világháború idején a bu­dapesti svéd nagykövetségen dolgozott. Legkevesebb 100 ezer magyar zsidót mentett meg a haláltáboroktól azzal, hogy svéd vízumot állított ki számukra. Budapestről azon­ban 1945 januárjában - miu­tán ellátogatott a Magyaror­szágra bevonult szovjet had­erő parancsnokságára - el­tűnt. (MTI) Drogpénzek Fujimorinak Lima. Pablo Escobar, a legna­gyobb kolumbiai kábítószer­maffia (a medellíni kartell) néhai főnöke 1989-ben egy­millió dollárral támogatta Alberto Fujimori perui államfő első választási kampányát. Ezt állítja az 1993-ban agyonlőtt Pablo Escobar öccse a Cambio című kolumbiai hetilapban megjelent nyilatkozatában. A Cambiónak Gabriel García Márquez, a világszerte ismert irodalmi Nobel-díjas kolumbi­ai író a főszerkesztője. (MTI) Két lakóház összeomlott szombat hajnalban a libanoni főváros közelében. Eddig öt holttestet emeltek ki a ro­mok alól, 26 lakó sérülésekkel megúszta, s hatóságok további 15 embert feltételeznek az omladék alatt. A kor­mány jelezte: megvizsgáltatja a környék új épületeit, megfelelnek-e a biztonsági előírásoknak. A két épület tu­lajdonosa megpróbált átszökni Szíriába, de a határon elfogták őt. (CTK/AP) Ehud Barak mégis elrepült Washingtonba - az intifáda újabb halálos áldozatai Zavarodott géprabló Jeruzsálem/Uvda. Megadta magát az izraeli hatóságok­nak az a csecsen fegyveres, aki szombaton éjjel Izraelbe térített egy orosz TU-154-es repülőgépet. Ehud Barak ek­kor úgy döntött, hogy mégis Washingtonba utazik. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli kormányfő ugyanis a gép- eltérítés miatt először úgy határo­zott, hogy elhalasztja tegnapra ter­vezett washingtoni tárgyalásait, de a kedvező hírek hallatán ismét meg­gondolta magát. A gépeltérítés sze­rencsésen véget ért, az utasok kisza­badultak, senkinek sem esett bántó- dása. A tettes egy huszonéves cse­csen férfi. A dagesztáni Mahacskala és Moszkva között közlekedő gépen 48 utas és tíz fős személyzet tartóz­kodott. Az utasok többsége dagesz­táni és egyes hírek szerint köztük volt a kaukázusi köztársaság pénz­ügyminisztere is. A gép először Ba­kuban szállt le, majd üzemanyag vé­telezése után Izraelbe repült to­vább, ahol a dél-izraeli Uvda kato­nai repülőterén landolt. Az izraeli hadsereg parancsnoksága tegnap délután azt közölte, hogy a légikalóz zavarodott elméjű, és ki­adják őt Moszkvának. Mint kiderült, utánzat volt a robbanószerkezet, amellyel a pilótákat arra kénysze­rítette, hogy Izraelben szánjanak le. A különös légikalóz semmiféle kö­veteléssel nem állt elő. A palesztinok és az izraeli katonák szombati összecsapásaiban hatan vesztették életüket, köztük egy iz­raeli katona. Palesztin fegyveresek egy zsidó telepet lőttek, válaszul az izraeli tüzérség két órán át lőtte el-Birehet, harckocsikról pedig egy Jerikó melletti menekülttáborra nyitott tüzet. Meghalt Lea Rabin Jeruzsálem. Hetvenkét éves korában tegnap elhunyt Lea Rabin, az 1995-ben meggyilkolt Jichák Rabin volt izraeli miniszterelnök öz­vegye. Rabin özvegyére külföldön mint az izraeli-arab békés együttélés szószólójára tekintettek, hazájában viszont néhányan úgy vélték: inkább a két nép szembefordításán munkálkodik. Férje meggyilkolása után bejárta a világot, hogy életben tartsa Jichák Rabin béketörekvéseit. (MTI) Az amerikaiak támogatnák a közvetlen elnökválasztást Már mindenki unja MTI-HÍREK Washington. Egy reprezentatív fel­mérés szerint az amerikaiak csak­nem kétharmada a jövőben közvet­lenül szeretné megválasztani az el­nököt. A CNN hírtelevízió és a Time Magazine által szombaton nyilvá­nosságra hozott felmérési eredmé­nyek szerint a megkérdezettek 63 százaléka amellett van, hogy szün­tessék meg az alkotmányban előírt választói (elektort) testületet, 29 százalékuk azt szeretné, hogy ma­radjon minden a régiben. Úgy tűnik, mindenkinek elege van már az újraszámlálás körüli herce­hurcából, s az elnöki poszt váro­mányosai is egyre türelmetlenebb nyilatkozatokat tesznek, bírálják egymást. George W. Bush republi­kánus elnökjelölt szombaton arra szólította fel demokrata vetélytár- sát, Ad Gore-t, hogy „az ország ér­dekében” adja fel az elnöki posz­tért vívott küzdelmet. A texasi Austinban adott nyilatkozata sze­rint Gore-nak nem lenne szabad tovább vitatnia a floridai ered­ményt. A republikánusok többször is azzal fenyegették meg a demok­ratákat, hogy ha újra meg újra megszámláltatják a floridai ered­ményeket, ők más államokban kér­dőjelezik meg a szavazatszámlálá­si adatokat, olyanokban, ahol Go­re kis különbséggel győzött. Flori­dán kívül Új-Mexikóban és Ore­gonban folyik újraszámlálás. Ám míg Florida egymagában is eldönt­heti a fej fej melletti versenyt, sem Új-Mexikó, sem Oregon nem lehet önmagában perdöntő, hiszen Új- Mexikó megnyerése csak öt, Ore­goné pedig hét elektori szavazatot jelent, Floridáé viszont huszonöt­öt. A republikánus párt illetékesei állítólag azt vizsgálják, hogy eset­leg újraszámlálást kérnek Iowá- ban, ahol Bush kevesebb mint öt­ezer szavazattal maradt el vetély- társától. Hasonlóképpen latolgat­ják az újraszámlálás követelését Wisconsin esetében, ahol a repub­likánus elnökjelölt hozzávetőleg hatezer szavazattal vesztett. Az illetékes szövetségi bíró ma tart meghallgatást Miamiban a repub­likánusok azon kérelme ügyében, hogy akadályozza meg a kézzel történő újraszámolást. A republi­kánusok szerint ugyanis a gépi számlálás a legmegbízhatóbb, szubjektív emberi tényezőktől mentes módszer. Közben a floridai Palm Beach megye illetékes testü­leté úgy döntött, hogy nemcsak a négy szavazókörben, hanem az egész megyében ismét, kézzel új­raszámlálják a szavazatokat. Funkcióit az egyre bővülő Európai Unió veszi át Megszűnik a NYEU MTI-JELENTÉS Brüsszel. Ma a Marseille-ben sorra kerülő védelmi és külügyminiszteri értekezlettel lényegében befejezi 52 éves tevékenységét és megszű­nik a Nyugat-Európai Unió. A NYEU a hidegháború kibontakozá­sa idején, 1948-ban jött létre, mint az akkor még politikai szövetség nélküli Nyugat-Európa védelmi szervezete. Komoly katonai szerep­hez sohasem jutott, mert egy évvel később már megalakult a NATO és az lett az Egyesült Államok vezeté­sével az egész nyugati világ máig is hatékony védelmi szövetsége. Most, hogy az Európai Unió elhatá­rozta az önálló kül- és védelmi po­litika kialakítását, a Nyugat-Euró­pai Unió értelemszerűen átadja funkcióit az egyre bővülő EU-nak. Ennek legfontosabb fejezete lesz a marseille-i értekezlet. A katonai törzs, amely a brüsszeli központ­ban van mintegy negyven tiszttel, néhány hónapig még megmarad, aztán átkerül az EU-hoz és beépítik a leendő új vezérkarba. A NYEU-nak tíz teljes jogú tagja van: a Benelux országok, Németor­szág, Franciaország, Nagy-Britan- nia, Olaszország, Görögország, Spanyolország és Portugália. Van hét társult tagja: Magyarország, Csehország, Lengyelország, Iz- land, Norvégia, Törökország és Dá­nia; négy megfigyelője: Ausztria, Finnország, Svédország és Íror­szág; végül hét társult megfigyelő­je: a balti államok, Bulgária, Romá­nia, Szlovákia és Szlovénia. Az iszlám csúcstalálkozón szent háborúra szólítottak fel a zsidó állam ellen Arafat: fontosak az áldozatok MTI-HÍREK Doha (Katar). Az Iszlám Konferen­cia Szervezete (OIC) 9. csúcstalál­kozójának tegnapi nyitónapján Mohammed Hatami iráni államfő négypontos közel-keleti béketervet terjesztett a jelen lévő állam- és kor­mányfők elé. Egyébként a csúcsta­lálkozót előkészítő külügyminiszte­rek nyilatkozatukban .felszólították a szervezet tagállamait, hogy szakít­sák meg kapcsolataikat Izraellel. Hatami, az OIC távozó elnöke ki­emelte: biztosítani kell, hogy az el­űzött palesztinok hazatérhessenek szülőföldjükre, és népszavazást kell tartani, amelyen minden „igaz” pa­lesztin kinyüváníthatja véleményét a független palesztin államról. A megszülető állam fővárosának Je­ruzsálemnek kell lennie, és biztosí­tani kell a jogot a palesztinoknak, hogy szabadon eldönthessék, ki él­het államuk területén. Felszólította a résztvevőket, hogy minden erejük­kel támogassák a palesztinok Izrael- ellenes felkelését. Omar Haszan Ah­med el-Besir szudáni államfő beszé­dében szent háborúra - dzsihádra - szólított fel Izrael ellen. Jasszer Arafat palesztin vezető azt hangsú­lyozta, hogy a palesztinok eltökél­ten kitartanak az intifáda mellett, amíg véget nem ér az izraeli meg­szállás. „A palesztin nép tisztában van a cél érdekében hozott áldoza­tok fontosságával” - mondotta. Kofi Annan ENSZ-főtitkár viszont mér­sékletre szólította fel a tanácskozás résztvevőit, hogy cselekedeteik ne vezessenek az erőszak és gyűlölet újabb hullámához. Az 56 muzulmán államot tömörítő OIC csúcstalálkozóján 27 ország képviselteti magát: Mubarak egyip­tomi elnök és VI. Mohamed marok­kói király távol maradt. Vélhetően az ETA áll a merényletek hátterében Újabb robbantások MTI HÍREK San Sebastián. Ismeretlen táma­dók szombat hajnalban öt gyújtó­palackot dobtak a San Sebastián- ban, e baszk tartományi székhe­lyen lévő spanyol rádióállomás épületére. Károk keletkeztek az épületben, az előtte parkoló autók­ban, viszont az adó belsejét nem érte kár és személyi sérülésről sem érkezett jelentés. A hatóságok az ETA baszk terrorszervezetnek tu­lajdonítják a merényletet. Pénte­ken egy újságíró-házaspár ellen kí­séreltek meg bombamerényletet San Sebastiánban. Szombaton dél­előtt ismeretlen tettesek négy ak­nát lőttek ki a tartományi székhely Intxaurrondo negyedében lévő rendőrlaktanyára, a terrorista-elle­nes osztagok főhadiszállására. A kilőtt aknák sem sérülést, sem je­lentős károkat nem okoztak. Tizen­egy ember akkor sérült meg, mikor a közeli mellékutcában felfedeztek három aknavetőt és néhány fel nem robbant gránátot. Ezek egyi­két oly módon élesítették be, hogy akkor robbanjon, amikor a rendőr­ség tűzszerészei a szokásos módon kezdik a hatástalanítást. Csak a hét végére várható a bosznia-hercegovinai választások végeredménye - negyedmillió szavazatot várnak külföldről Elégedetlenkedő horvátolc MTI-JELENTÉS Zágráb/Szarajevó. Az EBESZ csak a hét végén teszi közzé a szombati bosznia-hercegovinai általános vá­lasztások hivatalos végeredményét -jelentette be Szarajevóban Robert Barry, az EBESZ bosznia-hercegovi­nai képviseletének vezetője. A teg­napra virradóra tartott sajtóérte­kezletén közölte, hogy az első rész- eredményeket már ma nyüvános- ságra hozzák, de csak a hét végéig tudják összesíteni a külföldön le­adott szavazatokat. A szombati vá­lasztásokon mintegy 2,5 millió sza­vazásra jogosult vehetett részt, akik közül közel negyedmilliót 70 or­szágban vettek nyilvántartásba. Barry is megerősítette, hogy a vá­lasztásokat nagyobb problémák nél­kül sikerült megtartani. Bírálta a nacionalista Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), amely „külön- szavazást” is tartott a választásokkal egy időben a boszniai horvátok kö­zött arról, egyetértenek-e a horvá­tok országos intézményrendszere kiépítésének a szükségességével, valamint azzal, hogy meg kell vál­toztatni a Bosznia-Hercegovina mintegy felén kialakított Bosnyák- Horvát Föderáció felépítését. Az EBESZ képviseletének vezetője sze­rint a választási bizottság szerdán dönt arról, hogy milyen szankciók­kal sújtja a HDZ-t a kampánycsend súlyos megsértése miatt. Ante Jelavic, a HDZ vezetője a választá­sok után tartott sajtóértekezletén azzal vádolta az EBESZ-t, hogy tisz­tességtelen és antidemokratikus vá­lasztásokat szervezett Bosznia-Her­cegovinában. Azt hangoztatta, hogy „a boszniai horvát nép számára az EBESZ, az ENSZ és a nemzetközi közösség boszniai főmegbízotti iro­dája már csak a múltat jelenti”. Jelavic kijelentette: „Ezt az admi­nisztrációt mi nem ismerjük el, mert a három egyenjogú nép államát horvát nép nélküli országgá akarják változtatni. Ez az adminisztráció le­járatta magát és nem tekinljük a boszniai horvát nép politikai és álla­mi vezetése szempontjából szavahi­hető és felelősségteljes partnernek.” Mirko Sarovics, a boszniai szerbek jelöltje az államfői tisztségre a felesé­gével együtt szavazott, (CTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents